Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése

2020. április 01.

Fotó: gettyimages.com

Majdnem egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése, mint 40 évvel ezelőtt egy új dán kutatás szerint.

A koppenhágai Rigshospitalet kórház kutatói azt találták, hogy a mell mirigyszöveteinek kialakulása évtizedenként mintegy három hónappal kezdődik korábban az 1970-es évek óta.

A pubertás a lányoknál általában 9-13, a fiúknál 9-14 éves korban kezdődik, egy sor nemzetközi tanulmány szerint azonban a serdülés átlagéletkora csökkenőben van – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A szakértők szerint a lányok serdülése kezdetének legjobb jele a mell mirigyszövetének növekedése, nem az első menstruáció, és nem azért, mert ennek idejét gyakran visszaemlékezés alapján állapítják meg, hanem azért, mert a pubertás más változásaihoz képest később jelentkezik.

Az első menstruáció időpontja a 20. század elején tolódott korábbra, több kutatás szerint azóta nem változott sokat.

A JAMA Pediatrics című gyermekgyógyászati lap friss számában közölt tanulmányukban Alexander Busch és kollégái 38 kutatást elemeztek, melyek 2019 közepe előtt születtek és a mellszövet növekedésének indulásáról tartalmaztak adatokat. Megállapították, hogy 1977 és 2013 között évtizedenként három hónappal tolódott korábbra a lányok pubertásának kezdete.

Megállapították, hogy a mellnövekedés kezdete nemcsak évtizedenként, de világrészenként is eltért: Európában – országonként különbözően – 9,8-10,8, Afrikában 10,1-13,2, az Egyesült Államokban 8,8 és 10,3 év közé esett.

Ugyan az egyre koraibb serdülés okait nem elemezték, úgy vélik, a magasabb testtömegindex összefügg a mellszövet növekedésének korábbi kezdetével. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sok tanulmány szerint a környezetben előforduló vegyi anyagok is befolyásolhatják a hormonok irányította a folyamatot.



Világszerte nő a májrák előfordulási aránya

2020. április 01.

Fotó: gettyimages.com

A májrák világszerte növekvő előfordulási arányára hívja fel a figyelmet az Amerikai Rák Társaság (ACS) Cancer című folyóiratának internetes oldalán megjelent új tanulmány.

A kínai Fudan Egyetemen dolgozó Hszingtung Csen és kollégái a Betegségek Globális Terhei (Global Burden of Disease Study, GBD) elnevezésű, a világ 195 országára és territóriumára kiterjedő tanulmány adatait használva elemezték a májrák előfordulását korcsoportra, nemre, régióra és kiváltóokra lebontva 1990 és 2017 között – írta a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál. 

A 30 éves kor előtt diagnosztizált májrákosok száma világszerte 17 381-ről 14 661-re csökkent a vizsgált időszakban. Mindeközben azonban a 30-59 évesek, valamint a 60 éves és annál idősebbek körében nőtt a betegség előfordulási aránya: 1990-ben 216 561 és 241 189 esetet, míg 2017-ben 359 770 és 578 344 esetet diagnosztizáltak ebben a két korcsoportban.

Amikor a kutatók kor szerinti standardizálást alkalmaztak – ez lehetővé teszi az eltérő korösszetételű népességek összehasonlítását – megállapították, hogy a 30 év alatti, valamint a 30-59 éves korosztályban mindkét nemnél csökkent, míg az idősebb felnőttek esetében a férfiaknál jelentősen emelkedett, a nőknél stagnált a májrák előfordulása.

A fiatalabb felnőtteknél tapasztalt csökkenés nagyrészt a hepatitisz B elleni védőoltásnak köszönhető – ugyanis a vírus májrákot okozhat -, és a vizsgált régiók többségében kimutatható volt, kivéve a fejlett országokban, amelyekben a májrákos esetek előfordulási aránya kortól és nemtől függetlenül emelkedett. A szakemberek szerint a nem alkoholos zsírmájbetegség okozta májrák előfordulása emelkedett a legnagyobb mértékben a legtöbb régióban.



A kismamáknak a fogaik megtartásáért tenniük kell

2020. március 31.

