Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A depresszió tünetei gyermek és serdülőkorban

2019. október 19.

A depresszió szó a köznyelvben sokszor az általános rosszkedv kifejezésére szolgáló hangulatfestő kifejezéssé vált, azonban fontos megkülönböztetnünk a klinikai depressziót, mely egy betegség és kezelést igényel, az általános rosszkedvtől és szomorúságtól, mely egy természetes, mindenkinél előforduló állapot.

Fotó: pixabay.comA tüneti kép nagyon eltérő lehet egy csecsemő és egy kamasz esetében

Az alábbiakban kitérnénk arra, hogy az egyes életkorokban hogyan jelenik meg a depresszió, mi az, amit a szülő vagy a pedagógus leggyakrabban észlelhet a gyermeknél.

Depresszió tünetei különböző életkorokban

Csecsemő- és kisdedkorban:

Fontos tudni, hogy a csecsemőkori depresszió egy nagyon ritka állapot, szerető szülői közeg, anyai gondoskodás mellett normál esetben nem jön létre. Azoknál a babáknál tapasztaljuk, akiket valamilyen oknál fogva elválasztanak az édesanyjuktól, vagy attól a személytől, aki gondozza őket, pl. egy hosszabb kórházi kezelés, vagy állami gondozásba kerülés kapcsán. Jellemző tünet az apátia vagyis az érdektelenség a környezet irányába, szociális visszahúzódás, szomorú arckifejezés, testtartás megváltozása, akár a hangszín megváltozása, aktivitás csökkenése, étel elutasítása, testi fejlődés elmaradása, testsúly csökkenése vagy a gyarapodás elmaradása, alvászavar, vigasztalhatatlan sírás.



Alzheimer: 5 dolog, amit mindenki rosszul tud

2019. október 19.

Az Alzheimer-kór a társadalom egyik legnagyobb orvosi kihívását jelenti, miközben a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mit is jelent valójában ez a betegség. Íme, a legismertebb tévhitek és cáfolataik:  

1. A demencia csupán az emlékezetet érinti
A demencia szóról legtöbben a feledékenységre asszociálnak. Az Alzheimer-kór és más demenciák ugyanakkor nem csak a memóriát érintik, hanem a koncentrációt, beszédet, érzéseket és viselkedést is.

2. A demencia az öregedés természetes velejárója
Az öregedéssel együtt jár feledékenység, a demencia azonban nem elkerülhetetlen. Ráadásul a betegséget kevéssé érdekli, hogy valaki mennyi idős. A 65 éves kor alatti, úgynevezett fiatalkori demencia szintén egyre gyakrabban diagnosztizált állapot.

3. Az Alzheimer-kór az egyetlen demenciatípus
Az Alzheimer-kór csupán egy a számos demencia típus közül. A különböző demenciák azonban más és más jellegű károkat okoznak az agyban. A leggyakrabban diagnosztizált állapotban, az Alzheimer-kórban az idegsejtek halnak el, ami az agy megváltozott kémiai folyamataival és szöveti rendellenességeivel jár. A második leggyakoribb demencia típus, a vaszkuláris demencia az agy vérellátását befolyásolja, míg Lewy testes demencia esetén egy bizonyos fehérje lerakódása figyelhető meg az idegsejtekben. Viszonylag ritkább a frontotemporális demencia, ahol pedig az agy homlok- és halántéklebenyében alakulnak ki jellegzetes sérülések.



A paradicsom sokrétű felhasználása

2019. október 18.

Fotó: pixabay.comA paradicsomban a béta-karotin mellett a másik leghatékonyabb antioxidáns a likopin, amely ezt a zöldséget az egyik legegészségesebb élelmiszerré teszi.

A termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum L.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a XVI. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, illetve angol kereskedők vitték el a XVII–XVIII. században. A paradicsomot ma már az egész világon termesztik, ráadásul az utóbbi fél évszázadban a világ paradicsomtermesztése 450%-kal növekedett. A legnagyobb termelők az Egyesült Államok, Kína, Törökország és Olaszország.

100 g paradicsom energiatartalma mindössze 23 kalória.

Jótékony összetevők
• 1 gramm fehérje és 4 gramm szénhidrát mellett közel 2 gramm élelmi rostot tartalmaz
• Kiemelkedő a C-vitamin-tartalma (20-30 mg)
• Jelentős mennyiségben (1 mg) tartalmaz karotint, melyből A-vitamin képződhet
• K- és E-vitamin-tartalma is említésre méltó
• Az ásványi anyagok közül elsősorban káliumban, magnéziumban és rézben gazdag



Megőrzik a fagyasztott élelmiszerek a vitaminokat?

