Meddig kell cipelnünk a múltunk keresztjét?

2019. szeptember 22.

Legtöbbünk élete, még ha nem is nyitott könyv, nem tartalmaz olyan fejezeteket, melyekről kényelmetlen volna beszélnünk. Könnyen lehet azonban, hogy másoké igen, talán épp azoké, akikről a legkevésbé gondolnánk, hogy bármi szégyellnivalójuk volna. Vajon mi lehet az oka annak, hogy korábban olyasmit tettek, amire a mai értékrendjükkel tekintve a legkevésbé sem büszkék? S főként, meddig kell cipelniük a múltjuk keresztjét?  

Gyermekkorban sok mindent elnéz vagy megbocsát számunkra a gondozói környezet. Egyfajta tolerancia a társadalom részéről is érvényesül, melyet a törvényalkotó a nagykorúság eléréséig jogi értelemben is biztosít az egyén számára. A kamasz így bizonyos fokú védelmet élvez az olykor deviáns viselkedése esetén, a társadalom ugyanis bízik abban, hogy az identitás kialakulása, valamint a normák megszilárdulása után az egyén képessé válik beilleszkedni a társadalomba, hogy annak hasznos tagjává váljon.

Az értékrend sokat formálódik ebben az időszakban, és arról, hogy később mit tartunk helyesnek és helytelennek, a fiatal felnőttkor érzékeny évei nem mindig adnak megfelelő visszajelzést. Így aztán könnyen előfordulhat, hogy később szégyenkezve gondolunk vissza olyasmire, melynek helyességét huszonéves korunkban még csak meg sem kérdőjeleztük.

Kamaszkorban és fiatal felnőttkorban életkori sajátosságnak tekinthető a határok feszegetése, a társadalmi szabályok esetleges megkérdőjelezése, a különböző énélmények intenzív megélésére irányuló törekvés. A legtöbb fiatal ezt a szülőkkel való csatározás, a szabadságkeresés, és a szórakozás megannyi formája révén éli meg. Akadnak azonban, akik korábbi érzelmi sérülések, instabil gondozói háttér, vagy negatív mintakövetés okán akár a deviancia határát is súrolhatják egyes cselekedeteikkel.

Boldogok a sajtkészítők, hát még a fogyasztók!

2019. szeptember 21.

Bár a gasztrokultúra egyre nagyobb teret nyer, azonban a sajtok ezidáig nem kaptak elég hangsúlyos szerepet. Ezen szeretnének változtatni a közelgő sajtfesztivál szervezői: megmutatják a közönségnek a legfinomabb külföldi sajtokat, ezzel párhuzamosan pedig versenyeztetik és bemutatják, vagyis erősítik és kiemelik a magyar termékeket.  

Sajtmennyországban érezhetik magukat azok, akik 2019. október 19-én ellátogatnak a II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiváljára: a világ 25 országából több mint 400 féle sajtot, valamint kiváló borokat kóstolhatnak, megismerkedhetnek a hazai sajtmanufaktúrák termékeivel, valamint színes gasztronómiai és szórakoztató programokban vehetnek részt.

„A 2017-ben tartott első rendezvényünk minden várakozást felülmúlt. A hatalmas érdeklődés azt bizonyította számunkra, hogy van igény a minőségi sajtokra, éppen ezért haladunk tovább a megkezdett úton, és folytatjuk a kultúrált, minőségi sajtfogyasztás misszióját. Immár egy sokkal nagyobb helyszínen tartjuk meg hazánk legnagyobb sajtünnepét, ahová több, mint 20 európai országból, valamint Amerikából és persze hazánkból is érkeznek sajtkülönlegességek Budapestre. Ezúttal a sajtokat nem típusok, hanem országok szerint tárjuk a látogatók elé, a kor elvárásaihoz igazodva applikációt fejlesztünk, és minden sajtról egy-egy QR kód leolvasása után kaphatnak információt az érdeklődők, egyúttal szavazhatnak is: melyik különlegesség ízlett a legjobban” – mondja Gábossy Ádám, az II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiváljának főszervezője.

