Táplálkozási tévhitek és rossz szokások 2. rész
2019. március 17.

TÉVHITEK:
6. A fogyásért szenvedni kell
Zöldséglét inni, amit nem szeretünk; megtiltani magunknak kedvenc édességeinket; nem enni, amikor pedig éhesek vagyunk; csak zöldséget vagy zöldséglevest enni 3 napon át; drága „fogyasztó” termékeket venni…általában egyik sem vezet eredményre. Pedig sokunk tévesen úgy gondolja, hogy csak ilyen módszerekkel tud megszabadulni a felesleges kilóktól – azaz a fogyásért szenvedni kell…
A valóságban ilyenkor elszakadunk érzeteinktől, megbillentjük szervezetünk egészséges egyensúlyát, és „büntetjük” magunkat. Mindez csak elősegíti az éhséget és a zsírok raktározódását. Innen ered, hogy az ilyen fajta fogyókúrák eredményeseknek tűnnek az első hetekben, de később visszahízással végződnek.
Tanácsunk:
Ne kényszerítsük magunk „kínzó” fogyókúrákra időszakosan, mert csak a rendszeresség vezethet eredményre. Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan mindennap, és időnként engedjünk meg magunknak némi „extrát”, egy kis rendkívülit (évfordulókon, rendezvényeken, étteremben stb.). Utána azonban rögtön térjünk vissza a kiegyensúlyozott, egészséges étrendünkhöz.
7. Inkább válasszunk salátát, mint szendvicset
Gyakran azt gondoljuk, hogy napközben mindig jobb salátát ennünk, mint pld. szendvicset. Pedig ez tévedés…Ugyanis egy szószos saláta kalóriadúsabb lehet, mint bármely, barna kenyérből készült szendvics. Ha viszont a salátánk biztosan „könnyű” (pld. zöldsaláta, paradicsom, sárgarépa összetételű), azzal a kockázattal jár, hogy éhesek maradunk, és később nassolunk. Úgyhogy olykor nem árt egy szendvics uzsonnára…
Táplálkozási tévhitek és rossz szokások 1. rész
2019. március 17.

Manapság unos-untalan hallhatunk táplálkozási irányelvekről a fogyással kapcsolatban. A leggyakrabban barátaink „igazítanak útba”, vagy különféle, olykor kétes eredetű cikkek, reklámok üzenetét gondoljuk igaznak a diétázás terén. Így mindenki kaphat és továbbadhat tévhiteket, vagy rossz ötleteket, információkat.
A legtöbbünk nem elégedett azzal, ahogyan táplálkozik. Ahelyett, hogy hallgatnánk testünk szavára, a tudatunkba ivódott mintákat követjük, téves vélekedéseknek adunk hitelt. Ezek pedig sokszor nemhogy fogyáshoz, de súlynövekedéshez vezetnek – mondják a dietetikusok. Miközben például ismételgetjük magunkban, hogy nem szabad nassolni, előfordul, hogy emiatt túl sokat eszünk a főétkezések alkalmával.
Nincsenek általános szabályok
Ami az egyik embernél működik, az nem feltétlenül eredményes a másiknál. A fogyást józan megfontolások mellett, és nem mások utánzásával, vagy az ételek élvezete figyelmen kívül hagyásával kell elérni. Ha megfosztjuk magunkat többféle (gyakran kedvelt) ételtől, az a fiziológiai és a pszichés egyensúly megbillenéséhez vezet. Az eredmény: éhesek vagyunk, egyre több ételre és ropogtatnivalókra vágyunk, ami hízást von maga után, mert a szervezetünk átmegy „raktározó üzemmódba”.
Burgonyás pitetorta
2019. március 16.
Nagyszerű egytálételt készítettem, gyors ebédnek, vacsorának ideális! Ami jó benne, hogy elkészíthető húsimádóknak, de akár vegánoknak is. Fűszerezésének csak a képzeleted szab határt!