2019. október 18.

Azt már az óvodában megtanultuk, hogy a legtöbb vitamin a zöldségekben és a gyümölcsökben van. Vajon igaz ez a gyorsfagyasztott zöldségekre is?

Fotó: 123rf.comAz egészséges táplálkozás elveinél olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint az alapanyagok, az ételkészítési módok változatossága, a szélsőségektől való tartózkodás, kiegyensúlyozott makro- és mikrotápanyag-bevitel. 

Az emberi szervezet nem képes vitaminokat előállítani, ezért azokat külső forrásokból kell beszereznünk. A legtermészetesebb forrás a komplett összetételű táplálkozás, amely megfelelő arányban tartalmaz állati és növényi eredetű élelmiszereket

Mi a helyzet a fagyasztott ételekkel?

Még ma is sokan gondolják úgy, hogy a gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök nagyon kevés vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a fagyasztva tartósított élelmiszerek nemcsak megőrzik tápanyagtartalmukat és természetes állagukat, de sokáig eltarthatók, szezontól függetlenül bármikor elérhetők, és percek alatt elkészíthetők.

Az ízük pedig pont ugyanolyan finom, mint a friss zöldségeké, gyümölcsöké. Arról nem is beszélve, hogy nagyon komoly minőségbiztosítási szűrőn kell átesniük, mielőtt forgalomba kerülnének. A háziasszonyok jelentős időt és fáradságot spórolhatnak meg, ha ezeket a termékeket választják, hiszen már eleve felhasználásra alkalmas állapotban kerülnek hozzájuk a boltok polcairól. Nincs szükség órákig tartó zöldségtisztításra, borsófejtésre, áztatásra, azonnal elkészíthetők belőlük a finomabbnál finomabb ételek.

A gyorsfagyasztott élelmiszerekből ma már gyakorlatilag ugyanolyan a kínálat, mint a friss árukból a piacon. Az is fontos szempont, hogy a gyorsfagyasztott zöldségekkel télen-nyáron táplálhatjuk szervezetünket ásványi anyagokkal, vitaminokkal, rostokkal. 



Biztosan rendben van a menzesze?

2019. október 17.

Fotó: 123rf.com

Amikor nem, és nem jön a baba, akkor sok nőben felmerül a kérdés, hogy a menzeszük vajon rendben van-e? Vajon garancia-e a megfelelő működésre az, ha a vérzésük rendszeresen jelentkezik, és mennyire fontos, hogy hány napos a ciklusuk? A kérdések bizony jogosak, mivel sokszor ez az a pont, ahol egy probléma könnyen tetten érhető.

A ciklussal kapcsolatos kérdésekben dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

A ciklus

A nők ciklusa a vérzésük első napjával kezdődik. Azt követően a 12.-14. nap körül a petesejt elhagyja a petefészket, vagyis ennyi idő alatt a vérzés lezárul, és az új petesejt megérik, a tüsző kireped, a sejt pedig megkezdi a vándorlását. Ennek megfelelően az ovuláció a vérzés első napját követő 10-16. nap között következik be, a teljes ciklus pedig 21-35 napig tart. A hátárok azért ennyire tágak, mert minden ember más, így a szervezetüktől sem lehet elvárni, hogy az óramű szerint működjön.

A ciklus idejében az eltérések sok esetben már egy meglévő gondra utalnak, így mindenképpen figyelni kell rájuk. Amikor kamaszkorban észleljük ezeket az eltéréseket, akkor még nem jelentenek feltétlenül gondot, hiszen a szervezet és a hormonrendszer még nem állt be a folyamat zökkenőmentes lefolytatására.



Meghűltél? Szaunázással a vírusok ellen

2019. október 17.

A szaunázás nem csak a hideg, téli hónapokban jelent élményt és felfrissülést, a thermohatás ősszel is kényezteti a bőrt, javítja a közérzetet, edzi az ereket és még a vírusokat is elűzi. A kellemes és hasznos kikapcsolódási forma.  

Jótékony hatás egészségre, szépségre

Kép: Ulrike Leone / Pixabay A szaunában uralkodó melegre és páratartalomra élénken reagál az egész szervezetünk: a bőrünktől a külső- és belső elválasztású mirigyekig. Ráadásul a forróságban elpusztulnak a kórokozók, így kifejezetten ajánlott például egy kis „gőzölés” a felső légúti, hurutos betegségek esetén vagy éppen influenzajárvány idején – megelőzésképp.