5 érdekesség a tüdőről

2019. szeptember 21.

Hány liter levegő fér el a tüdőnkben? Mire valók a csillószőrök és miért betegszenek meg gyakrabban a dohányosok? A tüdővel kapcsolatos érdekességekről dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Az egyik kisebb, a másik nagyobb

A jobb tüdőfél mérete nagyobb. A bal azért kisebb, mert egy jelentős területet elfoglal a mellkas bal oldalán a szív. A jobb tüdőfél három lebenyből – alsó, felső és középső – áll, míg a bal csak alsó és felső lebeny részekre tagolódik. A két tüdőfél súlya együttesen megközelítőleg 1,5 kg.

A korral egyre fogy a levegő 

Az ember tüdeje naponta több ezer liter levegőt lélegez be és fúj ki, az átlagos tüdőkapacitás – az egy belélegzésre beszívható maximális levegő – nagyjából 3,6 liter. Edzettségtől függően ez lehet akár több is, egyes sportágakban elérheti a 6-8 litert is. A kor előrehaladtával azonban a tüdőkapacitás rendszerint csökken. A csúcson a 20-as és 30-as éveink között jár, ezt követően, ahogy romlik a tüdőszövet rugalmassága, a tüdőkapacitás is csökken.

Mi a rekeszizom szerepe?

A két tüdőfél alatt húzódó izom a rekeszizom. A mellkast a hastól elválasztó izom munkája nélkülözhetetlen a légzéshez. Belélegzésnél lefelé nyúlik, a has irányába, hogy minél több levegő kerülhessen a tüdőbe. Kilégzésnél pedig felfelé nyomódik, így segítve, hogy megszabaduljunk a tüdőben lévő szén-doixidtól.

Egyre több halált okoz az elektromos cigaretta

2019. szeptember 20.

Az amerikai kormányzat az aromatizált elektromos cigaretták betiltására készül – jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságírókkal tartott beszélgetésén.

“Ez rengeteg problémát okoz, emberek, főleg fiatalok halnak meg emiatt, ezt nem engedhetjük meg” – fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: Alex Azar egészségügyi miniszter hamarosan közzéteszi az ezzel kapcsolatos szabályozást.

Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb az elektromos cigaretta szívása, ám egyre nagyobb figyelmet kapnak ennek komoly egészségügyi következményei is. Az ország 33 tagállamában eddig mintegy 450, a tüdőt és a légzőszerveket súlyosan károsító megbetegedést diagnosztizáltak, kedden pedig Idahóban újabb két fiatal hunyt el az elektromos cigaretta használatának következtében, s ezzel a halálos áldozatok száma hat főre emelkedett.

A szakemberek a tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg.

Az amerikai közvéleményt szinte sokkoló egyik eset bejárta a sajtót: egy fotón Simah Herman, 18 éves lány látható a kórházi ágyon, miután magához tért a kómából. Egy óriási lapot tart maga előtt, rajta a felirattal: “elektromos cigaretta elleni kampányt akarok indítani”.

“Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta a napokban David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban. A szakember arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek még több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.

Rákkockázatot jelent a menopauzális hormonterápia

2019. szeptember 20.

Több mint tíz évvel a kezelés befejezését követően is fokozott a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik a menopauza tüneteinek enyhítésére alkalmazott hormonterápián esnek át – derült ki egy nagyszabású tanulmányból, amely szerint a kockázat mértéke kétszerese az eddig gondoltnak.

Az Oxfordi Egyetem kutatói 58 tanulmány adatait elemezték. A vizsgálatokba bevont több mint 108 ezer nő mindegyikénél kialakult az emlőrák – olvasható a BBC News honlapján.

A tabletta, gél, tapasz és hüvelykrém formájában is elérhető menopauzális hormonterápia (MHT) a hiányzó hormonok pótlásával enyhíti a változókor tüneteit. Különböző hormonokat tartalmazhat: néhányuk csupán ösztrogént, mások progesztint (szintetikus progeszteron) is.

