Az elhízott kutyák rövidebb életűek

2019. január 20.

Sokszor elkényeztetjük kedvenceinket, vagy kevés idő marad a velük való törődésre, sétáltatásra. Érdemes odafigyelni a napi mozgásra és a megfelelő étrend kialakítására is, hiszen brit kutatások szerint az elhízott kutyák rövidebb ideig élnek. 

A Liverpooli Egyetem és a Mars kisállateledel-gyártó cég kutatóközpontjának szakemberei által végzett kutatás kimutatta, hogy akár két és fél évvel megrövidítheti a kutya életét az elhízás.

A szakemberek 12 népszerű kutyafajta több mint ötvenezer egyedéről az elmúlt húsz évben végzett vizsgálatok során nyert adatokat elemezték, és megállapították, hogy a túlsúlyosság jelen van minden fajtánál. A kan német juhászkutyák öt hónnappal, a kan Yorkshire terrierek két és fél évvel hamarabb múlnak ki, ha túlsúlyosak – írták a Journal of Veterinary Internal Medicine című állatorvos-tudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A szakemberek becslései szerint a brit háztartások mintegy 26 százalékában, az amerikai háztartások 47 százalékában él kutya. Egy közelmúltbeli tanulmányból kiderült, hogy a macska- és kutyatulajdonosok több mint fele rendszeresen vagy gyakran ad enni kutyájának, ha az kunyerál, 22 százalékuk pedig túleteti kedvencét, csak hogy boldoggá tegye őt.

Túlságosan nagy a digitális lábnyomunk

2019. január 19.

Sok internetezőnek túlságosan nagy a digitális lábnyoma, nem biztos, hogy mindig mindent fel kell tenni a világhálóra.

Ami egyszer felkerült az internetre, az ott is marad. Részben a megosztások miatt, de még inkább azért, mert egyes szolgáltatók már automatikusan nagy mennyiségben mentenek el internetes tartalmakat. A washingtoni Kongresszusi Könyvtár például minden egyes Twitter-üzenetet lement és eltárol korlenyomat gyanánt a jövő kutatói számára – figyelmeztetett Ormós Zoltán internetes szakjogász.

Sok esetben nem is a legfiatalabb korosztályra jellemző az internet eltúlzott használata, hanem a 40-es, 50-es korosztályra. A tizenévesek hamarabb megtanulják, hogy ha túl sok személyes tartalmat osztanak meg magukról a világhálón, azzal később vissza lehet élni – emelte ki Ormos Zoltán. A túl kevés közzétett tartalom viszont utalhat nagyon visszahúzódó személyiségre, akinél “nem stimmel valami” – jegyezte meg.

Ma már van lehetőség időzített posztokra is, amelyek bizonyos idő után maguktól eltűnnek a netről, így jelentősen csökkenthető a visszaélés lehetősége.

Hullik a hajad? Lelki oka is van! - Felismerés és megoldás!

2019. január 19.

Hullámokban tör elő, periodikus, olykor csomókban, erősen hullik, máskor alig észrevehető. Egy betegséggé fokozódó állapot, amely azonban csak jót akar neked! Összhangban veled tökéletes tükör, visszajelzés testedtől.  

A hajhullás lelki okairól

Visszatérő problémáról beszélünk. Nehéz megmondani mi a normális, mert mindenkinek más e kérdéskörben a normális. Valaki szerint napi 40-60 hajszál elvesztése már sok, túl sok, mások a háromszorosát is normálisnak tartják. Egyesek az őszi falevélhulláskor elfogadhatónak tekintik, ha hullik a hajunk, a természettel összhangban élés jelének tartják, míg megint mások pedig azt mondják, az ember nem tölgyfa, hogy hullassa magát, nem is kutya, hogy szőrözzön.

A hajhullás korunk egyik bosszantó nehézsége. Régen is kegyvesztettség és betegség jele volt, de a mai hiú társadalomban valóban nagy nehézség. Főként a nőket zavarja ez igazán, mert a férfiak nagy része ma már kopaszon is elfogadhatóan néz ki.

A hajhullás kiváló jelzőlámpa a szervezet számára, annyira szem előtt van, hogy könnyedén üzen vele. Hátterében állhat ásványi anyag és vitaminhiány, erős stressz, depresszió, a fejbőr megfázása, góc a testben, fog és belső szervi problémák, de lehet lelki oka is. Különösen, ha úgy érezzük, nagy szükségünk van hajunkra, mert az a mi erőnk, energiánk, a mindenünk.

Mi igaz a napi vizeletürítéssel kapcsolatban?

2019. január 18.

Naponta többször ürítünk vizeletet, anélkül, hogy figyelnénk rá. De vajon mit tudunk erről a veseműködés eredményeképpen bekövetkező, létfontosságú folyamatról?

