Páfrányfenyővel a demencia ellen

2020. november 16.

A páfrányfenyő (Gingkobiloba) ősei már közel 270 millió éve megjelentek a Földön, a ma ismert páfrányfenyő 65 millió éve fejlődött ki. A rendkívül ellenálló növényt az utóbbi pár százéveben több gyógyászati célra is alkalmazták, az agyra gyakorolt jótékony hatásait azonban csak 20. század közepén igazolták. Ezt követően azonban hamarosan több ginkgótartalmú készítmény is megjelent a piacon.

A ginkgó kedvező hatásai elsősorban a levélben található anyagok antioxidáns, véralvadásgátló és vérkeringést fokozó hatásához kötődnek. In vitro tesztek, állatkísérletek és humán vizsgálatok is bizonyítják, hogy a páfrányfenyő leveléből készült kivonat (a legtöbb vizsgálatban az EGb 761 jelzésű, szabadalmaztatott kivonatot használták) kedvező hatásokkal rendelkezik különféle demencia-típusok esetén.

A levél kivonata javította a kognitív funkciókat enyhe kognitív zavarral küzdők és demenciás betegek esetén is, az egészségesekre gyakorolt memóriajavító hatás azonban nem igazolt. A páfrányfenyő hatásosságát klinikai vizsgálatok igazolják Alzheimer-, vaszkuláris- és keverttípusú demenciák esetén: a levél standardizált kivonatával (EGb761) szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint a placebóval, valamint a hatás nem különbözött az Alzheimer-kór kezelésében használt szintetikus gyógyszerétől (donepezil). A kivonat alkalmazásával az Alzheimer-kórral járó szorongás, depresszió, valamint fülzúgás (tinnitusz) is szignifikánsan csökkenthető.

A növény kedvező hatásához több vegyület (flavonoid-glikozidok, terpenoidok) is hozzájárul, a gyógyászatban használt levél tartalmaz azonban olyan anyagokat is (ginkgolsavak), amelyek kedvezőtlen hatásokkal rendelkeznek. A ginkgolsavak allergizáló, DNS-károsító, és az ideg- valamint immunrendszerre mérgező hatásai miatt fontos, hogy csak olyan terméket használjunk, amelyben ezen vegyületek mennyisége nagyon alacsony (<5 ppm). Gyógyászati célra tehát régóta használt és vizsgált, jól meghatározott összetételű kivonatokat tartalmazó gyógyszerek alkalmazása javasolható.

A vitaminok és a koronavírus

2020. november 15.

A koronavírus-pandémia kapcsán a vizsgálatok fókuszába kerültek azok a vitaminok, amelyek erősíthetik az immunrendszer funkcióit, és hozzájárulhatnak a fertőzések megelőzéséhez, könnyebb legyőzéséhez.

Az immunrendszer erősítésében szerepet játszó vitaminok közül a laikusok általában a C-vitamint nevezik meg elsőként. Noha tény, hogy a C-vitamin szerepet kap az immunrendszer funkcióinak támogatásában, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az A-, a B- vagy a D-vitaminok szerepe legalább ennyire fontos lehet.

A-vitamin
Az A-vitamin szervezetbeni funkcióinak a részletes megismerése a jövőben hozzásegíthet a különféle fertőzésekkel szembeni védekezési folyamatok hatékonyabbá tételéhez [1].

B-vitaminok
A vitaminok hiánya, különösen a B6- és a B12-vitamin alacsony szintje, befolyásolhatja azt, hogy az immunrendszer kellőképpen veszi-e fel a harcot a szervezetbe behatoló mikroorganizmusokkal szemben.

C-vitamin
A C-vitamin – mint ismert antioxidáns – védi a szervezet sejtjeit azoktól az oxidatív károsodásoktól, amelyeket az immunsejtek által termelt, a patogének elölése céljából előállított szabad gyökök jelentenek. Emellett a C-vitamin stimulálja a fehérvérsejtek termelődését, amelyek a baktériumok és a vírusok okozta „támadások” kivédésében játszanak szerepet.

D-vitamin
Mivel a D-vitamin előnyösen befolyásolja az immunrendszer működését, a felső légúti megbetegedések (pl. influenza, tuberkulózis) megelőzésében is szerepe lehet. A D-vitamin adagolása akár 42%-kal csökkentheti a légúti infekciók előfordulási gyakoriságát.