Fotó: 123rf.com

A terhesség szépségei mellett sajnos találkozhatunk kevéssé kellemes „mellékhatásokkal” is. Az egyik ilyen, ami igen sok kismamát érint a fogak romlása, sőt, akár egyes esetekben azok elvesztése is. Szerencsére megelőzhető a baj, de ehhez bizony tenni is kell.

A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

Kalcium a csontoknak és a fogaknak

A kismamák számára igencsak rossz kilátásokat tartogathat a terhesség, ha nem figyelnek kellően. A magzat ugyanis a fejlődéséhez szükséges anyagokat az anyától nyeri, és bizony a kismama teste sokszor hajlandó áldozatokat is hozni ahhoz, hogy a kicsi egészséges lehessen.

Ez történik akkor is, amikor a kicsi csontjai növekednek. A tartórendszerünk rengeteg kalciumot tartalmaz, mely a csontokba épülve azok keménységét adja. Ennek az anyagnak a jelenléte éppen ezért elengedhetetlen, nem véletlen, hogy a kismamáknak javasolják, hogy sok tejet, tejterméket fogyasszanak, mivel ezek kalciumtartalma magas. De sok kalcium található a mákban, vagy éppen a brokkoliban is. sajnos azonban kizárólag élelmiszerekből fedezni a megemelkedett szükségleteket nem egyszerű feladat, ez pedig a tápanyagraktárak kiürüléséhez vezethet.

Amennyiben az anya szervezet nem tartalmaz elegendő kalciumot, akkor olyan helyekről vonja ki azt, melyek nem létfontosságúak, hogy az új élet kifejlődését továbbra is biztosítani tudja. Ez leginkább a fogakat érinti, melyek fokozott szuvasodási eséllyel, vagy kihullással is reagálhatnak erre a változásra. Ha a baj már megtörtént, vagyis a fogak erőteljes romlása, illetve hullása megkezdődött, akkor már a folyamatot megállítani nagyon körülményes, sőt, sokszor lehetetlen, így marad a kármentés, a fogorvoshoz való járkálás.



Lisztérzékeny téma: a valódi coeliakia és a gluténmentes divat

2020. március 31.

A coeliakia, azaz a lisztérzékenység gyakran csak késve felismert és sokszor félrediagnosztizált autoimmun betegség, ami a magyar lakosság 1-2%-át érintheti. Egy élethosszig tartó krónikus betegség, állapot elfogadása, és az orvos által előírt szigorú követelmények megtartása, a folyamatos együttműködés, a rendszeres felülvizsgálatokon történő részvétel még akkor is megterhelő fizikailag és lelkileg, ha a terápia hatásos.  

A betegségnek mai ismereteink szerint nincs gyógyszeres terápiája, az egyetlen, hatásos gyógykezelés az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta és életmód. A nem kezeletlen érintetteknél, vagy a nem megfelelő kezelés következményeként a betegnél súlyos szövődmények és társult betegségek – csontritkulás, májbetegség, meddőség, pajzsmirigy betegségek, emésztőrendszeri rosszindulatú betegségek, stb. – alakulhatnak ki.

Az utóbbi években világszerte divatossá vált, és a közbeszédben is elterjedt „gluténérzékenység” inkább árt, mint használ a VALÓBAN coeliakiás betegeknek! Az élelmiszeripar és a vendéglátás gyakran csak a jó üzletet, a bővülő vásárlókört és a magasabb árszintet látja a „gluténmentes” kínálat bevezetésében, ajánlásában.

Ezek a gyártók és szolgáltatók – akiknek elsősorban a „divat” követői a megcélzott közönsége –, nem gondolnak azokra a valóban érintett és diagnosztizált betegekre, akiknek az életük végéig előírt, szigorúan gluténmentes étkezés a terápiát jelenti, azaz azonos a más krónikus betegségben szenvedőknek előírt, naponta szedendő tablettákkal vagy inzulinnal!

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete idén kereken 30 éves, ennek kapcsán indítják el a „Coeliakia 30_30” projektet. A projekt fő célkitűzése, hogy az idei évben legalább 30, különféle rendezvényen jelenjen meg az egyesület, és a lisztérzékenység témája.

Szeretnék felhívni a laikus páciensek, a családtagok és érdeklődők, valamint az egészségügyi szakemberek figyelmét a coeliakia kialakulásáról, diagnosztizálásáról, a kezeléséről és a betegek élethosszig tartó gondozásáról a FOCUS IN CD Interreg Central-Europe projekt keretében elkészült ingyenes, átfogó és naprakész internetes tananyagokra és applikációra. „A coeliakiáról pácienseknek” modul összesen 4 fejezetből, és azon belül számos leckéből álló, magyar nyelvű tananyag ITT ÉRHETŐ EL

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete nagyon fontos feladatnak tekinti, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a betegség lelki egészségre gyakorolt káros hatásaira és az érintettek és családjuk társadalmi-szociális helyzetének nehézségeire.

 



Reggeli torokfájás – mi okozhatja?

2020. március 30.

Vegye komolyan, ha nincs egyéb, légúti betegségre utaló tünete, de reggelenként torokfájásra ébred! Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, mi az a két gyakori ok, ami a reggeli torokfájást okozza.

Fotó: 123rf.comReggeli torokfájás – nehezen múlik el

Napok vagy talán hetek óta reggelenként arra ébred, hogy fáj, száraz vagy kapar a torka? Vízért, teáért nyúl, kávét készít, hogy a kellemetlen érzéstől szabaduljon? A torokfájás aztán a nap folyamán fokozatosan megszűnik, de a következő nap, megint ezzel ébred. A hosszabb ideje fennálló panaszoknak több oka is lehet, de gyakran krónikus orrdugulásra, horkolásra vagy reflux-ra lehet visszavezetni a megjelenését.

Nyitott szájjal alszik

Ha nátha esetén eldugul az orrunk, ahogy az orrspray hatása múlik, újra nem kapunk levegőt. Ilyenkor a szájon át lélegzünk, emiatt azonban a torok kiszárad. Ilyenkor sok folyadékot kívánunk, gyakran éjszaka is felébredünk az orrdugulás, torokfájás miatt, de szerencsére, a légúti betegség megszűnésével elmúlik a torokfájás is. 

Tartós éjszakai orrdugulás jelentkezhet orrpolip, orrsövényferdülés és orrkagyló megnagyobbodás miatt is, de lehet légúti allergia tünete is. A téli időszakban a beltéri allergének – poratka, penészgomba és háziállatok szőre – okoznak panaszokat. 

„Anatómiai okokból fekvő testhelyzetben az orrdugulás intenzívebben jelentkezik. Ha fennáll valamilyen kezelést igénylő fül-orr-gégészeti elváltozás, ami orrdugulást okoz, gyakran a reggeli torokfájás hívja fel rá a figyelmet. Ilyen probléma lehet akár a horkolás is, vagy a komolyabb szövődményekkel is járó alvási apnoe kórkép is.” 

Túl sok gyomorsav

Reflux betegség esetén a nyelőcső záróizmának túlzott renyhesége miatt a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, egészen a garatig is visszajuthat. Fekvő testhelyzetben a reflux tünetei erősödnek, ám nem mindenkinél jelentkeznek a tipikus tünetek.

A betegséget az erős gyomorégéssel, mellkasi égő érzéssel, gyakori böfögéssel, rossz szájízzel azonosítjuk, pedig létezik egy másik formája is, a néma reflux. Ilyenkor a jellegzetes tünetek hiányoznak, gyakran csak a légúti tünetek – torokfájás, köhögés, visszatérő arcüreggyulladás – hívják fel rá a figyelmet.”



Van ismét Konakion injekció a patikákban

2020. március 30.

Fotó: 123rf.com

Az oltást minden csecsemőnek pár órával a születése után meg kell kapnia a kórházban, majd otthon folytatni az adagolását. A közösségi portálokon december eleje próbálnak a szülők megbontott, más gyerek oltásából megmaradt készítményhez jutni. Mindkét hatáserősségben (10 és 2 milligrammos) szállít a patikáknak Konakion injekciókat a Hungaropharma – tájékoztatta a Népszavát Feller Antal vezérigazgató.