A vizeletmennyisége arányos a testsúllyal
IGAZ
Általános mérték szerint a vese 1-1,5 liter vizeletet választ ki 24 óra alatt. Mindamellett ez a mennyiség változik (többek közt) a kreatinin aránya szerint a vizeletben, mely pro- tein tükrözi a veseműködést, és mennyisége függ az izomtömegtől, így a testsúlytól is.

A nők húgyhólyagja kisebb
HAMIS
A férfiak és a nők akkor érzik a vizelési ingert, amikor a húgyhólyag maximálisan megtelik vizelettel, ami kb. 250 ml-t jelent. A húgyhólyag mérete hasonló mindkét nem esetében. Mégis, a menopauza után van úgy, hogy egyes nőknél a húgyhólyag csak 100 ml vizeletet képes befogadni a szövetek rugalmasságának elvesztése miatt, ami az izomtónus csökkenéséből ered.

A napi tíz alkalommal történő vizeletürítés normális
HAMIS
A napi hétszeri és az éjszakai egyszeri vizelésen túl az orvosok pollakisuriát (nagyon gyakori vizelést) állapítanak meg. Ennek oka a húgyhólyagreceptorok túl nagy reakciókészsége, ami „figyelmezteti” az agyat a vizeletürítés szükségességére. Ezért van az, hogy stresszhelyzetben, pl. vizsga vagy nyilvános szereplés előtt gyakrabban megyünk WC-re. A tünet egyébként a vizeletkiválasztó szervek betegségére is utalhat.

Mit kell tudni a kanyaróról?

2019. január 18.

Bár a védőoltásoknak hála, manapság hazánkban már alig fordul elő, a kanyaró (latinul morbilli) veszélyes betegség, amely a fejlődő világban gyermekek tízezreinek haláláért felelős.

A kanyaró rendkívül fertőző: a nem oltottak között járványszerűen terjed, és egy fertőzött egész iskolai osztályokat betegíthet meg, mint ahogyan egy alkalommal egy Salzburg környéki járvány esetén is történt. Általában szövődmény nélkül gyógyul, de minden ezredik esetben halálhoz vezethet. A halálozás különösen a harmadik világban magas, ahol elsősorban az alultápláltság miatt elérheti a 10%-ot. Ennél is magasabb, 30% körüli az AIDS-es betegekben. A kanyarós megbetegedés rendszerint az első négy életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek. Aki egyszer átesett a fertőzésen, egész életére immunissá válik ellene.

MMR-oltás

Mint említettük, a kanyarót meg lehet előzni védőoltással. Erre világszerte az MMR-vakcinát használják, amely három gyengített élő vírust tartalmaz, és a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola ellen is védettséget ad. Az oltás igen jó hatásfokkal biztosít védelmet. Sajnos ennek ellenére az utóbbi években számos fejlett országban, Nyugat-Európában, Izraelben és az USA-ban is kanyarójárványok törtek ki, legutóbb éppen a szomszédos Ausztriában. A járványok oka az, hogy számos szülő – a szövődményektől való félelmében, vagy más okból – nem oltatja be a gyermekét. A sajtóban megjelent téves és tudományosan sohasem bizonyított információ, hogy az MMR-oltás autizmust okoz, az egyik tényezője ennek az oltásellenességnek.

A valóság az, hogy a védőoltás elmaradása, a kanyaró okozta szövődmények – köztük az egyik legfélelmetesebb késői szövődmény, az ún. szubakut szklerotizáló panencephalitis, vagyis az agyvelőgyulladásnak egy krónikus formája, amely néhány év alatt mindig halálhoz vezet – a védőoltás ritka szövődményeinél sokkal veszélyesebb a gyermek számára.

Mi a kanyaró oka?

A kanyarót vírus okozza. A kórokozó az orrba és a garatba kerülve ott megtapad, és köhögés, tüsszentés alkalmával a szabadba kerül, ahol még kb. két órán keresztül életben marad. A szervezetben a vírus szaporodásnak indul, bekerül a légutakba, a tüdőbe és a bőrbe is. Az inkubációs idő – vagyis az az idő, amely alatt a vírus már a szervezetben szaporodik, de tüneteket még nem okoz – 6-21 nap, de általában a 10. nap körül megjelennek az első tünetek. A betegség továbbadásának veszélye a kiütés megjelenése előtt 2-4 nappal és a megjelenés utáni első 5 napon a legnagyobb.

A kézmosás fontossága

2019. január 17.

Az idén ünnepeljük Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulóját. Korszakalkotó találmánya a fertőtlenítő hatású, klórmeszes kézmosás. Ez a csodálatos felfedezés, mint minden nagy találmány, egy egyszerű alapötletnek köszönhető.