Díjazzák a magyar bölcsődék és a kisgyermeknevelők munkáját

2020. november 15.

Idén is szavazhatnak a szülők az év legjobb intézményére és munkahelyi közösségére

Egy szülő számára megnyugtató, ha a csemetéje a bölcsődében teljes biztonságban, szakértő pedagógusok kezei között, a kis játszópajtások körében tölti a vidám és boldog hétköznapjait. Úgy érzi, megtalálta a gyermeke számára tökéletes közösséget és meghálálná azt az odafigyelést, amit a csemetéje a kisgyermeknevelőktől kap? Most megköszönheti Az Év Bölcsődéje díjra való jelöléssel.

Gyakorta a kényszer szüli a helyzetet, hogy a munkájuk miatt elfoglalt szülők – akik nem számíthatnak állandó nagyszülői segítségre – bölcsődébe íratják a csemetéjüket. Persze olyan is előfordul, hogy a csöppség szociális fejlődése felgyorsul és igényli a vele egykorúak társaságát. Bárhogy is legyen, a felelősség és a döntés meghozatala mindenképp nehéz, hiszen a megfelelő intézmény, így az ott dolgozó kisgyermeknevelők kiválasztása is kulcsfontosságú.

„A Gyermek akkor érzi jól magát a bölcsődében, ha érzelmileg és fizikailag is biztonságban tudhatja magát a csoportjában, ennek a kulcsa pedig a kisgyermeknevelőkhöz való kötődés kialakulása. Ha bízik a nevelőkben, megtanulja, hogy számíthat rájuk és a kisebb-nagyobb problémáival, kéréseivel mer hozzájuk fordulni. Az érzelmi biztonság teremti meg az alapot a további bölcsődei fejlődéshez, tanuláshoz” – nyilatkozta a témában Vida Ágnes gyermekpszichológus.

A profi szakemberek nemcsak a kicsik fejlődésében játszanak szerepet, hanem erősítik a szülők bölcsődébe vetett bizalmát is.

A gyerekekkel való együttélés nem jelent nagyobb kockázatot

2020. november 14.

A gyerekekkel való együttélés nem befolyásolja a kockázatát annak, hogy a felnőttnél az új koronavírus okozta súlyos tünetek alakulnak ki – állapították meg brit kutatók.

A szakértők kilencmillió, 65 év alatti felnőtt február és augusztus közötti adatait elemezték, hogy összehasonlítsák a gyerekkel egy háztartásban és a gyerek nélkül élők koronavírus miatti súlyos tüneteinek kockázatát – írja a BBC.com.

Megállapították, hogy a 18 év alattiakkal való együttélés nem növeli annak rizikóját, hogy valaki a SARS-Cov-2 miatt súlyosan megbetegedjen, vagy esetleg meghaljon az új koronavírus okozta Covid-19 következtében.

A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSHTM) és az Oxfordi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy általános iskolás korú vagy annál fiatalabb gyerekekkel együtt élő felnőttek esetében nem nagyobb a koronavírus-fertőzés vagy az ezzel kapcsolatos kórházba kerülés esélye.

Sőt, ők mintegy 25 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg Covid-19 következtében, mint a gyerek nélkül élők. A tudósok úgy vélik, ennek hátterében az egészségesebb életvitel állhat, mely a gyerekeket nevelőket jellemzi egy korábbi vizsgálat szerint.

A középiskolás korú gyerekekkel élő felnőttek esetében kissé – nyolc százalékkal – nagyobb az esélye a koronavírus-fertőzésnek, de nem emelkedik a kórházba kerülés rizikója. Ezeknél a felnőtteknél 27 százalékkal kisebb a kockázata, hogy meghalnak a betegség következtében. Vélhetően egészségesebbek, mint a hasonló korú gyerektelenek.

Az egyelőre még nem publikált tanulmány a február és augusztus közötti időt vizsgálta, tehát átfogta azt az időszakot is, amikor a brit iskolák nyitva voltak, és azt is, amikor március 20. után nagyrészt bezártak és csak néhány gyerek látogatta az intézményeket. Szintén magában foglalta a nyári szünetet is, de az iskolák szeptemberi újraindítását már nem.

Mindenki tartsa be a szigorodó higiénés szabályokat

2020. november 14.

