Az egészségügyi szolgáltatási járulék változásairól

2020. január 31.

Egyszerűsíti az adórendszert, csökkenti a közterheket és segít az adóelkerülők kiszűrésében elfogadott új társadalombiztosítási törvény, amely 2020. július 1-jén lép életbe – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A járuléktörvény segít az egészségügy potyautasainak kiszűrésében; a rendszer automatikusan kiszűri azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel a költségvetést, valamint a közterheket tisztességesen megfizetőket is károsítják.

Az új törvény három köztehertípust szüntet meg, jövő július 1-jétől négy járulék helyett egyet kell majd fizetni, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot – mutatott rá az államtitkár.

A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy változnak a minimum-járulékalap szabályok. Jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, 2020. július 1-től viszont a minimálbér összege után.

Újabb egymilliárd forint marad a gyermekes családoknál, miután a családi kedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.

Izer Norbert kitért arra, hogy jobban járnak a nyugdíj mellett munkát vállalók is. Minden dolgozó nyugdíjasnak csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd megfizetni a bére után, más közterhet nem. A módosítás évente mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél, és segít abban, hogy a nyugdíjasok nagyobb számban térjenek vissza a munkaerőpiacra.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékról az államtitkár elmondta, megfizetésével a magánszemélyek teljes körű egészségügyi ellátásra válnak jogosulttá. Mértéke idén havi 7500 forint, 2020. január 1-jétől havi 7710 forint.

Az új szabály szerint ha a járuléktartozás meghaladja a havi járulék háromszorosát, akkor a TAJ-kártyával nem lehet majd térítésmentesen igénybe venni az egészségügyi ellátást. A tartozás kiegyenlítésével az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság visszaáll.

A törvény kellő felkészülési időt biztosít, mindenki tiszta lappal indul 2020. július 1-jén. Csak az a tartozás számít bele a háromhavi elmaradásba, amelyik július 1-je után keletkezik – emelte ki az államtitkár.

Természetes tisztaság

2020. január 31.

A tisztaság fél egészség, tartja a közmondás, és valóban egészségünket szolgálja az, ha tisztán tartjuk magunkat, lakásunkat és környezetünket. A tisztaságra nevelés gyermekkorban kezdődik, és példamutatással történik. Mert a gyerekek játszva, cselekvés közben, a szülők és a környezet mintája alapján tanulnak. Hogy a minta példaértékű legyen, tudni kell azt, hogy a természetes tisztaság nem jelent sterilitást.

Tudjuk, hogy a jó baktériumok mindenütt jelen vannak, hogy ezek túlsúlya kordában tartja a rosszak elszaporodását, és segítik a szervezet védőenzimeinek termelését.

Az edzett immunrendszerért

Kis mennyiségben a rossz baktériumokra, a „piszokra” is szükség van ahhoz, hogy az immunrendszer dolgozzon, edződjön, mindig kész állapotban legyen.

A szervezet védekezőrendszere a testidegen anyagokat felismerve, azok ellen védőanyagot termel. Ha a gyerek idejekorán, azaz még kisgyerek korában találkozik a különböző testidegen anyagokkal (pl. állatok szőrével, poratkával, gabonafélék fehérjéivel, virágporokkal), akkor a megfelelően edzett, toleránssá vált immunrendszere felismeri az illető anyagot és újabb találkozáskor nem reagálja túl, súlyos betegséget vagy allergiás tüneteket produkálva.

Helytelen tehát környezetünk teljes csíramentesítése. Kivételt képeznek a műtők, a fertőző gócok és általában az egészségügyi intézmények területei.

A legfertőzöttebb területek

Fertőző gócnak számít a fertőző beteg, a környezete és használati tárgyai, a nyilvános WC-k, a pénz és a járművek kapaszkodói. A fertőtlenítőszerek használatának tulajdonképpen csak itt van jogosultsága. Ezért lehetőleg otthon végezzük ürítési dolgainkat és ne táplálkozzunk utazás közben vagy az orvosi váróban. Szükség esetére – különösen, ha kisgyerekkel utazunk, bevásárolni vagy szórakozóhelyre megyünk – legyen nálunk kézfertőtlenítő zselé és WC-ülőkére helyezhető egyszer használatos papírkendő vagy fertőtlenítő spray.