Hozzávalók:
5 közepes burgonya
2-2 marék reszelt trappista és füstölt sajt
1 tojás
1 kis doboz tejföl
só, bors, ízlés szerint fűszerek
Elkészítés:
A burgonyát meghámoztam és aprítógéppel összevágtam (lehet reszelni is, akkor a nagyobb lyukú oldalon készíteném). Egy másik edényben összekevertem a többi hozzávalót, a burgonyára öntöttem és alaposan összekevertem.
Közepes méretű piteformát kiolajoztam, belesimítottam a masszát, és ment a sütőbe 180 fokra. Addig sütöttem, amíg a teteje szép piros nem lett!
Húsimádóknak: A tetejére tehetsz kolbászkarikákat vagy keverhetsz hozzá sonka, füstölt tarjta kockákat is!
Vegánoknak: Sajt helyett 10-10 dkg natúr és füstölt tofuval, szójatejföllel is elkészíthető. Dúsítható bármilyen más zöldséggel, zöldfűszerrel is!
Hogyan csillapítsuk a hurutos köhögést?
2019. március 16.
Légúti betegségek gyakori kísérő tünete az elhúzódó hurutos köhögés. A szervezetünk számára ugyan előnyös, hiszen a kórokozók eltávolítását segíti, nekünk viszont kellemetlen a sokszor rohamokba torkolló, fullasztó köhögés. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogyan enyhíthetjük a tüneteit, úgy, hogy közben a gyógyulásunkat sem hátráltatjuk.
A köhögésre szükségünk van
A köhögés egy természetes reflex, segítségével tudunk a légutakba kerülő, nem kívánt anyagoktól megszabadulni. Hurutos köhögés esetén ez az anyag a hörgők által termelt váladék, amelyben a gyulladást okozó baktériumok és vírusok, egyéb szennyeződések is megtalálhatóak. „Légúti betegség esetén azért is termelődik több váladék, hogy védelmet nyújtson a gyulladás miatt sérülékenyebb nyálkahártya számára. A hurutos köhögés tehát a gyógyulási folyamat része, ám érthető okoból szeretnénk, ha ez minél kevesebb kellemetlenséggel járna.”
Kutyaharapást szőrével, avagy mire jó a köptető?
A köptető szó hallatán jogosan merül fel bennünk, hogy miért is kellene szednünk, ha már így is a fokozott váladék felköhögése a problémánk. A válasz egyszerű: a köptető (másnéven hurutoldó) nem a köhögési ingert fokozza, vagyis nem gyakoribb köhögésre ingerel, hanem a letapadt, esetenként sűrű váladékot hígítja, így segíti, hogy minél előbb és minél könnyebben megszabaduljunk tőle.
Kell-e szedni köhögéscsillapítót?
Hurutoldót és köhögéscsillapítót soha nem szabad egy időn belül bevenni, hiszen a felhígított váladék távozását gátoljuk ezzel. Hurutos köhögés esetén is szükség lehet azonban a köhögés csillapítására, hiszen éjszaka például szeretnénk nyugodtan aludni. Ilyenkor délután vegyük be az utolsó adag hurutoldót, majd lefekvés előtt fél-egy órával a köhögéscsillapítót.
Bodzával az influenza ellen
2019. március 15.

Tetőzik a járvány
Tetőzik az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma Európában. Magyarországon a becslés szerint az elmúlt héten közel 82 ezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.
Nem csak a népgyógyászati utalások szólnak a bodzafogyasztás előnyeiről – világszerte egyre több tudományos vizsgálat is foglalkozik az egészségre gyakorolt pozitív hatásaival.
Az Aarhus-i, a Missouri és a Freiburg-i Egyetem szakértőinek egymástól független kutatásai és cikkei alapján kijelenthető: a bodza vírusellenes, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, immunerősítő és antiproliferatív (sejtszaporodást gátló), pozitív hatásait ráadásul úgy fejti ki, hogy közben védi a gyomor nyálkahártyáját, a májat és a hasnyálmirigyet is.
A tudósok abban is egyetértenek, hogy a bodza hatékony az influenza tüneteinek enyhítésében, mert blokkolja a vírusok szaporodását, és az első tünetek jelentkezésétől számított 3-4 nap alatt meggyógyíthatja a beteget.
Pozitív hatásai miatt a bodza az egyik legnépszerűbb, gyermekgyógyászatban is használt gyógynövény: étrend-kiegészítők, hagyományos növényi gyógyszerek és egyéb természetes kivonatokat tartalmazó egészségügyi termékek, gyümölcslevek és szirupok formájában segít a megfázás és az influenza tüneteinek enyhítésében.
Antibiotikum: barát vagy ellenség?
2019. március 15.

„A légúti fertőzések 90%-a vírusos eredetű, tíz légúti betegből csak egynek kellene antibiotikumot adni. Minél több antibiotikumot használnak az emberek egy földrajzi egységen belül, annál gyakoribb a rezisztencia, azaz az antibiotikummal szembeni ellenállás. Hazánkban nem kellene, hogy rosszak legyenek a rezisztenciaadatok, de hiába használunk kevés antibiotikumot, azokat igen rosszul tesszük, ez okozza a rezisztencia növekedését” – magyarázta Dr. Sal Péter.
Megérkezett a gólya, de hogyan tovább?
2019. március 14.
5 gyakori kérdés a babagondozásról
A legtöbb elsőgyermekes párra jellemző, hogy amint fellélegezhetnének a szülést követően és megismerhetnék az új családtagot, máris számos új kérdés kínozza őket. Biztosan jól alszik, jól eszik, jól sír a pici? A Születés Hete rendezvénysorozat apropóján Bartos Rita szülésznő, a Czeizel Intézet babagondozás tanfolyamainak szakértője gyűjtötte össze az újdonsült szülőket leginkább foglalkoztató kérdéseket és válaszokat.
Biztosan eleget eszik a baba?
A táplálkozásra is igaz, hogy ahány baba, annyiféle igény. Előfordulhat, hogy a világra jövetel után nehezen vagy keveset szopik a kicsi: a 10%-os súlyesés még nem feltétlenül jelent problémát, e feletti súlyvesztésnél viszont pótolni kell donortejjel vagy tápszerrel, ha az anyukának nincs elegendő teje. A születést követő második héttől napi 5-6 pisis pelenka jelzi, hogy eleget evett a pici. A székletből is következtethetünk a táplálkozás minőségére: az első napokban fekete, a negyedik naptól lazább, sárgásbarnás lesz az ideális pelustartalom.
Fel kell-e időnként ébreszteni a picit?
Ha nem koraszülött a baba, nem szenved sárgaságban, és az orvos sem rendelkezett másképp, nyugodtan rábízhatjuk, hogy jelezze, amikor éhes. Éjszaka nem muszáj erőszakkal felébreszteni, viszont fontos tudni, hogy a tejtermelést befolyásolhatja, ha 5-6 óra kimarad két szoptatás között. Nappal nem érdemes négy órás időszakoknál hosszabban aludni hagyni: így biztosíthatjuk a csöppség és a szülők nyugodtabb éjszakai pihenését.
Nem dobom ki, jó lesz az még valamire...
2019. március 14.
Hú, mennyi mindennel vagyunk így. Aztán csak gyűlnek a kacatok, a fölösleges tárgyak. A zsúfoltság a feng shui szerint sem tesz jót életterünknek... Miért halmozunk és mennyit? Készült egy felmérés a témában.

Egy népszerű online piactér internetes kutatása szerint a gyűjtögetők kicsivel kevesebben vannak, mint a szortírozók, vagyis a válaszadók többsége könnyen int búcsút a felesleges tárgyaknak. Dr. Meskó Norbert evolúciós pszichológus szerint a gyűjtögetésre való hajlamnak sokféle oka lehet nemtől, életkortól, társadalmi státusztól és természetesen a gyűjtögetés tárgyától függően.
„Valamire csak jó lesz”
4600 felhasználót kérdeztek meg arról, hogy mihez kezdenek feleslegesnek ítélt dolgaikkal. A válaszadók kicsivel több, mint fele állítja, hogy könnyen megszabadul a szükségtelennek ítélt tárgyaktól, míg 46 százalék vallotta be, hogy ez nehézséget okoz számára. De vajon miért?