Azt is elmondta, hogy a szerből egy nagyobb mennyiség érkezett az országba. A készletet a hazai előírásoknak megfelelően még át kellett csomagolni, de folyamatosan szállítanak a patikáknak. A közösségi portálokon december eleje próbálnak a szülők megbontott, más gyerek oltásából megmaradt készítményhez jutni. A bejegyzésekből az is látszik hogy azért az országban itt-ott egy-egy patikában volt aki tudott szerezni. Ez az injekció már tavaly tavasz végén is hiánycikké vált és most megint nem lehetett kapni.

A Konakionban a véralvadásban fontos szerepet játszó K-vitamin egy szintetikus formája található. Az oltást minden csecsemőnek pár órával a születése után meg kell kapnia a kórházban, majd otthon folytatni az adagolását. A szájon át is beadható készítményt otthon hat hónapos korig többször adják a gyerekek. Ez elsősorban a kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőknek fontos, az anyatejben ugyanis alig választódik ki a K-vitamin, így csak kevés jut belőle a babának.

A Népszava több – fővárosi és Pest-megyei – patikában is érdeklődött, mindenütt volt a készítményből. A gyógyszerészek szerint ugyan nem korlátlanul, de a szükséges mennyiséget szállítja a Hungaropharma. A készítményt csak recept ellenében adhatják ki a gyógyszerészek. 



Japán: a téralakítás titkai - az egyszerűen tökéletes otthon

2020. március 29.

A legjobb komfortérzetet az adja, ha otthonunk egységes, vagyis minden helyiség összhangban van, harmonizál egymással, és mellette az egyéniségünket is tükrözi, nem csupán stílusában, de apró elemeiben is. Mit tanulhatunk Japántól?  

Japán egy misztikus ország, amely speciális harmóniáját azzal teremtette meg, hogy hosszú időn keresztül senkit sem engedtek a sziget földjére lépni. Misztikus lett azért is, mert nem csak nem jártak ott az emberek, hanem nem tudtak róla, és ezért kitaláltak dolgokat, amelyek vagy igazak voltak vagy nem, s leginkább azért, mert amikor megnyíltak Japán képzeletbeli kapui, akkor csodás birodalom tárult a nyugati emberek szeme elé.

Japán önmagában véve harmóniát mutat. Tudjuk, hogy a technika terén a legfejlettebbek, oktatásukat tekintve a legszigorúbbak, a tanulást és a munkát tekintve pedig, legszorgosabbak. Azt is, hogy művészetük csodálatos, nyelvük szimbolikus, és meseszép, fegyverkészítésük lenyűgöző, táncaik, zenéjük szívet melengető, szexuális kultúrájuk pedig, oly fejlett, hogy azt álmainkban sem gondoltuk volna.

Valahogy így jellemezhetnénk. Ennek pedig, egyik fő oka, maga a japán térrendezés, a japán belső tér, amely tiszta, ápolt, egyszerű, tudatos és szép. Mint ilyen pedig, lehetőséget ad a benne lakónak:
1. otthon érezni magát,
2. felfedezni benne személyes jegyeit,
3. idejét hasznos dolgokra fordítani.

A tárgyakból a térben kevés van viszonylag, európai szemmel, épp annyi, amennyi kell, se több, se kevesebb. A tárolásnak általában nincsenek látható nyomai, egyes helyiségekben egyáltalán nem tárolnak ruhákat. Vannak szobák, amik senki-területei, vagyis amely szobában egyetlen családtag sincs otthon, ezek a közös, és vendégfogadó terek. Minden tárgy művészien illik a térbe, a színeket tekintve a fehér, a fekete, a homok, a natúr, a beige a mandula, vagyis a természet színei köszönnek vissza, olykor a zölddel karon öltve.

Az elrendezés mindig harmonizál a természettel, a térnek köze van a környezethez, ez is egy misztikus tudás, hiszen ami nincs kapcsolatba környezetével, az elveszett, táplálhatatlan és magányos. Így tehát az ajtók és ablakok a természet legszebb részei felé esnek. Tágasak. Egyaránt árnyékolhatók, vagy feltárhatók, és a belső terek, melyekbe ezek a nyílászárók vezetnek, fényesek és tágasak. A tér egyedisége, hogy mindig van benne egy-két zug, lehetőség, hogyha intimszférát kell alakítani, oda be lehessen vackolni.