Az „átmosás” enyhítheti a felfázásos panaszokat

2020. január 30.

A tél idén hol enyhe, hol hűvösebb, és ez a hőmérséklet-ingadozás, a nem megfelelő öltözék, fiatal lányoknál  a miniszoknya, a vesét egyáltalán nem takaró felsőruházat felfázáshoz, s az arra érzékenyeknél vesekőképződéshez vezethet.

A húgyúti fertőzés az esetek döntő részében olyan baktériumok okozzák, amelyek az illető szervezetében, bélcsatornájában élnek, és a helytelen higiéniai technikák (pl. a székletürítést követő nem megfelelő irányba törlés, tisztálkodószerek túlzott használata) vagy szexuális aktus révén átjutnak a húgyutakba. A húgyutakban az esetleges anatómiai rendellenességeken túl a hideg – nemhiába felfázás a hólyaghurut szinonim neve – is elősegítheti azt, hogy a kórokozó baktériumok a húgyúti nyálkahártyán megtelepedjenek, és gyulladásos folyamatot indítsanak el.

Mivel a probléma forrását a húgyhólyag falát bélelő nyálkahártyán megtapadt kórokozók jelentik, a terápiás megoldások a baktériumok onnan történő eltávolítására irányulnak. Ebből a célból szóba jönnek a vizeletet savanyító, ilyen módon enyhe baktériumellenes hatással rendelkező, illetve az átmosásos elven működő, a kórokozókat a folyadékáram révén eltávolító patikaszerek. 

A vesekő tüneteinek kezelésére fájdalomcsillapító, görcsoldó, izomlazító hatóanyagok alkalmasak, természetesen a megfelelő folyadékmennyiség elfogyasztása mellett.

Több, növényi eredetű összetevőket tartalmazó készítmény is rendelkezik vizeletelválasztást elősegítő hatással. Ismerve azt, hogy a fertőzés mielőbbi megszüntetése érdekében a kórokozókat el kell távolítani a húgyutakból, helytelen az a módszer, ha valaki minimalizálja a folyadékbevitelét, csak azért, mert el szeretné kerülni azt, hogy túl gyakran kelljen a mellékhelyiséget felkeresnie. Azon túlmenően, hogy a kevés folyadékbevitel nem segíti elő a kórokozók ürülését, a felfázással együtt járó tipikus panaszok nem enyhülnek attól, ha – hibásan gondolkodva – túl kevés folyadékot vesz magához a beteg! Betegségtől függetlenül a napi 1,5 liternyi folyadékbevitelt ajánlott szem előtt tartani.

Őssejtes kezelés fordíthatja vissza a szklerózis multiplex tüneteit

2020. január 30.

Őssejtes kezelés fordíthatja vissza a szklerózis multiplex (SM) tüneteit: kerekesszékhez kötött betegek kezdtek újra járni.

Ez az első terápia, amely a gyógyíthatatlan kórral járó tüneteket vissza tudja fordítani – idézte a The Daily Telegraph brit napilap a Journal of the American Medical Association orvosi szaklapban megjelent tanulmányt.

A kezeléssel az immunrendszerét “indították újra” annak a mintegy két tucat pácienseknek, akik a sheffieldi Royal Hallamshire Kórház és a King’s College Kórház klinikai próbáin vesznek részt. Pontosan nem tudni, mi okozza a szklerózis multiplexet, ám egyes orvosok szerint maga az immunrendszer támad az agyra és a gerincvelőre, gyulladást és fájdalmat okoz, korlátozza a mozgást és súlyos esetekben halált idéz elő.

Az új terápia első lépéseként összegyűjtötték és tárolták a betegek őssejtjeit, majd miután rák ellen használt gyógyszerekkel hatástalanították a védekező rendszerüket, visszaültették az őssejteket a szervezetükbe. Két héten belül vörösvértestek és fehérvérsejtek kezdtek fejlődni belőlük.

