Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

Fotó: 123rf.comA tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.



A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

Fotó: 123rf.com1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.



Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

A fotó illusztráció: pixabay.comSok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.



Stressz-evés? A probléma gyökerét érdemes kezelni

2019. június 08.

Sokan azonnal ennivaló után nyúlnak, ha szomorúak, ha haragosak, vagy ha nem tudják kezelni a stresszt. Dr. Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója szerint van kiút a stressz-evésből, de ehhez nem az evési szokásokon, hanem a stresszkezelés mikéntjén kell változtatni.

Fotó: pixabay.comHonnan tudhatjuk, hogy stressz-evés a gond?

Az első lépés a megoldás felé vezető úton, hogy azonosítjuk magunkban, hogy stressz-evők vagyunk. Ehhez az szükséges, hogy megfigyeljük, mikor és miért nyúlunk az étel után. Érdemes tehát monitorozni magunkat és feltenni magunknak néhány kérdést.
– Akkor eszem, ha valami erősen hat rám, ha erős érzelmeim keletkeznek?
– Gyakran valódi éhségérzet nélkül, rendszertelenül kezdek enni?
– Ha stresszhelyzetben vagyok, jellemző, hogy „jutalmazó”, „megnyugtató” ételeket kívánok, vagyis cukorban, szénhidrátban gazdag élelmiszert?
– Előfordul, hogy csak rövid ideig érzem magam jobban, ha csillapítottam a rám törő éhséget?
– Előfordul, hogy a „falások” után szégyellem magam, bűntudatot érzek?
– Problémásnak tartom az étkezési szokásaimat és/vagy a súlyomat?

Ha a kérdések nagy részére „igen” a válasz, könnyen lehet, hogy stressz-evés áll a háttérben, aminek létezik egy bizonyos biológiai alapja is. Amikor ugyanis stresszhelyzetben vagyunk, egy kortizol nevű hormon szabadul fel a testünkben, aminek hatására megéhezhetünk. Ugyanakkor a probléma megoldása nem az, hogy bekapunk egy nyugtatót, ha stresszesnek érezzük magunkat, tartós megoldást csak az hozhat, ha mélyebben, a gyökereinél kezeljük a problémát.

Meg is tanítjuk magunkat a túlevésre

Muszáj annyit enni? – teszi fel a kérdést könyvében David A. Kessler, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) volt elnöke. A szakember szerint annak, hogy nem bírunk gátat szabni az étvágyunknak, és sokszor szenvedéllyé válik az evés, számos oka lehet. Az egyik az ételben lévő olyan anyagok, amelyek elősegítik az effajta függőség kialakulását. A különlegesen ízletes ételek csábítása ugyanis megváltoztatja az agy működését, arra kondicionál, hogy folyamatosan keressük az ingert.

A cukor, a zsír és a só kombinációja idővel a tudatos ellenállásra való képességet is legyőzheti, és kialakul az úgynevezett kondicionált hiperevés. Ennek a viselkedésnek azonban lelki alapjai is vannak, hiszen sokaknál a stressz, az erősnek megélt érzelmek (például szomorúság, harag, kilátástalanság érzés) fokozzák az evésre való késztetetést. Vagyis a stressz-evés egyfajta öngyógyításként is működik, de ez nyilvánvalóan nem jó megoldás.



Erre ügyeljen, ha magnéziumot szed!

2019. június 07.

Fotó: pixabay.com

Az ajánlások szerint felnőtteknél a napi szükséges magnéziumbevitel 375 mg. Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással ennek a mennyiségnek az egésze, de legalábbis a jelentős része fedezhető.

Mikor van szükség plusz magnéziumra?

Plusz magnéziumbevitelt tesz szükségessé a fokozott izommunka, a gyakori stressz és nyugtalanság, a környezeti zajártalom, a várandósság, néhány betegség és számos egyéb élethelyzet. Ez magnéziumtartalmú gyógyszerek és étrend-kiegészítők formájában könnyen megvalósítható. Bár a magnéziumpótlásra szolgáló patikaszerek vény nélkül kaphatók, alkalmazásukkal kapcsolatban néhány dologra nem árt odafigyelni.

A készítmények egyetlen adagjának magnéziumtartalma nagyon eltérő lehet. Nehezíti az összehasonlítást, hogy a különféle szerek különböző formában tartalmazhatják a magnéziumot, például magnézium-laktát-dihidrát vagy magnézium-orotát sóként. A készítmények csomagolásán meg kell keresni azt, hogy az adott dózisú sótartalom mennyi magnéziumtartalomnak felel meg. A napi 375 mg bevitel ugyanis a „tiszta” magnéziumra, nem a só-formára vonatkozik.
  • A magnézium szedése általában kúraszerűen történik; négy–hat hétig történő alkalmazás általában már érezhető hatással jár.
  • A napi adagot célszerű a nap folyamán egyenletesen elosztva, két-három részletben bevenni. Ennek megfelelően a (bevont) tablettákból a napi adag több tablettát takar.
375 mg „tiszta” magnézium/nap
  • Jellemző mellékhatásként a híg széklet és a hasmenés fordulhat elő. Ez nem véletlen; elegendő csak arra gondolni, hogy sok esetben magnézium-só (keserűsó = magnézium-szulfát) tartalmú gyógyvizeket ajánlanak a patikusok a székrekedés kezelésére.
  • Az alkohol gátolja a magnézium szervezetbeni felszívódását és fokozza annak a kiürülését is. A magnézium szedésének ideje alatt az alkoholfogyasztás nem javasolt.


Normális, ha bosszantja a szülőt a baba sírása?

2019. június 07.

Fotó: 123rf.com

Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője.

Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban bosszantó lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel, amikor nem kellene felébreszteni az egész családot és a szomszédokat sem. Egy francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázottbaba-szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol hagyhatják a babát sírni a szomszédok zavarása nélkül. Természetesen sem a „városi”, sem a „vidéki” baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.

Miért sírnak többet egyes babák?
Tudni kell, hogy egy csecsemő akár három órát is sírhat naponta – életének első három hónapjában ez normálisnak tekinthető. Három hónapos kor fölött ez a sírásmennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről.

A szülők – általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és fel kell ismernie csecsemője szükségleteit.



Mini márványos kuglóf - cukor nélkül

2019. június 06.

fotó: Coca-Cola MagyarországNincs ünnepi asztal édességek nélkül. Azonban ilyen alkalmakkor sem árt odafigyelni arra, hogy mivel édesítjük finomságainkat.  

Hozzávalók:
210 g teljes kiőrlésű búzaliszt
90 g sima búzaliszt
150 g eritrit (vagy 37,5 g édesítőszer)
100 g vaj/margarin
3 tojás
3 dl AdeZ Mesés Mandula ital
1 csomag sütőpor
2 ek holland kakaópor
1 tk vaníliaaroma

Elkészítés:
A vajat kissé megolvasztjuk, majd a tojásokkal és az édesítőszerrel habosra keverjük. 2,5 dl tejet adunk hozzá, és összekeverjük. A liszteket egy másik tálban keverjük össze a sütőporral, majd apránként adjuk hozzá a tejes keverékhez, és addig keverjük, míg csomómentes nem lesz.

Ekkor kétfelé vesszük a masszát. Az egyik felébe kerül a teáskanál vaníliaaroma, a másikba a kakaópor és a maradék fél dl tej. Egy kuglófformát kivajazunk és lisztezünk, majd elkezdjük a rétegzést. Tetszés szerint a vaníliás vagy a csokis masszával kezdjük, és felváltva csorgatjuk bele körbe-körbe a formába, míg el nem fogynak.

A sütőt közben előmelegítjük 190 fokra, és kb. 40-45 percig sütjük a kuglófunkat. Tűpróvával ellenőrizzük, hogy a belseje is átsült-e.
Iklódi Dóra, a Cukormentes örömök szerzője alkotta ezt a receptet.



Izzadó kamaszok: mikortól kóros?

2019. június 06.

A pubertáskor a hatalmas hormonális változásokról szól, mely több tünetben is megnyilvánul. Ezek többsége az érintettek számára igen kellemetlenek – pl.pattanások, bőr zsírosodása-, és ilyen panasz többek között a fokozott verejtékezés is. Hogy ez meddig normális és mikor kell problémára gyanakodni, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Single concerned student lamenting alone outdoors in a parkIzzadságfoltok a ruhán

A legtöbb kamasz amint belép a pubertáskorba, észreveszi, hogy hiába a legjobb dezodorok, a ruhán többször is ott éktelenkednek a kellemetlen izzadságfoltok. Természetesen ezt nem a megfelelő higiénia hiánya okozza, mivel a fokozott izzadásért elsősorban korral együtt járó hormonális változások tehetők felelőssé. Sajnos a helyzetet csak tovább rontja, hogy nem csak a verejtékmirigyek túlzott működése váltja ki a panaszt, hanem – ami ugyancsak a pubertás számlájára írható- az az érzelmi hullámvasút is, melyen a fiatok ülnek. Stresszhelyzetben ugyanis még fokozottabb a verejtékezés.

Hormonzavar is okozhatja

Mivel a pubertás során fokozott izzadás tapasztalható, ezért nehéz lehet megítélni, normális vagy kóros a probléma. Amennyiben az izzadás állandó jellegű és túl nagy mennyiségű, úgy célszerű utánajárni, hogy esetleg valamilyen betegség okozza a panaszt. Fokozott verejtékezéssel járhat pl. a pajzsmirigy túlműködés, melynek során az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, és ez – többek között- fokozott izzadást provokál.  Ekkor jellemzően egyéb tünetek is előfordulnak, pl. fogyás normál étkezés mellett, idegesség, koncentrációs zavarok, álmatlanság, szapora pulzus, hasmenés, csökkent melegtűrés, lányoknál menstruációs zavarok.

Éppen ezért, ha az izzadást az említett tünetek közül néhány még kíséri, úgy érdemes megnézetni a gyermeke pajzsmirigy funkcióit, melynek során ellenőrzésre kerül a TSH mellett a T3 (trijód-tironin), T4 (tiroxin), ATPO szintje is, valamint a szakorvos ultrahangos vizsgálatot is elrendelhet. A pajzsmirigy túlműködés lehet autoimmun eredetű, kiválthatja a szerv gyulladása, strúma, göbösödés is.



Már fiatalon porckopás miatt fáj a térde?

2019. június 05.

Sok negyvenes páciens késlekedik térdproblémái kezeltetésével, mert nem hiszi el, hogy ebben a korban érintheti őt a porckopás. Holott a szinte népbetegségnek számító osteoarthritis egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ennek okaira és a kezelés lehetőségeire dr. Szily Tamás, a FájdalomKözpont ortopéd-traumatológusa, ízületi specialista hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comNem csak az életkor a porckopás rizikófaktora

Sokan azért is vélhetik úgy, hogy a porckopás főként az idősebbek érinti, mert jellemzően a hatvanasok fordulnak orvoshoz ezzel a problémával. E téren azonban jelentős változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben az amerikai IMS Institute for Healthcare Informatics szerint, amely a receptfelírásokból következtetett az osteoarthritis előfordulására.

Ugyanis míg az 1990-es években a térdben jelentkező porckopás diagnózisát a 72 éves átlagéletkorú páciensek kapták meg, addig mára az átlagéletkor 56 évre csökkent. Az újonnan diagnosztizált esetek több, mint 50 %-át a 45-64 közti páciensek teszik ki, vagyis egyre fiatalabb korban kell szembenézni a fájdalmas folyamattal.

De mi lehet ennek az oka, mi minden hajlamosíthat a porckopásra?
Alkati tényezőket
Úgynevezett biomechanikai tényezők miatt is előfordulhat, hogy az adott porcfelszín abnormális terhelést kap.

Túlsúly és elhízás
Nagyon fontos, hogy túlsúly esetén igyekezzünk megszabadulni a fölösleges kilóktól, hiszen ezzel jelentősen tehermentesíthetjük az ízületeket.

Bizonyos sportok, korábbi sérülés
A futók, kerékpárosok, hegymászók, triatlonisták viszonylag korán megtapasztalhatják a porckopás jeleit, mert gyakran extrém terhelésnek teszik ki az ízületeiket. A korábbi térdsérülés pedig önálló rizikófaktornak számít.

Mozgásszegény életmód
Bebizonyosodott, hogy mind a túlzott erőltetés, mind a fizikai inaktivitás hozzájárul a porckopáshoz, ezért meg kell találni az optimális mennyiségű és minőségű mozgást. A torna – ideális lehet a vízben végzett mozgás – kitűnő az enyhébb ízületi fájdalmak kezelésében. A már kialakult porckopás kezelésében is kiemelt szerepű a szakember irányításával végzett funkcionális gyógytorna, amely segít megerősíteni az ízületek körüli izmokat, ezen kívül hasznos lehet az úszás, a kerékpározás.



Immunerősítés és antibakteriális elixír

2019. június 05.

Fotó: pixabay.com

A kórokozók elűzésének egyik fontos eszköze a szervezet dinamizálása és immunvédelme.

Savanyú káposzta
Immunerősítő, emésztést javító hatás
Mint minden laktofermentált zöldség, a savanyú káposzta is egy kis probiotikumbomba. Ezek a jó baktériumok védik a bélflórát és erősítik az immunrendszert. A tejsavas erjedés növeli a káposzta C-vitamin-tartalmát és az immunrendszert védő fehérvérsejtek működését. Magas rosttartalma serkenti az emésztést. hogyan profItáljunk belőle a legjobban?

Részesítsük előnyben a nyers savanyú káposztát, mert a főzés során elpusztul a hatóanyagainak egy része.

Ajánlott mennyiség: lehetőleg minden héten fogyasszunk belőle nyersen.

Méz
Antibakteriális elixír
Nagyanyáink „gyógyszere volt légúti megbetegedések enyhítésére, a vitaminok, polifenolok, oligoelemek együttes hatása által. Van emellett hegesedést elősegítő, antimikrobiális és immunrendszert stimuláló hatása is.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...453454455...620
hírek, aktualitások

10 dolog, amitől óvd a gyereked nyáron

2025. augusztus 16.

A nyár számtalan kalandot és izgalmat tartogat a gyerekek számára. A vakáció a strandolás, a sport és a játék ideje. Az élményekkel együtt azonban veszélyek is járnak, ezért ilyenkor nagyobb szabadság elővigyázatosságra van szükség, hogy elkerüljük az esetleges baleseteket. Összegyűjtöttük a tíz legfontosabb tudnivalót, amire figyelni kell, nehogy sérülés vagy betegség tegye tönkre a nyaralást.

1.    Ha autóval utazunk, ügyeljünk, hogy mindegyik kisgyermek a megfelelő méretű gyermekülésben legyen bekötve! A nagyobb gyerekek és a szülők pedig feltétlenül használják a biztonsági öveket, még rövid távolságokra is! A legkisebbeket menetiránynak háttal kell bekötni, ellenkező esetben a fej előrebillenésekor eltörhet a nyaka.

2.    Ha külföldre készülünk, utasbiztosítás nélkül ne lépjük át az országhatárt! Különösen azoknak érdemes erre figyelniük, akik gyerekekkel utaznak. Egy szakosodott online kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 14%-ával történt már baleset vagy megbetegedés külföldi utazás során. A családok, kisgyermekesek jellemzően a saját szervezésű utazásokat részesítik előnyben, s ilyenkor a sok tennivaló között elfelejtődhet a biztosítás. Pedig egy külföldi gyógykezelés vagy mentés akár milliókba is kerülhet.

Rengeteg gyógyszer okozhat fényérzékenységet, sőt kiszáradást is nyáron

2025. augusztus 16.

Több száz készítmény okozhat fényérzékenységet és válthat ki akár komoly bőrtüneteket is, más orvosságok a szervezet hőháztartására hathatnak kedvezőtlenül. Nyári gyógyszerszedési tanácsok a Semmelweis Egyetem főgyógyszerészétől, dr. Sebők Szilvia mesteroktatótól.

Antibiotikumok, gombaellenes szerek, szívgyógyszerek, vízhajtók, cukorbetegség elleni készítmények, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai szerek – ezek mind olyan gyógyszercsoportok, amelyek használata nyáron fokozott figyelmet igényel, mert fényérzékenységi reakciót válhatnak ki.

A fényérzékenységen belül az ún. fototoxicitás felelős az esetek nagyobb részéért – mondta dr. Sebők Szilvia.


Ez akkor alakul ki, amikor a gyógyszer vagy annak bomlásterméke megjelenik a bőr sejtjeiben, és UV-fény hatására a bőr olyan lesz, mintha leégett volna: ég, szúr, fáj, akár fel is hólyagosodhat. Ezek a reakciók nem egyén-, sokkal inkább dózisfüggők, vagyis minél többet szed valaki az adott gyógyszerből, és minél több napfény éri a bőrét, annál nagyobb az esélye a fototoxicitásra.

Hólyaghurutból inkontinencia? Lehetséges!

2025. augusztus 15.

Előfordult már, hogy égető, erős vizelési ingert érzett és amíg elért a vécére, egy kis mennyiségű vizelet ki is szivárgott? Lehetséges lenne, hogy a hólyaghurut, amely a sürgető, fájdalmas ingert okozza, akár átmeneti inkontinenciához is vezethet? Dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa válaszolt arra a kérdésre, van-e összefüggés a két állapot között.

Hogyan függhet össze a húgyúti fertőzés az inkontinenciával?

A köznapi, téves megnevezéssel felfázásnak nevezett hólyaghurutot vagy húgyúti fertőzést az okozza, hogy bizonyos baktériumok bejutnak a húgyúti rendszerbe, és egyes esetekben a húgycsőnyíláson keresztül elérik a húgyhólyagot is, ami emiatt begyulladhat.
– A húgyhólyagot úgy is elképzelhetjük, mint egy ballont. Amikor valaki elkezdi nyomogatni, piszkálni ezt a ballont, az irritálttá válik. Irritáció lehet ebben a tekintetben a hólyaghurut tüneteként jelentkező leküzdhetetlen, sürgető vizelési kényszer is, ami akár odáig is vezethet, hogy a nagyon érzékennyé vált húgyhólyag nem tudja visszafogni az erős vizelési késztetést. Egyszerűen elcseppen, kiszivárog egy kis mennyiségű vizelet – magyarázza Rákász doktor.
Részletesebben az alábbi okok játszhatnak közre a hólyaghuruttal összefüggő vizeletszivárgás kialakulásában:
– Izomgörcsök: A húgyúti fertőzések a húgyhólyag izmainak görcsösségét is okozhatják. Ezek a görcsök kiszámíthatatlanok lehetnek, és akár vizeletszivárgást is okozhatnak.
– Az idegi jelátadás zavara: A húgyhólyag és az agy folyamatosan kommunikál egymással idegi jeleken keresztül. De a húgyúti fertőzés felboríthatja ezt a kommunikációs rendszert, és „téves riasztásokhoz” vezethet akkor is, amikor a húgyhólyag valójában nincs tele.
– Hiperaktív hólyag szindróma: Néha a húgyúti fertőzés kiválthatja vagy súlyosbíthatja a hiperaktív hólyag szindróma nevű állapotot. Ez utóbbit úgy lehet elképzelni, mintha egy saját elmével rendelkező húgyhólyagunk lenne, ami folyamatosan küldi az „ürítenem kell” jeleket, még akkor is, ha nincs igazán tele.