A legtöbben (16%) úgy gondolják, hogy sose lehet tudni, mire lesz még jó a már 5 éve nem hordott ruha, vagy a polcon porosodó DVD-lejátszó, ezért elvből nem dobnak ki, vagy adnak el semmit. 12 százalék bevallotta, hogy halogató típus, vagyis Pató Pál úr „ej, ráérünk arra még” hitvallását követi, ezért esik nehezére a búcsú. 10 százalék egyszerűen a lustasággal indokolja a gyűjtögetést, míg 8 százalék hivatkozott érzelmi okokra; ők saját bevallásuk szerint képtelenek elengedni a tárgyakat.
Az ásványi anyagok, vitaminok fontossága
2019. március 13.
Vannak olyan vitaminok, ásványi anyagok vagy nyomelemek, amelyek inkább szezonálisak, tehát nem kell folyamatosan szedni. A vas nem ilyen. A vérszegénység, a vashiány bármelyik évszakban előfordulhat. Az érintettebb korosztály a gyerekek, a menstruáló fiatal lányok, a várandós nők és a nehéz szellemi vagy fizikai munkát végzők.
Ma már tudományosan igazolt tény, hogy a gyermek fejlődésében, későbbi egészségi állapotában meghatározó szerepe van az első 1000 napnak. Nem mindegy, hogyan bánunk vele, akár testileg, akár szellemileg vagy mentálisan, hogyan etetjük, mennyire változatos az étrendje és persze milyen minőségű. A gyermek 1–3 éves kora között hihetetlen fejlődésen megy át. Az immunrendszer is pl. ilyenkor fejlődik a legintenzívebben.
Gyerekek
Felmérések szerint hazánkban az 1–3 éves gyermekek 35%-a nem kapja meg a számára szükséges vasat, a zöldséget, gyümölcsöt, húst tartalmazó vegyes étrenddel.
- További probléma, amiről nemigen beszélünk, hogy mi van a vegetáriánus szülők gyermekeivel.
- Szabad-e a vegetáriánus szülők csecsemőit/kisgyermekeit is vegán étrenden tartani?
- Ha ragaszkodik a (lakto-ovo)-vegetáriánus szülő a gyermeke hasonló módon történő táplálásához, hogyan biztosítható az, hogy semmiben se szenvedjen hiányt a csecsemő/kisgyermek?
Nem kell sok magyarázatot fűzni ahhoz, hogy beláthassuk: minél több megszorítást tartalmaz egy étrend, azaz minél többféle összetevőt nélkülöz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy valamiféle hiányállapot kialakuljon a következtében.
Legújabb ajánlások a hipertónia kezelésére
2019. március 13.

A Debreceni Egyetem (DE) aulájában megtartott, Hipertónia, diabétesz, kardiológia – korszerű gyógyszeres kezelés című tanácskozás kapcsán elmondta: a magas vérnyomás és társbetegségei, a cukor- és szívbetegségek, illetve az érelmeszesedéssel kapcsolatos megbetegedések kezelésének legújabb lehetőségeit ismertetik a szakemberek abban a reményben, hogy a résztvevő háziorvosok, belgyógyászok, gyógyszerészek “holnaptól kicsit másként, finomabbra hangoltan végzik a munkájukat”.
A társaság legújabb ajánlásai egyértelművé teszik, hogy a magas vérnyomás kezelésében kombinációs eljárást kell alkalmazni, amelyet már a kezelés megkezdésekor fontos elindítani.
A professzor szerint ebben jelentős előrelépést jelent, hogy több olyan készítmény áll rendelkezésre, amelyben egy tablettában 2-3 hatóanyag van. Ez azért fontos, mert olyan betegség esetén, amelyre évtizedeken keresztül kell gyógyszert szedni, a betegek együttműködőbbek, ha kevesebb tablettát kell bevenniük.
Magyarországon a felnőtt lakosság 44 százaléka, mintegy 3,5 millió ember hipertóniás. Mintegy 1,5 millióról mondható el, hogy minden rendben van, ismert és jól kezelt a vérnyomása. További egy-egymillió embernél vagy nem ismert az egyébként fennálló betegség, vagy ismert, de a kezelésekkel nem sikerült elérni a megcélzott vérnyomásértéket.