A menopauzális hormonterápia és a mellrák kockázata közötti kapcsolat már régóta ismert. A The Lancet című orvostudományi lapban megjelent mostani tanulmányból azonban az is kiderült, hogy a mellrák fokozott kockázata még több mint egy évtizeddel a kezelés befejezését követően is fennáll.

Az eredmények szerint a terápia bármely életkorban, valamint szinte minden formájában – tabletta, gél és tapasz – alkalmazva növeli az emlődaganat kockázatát. A hüvelyen keresztül alkalmazott ösztrogénterápia ugyanakkor nem növeli a kockázatot, mivel a terápiás hormonok ilyenkor nem érik el a véráramot.

Bírod a kritikát? Elmondod a véleményed?

2019. szeptember 19.

Mindig kapcsolatban állunk egymással, nem tudunk nem kommunikálni, nem szigetelhetjük el magunkat. A kommunikáció így is, úgy is átitatja az életünket. Nagy kérdés, Te hogyan tudsz kommunikálni? Ezer meg ezer vonatkozásban átgondolhatnánk ezt a témát, most azonban egyetlen elemét nézzük meg közelebbről: a visszajelzést.  

Lehetünk profi célkitűzők, elérhetjük az önismeret magasabb fokát, kialakíthatjuk magunkban a belső harmóniát. Az ilyen és ehhez hasonló, rendkívül hasznos tulajdonságok, képességek vagy belső állapotok elsősorban saját magunkról szólnak. A célkitűzés során azt vizsgáljuk, hogy az áhított célt hogyan vagyunk képesek saját magunk elérni. Az önismeret, saját belső harmóniánk középpontjában is mi magunk állunk. Mindezek ellenére egyik esetben sem lehetünk sikeresek, ha nem vesszük figyelembe a körülöttünk élő embereket, azokat, akikkel kapcsolatban állunk.

A célkitűzés egyik alapvető szabálya, hogy másoktól függetlenül is képes legyél elérni a kitűzött célt, de ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyhatod a többieket. A megfelelő önismeret kiterjed a másokkal való érintkezésre is. Hogyan viselkedek a többi emberrel, milyen módon tudok velük kapcsolatot teremteni? Adok-e visszajelzést, és ha igen, milyet? A kapott visszajelzést hogyan kezelem?

Felmérik a gyerekek tápláltsági állapotát

2019. szeptember 19.

Ismét felméri a gyermekek tápláltsági állapotát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) – közölték az MTI-vel.

A Gyermek Tápláltsági Állapot Vizsgálatot (COSI) a 2019/20-as tanév első félévében harmadik alkalommal végzik el. A felmérés az éves iskolai egészségügyi szűrések részeként várhatóan október 1. és 31. között lesz. A vizsgálat a Magyar Védőnők Egyesülete, az iskolavédőnők és az OGYÉI közreműködésével az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) támogatásával valósul meg.

Tervezetten 7200 hétéves általános iskolás testtömegét és testmagasságát nézik meg. Továbbá megvizsgálják az iskolai táplálkozási környezetet és kikérik a szülők véleményét is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2007-ben indított COSI (Childhood Obesity Surveillance Initiative) rendszeresen felméri a gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulását az európai régióban, a 6-9 évesek körében. Így a változások időben követhetőkké válnak. A napjainkban már több mint 40 országban zajló vizsgálat mindenhol azonos definíciók és protokoll alapján, ugyanolyan mérőműszerekkel történik.

Magyarországon mostanáig két alkalommal, 2010-ben és 2016-ban volt COSI felmérés. Az eredmények azt mutatják, hogy bár Magyarországon hozzávetőlegesen minden ötödik  hétéves túlsúlyos vagy elhízott, 2010 óta nem emelkedett a gyermekkori elhízás gyakoriságának előfordulása ebben a korosztályban. Ezzel Magyarország azon néhány európai ország közé tartozik, ahol úgy tűnik, hogy a “bevezetett intézkedésekkel sikerült megfékezni a túlsúly előfordulásának növekedését“. A három évvel ezelőtti eredmények alapján Magyarország a gyermekkori túlsúly és elhízás tekintetében a középmezőnybe tartozik. Legmagasabb előfordulást a déli országokban mértek, ahol van, hogy az arány eléri a 40 százalékot is – írta az OGYÉI.