A szauna valóságos csodát tesz a bőrrel is. A forróság hatására legnagyobb szervünk, a bőr anyagcseréje két-háromszorosára fokozódik. A felső hámréteg megduzzad, az elszarusodott bőrsejtek fellazulnak és a zuhany alatt könnyen lemoshatók. Az elhalt szarurétegek eltávolítását megkönnyítheti a dörzs- és masszázsszivacsok használata is. Száraz, hámló bőrrel is érdemes szaunázni, hiszen a hőhatás erősíti a verejtékmirigyeket, ezen keresztül pedig a bőr feszesebb, lágyabb lesz. Pattanások ellen is bevethető ez a módszer, hiszen a melegben megfolyósodik a bőrsejtekben raktározott faggyú, és a felszínre jutva, az izzadtsággal együtt távozik.

- A szaunázás igazi tréning az erek számára is. Amikor ugyanis a forró kabinból kilépve a hideg tus alá állunk, a kitágult véredények villámgyorsan összehúzódnak. A vér ráadásul könnyebben is tud áramlani, hiszen a csökken az érrendszer periférikus ellenállása. – fejti ki dr. Kósa Éva. - A szív egyre keményebben dolgozik, hogy megfeleljen a megnövekedett szükségleteknek. Így tehát a szaunázás éppolyan edzés a szívnek, mint a például futás a lábizmoknak. Ráadásul a felgyorsult keringés a verejtékmirigyeket is arra ösztönzi, hogy felszabadítsák a felgyűlt salakanyagokat, így a méregtelenítés is beindul. Mindezeken felül a feszültség, a stressz oldására is kiváló ez a módszer.



Rendszeres testmozgás: hogyan maradjunk motiváltak?

2019. október 16.

Fotó: 123rf.com

Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy nagy lendülettel belevágtunk a rendszeres testmozgásba, egy körültekintéssel kiválasztott sportág gyakorlásába – aztán egyre csökkent a lelkesedés… Állandó kifogások mellett lassan elmaradtak az edzések, és nem sikerült, vagy nagyon nehéz volt az újrakezdés. Pedig tudnunk kell, hogy a motiváció az egyik legfontosabb tényezője a kitartóan végzett fizikai aktivitásnak, és ha már nem rendelkezünk vele, ne csodálkozzunk a sikertelenségen. De miképp maradjunk minél tovább motiváltak? Íme néhány jó tanács hozzá.

Induláskor ne erőltessük meg magunkat!
Ha kezdetben szívesen sportolunk, szeretjük a választott testmozgás-fajtát, általában sokkal kevesebb probléma merül fel a rendszerességgel a későbbiekben is. Amikor viszont nincs sok kedvünk hozzá, de azt tartjuk szem előtt, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz egészségnek, bár fontos motiváció, nem elegendő a kitartáshoz. Tennünk kell ellene, hogy idő előtt elkedvetlenedjünk!

Amennyiben eddig rendszeresen nem sportoltunk, vagy több év kihagyás után szeretnénk újrakezdeni, nagyon lényeges tényező, hogy fokozatosan vágjunk bele. Amellett törekedjünk rá, hogy ne nagy erőkifejtést igénylő, hosszú ideig tartó fizikai aktivitással induljunk, hanem erőnlétünknek megfelelő, könnyen megvalósítható formában.

Ez a két tényező kezdetben meghatározó lehet annak érdekében, hogy ne bátortalanodjunk el már az első edzéseken, tornaórákon. A fontos az, hogy minden alkalommal úgy érezzük: úton vagyunk a siker felé. Ügyeljünk rá, hogy rövid (akár 10 perces) tréningekkel kezdjük az első héten – ami könnyedén megy – , majd a rákövetkező héten növeljük 15 percesre, míg el nem érjük a kívánt időtartamot, a kellemes testmozgással fenntartható, jó fizikai állapot elérése érdekében.



Barát vagy ellenség a mindennapi stressz?

2019. október 16.

A stressz korunk bubópestiseként kezelt, felfokozott lelki és testi reakciót előidéző tényező, ami egy meghatározott viselkedéses választ vált ki az adott helyzetet megélő személyből. A stressz rengeteg egészségügyi probléma okozója, olvashatjuk és hallhatjuk a médiában. Szív- és érrendszeri megbetegedések, vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, gyomor- és emésztőszervi fekély, alvászavarok, idegrendszeri problémák. Mennyi-mennyi probléma, ami ennek a kis alattomos fenevadnak a rovására írható!  

De álljunk meg egy szóra, hogy némi képzavarral Grétsy tanár úr elhíresült szavait idézzem. Maga a stressz valóban egy önállóan kezelendő valami? Úgy beszélnek róla, mint egy külön életet élő organikus szervezetről, mint egy parazitáról, ami kívülről a szervezetünkbe jutva betegít meg minket. Vagy mint egy baktériumról, vagy vírusról, ami a szervezetben elszaporodva, a szervekben tanyát verve gyengíti és leépíti testünket. 

Mivel a külső környezetnek felróható okként definiálják, ezért magát az „ellenszert” is külső eszközökkel, gyógyszerekkel, gyógyhatású készítményekkel akarják kezelni. Ez azonban csak tüneti kezelés. Olyan, mint amikor a vihar által letépett cserepek helyére nylon fóliát húznánk. Átmenetileg meg véd a beázástól, de egy kisebb kaliberű szélvihar is hamar szétszaggatja és az épület ismét védtelenné válik a zivatarral szemben. Ha pedig az élet vihara teljes erejéből támad, nem csak a takarót, de magát a házat is keményen megszorongathatja. 

A tüneti kezelések közül a sportot tartom leginkább alkalmasnak a stressz kezelésére, bár inkább én a kordában tartást, és a felfokozott érzelmi állapot lecsendesítését gondolom a valósághoz közelebb álló következménynek.  Az intenzív, úgy nevezett aerob vagy más megközelítésben kardio edzések, mozgások hatására a stressz helyzet kiváltotta, akár tartósan fennálló felfokozott érzelmi állapot lecsendesíthető. Átmenetileg „lélegzethez” juthat az ember, és ezzel esélyt kap arra, hogy nyugalmi állapotban felmérje a helyzetet, amiben jelenleg van, és megoldási módozatokat dolgozzon ki. Mint ahogy előzetesen mondtam, ez egy átmeneti illetve tüneti megoldás.



A látás hónapján a szem védelme lesz a fókuszban

2019. október 15.

A Látás hónapja programsorozat az idén a szem védelmével, egészségének megőrzésével foglalkozik – közölte a kampányt szervező Szabadi Zsolt, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke.

Fotó: 123rf.comOktóber 31-ig 306 vizsgálati pont és optikai szaküzlet várja ingyenes látásellenőrzésre és szaktanácsadásra az érdeklődőket. A kampány idei mottója: Fontos a látásom.

A külvilágból érkező információk 85 százalékát a látás érzékszerve továbbítja – hívta fel a figyelmet az igazgató. A digitális eszközök által kibocsátott kék fény elleni védelem idén is kiemelt témája a kampánynak. A digitális eszközök egyre inkább a hétköznapok részévé váltak, és az általuk kibocsátott kék fény korosztálytól függetlenül mindenkit érint.

E téren különösen fontos a megelőzés, mivel az okostelefonok, táblagépek, számítógépek, tévékészülékek káros hullámhossztartományt sugároznak a retinára.

A kampány során szeretnék fókuszba helyezni a progresszív lencséket is, mint a legmodernebb, legkomplexebb optikai megoldásokat.

Az ingyenes látásvizsgálaton részt vevők között idén értékes lencséket, ajándékokat és egy kétszemélyes wellness hétvégét is kisorsolnak a kezdeményezésben résztvevő kiemelt optikák – jelezte Szabadi Zsolt.



Itt az újabb mérföldkő a Down-kór szűrésében

2019. október 15.

Fotó: 123rf.com

A babavárás első trimeszterében a kismamák többsége a magzat egészsége miatt aggódik a leginkább. Az egyik legrettegettebb és leggyakoribb genetikai rendellenesség a Down-szindróma, ám a modern orvostudományi módszereknek köszönhetően ma már veszélyek és kockázatok nélkül hatékonyan kiszűrhető magzati korban egy egyszerű anyai vérvétellel.

 A várandósság 9. hetétől elvégezhető speciális anyai vérvizsgálat megbízható eredményt ad, a teszt legújabb generációja pedig elődeinél nemcsak gyorsabb, de nagyságrendekkel olcsóbb is, így széles rétegek számára vált elérhetővé.

Semmi sem olyan megnyugtató egy leendő édesanyának, mintha a baba születése előtt végzett ellenőrző vizsgálatok mindent rendben találnak. Az egyik leggyakoribb rendellenességre, a Down-kórra vonatkozóan a manapság leginkább használatos, kockázatbecslésen alapuló úgynevezett kombinált-tesztek ugyan jól becslik, hogy mekkora az esély arra, hogy a magzat Down-kórral érintett, de mégsem adnak biztos igen-nem eredményt a genetikai rendellenességre vonatkozóan.

Amniocentézis, azaz hasbaszúrás helyett

Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy nagy az esély a rendellenességre, a várandós kismamára további vizsgálatok várnak. Ilyenkor sok esetben még mindig a hasbaszúrást alkalmazzák, amelynek során a magzatvízből vesznek mintát (amniocentézis).



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...428429430...621
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!