Akik esetleg nem tudnák, Semmelweis, az anyák megmentője Bécsben dolgozott szülészorvosként. A kor akkori szokásainak megfelelően a kórházban elhunytak boncolását is a szülészek végezték. Ma azt mondanánk, hogy szülész és kórboncnok volt egyben. A bécsi klinikán két szülészeti osztály működött. Az egyiken bábákat képeztek, a másikon a leendő szülészorvosokat, akik tanulmányaik során ugyancsak részt vettek a boncolásokon.

Semmelweis megfigyelte, hogy a szülészorvosokat képző osztályon több a gyermekágyi lázban történő megbetegedés, és az ezzel járó gyermekágyi halálozás. Megfigyelését nem tudta tudományosan alátámasztani, laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatokkal igazolni, de feltételezte, hogy a boncolásokkor olyan fertőzést közvetítő anyagok kerülnek a boncolást végzők kezére, amelyeket átvisznek a szülészeti vizsgálatok során az anyákra, és ez az átvitt fertőzés okozza a gyermekágyi lázat, és következményként az anyák halálát. Emiatt bevezette a klórmeszes kézmosást, biztosítva ezzel a kézfertőtlenítést és a szülészeten lévő anyák biztonságát. Semmelweis elméletét nem mindenki fogadta el, találmányának nagyságát az utókor ismerte el, így vált az „anyák megmentőjévé”. A kézmosás pedig igen hasznos, nagyszerű találmány.

A nyáron a Balatonon nyaraltunk. A víz többféle madár élőhelye, mint a hattyúké, vadkacsáké, sirályoké. A madarak élnek, táplálkoznak, tollászkodnak a vízben, ennek következtében tollaik kerülnek bele. A gyerekek örömmel veszik kézbe, fogják meg, sőt gyűjtik az elhullott tollakat. Mindig meglepődöm, amikor anyukákat, apukákat vagy más hozzátartozókat hallok: ne nyúlj hozzá! Ne fogd meg! Beteg leszel tőle!

Leszögezném, hogy betegséget csak beteg állatoktól lehet elkapni. Egészséges állat nem terjeszt betegséget! Utalva Semmelweis kiváló felfedezésére, miszerint a kézmosás képes a fertőzések megelőzésére, én inkább azt mondanám a gyerekeknek, hogy bármit, amit találsz és megfogsz, a földről bármit felveszel, ne vedd a szádba, és utána alaposan mossál kezet.

Déligyümölcsök - pihentető vitaminbombák

2019. január 17.

A téli időszakban nem csak vitaminpótlás céljából érdemes déligyümölcsöket fogyasztanunk. Segítségükkel kipihentebbek lehetünk, hosszú távon pedig az idegrendszeri elváltozások, szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is csökkenthetjük. Mire jó az ananász, a banán és a narancs?  

Melatonin: az alvásért is
A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Termelődése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken. Ha a szervezet sok fényt kap – tehát élettani körülmények között  „nappal” van - a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben”, azaz éjszaka.  Bizonyos betegségek, vagy a korral járó változások hatására a szervezetben a melatonin termelődése csökken, így gyakran alvásproblémák jelentkeznek. Ilyen esetekben kedvező hatást érhetünk el a melatonin tartalmú táplálékkiegészítők szedésével is, de a legújabb felfedezések nyomán, természetes forrásból is pótolható a hiányzó hormon.

Gyümölcsök és hormonok
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és való igaz, hogy táplálkozásunkkal jelentősen befolyásoljuk szervezetünk állapotát. Bizonyos ételek fogyasztása a hormonrendszer működésére is hatással van. Ennek legismertebb példája kétség kívül a szénhidrátok inzulintermelésre gyakorolt hatása. Thaiföldi kutatók hasonló kölcsönhatást véltek felfedezni bizonyos déligyümölcsök fogyasztása és a melatonin szint emelkedése közt. A vizsgálatok során kimutatták, hogy az ananász, banán és narancs jelentősen megemelte a résztvevők szervezetében a melatoninszintet, mely a gyümölcsök fogyasztását követő 120. perc környékén volt a legmagasabb.

Már megint görcsbe rándult az izmom...

2019. január 16.

Az izomgörcsök okozta kellemetlenséget sokan ismerik. Ők úgy írják le, mintha egy kést vágtak volna a vádlijukba, a talpukba vagy egyéb helyen lévő izmukba, és az egy pillanat alatt kőkeménnyé vált. Megnyugtató tudni, hogy az esetek döntő többségében mindez ártalmatlan, és léteznek megelőzési lehetőségek.