A hólyaghurut kezelése gyógynövényekkel

2020. március 29.

A hólyaghurut (cisztitisz) sűrűn előforduló fertőzés a nőknél, amely fájdalmas betegség, és még munkaképtelenséget is okozhat. Kezelésére számos gyógynövény alkalmazható „szelíd” gyógymódként. Íme néhány az értékes gyógyfüvek közül, amellett, hogy a hólyagfertőzés ellen több nyomelem, köztük a réz is hasznosnak bizonyulhat.

Fotó: gettyimages.comHanga

Miért hasznos? 
A hanga (Erica carnea) vizelethajtó, húgyúti fertőtlenítő, a vizeletkiválasztó szerveket nyugtató hatású növény. A vizelet mennyiségét növelve gátolja a baktériumok szaporodását, és segít a gyulladás csillapításában.

Ajánlott alkalmazás:
Gyógyteaként: Hagyjunk ázni 2 kávéskanálnyi szárított, hántolt hangát 20-25 cl forró vízben, 10 percen át, szűrjük le, és igyunk belőle 3-4 csészével naponta.

Kapszula formájában szintén kapható, és hangaméz is készül belőle (a fanyar ízű tea édesíthető vele). 

Szegfűszeg és citrom esszenciális olaj

Miért hasznos?
A szegfűszeg (Eugenia caryophyllata) esszenciális olaja fertőtlenítő hatású, tisztítja a húgyutakat anélkül, hogy a bélflóra és a hüvelyflóra egyensúlyát felborítaná. A citrom esszenciális olaj (citrus llimon) segíti a májműködést, serkenti az immunrendszert. A két olaj együttesen még hatékonyabb húgyúti fertőzések, cisztitisz esetén is.

Ajánlott alkalmazás:
Mindkét esszenciális olajból tegyünk 1-1 cseppet egy kenyérbél galacsinra vagy egy semleges tablettára. Vegyük be egy pohár vízzel, étkezés közben, háromszor naponta, 3-5 napon át. 

Mindkét olaj kapszula formájában is kapható.

Ellenjavallt terhes és szoptatós anyák, epilepsziás betegek, 12 év alatti gyermekek és májelégtelenségben szenvedők esetében

Réz  

Miért hasznos?
A réz olyan nyomelem, mely segíti a fertőző és gyulladásos állapotok gyógyulását. Kiváló kiegészítője a gyógynövény alapú kezeléseknek. (Pl. a hüvelyesek, a máj, a búzakorpa, a földimogyoró, diófélék bővelkednek benne.)

Ajánlott alkalmazás: 1-2 réz tartalmú ampulla javasolt naponta, a hatóanyagot a nyelv alá juttatva vagy egy pohár vízben oldva, utasítás szerint.

Kapható még, koncentrált hatóanyag tartalommal, tabletta és kapszula formájában is.



Óraátállításról, alvásról otthoni karanténban

2020. március 28.

Fotó: 123rf.com

Március 29-én  hajnali 2 órakor 3 órára kell előre állítani az órákat. Az óraátállítás kérdése a korábbi uniós határozatnak megfelelően nemzeti hatáskörbe került, vagyis a tagállamokra utalta annak eldöntését, hogy téli vagy nyári legyen a végleges időzóna az európai országokban. A járványhelyzet azonban módosíthatja a döntési időpontot, ami biztos: többoldalú egyeztetésre lesz szükség ahhoz, hogy az országok kialakíthassák a mindenki számára elfogadható megoldást. Addig is állítgatunk: vagyis a hétvégétől a téli időszámításhoz képest egy órával kevesebbet alhatunk.

A Magyar Alvás Szövetség az óraátállítás kapcsán felhívja a figyelmet: a napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének a fenntartásában és erősítésében. Bár sokak számára lehetőség adódik korábbi alvás adósságok pótlására, a cirkadián ritmushoz igazodás, azaz a nappalok és éjszakák változásaihoz történő alkalmazkodás ütemét a rendkívüli helyzetben sem szabad megbontani. 