Egy hónap múlva helyreállt a betegek immunrendszere, ekkor kezdték érezni a gyógyulás jeleit. A 25 éves sheffieldi Holly Drewry két éve, gyermeke születése után kényszerült kerekesszékbe. A kezelés után három héttel lábra tudott állni, később már kicsit futott és újra táncolhatott is, az élete azóta teljesen megváltozott – olvasható a brit napilap honlapján.

Basil Sharrack, a sheffieldi kórház neurológusa, a kutatás egyik résztvevője arra figyelmeztetett, csak az arra alkalmas betegeken segít az új kezelés, amely igen agresszív. “A páciensnek el kell viselnie a kemoterápia hatásait, ehhez jó állapotban kell legyen” – hangsúlyozta.

A diabetes nem gyógyítható, de nem kell örökre a gyógyszer

2020. január 29.

A 2-es típusú cukorbetegség terápiájához nagyban hozzájárul a gyógyszeres és/vagy az inzulinos kezelés. Sokan úgy gondolják, hogy életük végéig szükségük lesz rájuk, ám dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint nem ritka, amikor ezen készítmények elhagyhatóak.

Gyógyítható a cukorbetegség?

Először is fontos leszögezni, miszerint a tudomány jelenlegi állása szerint a cukorbetegség nem gyógyítható – ám megfelelő kezeléssel a normál vércukorértékek hosszútávon szinten tarthatóak. Ehhez azonban az orvos és a páciens közös munkájára, aktív közreműködésére van szükség.

A 2-es típusú diabetes terápiája két fő részből áll: az elsőszámú kezelési mód az életmódterápia. Ez személyre szabott CH diétát és rendszeres testmozgást foglal magában. Amennyiben a vércukorértékek megengedik, úgy emellé nincs feltétlenül szükség egyéb kezelésre, hiszen az életmódváltással a megemelkedett glükóz értékek kordában tarthatóak. 

Amennyiben a vércukorértékek túlzottan magasak, illetve, ha a diéta és a mozgás nem vezet kellő eredményre, úgy gyógyszeres kezelésre és/vagy inzulinos terápiára van szükség (természetesen az előírt életmódon kívül).

A gyógyszer/inzulin egy idő után akár el is hagyható

Ha valaki kézhez kapja a cukorbetegség diagnózisát, úgy gondolhatja, már élete végéig gyógyszereken fog élni. Pedig kitartással, az orvos, a dietetikus, illetve egy edző utasításainak betartásával a gyógyszer/inzulin dózisa csökkenthető, majd egy idő után akár el is hagyható. Ugyanis a megfelelő táplálkozással, a túlsúly leadásával a vércukor értékek mérséklőnek, ráadásul mozgással javul a sejtek inzulinérzékenysége, csökken a HbA1c érték, valamint  az izommozgás során, az izomszövet összehúzódáskor aktívvá válik az izom inzulint nem igénylő cukorfelvételi mechanizmusa. (Sőt, az izomszövet cukorfelvétele izommozgást követően 72 órán át megmarad).

Amikor a menstruáció maga a pokol

2020. január 29.

A menstruációt megelőző időszak, illetve a vérzés első pár napja a legtöbb nő számára némi kellemetlenséggel jár, hiszen sokakat kínoznak ekkor alhasi görcsök, derékfájdalom, mellfeszülés. Sajnos vannak, akik lényegesen rosszabbul élik meg ezt az időszakot, hiszen a fájdalom olykor igen nagy méreteket is ölthet. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza ennek okait és kezelését ismerteti

A menstruációról

A menstruáció ciklikus jellegű, mely a peteérés, a tüszőrepedés és a menstruációs vérzés szakaszából áll. Szerepe, hogy megtermékenyíthető petesejt képződjön, valamint, hogy a női szervezetet, a méhet felkészítse egy esetleges megtermékenyült petesejt befogadására. Maga a vérzés a ciklus során felépült nyálkahártya lelökődése a méh faláról. A folyamatot hormonok irányítják: a ciklus első felében az ösztrogén, míg a második felében a progeszteroné a fő szerep (természetesen ezek mellett még olyan fontos hormonok is hozzájárulnak a ciklus szabályozásához, mint az LH és az FSH).