Célszerű tízórait, uzsonnát csomagolni

2019. szeptember 18.

Célszerű a szülőnek csomagolnia iskolás gyermeke tízóraiját, uzsonnáját – mondta Csengeri Lilla dietetikus.

Jellemző, hogy a szülők nem csomagolnak a gyermeknek uzsonnát, tízórait, hanem pénzt adnak, amelyből a gyermek a büfében vásárolja meg az ennivalót. Ez nem jó gyakorlat  – jegyezte meg.

Ha a szülő csomagolja az ennivalót, akkor például jó megoldás egy szendvics, amelyben a sovány felvágott biztosítja a szükséges fehérjét, a kenyér vagy pékáru pedig lehetőleg teljes kiőrlésű legyen, ami lassabban felszívódó szénhidrátot tartalmaz, így a gyermek több órára “jól lakik”. Jobban is tud a gyermek koncentrálni, figyelni, ha kiegyensúlyozott a vércukorszintje – tette hozzá a szakértő.

A dietetikus szerint szükséges, hogy legyen a szendvics mellett idényzöldség is. Fontosnak nevezte, hogy a gyümölcs mellé olajos magvakat is csomagoljanak, amelyek hasznos ásványi anyagot tartalmaznak, de mivel magas a kalóriatartalmuk, heti két-három kis maréknál ne adjanak a szülők többet és lehetőség szerint a sótlan változatot válasszák. Elmondta azt is, ha a zöldség, gyümölcs össze van vágva, akkor szívesebben fogyasztja a gyermek, és érdemes a gyümölcsre citromlevet csepegtetni, hogy ne barnuljon meg.

Szemünk ellensége a digitális világ?

2019. szeptember 18.

Hogyan óvjuk látásunkat a monitorok korában?

A fejlett világ társadalmaira egyre jellemzőbb, hogy egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógépes munkát követően otthon is a képernyő előtt ülünk. Az elterjedt rémhírekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, a képernyőhöz kötött munka azonban még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára. A Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségével csökkenthetjük a túlerőltetés okozta panaszokat.

A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésének megváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés.

A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek a változások és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja. Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni” – javasolja dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa. „Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”

Ronda és finom fogások: rántott békacomb

2019. szeptember 17.

Vannak ételek, melyektől egyes emberek világgá szaladnak, mások pedig éppen ezekért szaladnak a világ legkülönfélébb részeire, hogy megkóstolhassák őket. A békacomb honos étel hazánkban is.  

Hozzávalók:
16 db békacomb
6 dkg liszt
2 db tojás
15 dkg zsemlemorzsa
5 dl étolaj,
2 csomó zöldpetrezselyem
1 db citrom
só

Elkészítés:
A békacombot leggyakrabban rántva szokták elkészíteni. Egyáltalán nem véletlen ennek az elkészítési módnak a népszerűsége, mivel a megsütött békacomb zsenge, ízletes húsa igazán ínyenceknek való falat. Ahhoz azonban, hogy igazán kitűnő ételt készíthessünk, elmaradhatatlanul fontos a combok felhasználás előtti kétnapos pácolása.

A bepácolt békacombokat szárazra töröljük, megsózzuk, majd lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk. Bő, forró olajba téve, mindkét oldalukra átfordítva szép világosbarnára sütjük, majd az olajból kiemelve jól lecsepegtetjük.

A friss zöldpetrezselyem-csokorról a szárát levágjuk, megmossuk, és tiszta konyharuhával szárazra itatjuk. Beletesszük egy leves szűrőbe, majd a szűrővel együtt a forró olajba merítjük. Így néhány pillanat alatt a petrezselyem ropogóssá sül.