A lakosság körében fogy a türelem a koronavírus-járvány megfékezése érdekében elrendelt korlátozó intézkedésekkel szemben, de mindenki tartsa be a szigorodó higiénés szabályokat – kérte  az országos tisztifőorvos vasárnap a közmédiának adott nyilatkozatában, hangsúlyozva, hogy minden korosztálynak és egyénnek felelőssége van.

Müller Cecília elmondta, nagy tempóban ível felfelé a koronavírus-járvány, 11-14 naponta megduplázódik a betegek száma. Európa-szerte nagyon dinamikus emelkedés figyelhető meg, sok országban szinte a teljesítőképessége határához érkezett az egészségügyi ellátórendszer.

A járvány második hullámának dinamikája Magyarországon is rendkívül intenzív, exponenciálisan, vagyis minden nap egyre nagyobb mértékben emelkedik a fertőzöttek száma. Ez abból következik, hogy egy koronavírus-fertőzött több embernek tudja átadni a betegséget – fejtette ki, hangsúlyozva, a járvány terjedésének megakadályozáséért rendkívül fontos elkülöníteni a fertőzötteket.

Emlékeztetett, az elmúlt 24 órában 4673 új fertőzöttet regisztráltak, a laboratóriumi vizsgálatok száma eléri a napi 20 ezret.

A járvány kezdete óta 109 616 embernél mutatták ki a fertőzést, a mai napon pedig 5803 embert ápolnak kórházban, lélegeztetőgépen 417-en vannak – mondta.

Müller Cecília megerősítette, az egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntartásáért, a megfelelő számú kórházi ágy rendelkezésre állásáért elhalasztják a nem sürgős beavatkozásokat.

Emberéletekkel játszanak a vírustagadók

2020. november 13.

Emberéletekkel játszanak a vírustagadók, akiknek a veszélyt lekicsinylő véleménye a közösségi médiában és internetes portálokon terjed – mondta Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatornán.

A vírustagadó bejegyezések egyetlen ellenszere, hogy saját magunkat és a környezetünket is kritikus gondolkodásra neveljük.

A jól csomagolt tévhitek nagyon könnyen terjednek a közösségi médiában, ezért is kell tudatosan olvasni a híreket. A közösségi média 15 éve megjelent, de a magyarországi iskolákban csak mostanában kezdtek információkezelést tanítani.

A hírek esetén árulkodó lehet a forrás, de minden esetben kell az állítások mögötti tartalmak hitelességét is vizsgálni – hívta fel a figyelmet.

Azoknak, akik tudatosan figyelik a híreket hihetetlennek tűnik, de a digitalizált világ virtuális társadalmában élő, a mindennapoktól elszakadt felhasználóknak még a járvánnyal járó halálozásokról szóló hírek sem tűnnek valódiaknak – magyarázta a médiakutató.

Ezek a tünetek utalhatnak bőrrák megelőző állapotra

2020. november 13.

A „rákmegelőző állapot” kifejezést meglehetősen ijesztő, ám „csupán” annyit jelent, hogy a bőr erősen károsodott a napsugárzás vagy a szoláriumozás miatt. Dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza szerint ebben a fázisban még sokat lehet tenni a bőrrák megelőzéséért, de ehhez szükséges a rendszeres bőrgyógyászati szűrés.

Ezt kell tudni a rákmegelőző állapotról

Amikor egy bőrgyógyász aktinikus keratózist (napfény okozta, elszarusodással járó bőrelváltozást) diagnosztizál, tulajdonképpen rákmegelőző állapotot nevesít, amelynek számos tünete lehet. Íme, a leggyakoribbak:
– érdes felületű, rózsaszín, vöröses, sárgás folt vagy kinövés, amely fájdalmassá válhat, ha dörzsölik,
– alig észrevehető, érdes tapintású folt, amely egyes esetekben ég vagy viszket,
– folyamatos szárazság érzet az ajkakon,
– időnként eltűnő, majd napfény hatására kiújuló bőrelváltozás.

A bőrrák sokszor megelőzhető

A rákmegelőző állapotból szakszerű kezeléssel jó eséllyel nem lesz bőrrák, bár egyelőre nincs olyan módszer, amellyel teljes bizonyossággal megmondható, melyik rákmegelőző állapotból fejlődik ki bőrrák és melyikből nem. Éppen ezért minden gyanús jellel orvoshoz kell fordulni, és szükség esetén meg kell kezdeni a megelőző kezelést. Egyes rákmegelőző állapotok olyan kellemetlen tüneteket okoznak, mint a viszketés, a bőrérzékenység, vagy a vérzés. Időben elkezdett, hatékony bőrgyógyászati kezeléssel ezektől is mentesülni lehet.

