A reggeli ébredés meghatározza a hangulatodat

2019. szeptember 23.

Reggel, mikor felkelsz, és ruhát választasz a gardróbból, az hatással lesz a teljes napodra. Vannak színek, amik felpörgetnek, míg mások lehangolnak, épp ezért érdemes tudni, hogy milyen színek állnak jól. Pálfi Éva brandstylist iparművésszel, női marketing szakértővel, a B2W alapítójával a színek pszichológiai hatásairól beszélgettünk.  

Milyen hatással vannak a színek életünkben és öltözködésünkben?

Fontos kérdés, hogy mi van a gardróbban, mert ha tudatosan van összeállítva, akár évszakelmélettel (tavasz, nyár, ősz, tél színtípus), ami kifejezetten a mi bőrünkhöz, színünkhöz, hajtípusunkhoz igazodik, akkor sokkal jobban nézünk ki és nagyobb harmóniában vagyunk önmagunkkal. Olyan stílusunk lehet, amit mások nem fognak tudni meghatározni mitől, csak azt fogják látni, hogy nagyon egyben van. Vannak vidámabb és erősebb színek, melyek felpörgetnek, optimistábbá tesznek minket. A sárga szín örömet, boldogságot sugároz, a kreativitást serkenti, míg a vörös szín a vérnyomást is megemeli, mert sokkal gyorsabban cselekszem és lépek meg dolgokat. A fekete színnel óvatosan kell bánni, mert nagyon öregít és nem is slankít annyit, mint azt gondolják az emberek. Egy világos szín fiatalabbá, élettel telibbé varázsol és pörgősebbé válik minden a környezetünkben. A tavasz színei élénkek, a nyár kicsit pasztellesebb-nyugodtabb, míg az ősz humánus és barátságos. A tél uralkodó, prémium, elegáns évszak, ide a kontrasztosabb színek is beleférnek, mint a fehér- fekete, erős sárga- pink.

Teljesen másképp viselkedünk színes, élettel teli vidám környezetben, mintha egy nagyon letisztult geotermikus térben vagyunk.

Mennyire fontos, hogy az alkatunknak megfelelő színeket viseljünk?

Minél molettebbek vagyunk, annál kisebb mintákkal kell játszanunk, mert rafinált vonalvezetéssel meg lehet oldani, hogy előnyösen takarjuk az alakunkat. Az erős színek inkább a vékonyabbaknak állnak jól, mint teltebbeknek.

Mindenki szép, csak előnyösen meg kell választani a hozzá illő színeket.

Miért nem kapok levegőt?

2019. szeptember 23.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Akut vagy krónikus légszomj?

Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.

„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”

Tünetei lehetnek:

• nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
• szorító érzés a mellkasban,
• fulladás érzés,
• a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.

A lelki állapot újrahangolásának titkai

2019. szeptember 22.

A jóga világképe úgy tartja, hogy minden pillanatban, amikor gondolunk valamire, megerősítünk bizonyos mentális mintákat, melyek az emlékezetünkben egyfajta "energia lenyomatként" megmaradnak. Ezek a minták az érzelmek segítségével vésődnek be elménkbe, majd maguk is érzelmeket hoznak létre, kialakítva egy állandó energetikai körforgást. Ez befolyásolja azt, amit a köznyelv lelkiállapotként ismer.Vajon mi a legegyszerűbb módja, hogy a "lelki állapot" minél békésebb és örömtelibb legyen?  

Fontold meg egy régi szufi mese tanulságát: „Ha puha, kellemes felületen akarsz járni és nem szeretnéd, hogy megszúrja a talpad egy tüske, akkor húzz fel egy puha bársonnyal bélelt cipőt. Ne pazarold az energiád arra, hogy az egész világot meg akarod tisztítani a tüskéktől.”

Mára már egyre többen ismerik fel az ősi bölcsességet, melyet a modern tudomány is megerősít: „Minden ember minden egyes pillanatban teremti a SAJÁT Valóságát.” Ennek alkalmazása azonban még keveseknek megy mesteri szinten. A legtöbben inkább öntudatlanul hozzák létre az élethelyzetüket. Ennek eredményeképp aztán reagálnak a külső hatásokra. Úgy képzelik, elsősorban a körülményeket kell megváltoztatni, ha el szeretnék érni a céljukat, vagy meg akarják oldani a problémájukat.

Meddig kell cipelnünk a múltunk keresztjét?

2019. szeptember 22.

Legtöbbünk élete, még ha nem is nyitott könyv, nem tartalmaz olyan fejezeteket, melyekről kényelmetlen volna beszélnünk. Könnyen lehet azonban, hogy másoké igen, talán épp azoké, akikről a legkevésbé gondolnánk, hogy bármi szégyellnivalójuk volna. Vajon mi lehet az oka annak, hogy korábban olyasmit tettek, amire a mai értékrendjükkel tekintve a legkevésbé sem büszkék? S főként, meddig kell cipelniük a múltjuk keresztjét?  

Gyermekkorban sok mindent elnéz vagy megbocsát számunkra a gondozói környezet. Egyfajta tolerancia a társadalom részéről is érvényesül, melyet a törvényalkotó a nagykorúság eléréséig jogi értelemben is biztosít az egyén számára. A kamasz így bizonyos fokú védelmet élvez az olykor deviáns viselkedése esetén, a társadalom ugyanis bízik abban, hogy az identitás kialakulása, valamint a normák megszilárdulása után az egyén képessé válik beilleszkedni a társadalomba, hogy annak hasznos tagjává váljon.

Az értékrend sokat formálódik ebben az időszakban, és arról, hogy később mit tartunk helyesnek és helytelennek, a fiatal felnőttkor érzékeny évei nem mindig adnak megfelelő visszajelzést. Így aztán könnyen előfordulhat, hogy később szégyenkezve gondolunk vissza olyasmire, melynek helyességét huszonéves korunkban még csak meg sem kérdőjeleztük.

Kamaszkorban és fiatal felnőttkorban életkori sajátosságnak tekinthető a határok feszegetése, a társadalmi szabályok esetleges megkérdőjelezése, a különböző énélmények intenzív megélésére irányuló törekvés. A legtöbb fiatal ezt a szülőkkel való csatározás, a szabadságkeresés, és a szórakozás megannyi formája révén éli meg. Akadnak azonban, akik korábbi érzelmi sérülések, instabil gondozói háttér, vagy negatív mintakövetés okán akár a deviancia határát is súrolhatják egyes cselekedeteikkel.

Boldogok a sajtkészítők, hát még a fogyasztók!

2019. szeptember 21.

Bár a gasztrokultúra egyre nagyobb teret nyer, azonban a sajtok ezidáig nem kaptak elég hangsúlyos szerepet. Ezen szeretnének változtatni a közelgő sajtfesztivál szervezői: megmutatják a közönségnek a legfinomabb külföldi sajtokat, ezzel párhuzamosan pedig versenyeztetik és bemutatják, vagyis erősítik és kiemelik a magyar termékeket.  

Sajtmennyországban érezhetik magukat azok, akik 2019. október 19-én ellátogatnak a II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiváljára: a világ 25 országából több mint 400 féle sajtot, valamint kiváló borokat kóstolhatnak, megismerkedhetnek a hazai sajtmanufaktúrák termékeivel, valamint színes gasztronómiai és szórakoztató programokban vehetnek részt.

„A 2017-ben tartott első rendezvényünk minden várakozást felülmúlt. A hatalmas érdeklődés azt bizonyította számunkra, hogy van igény a minőségi sajtokra, éppen ezért haladunk tovább a megkezdett úton, és folytatjuk a kultúrált, minőségi sajtfogyasztás misszióját. Immár egy sokkal nagyobb helyszínen tartjuk meg hazánk legnagyobb sajtünnepét, ahová több, mint 20 európai országból, valamint Amerikából és persze hazánkból is érkeznek sajtkülönlegességek Budapestre. Ezúttal a sajtokat nem típusok, hanem országok szerint tárjuk a látogatók elé, a kor elvárásaihoz igazodva applikációt fejlesztünk, és minden sajtról egy-egy QR kód leolvasása után kaphatnak információt az érdeklődők, egyúttal szavazhatnak is: melyik különlegesség ízlett a legjobban” – mondja Gábossy Ádám, az II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiváljának főszervezője.

