Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan főzzünk remek főzeléket?

2020. szeptember 06.

Fotó: gettyimages.com

A főzelék sűrítése gyakran nem sikerül tökéletesen, hol szinte megáll a fakanál a habart vagy rántással készített ételben, hol pedig jobban hasonlít egy zöldséglevesre, olyan hígra sikerül.

Bár a zöldség alapú egytálétel nem magyar találmány, ahogyan mi a főzeléket készítjük, úgy nem készíti senki. A rántással sűrített főzelék a 19. században jelent meg, azóta számtalan receptet és fortélyt ismerhettünk meg. A főzelék – bár első látásra egyszerű ételnek látszik – okozhat meglepetéseket, hiszen még a gyakorlott háziasszonyokon is kifoghat a sűrítés.

Főzelék finomra hangolva

A főzelék sűrítése gyakran nem sikerül tökéletesen, hol szinte megáll a fakanál a habart vagy rántással készített ételben, hol pedig jobban hasonlít egy zöldséglevesre, olyan hígra sikerül. A tökéletes állagot nehéz elérni, a próbálkozások közepette előfordul, hogy a rántással túl sok zsiradék vagy liszt kerül az ételbe, így elveszti egészséges mivoltát.

Főzelék, de hogyan?
1.    Ha hagyományosan magyar rántással sűrítjük be a főzelékeket, akkor zsírt vagy olajat hevítünk fel, liszttel és pirospaprikával keverjük, fokhagymával vagy vöröshagymával ízesítjük.
2.    Ha habarással készítjük, akkor tejjel vagy tejföllel kevert lisztet adunk a zöldségekhez.


Megmarad a telefonos gyógyszerfelírás lehetősége

2020. szeptember 05.

Fotó: pixabay.com

 

A gyógyszerfelírás továbbra is elintézhető lesz telefonon – közölte Facebook-oldalán az emberi erőforrások minisztere szombaton.

A járványügyi veszélyhelyzet elmúltával az egészségügyi kormányzat tervei szerint ez a rendkívüli intézkedés megszűnt volna szeptembertől. A koronavírus-járvány azonban felülírta az előzetes számításokat, így az emberek kéréseit is meghallgatva, a gyakorlat megőrzése mellett határoztunk.

A miniszter jogszabály-változtatásokat kezdeményezett annak érdekében, hogy az orvosok és betegek biztonságát a járványhelyzetben is támogató telefonon történő gyógyszerfelírás a továbbiakban is elérhető maradjon.

A járványveszély nem múlt el, a vírus itt van közöttünk – hangsúlyozta Kásler Miklós, hozzátéve: továbbra is indokolt a fegyelmezettség és az ajánlások betartása.



Edzés a várandósság alatt?

2020. szeptember 05.

Lehet – amennyiben nincs orvosi ellenjavallat, tehát az anya és a magzat is egészséges. A legtöbb mozgásformára vonatkozóan azonban mindenképpenmódosítások, korlátozások szükségesek a terhesség előrehaladtával,a trimesztereknek megfelelően. Fontos tudni, hogy a nemelőírásoknak megfelelő edzésnek káros hatásai lehetnek mind az anya, mind a magzat egészségére!

Fotó: gettyimages.comBármilyen sport megkezdése előtt körültekintő szülész szakorvosi kivizsgálás és lehetőség szerint fizioterápiás állapotfelmérés javasolt, mert csak így lehet megfelelő javaslatot tenni az edzésben való részvételre.

Milyen mozgásformát válasszon a kismama?
Mindenképpen olyat, ahol nincs kockázata az anyai és a magzati sérülésnek (pl. elesés, leesés, egyensúlyvesztés). A hormonhatások miatt lazábbak a szalagok, nagyobb a sérülésveszély. Ezért csak a gerinc- és ízületkímélő mozgások elfogadhatók, továbbá fontos a nyújtó gyakorlatokat óvatosan, kíméletesen végezni.

Várandósság alatt kerülendő(k):
• A nagy megerőltetés
• Elesés, hasi sérülés vagy ütődés veszélyével járó mozgás
• Ugrások, zökkenések, fokozott ízületi terhelés
• A stabil alátámasztás nélküli helyzetek, a felfüggesztést alkalmazó mozgásformák
• A rugózó, szaggató, lendületből végzett mozdulatok
• A hirtelen mozdulatok, hirtelen testhelyzet- és irányváltoztatások
• Ahol az alátámasztás/eszközhasználat elnyomhatja a testrészt vagy a végtagot és ezáltal a vérkeringést
• A háton fekvő helyzet a 16. hét után, ha panaszt okoz
• 10-15 percnél tovább tartó statikus helyzetek
• Magas hőmérséklet és magas páratartalom (a túl meleg környezet káros hatással van a magzat fejlődésére!)



A karantén alatt a gyerekek 40 százaléka többet evett

2020. szeptember 04.

Shot of smiling children having fun while eating spaghetti with tomato sauce in the kitchen at home.

A karanténidőszak alatt a gyerekek 40 százaléka többet evett a megszokottnál és 1-2 kilogramm plusz súlyt szedett magára – ismertette Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége felmérésének eredményét a szervezet elnöke.

A 400 gyermek bevonásával készített felméréssel kapcsolatban elmondta: a karanténidőszak speciális változást hozott a családok életében, elsősorban az otthoni tanulással, ami miatt jelentősen, 4-6 órával nőtt meg a képernyő előtt töltött idő. A bezártsággal jelentősen csökkent a szabadtéren eltöltött idő, a szabadidős tevékenység nagy része a szobára korlátozódott.

Ugyanakkor a szülők többet “kísérleteztek” a konyhában, többet főztek és új, egészséges recepteket próbáltak ki. A karanténidőszak alatt a gyerekek harmada fogyasztott főtt ételt, amit otthon a család készített. A felmérés szerint sokan nassoltak, ettek unalmukban is.

A kevesebb mozgás és a több evés pedig azt hozta magával, hogy a gyerekek 40 százalékánál átlagosan 1-2 kilogramm súlygyarapodás figyelhető meg.

Ez – figyelembe véve, hogy rövid, két-három hónap alatt történt – jelentősnek tekinthető – tette hozzá a szakember. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a felmérésből kiolvasható fontos tanulságokra oda kell figyelni a második hullám alatt is.



A súlyos, végzetes Covid-19 nagyon ritka a gyerekek körében

2020. szeptember 04.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A gyerekek és a fiatalok körében sokkal kisebb a valószínűsége a súlyos koronavírus-megbetegedésnek, mint a felnőtteknél, a fertőzés okozta gyermekkori halálozás pedig rendkívül ritka – ezt állapították meg brit kutatók csütörtökön publikált tanulmányukban.

A tanulmány 138 brit kórház Covid-19-ben szenvedő pácienseinek adatait elemezte. Mint kiderült, a betegek kevesebb mint 1 százaléka volt gyermek és közülük is kevesebb mint 1 százalék – hat gyermek – halt meg. Az elhunytak már a koronavírus-fertőzés előtt is súlyos betegek voltak vagy valamilyen rendellenességben szenvedtek.

“Elég biztosak lehetünk abban, hogy a Covid-19 nem jár súlyos következményekkel a gyerekekre nézve vagy legalábbis nem jelentős mértékben” – fogalmazott Malcolm Semple, a Liverpooli Egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője.

A Covid-19-ben megbetegedett gyerekek körében ritkán alakul ki súlyos állapot és a halálozás elenyészően ritka. A szülők megnyugodhatnak, hogy gyerekeik nincsenek veszélyben, ha visszatérnek az iskolába – fűzte hozzá a kutató.

A koronavírus-járvány terjedésével kapcsolatos globális adatok szerint világszerte a megbetegedések 1-2 százaléka jut a gyerekekre. A jelentett fertőzések túlnyomó többségében a gyerekek tünetei enyhék vagy nincsenek is tüneteik, halálozás pedig elvétve fordul elő.

A BMJ orvosi folyóiratban közölt tanulmányhoz 651 kisbaba és 19 év alatti gyermek adatait elemezték, akik január 17. és július 3. között kerültek kórházba Covid-19 miatt.



A fiatalkori tudatosság jobb életminőséget eredményez időskorban

2020. szeptember 03.

Fotó: pixabay.com

 

A fiatalkori tudatos élet lehetővé teszi, hogy jobb legyen az életminőség időskorban, ezért már a gyerekeknek tanítani kell, milyen fontos az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás – mondta Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ megbízott igazgatója.

Nagyon fontos, hogy fiatalon mit tesz az ember az egészségéért; a káros szenvedélyeket, például az alkoholfogyasztást, a dohányzást kerülni kell, és fontos a pozitív gondolkodás is.  A tényleges kort nem lehet szabályozni, de abban óriási szerepe van mindenkinek, hogy a szervezete, a mentális és lelki állapota hány éves emberének felel meg.

Időskorban törékeny egyensúlyi állapot van, amelynek a fenntartása az orvostudomány feladata, ezért körültekintőnek kell lenni az idős betegek gyógyszeres kezelésekor.



Az ideális alvás a stresszmentes nappalokért

2020. szeptember 03.

Amikor az ideális alvásról beszélünk, mindig figyelembe kell venni, hogy nem vagyunk egyformák, ami az egyik embernél működik, az a másiknál nem biztos. Azonban vannak azok az optimális körülmények, amelyek az emberek többségét hozzásegítik a mély és nyugodt alváshoz.

Fotó: gettyimages.comEz a cikk a Galenus Kiadó Magyar Alváskönyve alapján készült, amely könyvben a kedves olvasó sokat megtudhat az alvás és az életmód, illetve az alvás és az egészség kapcsolatáról.

Bagoly, pacsirta, vagy vegyes alvástípus?

Érdemes megnézni, hogy Ön milyen típusba tartozik. A reggeli kronotípusúak, a “pacsirták” reggel tudnak igazán aktívak, és kreatívak lenni. Korán kelnek, és korábban is fekszenek, amíg az esti kronotípusúak, a “baglyok” pont fordítva vannak ezekkel. Este aktívak, sokáig szeretnek fent lenni és későn kelnek. Az emberek legnagyobb része azonban vegyes kronotípusú: ha reggel kell aktívnak lenniük, akkor pacsirtává válnak, ha pedig este akkor bagollyá. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a családtagjaik milyen típusúak, ahhoz, hogy az egész család harmonikusan tudjon (együtt)működni.

Melatonin termelődés és a “kütyük”

Az alvást segítő melatonin hormon éjszaka termelődik. Ez egy kémiai hírvivő anyag, ami a test minden egyes részének, minden sejtjének megmondja, hogy éjszakavagy nappal van e. A mesterséges világítás blokkolja a melatonin termelődést, segít ébernek maradni. A kék és fehér fény gátolhatja a nyugodt alvást, ezért érdemes a korlátozni a mobiltelefon-, tablet-, számítógép használatot és a TV-nézést lefekvés előtt. Az a legjobb, ha ezek az eszközök nincsenek a hálószobában.



A potencianövelő hatékony lehet a meddőség ellen?

2020. szeptember 02.

Fotó: gettyimages.com

A potencianövelőkből egész polcnyi, sőt, még annál is több kelleti magát az elbizonytalanodott férfiak előtt. Mert, bár ez fura lehet, de ezeket a szereket főleg az önbizalom növelése miatt szedik a férfiak. A klasszikus értelemben vett meddőség ellen semmi hatásuk nincsen, tágabb értelemben mégis használhatóak.

A témában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre.

Meddőség

Orvosi értelemben a meddőség a férfiaknál tulajdonképpen a megtermékenyítésre való képtelenséget fedi. De ez így azért egy picit megtévesztő, hiszen ebbe igen sok dolog belefér.