A felnőttek több mint harmada szenved az izomgörcsöktől. A sportolók és a kismamák gyakran panaszkodnak arra, hogy görcsbe rándul a lábszáruk vagy a talpuk. A kor előrehaladtával az izomgörcsök egyre gyakoribbá válnak, és a 65 év felettiek mintegy fele már heti gyakorisággal szembesül az izomgörcs jelentette fájdalommal. Az elsősorban a vádlikat vagy a talpakat érintő izomgörcsök sok esetben éjjel jelentkeznek, megzavarva az alvás nyugalmát.

Miért görcsöl a vádlim?
Nem kizárt, hogy fizikai megerőltetést vagy nagy fizikai igénybevétellel járó sporttevékenységet követően lépnek fel a panaszok. A tapasztalatok alapján a meleg miatti fokozott verejtékezés és a következményes folyadékveszteség tovább ront a helyzeten. A folyadék- és sóháztartás egyensúlya megbillen, mindez a szervezetben található ionok (pl. kálium, magnézium, nátrium, kalcium) egyensúlyi koncentrációinak a megbomlásához, és az idegek és izmok közötti ingerületátvitel problémáihoz vezethet. Emellett, a B- és D-vitaminok hiánya, illetve az alkoholfogyasztás is az izomgörcsök kiváltói között szerepelhetnek.

Több krónikus betegség kedvezhet az izomgörcsök fellépésének. A májcirrózisosoknál, a dialízisre szoruló vesebetegeknél, a pajzsmirigy-alulműködéses betegeknél, illetve a vénák gyengeségével küzdőknél fokozott az izomgörcsök rizikója.

Számos gyógyszer szedése mellékhatásként vezethet fokozott izomgörcskészséghez. A vízhajtók, az antidepresszánsok, az ösztrogén hormont tartalmazó patikaszerek, a koleszterinszintet csökkentő, ún. sztatinok is vezethetnek izomgörcsökhöz. Erre is gondolni kell, ha az okok után kutatunk!

Az előzők alapján úgy vélik, hogy időskorban az egyoldalú táplálkozás és a várttól elmaradó mértékű folyadékbevitel állhat a panaszok hátterében. Érdemes tehát válto- zatosan táplálkozni, és a rendszeres vízfogyasztásra odafigyelni!

A terhes nőknél különösen gyakran tapasztalt izomgörcsöknek vélhetően hormonális okai lehetnek.

A modern csöndes gyilkos

2019. január 16.

A wifi káros hatásait a mostani korosztályunk fogja majd megtapasztalni először, hiszen még nem ismeretesek a káros hatásaik.

Bizonyára nem kell senkinek sem bemutatni modern korunk vívmányait, mobilokat, laptopokat, táblagépeket, stb. Örömmel használjuk, viszont nem gondolkodunk el azon, hogy ezek az elektromos eszközök milyen hatással vannak/lesznek ránk. Minden elektromos kütyü kisebb vagy nagyobb mértékben, de EMF sugárzással bír. Mi az EMF? Elektromágneses frekvencia rövidítése, és gyakran hivatkoznak rá elektroszmogként.

A wifi gyakorlatilag egy sugárzás, egy láthatatlan gyilkos. Folyamatosan, bárhova megyünk, ott van már a vonaton, a legtöbb étkezdében, étteremben, kocsmában, és amerre csak a szem ellát. Ez a fajta folyamatos elektromágneses sugárzás számos egészségügyi problémát okoz már most is, de a jelentős hatásairól, csak egy pár éven esetleg évtizeden belül lehet majd bizonyítottan beszélni.

Ha az alábbiak valamelyikét tapasztalod rendszeresen, akkor érdemes elgondolkodnod arról, hogy felhagyj az internetezéssel, és kerüld a nyílt wifi-t használó helyeket.

●   krónikus fáradtság,
●   fülfájás,
●   koncentráció hiánya,
●   gyakori és súlyos fejfájás,
●   alvászavarok,
●   rák.

A hosszú élet kevésbé írható a gének számlájára

2019. január 15.

A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára – állapították meg több mint 400 millió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók.

Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták – idézte a Sciencedaily tudományos hírportál a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt.

A Calico Life Sciences tudományos intézet az Ancestry.com online családfakutató portál nyilvános adatbázisát használva végezte az elemzést. Azt keresték, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét korábban 15-30 százalékra becsülték.

Az örökölhetőség az mutatja, hogy egy vonás – ebben az esetben az élettartam – mennyire magyarázható genetikai különbségekkel vagy más, például környezeti vagy társadalmi, kulturális hatásokkal, véletlenekkel.

A kutatók a nagyjából 54 millió előfizető és családfáik alkotta hatmilliárd emberből kiválogatták azokat, akik még élnek, valamint egyszerűsítettek az adatbázison, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen. Az Ancestry még a kutatás előtt eltávolított minden adatot, ami alapján azonosítható lenne valaki, maradt a születés és a halál ideje, a születés országa és a kapcsolatok, amelyek a családfákat alkotják.