5 érdekesség a tüdőről

2019. szeptember 21.

Hány liter levegő fér el a tüdőnkben? Mire valók a csillószőrök és miért betegszenek meg gyakrabban a dohányosok? A tüdővel kapcsolatos érdekességekről dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Az egyik kisebb, a másik nagyobb

A jobb tüdőfél mérete nagyobb. A bal azért kisebb, mert egy jelentős területet elfoglal a mellkas bal oldalán a szív. A jobb tüdőfél három lebenyből – alsó, felső és középső – áll, míg a bal csak alsó és felső lebeny részekre tagolódik. A két tüdőfél súlya együttesen megközelítőleg 1,5 kg.

A korral egyre fogy a levegő 

Az ember tüdeje naponta több ezer liter levegőt lélegez be és fúj ki, az átlagos tüdőkapacitás – az egy belélegzésre beszívható maximális levegő – nagyjából 3,6 liter. Edzettségtől függően ez lehet akár több is, egyes sportágakban elérheti a 6-8 litert is. A kor előrehaladtával azonban a tüdőkapacitás rendszerint csökken. A csúcson a 20-as és 30-as éveink között jár, ezt követően, ahogy romlik a tüdőszövet rugalmassága, a tüdőkapacitás is csökken.

Mi a rekeszizom szerepe?

A két tüdőfél alatt húzódó izom a rekeszizom. A mellkast a hastól elválasztó izom munkája nélkülözhetetlen a légzéshez. Belélegzésnél lefelé nyúlik, a has irányába, hogy minél több levegő kerülhessen a tüdőbe. Kilégzésnél pedig felfelé nyomódik, így segítve, hogy megszabaduljunk a tüdőben lévő szén-doixidtól.

Egyre több halált okoz az elektromos cigaretta

2019. szeptember 20.

Az amerikai kormányzat az aromatizált elektromos cigaretták betiltására készül – jelentette be Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságírókkal tartott beszélgetésén.

“Ez rengeteg problémát okoz, emberek, főleg fiatalok halnak meg emiatt, ezt nem engedhetjük meg” – fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: Alex Azar egészségügyi miniszter hamarosan közzéteszi az ezzel kapcsolatos szabályozást.

Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb az elektromos cigaretta szívása, ám egyre nagyobb figyelmet kapnak ennek komoly egészségügyi következményei is. Az ország 33 tagállamában eddig mintegy 450, a tüdőt és a légzőszerveket súlyosan károsító megbetegedést diagnosztizáltak, kedden pedig Idahóban újabb két fiatal hunyt el az elektromos cigaretta használatának következtében, s ezzel a halálos áldozatok száma hat főre emelkedett.

A szakemberek a tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg.

Az amerikai közvéleményt szinte sokkoló egyik eset bejárta a sajtót: egy fotón Simah Herman, 18 éves lány látható a kórházi ágyon, miután magához tért a kómából. Egy óriási lapot tart maga előtt, rajta a felirattal: “elektromos cigaretta elleni kampányt akarok indítani”.

“Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell” – írta a napokban David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban. A szakember arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek még több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival.

Rákkockázatot jelent a menopauzális hormonterápia

2019. szeptember 20.

Több mint tíz évvel a kezelés befejezését követően is fokozott a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik a menopauza tüneteinek enyhítésére alkalmazott hormonterápián esnek át – derült ki egy nagyszabású tanulmányból, amely szerint a kockázat mértéke kétszerese az eddig gondoltnak.

Az Oxfordi Egyetem kutatói 58 tanulmány adatait elemezték. A vizsgálatokba bevont több mint 108 ezer nő mindegyikénél kialakult az emlőrák – olvasható a BBC News honlapján.

A tabletta, gél, tapasz és hüvelykrém formájában is elérhető menopauzális hormonterápia (MHT) a hiányzó hormonok pótlásával enyhíti a változókor tüneteit. Különböző hormonokat tartalmazhat: néhányuk csupán ösztrogént, mások progesztint (szintetikus progeszteron) is.

A menopauzális hormonterápia és a mellrák kockázata közötti kapcsolat már régóta ismert. A The Lancet című orvostudományi lapban megjelent mostani tanulmányból azonban az is kiderült, hogy a mellrák fokozott kockázata még több mint egy évtizeddel a kezelés befejezését követően is fennáll.

Az eredmények szerint a terápia bármely életkorban, valamint szinte minden formájában – tabletta, gél és tapasz – alkalmazva növeli az emlődaganat kockázatát. A hüvelyen keresztül alkalmazott ösztrogénterápia ugyanakkor nem növeli a kockázatot, mivel a terápiás hormonok ilyenkor nem érik el a véráramot.

Bírod a kritikát? Elmondod a véleményed?

2019. szeptember 19.

Mindig kapcsolatban állunk egymással, nem tudunk nem kommunikálni, nem szigetelhetjük el magunkat. A kommunikáció így is, úgy is átitatja az életünket. Nagy kérdés, Te hogyan tudsz kommunikálni? Ezer meg ezer vonatkozásban átgondolhatnánk ezt a témát, most azonban egyetlen elemét nézzük meg közelebbről: a visszajelzést.  

Lehetünk profi célkitűzők, elérhetjük az önismeret magasabb fokát, kialakíthatjuk magunkban a belső harmóniát. Az ilyen és ehhez hasonló, rendkívül hasznos tulajdonságok, képességek vagy belső állapotok elsősorban saját magunkról szólnak. A célkitűzés során azt vizsgáljuk, hogy az áhított célt hogyan vagyunk képesek saját magunk elérni. Az önismeret, saját belső harmóniánk középpontjában is mi magunk állunk. Mindezek ellenére egyik esetben sem lehetünk sikeresek, ha nem vesszük figyelembe a körülöttünk élő embereket, azokat, akikkel kapcsolatban állunk.

A célkitűzés egyik alapvető szabálya, hogy másoktól függetlenül is képes legyél elérni a kitűzött célt, de ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyhatod a többieket. A megfelelő önismeret kiterjed a másokkal való érintkezésre is. Hogyan viselkedek a többi emberrel, milyen módon tudok velük kapcsolatot teremteni? Adok-e visszajelzést, és ha igen, milyet? A kapott visszajelzést hogyan kezelem?

Felmérik a gyerekek tápláltsági állapotát

2019. szeptember 19.

Ismét felméri a gyermekek tápláltsági állapotát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) – közölték az MTI-vel.

A Gyermek Tápláltsági Állapot Vizsgálatot (COSI) a 2019/20-as tanév első félévében harmadik alkalommal végzik el. A felmérés az éves iskolai egészségügyi szűrések részeként várhatóan október 1. és 31. között lesz. A vizsgálat a Magyar Védőnők Egyesülete, az iskolavédőnők és az OGYÉI közreműködésével az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) támogatásával valósul meg.

Tervezetten 7200 hétéves általános iskolás testtömegét és testmagasságát nézik meg. Továbbá megvizsgálják az iskolai táplálkozási környezetet és kikérik a szülők véleményét is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2007-ben indított COSI (Childhood Obesity Surveillance Initiative) rendszeresen felméri a gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulását az európai régióban, a 6-9 évesek körében. Így a változások időben követhetőkké válnak. A napjainkban már több mint 40 országban zajló vizsgálat mindenhol azonos definíciók és protokoll alapján, ugyanolyan mérőműszerekkel történik.

Magyarországon mostanáig két alkalommal, 2010-ben és 2016-ban volt COSI felmérés. Az eredmények azt mutatják, hogy bár Magyarországon hozzávetőlegesen minden ötödik  hétéves túlsúlyos vagy elhízott, 2010 óta nem emelkedett a gyermekkori elhízás gyakoriságának előfordulása ebben a korosztályban. Ezzel Magyarország azon néhány európai ország közé tartozik, ahol úgy tűnik, hogy a “bevezetett intézkedésekkel sikerült megfékezni a túlsúly előfordulásának növekedését“. A három évvel ezelőtti eredmények alapján Magyarország a gyermekkori túlsúly és elhízás tekintetében a középmezőnybe tartozik. Legmagasabb előfordulást a déli országokban mértek, ahol van, hogy az arány eléri a 40 százalékot is – írta az OGYÉI.