Az éjszakai pihenés a szervezet számára nélkülözhetetlen. A folyamatos otthoni jelenlét során is vigyünk rendszert az alvási szokásainkba, feküdjünk és keljünk ugyanabban az időben! Végezzünk rendszeres testmozgást, de semmiképpen sem közvetlenül lefekvés előtt!  Előtte négy órával ne igyunk koffein tartalmú italokat és ne együnk nehéz, fűszeres vagy cukros ételeket, ne fogyasszunk túlzott mértékben alkoholt és ne dohányozzunk! Ügyeljünk a hálószoba folyamatos szellőzésére!

A fekhely legyen kényelmes, próbáljunk meg kizárni minden zajhatást, és gondoskodjunk a szoba megfelelő sötétítéséről! Figyeljünk hálótársunk, gyermekeink  alvására is! Az Alvásszövetség szakértői készen állnak, hogy segítséget nyújtsanak: Magyar Alvás Szövetség  www.napialvas.hu ;  gngy@gngy.eu ; t.: 06 30 9 30 41 24

Téli vagy nyári?  Mit mond a tudomány?

Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Ez az álláspont a Magyar Alvás Szövetség véleményét összegzi:

“Az óraátállításnak az Európai Unióban és világszerte több mint 60 országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.”



Egyedül csináljuk, mégis enyhíti a magányt - mi az?

2020. március 28.

Ha valaki egyedül él, nagyobb az esélye bizonyos egészségügyi problémák kialakulására. A meditáció viszont remekül enyhíti a magány érzését, még akkor is, ha nem csoportban, hanem egyedül végezzük.  

Azok az idős emberek, akik magánytól szenvednek, nagyobb mértékben vannak kitéve komoly betegségeknek, így szívproblémáknak és az Alzheimer-kórnak. Nagy az esélyük arra, hogy előbb elragadja őket a halál.

A Carnegie Mellon Egyetem kutatói rájöttek: az éber meditációs technikák megtanítása hatékony a magány és az elszigeteltség-érzés csökkentésében és ezzel egyidejűleg nő a képesség a betegségekkel szembeni harcra is.

J. David Creswell tanulmányvezető elmondta: „Mindig azt tanácsoljuk az embereknek, hagyják abba a dohányzást  egészségük megőrzése érdekében, de ritkán gondolunk bele a magány romboló hatásaiba. Márpedig a magány az egészségügyi problémák és a halál legnagyobb rizikófaktorának számít az idős embereknél. Kutatásunk azt sugallja, hogy az éber meditációs tréning ígéretes módszer az idősek egészségének javításában.”

A 2500 éves módszer, melynek keletkezése egészen a spirituális vezető, Buddha időszakába nyúlik vissza, a jelenre, a most megélt pillanatra koncentrál.
A Brain, Behavior and Immunity szaklapban publikált tanulmány arra is rámutat, hogy a meditáció csökkenti a gyulladások szintjét, mely köztudottan számos betegség kifejlődését és előrehaladását okozza.

A tanulmányban 40 egészséges, 55 és 85 év közötti felnőtt vett részt. Valamennyien érdeklődtek az éber meditáció iránt. Magányosság-érzésüket a tanulmány kezdetén és végén is értékelniük kellett. A kutatók vérmintákat is gyűjtöttek. Véletlenszerűen osztották szét a résztvevőket: ki vegyen részt az nyolchetes éber meditációs stressz csökkentési programban (Mindfulness Based Stress Reduction – MBSR) és ki ne kapjon kezelést.

A program hetente 2 órás találkozókat foglalt magába, melyen a résztvevők megtanulták a test tudatosításának technikáit, így az érzetek és a légzés tudatosítását, és annak megértését, hogyan alkalmazzák ezeket mindennapjaikban, érzelmeikkel kapcsolatosan. Arra kérték őket, minden nap gyakorolják ezeket otthon is, 30 percben – valamint vegyenek részt egész napos elvonuláson.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...397398399...623
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.