Gyógyító mosoly – Boldogító nevetés

2020. szeptember 16.

Ez nem a mosoly országa – elsőként ez az egyszerű, rövid megállapítás jut eszébe az idegennek, aki Magyarországra látogat, és lépten-nyomon szomorú, elcsigázott, lehangolt emberekkel találkozik. Az első impresszió után sokan el is könyvelik a magyarokat pesszimista, szomorú, kedveszegett népnek. Pedig a mosoly ingyen van, és mindenkinek jól áll, főként ha nemcsak mimika, nem csupán a szánk húzódik mosolyra, hanem a szívünk és lelkünk is megtelik jó érzéssel.

Pszichológusok, pszichiáterek régóta sikerrel alkalmazzák gyógyító eszközként a tudatos mosolyt a testi-lelki jóllét, az általános közérzet javítása céljából. Azt vallják ugyanis, hogy a mosoly bevált terápiás eszköz, a nevetés pedig kimondottan gyógyszer, amihez ingyen bárki hozzájuthat.

Biokémiailag igazolt

Nem csupán megfigyelésre és saját tapasztalatra támaszkodhatunk, hiszen ennek a témának irodalma is van: gyakorlati példái és a nevetés biokémiája a modern tudománynak köszönhetően nyomon követhető a szervezetben.

Egyszerű, mindenki számára ismert példa, amikor a bohócdoktorok vidám programjaikkal mosolyt visznek a gyermekkórházakba és időotthonokba, hogy önfeledt perceket szerezzenek a súlyos betegeknek, az orvosokkal együttműködve oldják a szorongásukat, enyhítsék fájdalmukat és elősegítsék gyógyulásukat. Az elmúlt évek során több mint 150 ezer esetben tették meg ezt, és mindenütt vidámság, nevetés töltötte be a termeket.

Domján László, ismert orvos, az agykontroll magyarországi ”atyja” mélyen hisz a nevetés gyógyító erejében, főként mióta találkozott az Egyesült Államokban egy asszonnyal, aki elmondta, hogy súlyos betegségből gyógyult fel, és ebben nagy része volt a nevetésterápiának is, mint öngyógyító technikának.

Az intenzív légzésre alapozott jóganevetést – amelyet ma már csoportokban, egyre többen gyakorolnak a szabad ég alatt Indiától Európáig, Ausztráliától Amerikáig – Madan Kataria indiai orvos fejlesztette ki ősi jógaelemek felhasználásával. Domján László építészmérnök testvérének említette, hogy érdemes lenne megtanulni ezt a gyógyító módszert.

5 + 1 tipp, hogy a váltott munkavégzés fenntartható legyen

2020. szeptember 15.

A vírusjárvány elhúzódása miatt továbbra sem egyértelmű, mikor térhetünk vissza teljesen az irodába, és meddig marad a „hibrid” munkavégzés. A visszatérés mellett szól, hogy újra megerősödhetnek a személyes kapcsolatok és a közös ötletelés is jóval hatékonyabb egy asztal mellett, míg a home office segíti a koncentrált munkavégzést, és vírusbiztos otthoni környezetet nyújt. E kettő között kell most megtalálni az új egyensúlyt, ezért a K&H szakértői 5 + 1 tippet gyűjtöttek össze, hogy ezt segítsék. 

A vírusjárvány elhúzódása miatt az otthoni munkavégzés az őszi visszatérést követően sem szűnik meg még hosszú hónapokig, ezért a kialakult „hibrid”, azaz hol online, hol offline munkavégzés új kihívásokat és lehetőségeket kínál a dolgozók számára.

„A home office ideje alatt a zökkenőket leküzdve, közösen, egy csapatként tanultuk meg, hogyan lehet tárgyalni, egyeztetni, ügyfélkapcsolatot tartani Skype-on, hogyan kell hatékonyan együtt dolgozni, és fenntartani a csapatszellemet az online térben is. Mindezekkel együtt a home office leginkább az egyéni hatékonyságról és a koncentrált feladatvégzésről, illetve az utazási idő megspórolásáról is szól, míg az irodai munkahely a közös munkát, gondolkodást és a kollégákkal kialakított barátságokat is jelenti.

A következő hónapokban e kettő között kell a munkáltatóknak és munkavállalóknak megtalálni az egyensúlyt, amiben a cégek között egyelőre nincs egy egységes álláspont. Érthető is, hiszen azt látjuk, hogy a cég tevékenysége és a munkakör adta lehetőségek mellett a családi körülmények, sőt, akár még a munkatársak személyisége is meghatározhatja azt, hogy a hibrid munkavégzésnek milyen kombinációja működik leginkább. Az új munkarend kialakítása a munkavállaló és munkáltató oldaláról is nyitottságot és odafigyelést igényel” – hívta fel a figyelmet Végh József, a K&H HR igazgatója az új kihívás kapcsán.

A kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon…

„A következő hónapokban a megnövekedett otthoni munkavégzés lehetősége az irodaterek rugalmas kihasználásával párosulva tovább javíthatja a kollégák munkakörülményekkel való elégedettségét, és segítheti a munkavégzés hatékonyságának növelését is. A vírusjárvány ugyanakkor megerősített minket abban, hogy a hatékony feladatvégzés nem minden. A munka mellett időt kell szánni arra, hogy őszintén érdeklődjünk a másikról, ismerjük meg egymást, hogy igazi, jól összeszokott csapatként működjünk együtt, legyen szó bármilyen – offline vagy online – térről” – mondta el a HR szakember.

Az időjárás miatt fáj a feje?

2020. szeptember 15.

Időjárásfrontok jönnek-mennek, és sokan nemcsak az időjárás-jelentésekből „értesülnek” ezekről, hanem a zsigereikben érzik: fejfájás, ízületi fájdalmak, koncentrációs nehézségek, keringési problémák formájában jelennek meg a panaszok.

Az időjárással és főként az időjárás- változásokkal szembeni érzékenység nem betegség, mégis rendkívül sok kellemetlenséget tud okozni. Míg a fiatal és egészséges emberek szinte észre sem veszik, ha változik az időjárás, addig a betegeknél, az időskorúaknál és az elhízott személyeknél fokozottan jelentkeznek a különféle tünetek.

Érdekes módon nembeli különbségeket is felfedeztek: a nőknél gyakoribb az időjárással összefüggő panaszok fellépése. A környezeti hőmérsékletben és légnyomásban bekövetkező változások hatással vannak a vérnyomásra és a pulzusszámra, aminek a következményei a hormonháztartáson és az immunrendszeren is nyomon követhetők lehetnek.

Akár harmadával gyakoribbá teheti az időjárás a fejfájást

Kimutatták egy vizsgálatban, hogy a hőmérséklet 6 °C-kal való emelkedése 36%-kal emeli a migrénes rohamok előfordulási gyakoriságát. A levegő páratartalma is erős hatással van a fejfájós betegek életére: a levegő páratartalmának a 20%-os növekedése körülbelül 22%-kal gyakoribbá teheti a fejfájást.

A fülledt meleg tehát igencsak megkínozhatja azokat, akik fejfájásra hajlamosak. Többen azt javasolják a frontérzékeny, fejfájós betegeknek, hogy vezessenek naplót, amelyben rögzítik, hogy milyen időjárás esetén jelentkezik náluk fejfájás. Ha megismerik a fejfájásuk jellegét, a jövőben könnyebben felkészülhetnek az újabb fejfájós rohamokra, illetve tehetnek azok megelőzéséért.

A lakosság húsz százaléka allergiás

2020. szeptember 14.

A magyar lakosság legalább 20 százalékát érinti a pollenallergia, a parlagfű pollenkoncentrációja ezekben a napokban csúcson van – mondta Nékám Kristóf allergológus.

A szakember kitért arra, hogy az allergiás nátha asztma kialakulásához is vezethet, ezért fontos az allergia gyógyszerekkel történő tüneti kezelése.

Nékám Kristóf kiemelte, aki asztmás, nagyobb valószínűséggel könnyebben lesz koronavírus-fertőzött, az allergia által kiváltott felsőlégúti gyulladás miatt a szervezet vírussal szembeni védekezése gyengébb. Az allergológus hangsúlyozta, a megfelelően kezelt allergia és asztma ellene hat a covid-fertőzésnek.

A hírmegosztásban legyünk óvatosak!

2020. szeptember 14.

Az álhírek felismeréséhez nyújt segítséget, elsősorban az idősebb generációknak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön elindult kampánya – tájékoztatta a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-t.

Az NMHH tavalyi kutatása szerint a 15 évesnél idősebb magyar internetezők 53 százaléka – saját bevallása szerint – találkozott már álhírekkel, leggyakrabban a közösségi médiában. Az álhírek ellen a leghatásosabb ellenszert a hírfogyasztók óvatossága és hírellenőrző képességei jelentik, ezt segíti a kampány is.

Az elsősorban közösségi felületeken zajló kampány rövid, 15 másodperces videókban sietősen olvasott, félreértett hírek példáival érzékelteti, miért érdemes lassítani, és feltenni néhány önellenőrző kérdést a hírek megosztása előtt.