A klasszikus értelemben vett meddőség az, amikor a spermiumok minősége és mennyisége egész egyszerűen nem elegendő a megtermékenyítéshez. A gond adódhat a túl alacsony spermiumszámból, a nem megfelelő morphológiuából, a mozgékonyság sérüléséből és még számtalan egyéb részletből.

Másrészt azonban a meddőség, vagyis a megtermékenyítési képtelenség nem csak a spermiumok szemszögéből értelmezhető. Ilyen formán a meddőség egyik ága lehet az is, ha maga az aktus nem jön létre a férfi merevedési zavarai miatt. Az impotencia ellen pedig – amennyiben az nem súlyos fokú – sok esetben a potencianövelők is hatásosak lehetnek. Ezek a szerek jellemzően a vérkeringés fokozásával, vagy a pénisz simaizmainak ellazításával érik el, hogy a vér egyenletesebben és hatékonyabban áramolhasson a barlangos testekbe.



Nem tesznek különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között

2020. szeptember 02.

Fotó: gettyimages.com

A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, 23,6 százalékuk azonban tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket –  derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából.

A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).

A fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.



Tizenévesek a plasztikai sebésznél

2020. szeptember 01.

Fotó: gettyimages.com

Egyre több tinédzser feküdne plasztikai sebész kése alá, de a beavatkozásokat csak alapos indokkal szabad elvégezni! Dr. Kathó Jenő, az Oxygen Medical plasztikai sebésze az orvosok felelősségéről és a beavatkozások hatásairól beszélt.

Növekvő számban fordultak az amerikai tinédzserek plasztikai sebészhez az elmúlt években – derül ki az American Society for Aesthetic Plastic Surgery felmérésből. A 18 év alattiak közt a fülplasztika a legnépszerűbb beavatkozás, de előfordul, hogy kémiai hámlasztás vagy akár hajbeültetés miatt is keresték a szakembereket a fiatalok. Az orvosok egyetértenek abban, hogy ha megfelelő az indíttatás és a beavatkozás mikéntje, az ilyen műtétek nagyfokú fizikai és lelki erősödést eredményezhetnek.

A leggyakoribb beavatkozások

  • Fülplasztika

Ezt a fajta műtétet már akkor el lehet végezni, amikor befejeződött a fül növekedése, vagyis 5-6 éves kor után. Egy jól sikerült beavatkozás megelőzheti az iskolai csúfolódások okozta lelki traumákat.

  • Orrplasztika

Amint az orr elérte a végső méretét és formáját, lehet változtatni rajta, ha szükséges. Ez lányoknál 16 éves korra, fiúknál 18 éves korra tehető.

  • Mellkisebbítés, – nagyobbítás

A túl nagy mell zavarhat egy tinédzsert a sportolásban, illetve hát- és vállfájdalmat is okozhat. Ha a mell elérte végső méretét, sor kerülhet a beavatkozásra. Mellimplantátum azonban 18 éves kor alatt nem helyezhető be. Egyes fiúknak komoly lelki terhet jelent a megnövekedett mellük, ez is korrigálható már tizenévesen.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...445446447...698
hírek, aktualitások

A nõiség csodája - Gyermeket várok

2026. október 07.

A terhesség, latinul graviditás, szó szerint nehézséget, nehézkességet, terhet jelent, s mint ilyen, elsõsorban a gyermekvárás fizikai tényezõire utal. A köznyelv bölcsessége azonban ezen túllépve a lelki-szellemi tényezõkre fekteti a hangsúlyt, amikor várandósnak, másállapotosnak, sõt áldott állapotban lévõnek nevezi a leendõ édesanyát. A terhesség a testi történéseken túlmenõen valóban a korábbiaktól eltérõ, "más" állapotot jelent, az áldásos várakozás idõszakát.

Hosszasan várni valamire és valakire olyan belsõ változások sorozatát indítja el, amely legalább akkora jelentõséggel bír, mint a fizikai folyamatok módosulása. Mágikus, sõt varázslatos állapot ez, hiszen egyidejûleg búcsúzunk valamitõl és köszöntjük az újat. Az élet különleges, spirális jellegû körforgása szinte tapinthatóvá válik a születés és elmúlás találkozásának rejtélyes felszikrázásával. Hol az univerzumhoz igazodó végtelenségig hatoló kitágulást, hol a legbelsõ világba való fordulás mikrokozmoszának egyetlen pontba való zsugorodását éljük meg ilyenkor.

Különleges esemény, amikor megtudjuk, hogy biztosan gyermeket várunk. Az elsõ pillanatok lelkileg gyakran hirtelen fellépõ ürességérzést hoznak magukkal, majd pár perc múlva ez a vákuum elementáris érzésekkel telítõdik meg. Mire az orvostól az utcára érünk, más emberek vagyunk. Ugyanazokat a jelenségeket és eseményeket másképp érzékeljük és értékeljük, mint akár egy órával korábban. Másképp süt a nap, más lesz az utca megszokott zaja, más íze van a levegõnek, és más színe a felhõknek.

Nem tudok kibékülni a külsõmmel

2026. október 07.

Elgondolkodott már azon, hogyan viszonyul a külsejéhez, és vajon kellõ jelentõséget tulajdonít-e neki? Elégedett vele, vagy folyton aggodalmaskodik miatta? Mennyire tartja fontosnak a szépséget vagy a jó megjelenést? A gyermekkorban meghatározó jellegû érzelmi kapcsolatoktól kezdve a felnõttkori késztetéseken át, egészen a divat diktálta ideálokig sok minden befolyásolhatja a válaszadást. A pszichoanalitikusok gyakran foglalkoznak a fizikai adottságok, a külsõ elfogadásának szerepével a személyiség alakulásában. Az alábbiakban az õ tapasztalataikból merítünk...

Vajon megtanulható-e, hogy külsõnket ne becsüljük alá, béküljünk meg vele, és helyes önértékeléssel leküzdjük gátlásainkat? Ha törekszünk rá, biztosan... de számos tényezõ befolyásolja. A siker kulcsa mindenekelõtt az emberi kapcsolatok szövevényében és gyakran egy adott kultúrkörnyezet által alkotott képben rejlik. De hogyan is alakul ki a külsõrõl alkotott (ön)kép? Elõször a gyermekre esõ tekintetek a meghatározók, ahogyan az anya és az apa értékeli csemetéje külsejét, figyeli testi adottságait, öltözteti, esetleg felcicomázza. Azután a gyermek maga is szembesül a róla alkotott képpel a szülõk, testvérek, közeli családtagok részérõl. Amíg azonban kicsi, nem fontos számára a szépség, nem is tudja, mit jelent valójában - inkább viccesnek találja a dolgot... Az õ kis világa akkor még csak a közeli hozzátartozók körére korlátozódik, és azokat a reakciókat érzékeli, melyek tõlük érkeznek és általában túlzóan pozitívak. Pedig ha azt mondják neki "milyen szép vagy", az semmit nem jelent a számára, mert csak akkor meríthet belõle erõt, önbizalmat, amennyiben a szeretet kifejezõdését fedezi fel az ilyen szavakban. Így attól sem szomorkodna, ha a szülõtõl azt hallaná: "hogy te milyen kis csúnya vagy, és én mennyire szeretlek"... A gyermekek önbizalma, magáról alkotott képe abból a kapcsolatból ered, amelyet mi, szülõk és felnõttek kialakítunk velük. Ha a szülõk nem aggódnak a gyermek (külsõbelsõ) tulajdonságai miatt, sõt lelket öntenek belé, ha valamilyen adottságot nem találnak tökéletesnek nála, a csemetéjük is helyes önértékeléssel indulhat neki az életnek.

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”