– A rákmegelőző állapot kezelése az esetek egy részében csak egyszeri alkalom, későbbi kontrollal. Más esetekben ennél több alkalomra és kombinált kezelésekre is szükség lehet – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza. – Főként a sugárzástól erősen károsodott bőrnél fordul elő, hogy több aktinikus keratózis is felfedezhető a bőrön. Ez még akkor is előfordulhat, ha esetleg nem látható gyanús folt vagy kinövés, csupán a bőrgyógyász azonosíthatja be a jelenséget. Más esetekben akár úgy is érezheti a páciens, mintha dörzspapír felületű lenne a bőre. De akár látható a rákmegelőző állapot, akár nem, a bőrgyógyász többféle kezelést is javasolhat, a fagyasztástól a kémiai hámlasztáson át a photodinámiás vagy lézeres eljárásig. Minden kezelés legfőbb célja, hogy kivédje a valódi bőrrák kialakulását

Medencéről kötélpályára váltott az olimpiai bajnok vízilabdázó

2020. november 12.

Kiss Gergely beteg gyerekeknek ad bátorságot

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó figyelme a Bátor Tábor kedvéért terelődött a magasba. Az alapítvány Lépd meg! – égig érő bátorság kampányának nagyköveteként támogatja a súlyosan beteg gyerekeknek sok éve erőt és önbizalmat adó Bátorkodópálya újjáépítését. 

Boldog integetés a mászófal tetejéről, még egy bátor lépés a kötélpályán, diadalkiáltás a 9 méter magas óriáshintán. A Bátorkodópálya a hatvani tábor szíve-lelke, ahol a beteg gyerekek és családjaik a magasság mellett a félelmeiket is legyőzhetik.
 

Kiss Gergely előtt nem csak a sikerek, de az erőn túli kitartás és a még egy lépéssel tovább lendítő akarat ereje sem ismeretlenek. „Élsportolóként jól tudom, milyen küzdeni és megmérettetni magam. Küzdelemről szólnak a súlyosan beteg gyerekek mindennapjai is, de ők az egészségükért vállalnak emberfeletti harcot. Itt van ez a fantasztikus hely, a Bátor Tábor, ahol a sorstársaikkal együtt élvezhetik, hogy újra önfeledt gyerekek lehetnek. Édesapaként kötelességemnek érzem, hogy odafigyeljek ezekre a hősökre és én is hozzátegyek még egy lépést az új Bátorkodópálya felépítéséhez. Nagyon szeretném, ha az adománygyűjtő kampány során közösen elérnénk, hogy a táborban újra égig érjen a bátorság.”

Bencze Ilona: Szépkorúak

2020. november 12.

Nem azért adtam az írásomnak a fenti címet, mert kedvelem az időskor helyett ezt a jelzőt. Sőt. Kifejezetten nem. Van benne valami finomkodás, kedveskedés, tapintatoskodás, de közben burkolt lesajnálás. Nyilván a „szép kort megélt” mondásból származtatják, és aki kitalálta, nem bántó szándékkal tette, az is valószínű, hogy ő maga „csúnya korú” volt, tehát fiatal.

Egy kedves anekdota jut eszembe, amit Királyhegyi Pálnak, a kiváló humorú írónak tulajdonítanak. Egy fontoskodó fiatalember – talán ő is kedveskedésből – mondta Pali bácsinak: „Azért az időskornak is megvannak a maga szépségei.” Mire ő: „Igazán? Na, egyet mondj!” Akár igaz, akár nem, tapasztalatból fakadó bölcsesség, bár kissé sarkított, szarkasztikus humorú megállapítás. Magam sem gondoltam, hogy egyszer csak bekerülök egy olyan csoportba, akiket veszélyeztetett korú vagy krónikus beteg és hasonló, nem éppen hízelgő jelzőkkel illetnek, mert hirtelen mindenki azzá lett 65 év fölött, aki az életkoránál fogva magas vérnyomással, magasabb vércukorszinttel, vagy „neadjúristen” keringési rendellenességgel stb. diagnosztizálható. Nincs cizellálás, pedig micsoda különbség a 65 vagy a 85.

Annyira naiv azért nem voltam, hogy higgyek az örök fiatalság meséjében, de azt reméltem, hogy tisztes időskort megérve nem kevés eredménnyel, tudással, tapasztalattal a tarsolyomban megbecsült tagja leszek szűkebb és tágabb világomnak kor- és sorstársaimmal együtt. Persze világjárvány nélkül, ami egy soha, de legalábbis száz éve nem látott szituáció. Már egy ideje aggasztja a világot az a tény, hogy az életkor felső határa kitolódott, egyre nagyobb teher lett az idős korosztály számtalan szempontból.

Ezzel a nem éppen humánus szemlélettel már fiatalkoromban is találkoztam, legalábbis én 36 évesen annak gondoltam magamat. Akkor szembesültem először azzal a kijelentéssel, hogy „35 év fölött már nincs nő, csak öregaszszony”. Szerintem akkortájt szökkent szárba igazán nőiességem, erőm és képességeim teljében váratlanul ért, de szerencsére nem küldött padlóra, csak elgondolkodtatott, még akkor is, ha nem általános véleménynek kezeltem, hanem egyesek túldimenzionált fiatalos hevületének.

Ahogy teltek az évek, egyre többször hallottam 50-es hölgyektől, hogy nem találnak munkát, mert túl korosak. Már bolti elárusító vagy ügyintéző is csak huszonéves lehetett az új trend szerint, képzettség, tapasztalat, tudás nélkül akár, de miniszoknyában, sortban, testre cuppantott nadrágokban valóban jobban mutattak, mint az 50-60 évesek, ez tény. És a plázák butikjaiban a „tilos leülni” 8-10-12 órán keresztül elvárásnak is jobban megfeleltek, nyelveket beszéltek, az is vitathatatlan. De ennyi.

A szoptatás hosszú távú hatásai

2020. november 11.

A szoptatás az anya és a gyermek egészségére is fejthet ki jótékony hatást. A szoptatás védő hatásait illetően a tanulmányok több területet vesznek górcső alá.

• a gyulladások és fertőzések hatása: az emberi anyatejben található bioaktív anyagok, immunanyagok védelmet nyújtanak, elősegítik az immunrendszer fejlődését, megkönnyítik az immuntolerancia és a megfelelő gyulladásos válasz kialakulását. A szoptatás jelentősen csökkenti a hasmenéses vagy alsó légúti fertőzések miatti kórházi felvétel kockázatát, de a hatás fokozatosan csökken a szoptatás abbahagyása után.

• allergia: vitatott a szoptatás és az allergiás betegségek kockázata közt fennálló kapcsolat kérdése. Nincs elég adat ahhoz, hogy az ételallergiák kivédésére nézve végleges következtetést lehetne levonni.

• kognitív fejlődés: egy áttekintő tanulmány szerint a szoptatás és a későbbi életkor IQ-ja között pozitív korreláció van. Érdekes tény, hogy a 6-12 hónapos koruk között a „csecsemőtáplálási irányelvek” szerint táplált gyermeknél, akik több gyümölcsöt, főzeléket és otthon készült ételt fogyasztottak, a teljes és a verbális IQ-t magasabbnak, valamint az emlékezőképességet jobbnak találták.

• túlsúlyosság és elhízás: bizonyos szakmai állásfoglalás szerint a felnőttkorban bekövetkező túlsúlyosság kockázata a csecsemőkorban kapott szoptatás tartamának minden további hónappal való megnyúlásával 4-4%-kal csökkenthető. Azonban óvatos értelmezésre van szükség ebben az esetben is, a figyelembe nem vett, az eredményt befolyásoló zavaró körülmények fennállásának lehetősége miatt.

• hyperlipidaemia és 2-es típusú diabetes mellitus: a női tejnek magas a koleszterintartalma, ami a májban termelődő egyik anyagot lefelé szabályozza és csökkenti a koleszterin szintézist, azonban a szoptatásnak hosszú távú programozó hatása nincs a vérlipidekre. A 2-es típusú diabetes mellitus valószínűleg már a korai életkorban programozódik, az egyének korától függően más-más a hatás. A védő hatás különösen serdülő korban nyilvánvaló