A www.nmhh.hu/alhirek oldalon található infografika pedig azokat a pontokat magyarázza el, amelyeket hasznos ellenőrizni egy hír olvasásakor, de megosztása előtt mindenképp. Ilyenek például: az oldal neve, a poszt szövege, a kép forrása, a szerző vagy maga a hatásvadász cím is.

Az aloldal az álhírkérdés alapvető tudnivalóiról három további infografikát és például az áldokumentumfilmekről vagy az úgynevezett clickbait-jelenségről cikkeket is ajánl, amelyeket a hatóság Bűvösvölgy nevű médiaértés-oktató központjainak munkatársai készítettek.

Veszélyesek a mustgázzal telített pincék

2020. szeptember 13.

A szüret kezdetével, a mustgázzal telített pincék veszélyeire hívja fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Tavaly Mohácson követelt áldozatot a színtelen, szagtalan gáz, és több helyen, például Pakson is csak a szerencsén múlott, hogy időben rátaláltak a gázmérgezést szenvedett emberekre.

Számos hasonló esetben riasztották már a tűzoltókat, holott a balesetek könnyen megelőzhetőek.

Szellőztetéssel, valamint szén-dioxid-érzékelő elhelyezésével elkerülhető, hogy veszélyes mennyiségben felhalmozódjon, illetve balesetet okozzon a gáz. Az oxigénszint megállapítására alkalmazható a közismert gyertyás módszer is. Ha a gyertya elalszik, életveszélyes a pincében tartózkodni.

Egy liter erjedő must csaknem 42 liter szén-dioxidot termel. A szén-dioxid önmagában nem mérgező, de nehezebb a levegőnél, így egy szellőzés nélküli pincéből kiszorítja azt. Aki ilyen pincébe megy le, rövid idő alatt oxigénhiányos állapotba kerül, amelynek tünetei a szédülés és a fáradtságérzet, végül az eszméletvesztés és a fulladás.

A katasztrófavédelem arra kér mindenkit, hogy aki mustgázzal kapcsolatos balesetet észlel, azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét.

Laktató uzsonnák iskolakezdésre

2020. szeptember 13.

A hosszúra nyúlt szünet után ismét becsöngetnek az osztálytermekbe, így újra felmerül a kérdés: mi kerüljön az uzsonnás dobozba. Marton Adrienn gasztroműsorvezető egyedi recepteket gyűjtött egy csokorba, hogy ezzel is segítse a szülőket.

Adri nehezen mond le a nyár spontán pillanatairól, de megtalálja a szépséget az iskolára való készülődésben is. „A fiaim egyre nagyobbak és egyre önállóbbak. Mégis jó érzés gondoskodni róluk anyaként, kikészíteni a ruhájukat este, saját készítésű uzsonnát csomagolni nekik. Maxi mindenevő, de a kisebbik, Noel válogatós, így tudom, hogy nem mindig elég a példamutatás, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekek egészségesebben étkezzenek. Nálam az vált be, hogy a klasszikus gyermek kedvenceknél: a hamburgernél, kakaóscsigánál, pizzánál, a formát megtartom, de az alapanyagokat egészségesebbre cserélem. Például így a nagy mumus, a spenót, leveles tésztába csavarva, már isteni lehet. Ez a fajta kreativitás nálam bevált, általában üresen jön haza az uzsidoboz” – mondta Marton Adrienn. Hozzátette: kedvenc receptjeink bolti változatát szó nélkül elfogyasztják a gyerekek, mégis egészségesebben elkészíthetők otthon.

A bento box igazán praktikus, belefér a szendvics, a keksz és a gyümölcs. Örök favorit a müzliszelet, amit előre el lehet készíteni, s tele van magokkal és energiával, amire nagy szüksége van a fiatal szervezetnek. A szülők gyermekkorát idéző kakaós csiga, bár kalóriadúsabb, viszont annál hálásabbak érte az iskolások, és persze a többi családtag is.

Nagyobb a hangsúly az influenzaoltáson, mint korábban

2020. szeptember 12.

A koronavírus-járvány idején nagyobb hangsúlyt kap az influenzaoltás, mert így legalább az egyik betegség ellen védeni lehet a veszélyeztetetteket – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

Közeledik az influenzajárvány időszaka, és ez ugyanazt a kört, vagyis az időseket, a krónikus betegeket és a műtéten átesett embereket veszélyezteti, mint a koronavírus.

Ugyanakkor az influenza ellen van oltás, ezért most fontos megszólítani azokat is, akik nem szokták beoltatni magukat, de a rizikócsoportba tartoznak.

Az oltás az orvosoknak is sokat segíthet, hiszen ha kizárhatják az influenzát a tünetek vizsgálatánál, akkor gyorsabban állapíthatják meg betegség valódi okát.

Szlávik János elmondta azt is, a szennyvízből vett minták alapján úgy tűnik, hogy egyes városokban tovább emelkedik a fertőzöttek száma a következő 4-10 napban.

Hangsúlyozta, téves az az elképzelés, hogy a betegség a fiatalok esetében nem veszélyes, hiszen nagyon valószínű, hogy ilyen fertőzött is intenzívre kerülhet, sőt adott esetben meg is halhat. A koronavírus – a halálozások számát tekintve – sokkal veszélyesebb, mint az influenza.

Parlagfű allergiára gyanakszom, mit tegyek?

2020. szeptember 12.

Hazánkban továbbra is vezető allergén a parlagfű, évről-évre egyre több a beteg, allergia gyerekeknél és felnőttkorban is jelentkezhet. Dr. Balogh Katalin allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tegyen, aki ebben az évben először gyanítja, hogy a tünetei hátterében allergia lehet.

Milyen tünetekre figyeljünk?

• A parlagfű allergia szénanáthás tüneteket okoz. Ha huzamosabb ideje tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr- és szemviszketés, könnyezés jelentkezik, forduljunk allergológushoz.

Ha tüneteink vannak, végeztessünk allergiatesztet?

• Általános tévhit, hogy allergiára utaló tünetek kapcsán az első lépés az allergiateszt elvégzése. Ilyenkor allergiaszezonban nem végzünk Prick-tesztet (bőrpróbát), csak vérvizsgálatra van lehetőség. Ennek során a vérben keringő allergének ellen termelt specifikus IgE antitestek szintjét mérjük. Azonban legyen szó akár a bőrpróbáról, akár a vérvizsgálatról, a tesztek csak a szervezet szenzibilizációját jelzik, önmagukban nem igazolják és nem is zárják ki az allergiát.
• Az allergia diagnózisához a klinikai tüneteknek is összhangban kell lenniük a pozitív allergiateszttel. Pusztán a lelet alapján tehát senkiről sem jelenthetjük ki, hogy allergiás a parlagfűre és negatív lelettel sem mondhatjuk, hogy nem allergiás, miközben a tünetei egyértelműen arra utalnak.

Mit jelent a laborleletben a magas rheumatoid faktor (RF) szint?

2020. szeptember 11.

Ha felmerül a rheumatoid arthritis, vagyis az ízületi gyulladás gyanúja, az orvos kérheti az ún. rheumatoid faktor (RF) meghatározását a vérből. Vajon mit jelent, ha az eredmény negatív? Csak rheumatoid arthritis-re utalhat, ha magas? Dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa válaszolt a kérdésekre.

Mi is az a rheumatoid faktor?

A rheumatoid fakor (RF) az autoantitestek egy fajtája, amely – mint minden autoantitest – a szervezet saját fehérjéi ellen létrejövő védőfehérje.  (Ezzel szemben az antitestek olyan védőfehérjék, amelyek a szervezetbe került idegen anyagok, például baktériumok ellen termelődnek.) A rheumatoid faktorok a gyulladások miatt megemelkedett immunoglobulinok IgG nevű csoportja ellen termelődnek.

Ez azt is jelenti, hogy az RF meghatározása önmagában nem tekinthető diagnosztikus erejűnek, hiszen majdnem minden gyulladással járó állapot esetén megemelkedik. Ugyanakkor az is tény, hogy az RF jelenléte nem feltétlenül jelenti a betegség jelenlétét is, hiszen ennek mennyisége változó, van, akinek betegség is nélkül is emelkedettebb, a populáció 5-10 %-ában normál esetben is magas lehet.

Miért szokták ellenőriztetni a rheumatoid faktort?

Elsősorban akkor szoktuk a labortól az RF meghatározását kérni, ha a páciens olyan panaszokkal jelentkezik, mint reggeli ízületi merevség, ízületi fájdalom, az érintett ízület duzzanata.  Az is tipikus, ha egyre nehezebbé válik az adott ízület mozgása. Ugyanakkor néhány embernél nem jelentkeznek ilyen jellegzetes tünetek, esetleg csak olyan, enyhe problémák merülnek fel, mint a pattogásszerű hang az ízület mozgásakor, vagy egy rövidebb ideig tartó reggeli ízületi merevség. Az ízületi gyulladás bármely ízületet érinthet, leggyakrabban azonban a kezekben, lábakban, térdekben, csípőkben, esetleg a deréknál vagy a nyaknál jelentkezik – ismerteti dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa.