Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Biztos, hogy kettő helyett kell enni?

2019. július 06.

Fotó: 123rf.com

A várandós édesanyának a fogantatás pillanatától kezdve különös figyelmet kell fordítania életmódjára, táplálkozására, hiszen ettől függ saját és kisbabája egészsége.

A testtömeg növekedése

A kismamának több energiára van szüksége, tévhit azonban, hogy ezentúl „kettő helyett kell ennie”. A várandósság csupán 150-300 kcal többletet jelent naponta. Normál kezdeti testtömeg esetén terhesség végére a kismama ideálisan plusz 10-12 kg-ot szed fel, ami az alábbiakból tevődik össze:

Magzat 3,4 kg
Anyaméh 0,9 kg
Méhlepény 0,7 kg
Magzatburok és magzatvíz 0,8 kg
Anya vérmennyiségének növekedése 1,2 kg
Folyadék visszatartás 1,4 kg
Zsírlerakódás 3 kg
Emlők mirigyállományának növekedése 0,6 kg
Összesen 12 kg

Alultápláltság esetén nagyobb mértékű, túlsúly esetén kisebb mértékű gyarapodás optimális az alábbiak szerint:

Terhesség előtti BMI (testtömeg index = testtömeg(kg)/ magasság2 (m2)) Testtömeg növekedés
< 18,5 (alultápláltság) 12,5 – 18 kg
18,5 – 25 (normál) 11,5 – 16 kg
25 – 30 (túlsúly) 7 – 11,5 kg
> 30 (elhízás) 5 – 9 kg

 



Bechterew-kór: nincs a vérében D-vitamin

2019. július 05.

A fotó illusztráció: pixabay.com

D-vitamin nélkül nem lehet élni, D-vitamint kötő fehérje nélkül igen. Kérdéses, hogy a zsíroldékony vitamint kötő fehérje genetikai eredetű hiánya a Bechterew-kórral összefügg-e.

A D-vitamin abszolút hiánya összeegyeztethetetlen az élettel. A zsíroldékony vitamin hiánya gyermekkorban rachitis, felnőttkorban osteomalacia kialakulásához vezet. Ezzel szemben egy 58 éves nőnél már sok éve a kimutathatósági határ alatt van a vérében található D-vitamin-szint, és ezen a D-vitamin-szupplementáció sem változtat(ott). A rejtély megoldásához egy genetikai vizsgálat vezetett.

Bechterew-kór, D-vitamin-szint a kimutathatósági határ alatt

Egy 58 éves kanadai nőbetegnél 33 éves korában Bechterew-kórt diagnosztizáltak. A betegnél a csigolyák összenövése és a gerinc meggörbülése egyre kifejezettebbé vált az évek előrehaladtával, aminek eredményeként a nőbeteg két évtized alatt 20 centimétert veszített a testmagasságából, és 137 centiméteres magasságúra zsugorodott össze.

40 éves korát követően a nő egyre több törést szenvedett el, mind a lábszárában, mind csípőtájon. A vizsgálatok egyre előrehaladottabb mértékű oszteoporózist igazoltak. A beteg kalcium-szintje megfelelő volt, ugyanakkor a szervezetben kalcitriolt nem tudtak kimutatni. Mindezen a vitamin szupplementációja sem változtatott, a vitamin nyomtalanul tűnt el a szervezetben.



Kétéves koruk előtt ne nézzenek képernyőt a gyerekek

2019. július 05.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új ajánlása szerint kétéves koruk előtt ne ültessék semmilyen képernyő elé passzívan a gyerekeket a szülők, gondviselők.

A fotó illusztráció: pixabay.comA nemzetközi szervezet szerint kettő és négy éves kor között is legfeljebb napi egy órát, de inkább kevesebbet engedélyezzenek a szülők a gyerekeknek a tévé vagy más képernyő előtt, ideértve a számítógépes játékokat is.

A WHO új ajánlásai arra irányulnak, hogy a szülők ne ültessék passzívan a képernyők elé a kicsiket, ne adjanak a kezükbe tabletet vagy mobiltelefont szórakoztatásul. A szervezet ezzel a gyermekkori mozgásszegénység ellen küzd, mivel a kevés mozgás, testedzés globálisan vezető kockázati tényezője az idő előtti halálozásnak és az elhízás okozta betegségeknek.

A BBC News kiemelte, hogy a WHO először fogalmazott meg öt év alatti gyermekek számára ajánlást a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban. Az új irányelveket a WHO vasárnap Glasgowban, az elhízással foglalkozó európai kongresszuson ismerteti részletesen.

Az ajánlások között szerepel, hogy a kisbabák egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, sokat mozogjanak, és legalább harminc percig a hasukon feküdjenek. Az újszülöttek számára fontos a 14-17 óra alvás, négy és 11 hónapos kor között pedig a 12-16 óra alvás ajánlott. Ebben a korosztályban egyszerre egy óránál többet ne töltsön a gyerek bekötve babakocsiban, ülésben vagy babahordóban – figyelmeztetnek a szervezet kutatói.

Az egy és két év közötti kisgyerekek számára napi legalább három órás fizikai aktivitást, legfeljebb egy órai képernyőidőt és 10-13 óra alvást ajánl a WHO. Ebben a korcsoportban szintén nem ajánlott egyszerre egy óránál több időre korlátozni a gyerekek mozgását, például a kocsiülésbe bekötve.



Alma, a gyümölcsök királynője

2019. július 04.

A régi mondás, „naponta egy alma az orvost távol tartja”, ma sem vesztett aktualitásából. Számos, az egészségre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően az alma „szupergyümölcs” maradt. Így tanácsos többet tudni róla, és rendszeresen fogyasztani belőle.

Fotó: pixbay.comAz alma régóta ismert koleszterincsökkentő hatásáról, oly módon, hogy különösen a „rossz koleszterin” (LDL) oxidációját lassítja. Köszönhetően magas rosttartalmának, amely többek közt megköti a koleszterint a bélcsatornában, és így segít optimális szinten tartani annak szintjét a vérben. De természetesen nem ez az alma egyedüli jótéteménye.

Az alma a gyümölcsök közül a leggazdagabb az epikathin nevű flavonoidban, amelyről számos tanulmány kimutatta, hogy segít mérsékelni a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az almát bőven és rendszeresen fogyasztóknál közel 40%-os mértékben! Ez kétségtelenül annak a következménye, hogy az alma jótékonyan csökkenti az artériás vérnyomást és a káros, oxidatív stresszt (más néven oxidatív sérülést, mely a szervezetben a szabad gyökök okozta károsodás). Emellett élénkíti a szívműködést.

Javít az egészségi állapoton
Brit kutatók egy nemrégiben készült tanulmányukban közel 10 000 személy étkezési szokásainak vizsgálati eredményeit tették közzé. Az alanyok különféle betegségekben szenvedtek, és a szakemberek többek közt bebizonyították, hogy az almafogyasztást előnyben részesítők körében az állapotjavulás gyorsabban volt nyomon követhető.

Fogyókúrázók „szövetségese”
Ropogós-finom jellege mellett az alma további jótéteménye, hogy mivel bővelkedik a jóllakottságérzést elősegítő rostokban s flavonoidokban, nagyon ajánlott a fogyókúrázóknak.

A flavonoidok mérséklik a zsírok felszívódását, így segítségükkel könnyebben felvehető a küzdelem a hízással szemben. Ezért javasolt, hogy az alma állandó „szövetségesük” legyen a fogyni vágyóknak. Jó, ha mindig van belőle egy-egy darab
a kézitáskában vagy az irodai fiókban – édes vagy sós nassolnivalók helyett. És minthogy alacsony a glikaemiás indexe (GI = vércukorszintet emelő képességet jelző számérték), előnyös ajánlani azoknak, akiknek kontrollálni kell a súlyukat és/vagy a vércukorszintjüket. De nem hagyhatják ki az almát napi étrendjükből azok sem, akik valamilyen sportot űznek.



A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet

2019. július 04.

A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet egy tanulmány szerint.

Az Obesity című szaklapban ismertetett kutatás során a Wake Forest Orvostudományi Egyetem tudósai mediterrán étrenden élő majmokról megállapították, hogy nem fogyasztották el az összes táplálékot, pedig megtehették volna, így megőrizték a normális súlyukat – írta a Medicalxpress.com.

Fotó: 123rf.com“Ezzel szemben a nyugati étrenden élő állatok sokkal többet ettek, mint amennyire szükségük lett volna és el is híztak” – mondta Carol A. Shively, az egyetem patológusa, a tanulmány vezető szerzője.

A különböző étrendek kalóriabevitelének korábbi kutatásai nagyrészt emberi populációk tanulmányozására épültek, amelyek önbevallásos kérdőíveken alapultak, ezért gyakran megbízhatatlanok voltak, vagy rágcsálókat vizsgáltak, amelyek nem emberi étrenden éltek.

A Wake Forest kutatócsoportja 38 hónapos kísérletet végzett, ami nagyjából 9 évnek felelt volna meg az emberi életben. A kutatók emberi étrendek alapján állították össze a majmok menüjét: a nyugati diétában a fehérjék és a zsírok leginkább állati eredetűek voltak, a mediterránban növényiek.

A kutatásban 38 középkorú nősténymajom vett részt, véletlenszerűen választották ki, melyik fog az egyik vagy a másik étrenden élni. A két csoport kutatás előtti testtömege és testzsírszázaléka hasonló volt, az állatok a vizsgálat ideje alatt annyit ettek, amennyit akartak. “Azt találtuk, hogy a mediterrán étrendet fogyasztó csoport kevesebb kalóriát vitt be, kisebb súlyú volt, testzsírja kisebb százalékot tett ki, mint a nyugati étrendet követő csoport” – mondta Shively.

Ez az első kísérleti bizonyítéka annak, hogy nyugati étrendhez képest a mediterrán diéta megóvhat a túlevéstől, az elhízástól és a prediabétesztől, vagyis attól a cukorbetegség előtti állapottól, amelyben a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a diabéteszes betegek vércukorszintjét.

A mediterrán étrend megóvta az állatokat a nem alkoholos eredetű zsírmájbetegségtől, amely májzsugorodáshoz és májrákhoz vezethet és átültetéssel gyógyítható.



Nyákoldó készítmények: Mit szedjek köhögésre?

2019. július 03.

Fotó: 123rf.com

A hurutos köhögés kezelésében fontos szerepet töltenek be az ún. nyákoldó készítmények. Melyek ezek, és hogyan fejtik ki hatásukat? Mit érdemes tudni az alkalmazásukról? A köhögés témakörét körbejáró cikksorozatunk mostani részében ezekre a kérdésekre keresünk választ.

A nyákoldás jelentősége
A cikksorozat első részében már kiemeltük, hogy a köhögésnek alapvetően két fő formája van: a száraz és a hurutos köhögés. A hurutos (más néven: produktív) köhögés jelentős váladékképződéssel jár, ez felismerésének az alapja. A hörgők váladéktermelése és a képződő nyáknak a légutakból való távozása a légzőrendszer természetes öntisztító folyamata.

Célja, hogy egyfelől nedvesítse és védje a gyulladt nyálkahártyát, másfelől pedig eltávolítsa a légutakba kerülő kórokozókat és idegen anyagokat. A hörgőváladék felköhögését megkönnyíthetjük, és a gyógyulás folyamatát elősegíthetjük, ha a képződő sűrű nyák viszkozitását lecsökkentjük. Erre alkalmazhatók a nyákoldó hatóanyagok (ún. mukolitikumok), amelyek a hörgőváladékot hígabban folyóvá, a légutakból köhögéssel könnyebben eltávolíthatóvá teszik.

Nyákoldó hatóanyagok
Számos olyan, gyógyszernek minősülő, hurutos köhögés kezelésére szolgáló készítmény van forgalomban, amely nyákoldó hatóanyagot tartalmaz. Ezeknek a készítményeknek a túlnyomó többsége vény nélkül kapható a patikákban. Alkalmazásuk elsősorban akkor javasolt, ha a hörgőkben a váladékképződés nagymértékű, és a sűrű nyákot nehezen köhögi fel a beteg.



Hatból egy agyhártyagyulladás halállal végződik

2019. július 03.

Fotó: 123rf.com

A gennyes agyhártyagyulladást és annak következményeit kevesen ismerik hazánkban, hiszen a meningitisz ritka, de rendkívül veszélyes betegség. A Meningitisz Világnapja alkalmából fontos információkra hívja fel a figyelmet  a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

Idén immár 11. alkalommal, 2019. április 24-én rendezik meg a Meningitisz Világnapját. Világszerte 30 ország, köztük Magyarország is csatlakozik a kezdeményezéshez, mely évről évre felhívja a figyelmet erre a ritka, ám annál veszélyesebb betegségre, amelyet a köznyelvben bakteriális agyhártyagyulladásként ismerünk.

A meningitisz sok esetben maradandó károsodást okozhat, akár végzetes is lehet. Kialakulását egy meningococcus nevű baktérium okozza, amelynek típusait A, B, C, W, Y betűkkel jelölik. Európában, így hazánkban is a leggyakoribb megbetegedéseket a B és a C típus okozzák.

Fontos a gyors reagálás

A betegség rendkívül gyors lefolyású, így akár pár óra is sorsfordító lehet. Mindezt súlyosbítják a kezdetben nehezen felismerhető tünetek, amelyek gyakran keverhetők össze influenzás szimptómákkal. Csecsemőknél leggyakoribb jelei a láz, hátrafeszített fej, étvágytalanság, rémült tekintet, fejhangú sírás, eszméletlenség, nyugtalanság, és bőrvérzések. Nagyobb gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a betegég más tünetekben is megmutatkozhat. Ezek lehetnek a hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom, vagy eszméletvesztés. A tünetek jelentkezése után a gyors reagálás és az antibiotikum adása életmentő lehet.



Mikor végeznek izotóp vizsgálatot?

2019. július 02.

A pajzsmirigy betegségek diagnózisa összetett feladat, így előfordulhat, hogy a pajzsmirigy funkciót vizsgáló vérvételen túl egyéb módszerek is szükségesek. Az izotóp vizsgálat a pajzsmirigy göbök típusának meghatározására szolgál. Dr. Bérczy Juditot, a Budai Endokrinközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comA jód hiányában gyakran alakulnak ki kisebb-nagyobb göbök a pajzsmirigyben, erre nyelési nehézségek, rekedt hang, a torokban lévő gombócérzés utalhat. Nem minden göböt lehet azonban fizikális vizsgálattal kitapintani, ezért más megoldásra is szükség van a pajzsmirigy göbös megbetegedés típusának, méretének, számának meghatározásához.

Az izotóp vizsgálat során leggyakrabban vénásan, esetleg szájon át radioaktív sugárzó anyagokat juttatnak be a szervezetbe, hogy tanulmányozni lehessen a pajzsmirigy szerkezetét. Azt figyelik, hogy milyen intenzitással épül be az alkalmazott anyag (J123, Tc99m) az adott területre.

Erre készüljön izotóp vizsgálatnál!
A vizsgálat fájdalommentes, nem jár veszéllyel.
Az alkalmazott anyagoknál túlérzékenységi reakció nem jellemző.
Az izotóp szervezetből történő kiürülését segíti a fokozott folyadékbevitel, ezért a vizsgálat után érdemes minél többet folyadékot inni.
Terhesség alatt az eljárás nem végezhető el!

Meleg vagy hideg göb?

Egy speciális kamera segítségével látni lehet, hogy a göbökben az izotóp felhalmozódik, ha fokozott, akkor piros színű, míg az inaktív terület nem halmozza fel, világos színű lesz. Az úgynevezett meleg göbök általában jóindulatúak, pajzsmirigy túlműködésére utalhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek veszélyt, egy részük sajnos rosszindulatú. Ezért hideg göb esetében szükséges a citológiai vizsgálat elvégzése – teszi hozzá a belgyógyász, endokrinológus.



Nyelvünk is érzékel szagokat

2019. július 02.

Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.

Fotó: 123rf.comA nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által.

A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is. 

Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze. “Nem azt mondom, hogy ha kinyitod a szádat, szagot érzékelsz” – idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.

Ozdener szerint felfedezésük megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy felhasználjuk a szagokat arra, hogy egészségesebb táplálkozásra vegyenek rá minket. Például nagyon kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. “Ez egy páratlan lehetőség” – véli a kutató.

Ozdener és munkatársai a tanulmányban leírják, hogyan használtak genetikailag módosított egereket az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben.



Fogyjunk gombával!

2019. július 01.

Nem ettünk bolondgombát... tényleg hatásos. Ráadásul bármilyen hosszan végezhető fogyókúra, szenvedés és éhezés nélkül.  

Köztudott dolog, hogy a gomba nehezen emészthető étel, tehát fogyókúrás célokra is alkalmazható. Naponta legalább egyszer együnk gombát és a lelkiismeretfurdalásnak lőttek.

Egy kikötés van csak a gombaétellel szemben: liszt és zsír nélkül készüljün, illetve ne együnk hozzá köretet, mert az már hízlalna. Ajánlott a gomba előtt egy kis gyümölcsöt is fogyasztani.
És hogy ilyen megkötések mellett mit is ehetünk?

Gombaleves
Hozzávalók:
1/2 kg gomba
1/2 vöröshagyma
kis vaj
1/2 liter alaplé
1 tojás
1/2 dl joghurt
petrezselyem

Fél kg szeletelt gombát egy fél reszelt hagymával együtt megpirítunk egy hangyányi vajon. Felengedjük fél liternyi leveskockából készült húslevessel és lefedve fél óráig főzzük. Sózzuk, borsozzuk, majd egy szitán áttörjük, vagy összeturmixoljuk. Újra felforraljuk, majd a tüzet elzárjuk alatta. Fél dl joghurtot felverünk egy tojással, majd ezzel habarjuk be a levest. Megszórjuk egy csokornyi vágott petrezselyemmel.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...448449450...620
hírek, aktualitások

Nyári allergiák

2025. augusztus 18.

Az elmúlt évtizedekben elképesztő ütemben nőtt az allergiás esetek száma, becslések szerint akár 2,5 millióan is szenvedhetnek felső légúti allergiában, a különféle bőrallergiák pedig minden ötödik ember életét keserítik meg.

Egy-egy betegnél többféle túlérzékenységi reakció is megjelenhet. Nyáron a különböző fűfélék, a parlagfű és a feketeüröm okozzák a legtöbb fejfájást az allergiára érzékenyeknél.

Nyári allergének

A nyár nemcsak a pihenést, hanem az allergiás nátha kellemetlen tüneteit is elhozza sokak számára.

Már a tél végén megkezdődnek a virágzások: februártól a mogyoró, majd a nyírfa virágzása okozza a legtöbb problémát. Ezt követik a különböző fűfélék, majd a nyár végén a parlagfű és a feketeüröm.

Nyáron vigyázni kell az erős napsütéssel is – ez is okozhat bőrre lokalizálódó allergiás tünetet. A rovarok is elsősorban nyáron támadnak. Ezek közül allergia szempontjából a méh- és darázscsípés jelent veszélyt az arra allergiás embereknek. A többi rovar csípése ugyan okozhat kellemetlenséget, kiterjedt helyi reakciót, ill. el is fertőződhet, de nem vált ki súlyosabb tüneteket.

Tünetek

Az allergiás náthában szenvedők elsősorban orrtüneteket tapasztalnak (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amihez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Amennyiben viszont ezek az orrtünetek egyoldaliak, vagy sűrű, gennyes váladék, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik, akkor nem szénanátháról, hanem fertőzésről lehet szó, és további fül-orrgégészeti vizsgálatok szükségesek a panaszok feltárására.

Kezelés, megelőzés

Az allergiás légúti betegségek kezelése során fontos az allergén kerülése, ami pollenek esetében nem könnyű feladat. Ám pl. napi ruhacserével, hajmosással, továbbá a kültéri ruhaszárítás elkerülésével, pollenszűrős légkondicionáló készülékkel vagy a lakásban használható légtisztítókkal csökkenthetők a tünetek. A pollenkoncentráció jellemzően az esti, hajnali órákban a legalacsonyabb, ezért ezekben a napszakokban célszerű szellőztetni.

Hol van a határvonal a húgyúti fertőzés és az inkontinencia közt?

2025. augusztus 17.

Az a határvonal, ahonnan tudhatjuk, hogy „csak” a húgyúti fertőzés következtében alakult ki az inkontinencia, hogy az alapbetegség gyógyulásával a vizeletszivárgás is elmúlik. Már csak ezért is fontos a diagnózis és a kiinduló oknak megfelelő kezelés.   
– Az átmenetileg jelentkező inkontinencia szerencsére csak ritkábban jelenik meg a húgyúti fertőzés tünetei között. A páciensek ugyanis elsősorban fájdalmas, égő érzéssel járó vizelésre, gyakori vizelési ingerre, alhasi fájdalomra és a hólyag kiürítési nehézségére panaszkodnak – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. – Mindazonáltal, ha már vizeletszivárgás is tapasztalható, mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy valódi, vagy csak átmeneti inkontinenciáról van-e szó.

Mi lehet az inkontinencia oka?

A kivizsgálás során igyekszünk kideríteni, lehet-e más oka a vizelettartási zavarnak. Kikérdezéssel, vizsgálatokkal utánajárunk, állhat-e háttérben például az inkontinencia leggyakoribb típusa, az ún. stressz inkontinencia, amikor is a stressz kifejezés nem pszichés értelemben értendő, hanem fizikai nyomásként. Ilyen stresszt jelenthet például a köhögés, a tüsszentés, a nevetés, egy nehéz tárgy emelése vagy valamiféle mozgás, ami a húgyhólyagot és az vizeletkontrollért felelős izmokat is nagyobb nyomás alá helyezi. Ennek következtében csöppenhet, folyhat el a vizelet. Az inkontinenciának ugyanakkor más típusai is ismertek, mint a késztetéses-, a túlfolyásos-, a funkcionális-, a kevert- és a teljes inkontinencia – mondja Rákász doktor.

Az egyre súlyosabb aszályok még a legszárazságtűrőbb fűfajainkkal is végezni fognak

2025. augusztus 17.

Az elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak, tapasztalták a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói. Némi reményre adhat okot, hogy a buckák északi lejtőin, illetve a facsoportok közelében élő fűegyedek nagyobb eséllyel éltek túl. 

A magyar csenkesz és a homoki árvalányhaj a szárazságot legjobban tűrő fűfajaink közé tartoznak. Ezért is vizsgálták őket a 2022-es nagy aszály után a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársai.

Az ökológusok a kiskunsági Fülöpháza melletti homokpusztagyepen már sok éve monitorozzák a helyi élővilág változásait több száz állandó mintavételi pont segítségével. Amikor 2022-ben még a mostanában megszokotthoz képest is kevés eső esett, miközben forróság volt, a kutatók elhatározták, a következő évben felmérik, hogy ezt a szélsőséges időjárást hogyan képesek átvészelni az őshonos füveink. Az eredmények, amelyek nemrég jelentek meg a Global Ecology and Conservation című folyóiratban, rendkívül aggasztó képet mutattak.

Az ökológusok kétszáz darab véletlenszerűen elhelyezett 4×4 méteres négyzetben mérték fel a halott és az élő füvek arányát. Emellett rögzítették, hogy az adott négyzet a homokbuckák kissé hűvösebb északi, vagy a forróbb déli lejtőin helyezkedik-e el, illetve hogy van-e a környezetében fa- vagy cserjecsoport. A kutatók hipotézise az volt, hogy az északi kitettségű és a facsoportok közelében élő füvek nagyobb eséllyel vészelik át a szélsőséges szárazságot. 

A kétszáz mintavételi négyzet közül 85-ben a füvek több mint 95 százaléka elpusztult, gyakorlatilag nem maradt életben egy egyed sem. 167 négyzetben a füvek legalább fele pusztult el. „Bár ezek elvileg szárazságtűrő fűfajok voltak, rendkívül drasztikus volt a pusztulás, a 2022-es aszály már az ő tűrőképességüket is meghaladta” – mondta Csecserits Anikó, a kutatás vezetője.