Miért fáj a menstruáció?

Kevés olyan nő van, aki ne tapasztalna semmilyen kellemetlen tünetet a havi vérzése során (illetve előtte pár nappal). Legtöbbször alhasi görcsökről és derékfájdalomról számolnak be, de sokan panaszkodnak mellfeszülésre, puffadásra, az emésztésük megváltozására, hangulatingadozásokra, illetve fokozott vízvisszatartásra.

Az alhasi fájdalmat elsősorban az generálja, hogy a méh falának simaizomzata a vérzés során összehúzódik, hogy segítse a tisztulási folyamatot. Ezt az ún. prosztaglandinok irányítják. Amennyiben ezen hormonok nagyobb mennyiségben vannak jelen, úgy a görcsök intenzitása is nagyobb. Érdekesség, hogy inkább a fiatalabb korosztályra jellemzőbbek az erősebb menstruációs görcsök, szülés után általában enyhülnek a panaszok.

A gyerekszoba kialakítása

2020. január 28.

Mire a várva várt apró jövevény megérkezik a családba, általában már minden készen áll a fogadására. Gyerekágy, pelenkázó, kiskád, babakocsi és egy ruhásszekrény babaruha, izgatott nagymamák és nagypapák. Sokszor felmerül a kérdés, főleg az első gyermeküket váró szülőkben, hogy mi a jobb, ha külön szobába kerül a baba vagy a szülők hálószobájába.

Érvek és ellenérvek szólnak mindkét lehetőség mellett, mégis biztonsági és kényelmi okokból célszerű az újszülöttet az első hónapokban a szülők hálószobájában elhelyezni. Ez megkönnyíti a mama dolgát elsősorban az éjszakai szoptatások idején, másrészt a baba állandó felügyelet alatt lehet, ami szintén szükséges az első életévben. A hálószobában ilyenkor szükség van a kiságy és a pelenkázó mellett egy kisszekrényre a babaruhák és a babaápolási termékek számára, egy kényelmes fotelre a szoptatáshoz, és egy gyenge fényű éjszakai lámpára.

Nagyon hamar eljön az ideje annak, hogy a gyermek beköltözzön a saját birodalmába. Az első év végén már felfedezi a lakást, a különböző helyiségeket, és szemmel láthatóan otthonosan érzi magát a saját kis kuckójában.

Ha már külön szobája van

A gyerekszobát gondosan, az apró tulajdonos igényeihez igazodva kell kialakítani.
A szoba legyen világos és jól fűthető. Nem a magas hőmérséklet a lényeges (télen 21–22 °C az ideális), hanem az, hogy hamar befűthessük. A falon lehet vidám tapéta, kifesthetjük házilag virágokkal és állatokkal, vagy telerakhatjuk színes képekkel. Már az egészen apró gyermek is szívesen nézegeti a vidám képeket a szobája falán.

Használjunk természetes anyagot, fát, vesszőből készült székeket és ládákat, gyapjútakarókat.

Ha lehetséges, ne legyen padlószőnyeg a gyerekszobában. Inkább vastag, fölszedhető szőnyeget válasszunk, amit könnyen tisztán tudunk tartani, rendszeresen át tudunk szellőztetni és kiporolni, és legyen meleg, mert a gyerekek sokat játszanak a földön.

Hogyan mutatható ki a petefészek daganat?

2020. január 28.

A petefészek daganat – amely az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus – gyors progressziót mutat, a kezdeti stádiumban sajnos nem ad jellegzetes tüneteket, véletlenszerű a korai stádiumban történő felismerése. Pedig számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy éppen kizárja a nőgyógyász a petefészekrák jelenlétét. A lehetőségeket ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.

Amikor petefészekrákról beszélünk, nem csupán egyetlen fajtára gondolunk, ugyanis számos szövettani altípusa van (az agresszív típus mellett létezik lassan kialakuló és növekvő típus). Kialakulásában – főként az agresszív típusnál – kiemelt szerepet játszik a genetikai tényező, ezért ha a családjában, a szülőknél vagy a nagyszülőknél volt hasonló daganatos megbetegedés (petefészekrák vagy emlődaganat – előfordulhat, hogy ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben), lényeges megbeszélni a szűrővizsgálat (markerek vizsgálatának) elvégzését a nőgyógyásszal, hogy kiderüljön, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e. Akik 35 éves kor felett szültek, nem szoptattak, illetve a menopauzában lévő, 50 év feletti hölgyek szintén érintettek lehetnek, ezért az ő esetükben is indokolt a szűrés.

Komplexen: UH, CT, MR, LSC!

Bár a petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer, komplexen, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos:

– A hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben.

– Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezek a molekulák, főként a CA125 nemcsak petefészekrák esetében emelkedhet meg, sőt, olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek!

– A Laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú.

– A CT és MR vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.

A Zika-láz terjedését modellezték

2020. január 27.

Az elmúlt években komoly riadalmat okozó Zika-vírus járványos terjedését modellezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusai, az erről szóló cikkük a napokban jelent meg rangos Scientific Reports folyóiratban – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A Zika vírust 1947-ben fedezték fel Ugandában, egy helyi erdőségről nevezték el. Mivel hasonlít más lázas betegségekhez, sokáig nem is gondolták a tudósok, hogy egy új kórokozóról van szó. A vírust kereskedők és utazók vitték először az amerikai kontinensre, majd a Csendes-óceáni szigetvilágba. A Zika-vírust többfajta, trópusi klímán élő szúnyog hordozza, ezért a betegség az északi kontinenseken csak akkor jelenik meg, ha behurcolják. Szúnyogcsípéssel, ritka esetekben vérátömlesztéssel vagy szexuális úton terjed.

A vírus okozta láz önmagában nem súlyos betegség: tünetei hasonlítanak az influenzához, és a betegek néhány nap alatt meggyógyulnak. A kórokozó azonban óriási veszélyt jelent a méhen belüli magzati fejlődésre. A vírust a terhesség első hónapjaiban megfertőződött anyák átadhatják a magzatnak, és ez súlyos fejlődési rendellenességet okozhat. A Zika-vírussal fertőzött csecsemők súlyos mentális problémákkal jöhetnek világra, és fizikailag is alulfejlettek lehetnek. Éppen ezért okozott nagy riadalmat az elmúlt években a 2015-2017-es dél-amerikai Zika-járvány.

A Zika-láz terjedésének leírására az SZTE matematikusai – Dénes Attila, Mahmoud Ibrahim, Lillian Oluoch, Tekeli Miklós és Tekeli Tamás – új modellt alkottak meg. A kutatók Costa Ricában és Suriname-ban gyűjtött adatokkal dolgoztak. A módszer újdonsága, hogy a szegedi szakemberek időfüggő paraméterekkel számoltak.

Mitől ugrálhat a pulzusunk?

2020. január 27.

A pulzusunk hirtelen kiugrásának és fokozatos, hosszú távú emelkedésének is megvannak az okai. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni. 

A hirtelen kiugrások természetes okai

Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára „ösztönözze” a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.

Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például az alábbiak:    

• Érzelmi stresszhelyzet – egy rossz hír, egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus.
• Fizikai aktivitás – ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. 
• Időjárás – a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
• Hirtelen testhelyzetváltozás – egy gyors felállás is megemelheti a pulzust.
• Gyógyszerek és drogok – bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust. 
• Hormonális változások – a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket. 

A hosszú távon tapasztalható emelkedés eredői

Van néhány olyan életmódhoz köthető állapot, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:

• mozgásszegénység, ülő életmód,
• nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
• dohányzás,
• rendszeres alkoholfogyasztás,
• vérnyomás problémák,
• hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése.