Endokrinológiai kisokos: mi mit jelent?
2020. június 02.
Az endokrinológiai a belső elválasztású mirigyekkel és azok zavaraival foglalkozó tudományág. Napjainkban egyre több embernél diagnosztizálnak különböző hormonzavarokat, így érdemes tisztában lenni néhány fogalommal, rövidítéssel, melyek a leggyakrabban bukkannak fel a betegek életében. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa ezeket szedte össze.
Belső elválasztású mirigyek
A szervezet hormonjait mirigyek termelik. Ezen mirigyeknek 2 fő csoportját különböztetjük meg: léteznek külső elválasztásúak (exokrin) és belső elválasztású mirigyek (endokrin). A hormonok lényegében a testünk mozgatórugói, így igen változatos tüneteket okozhatnak azok zavarai (ráadásul a generált problémák lehetnek enyhék és igen súlyosak is). A belső elválasztású mirigyeink a következők: Pajzsmirigy, agyalapi mirigy (hypophysis), hypothalamus, mellékvese, hasnyálmirigy szigetsejtjei, petefészek, here, mellékpajzsmirigy.
OGTT
Terheléses vércukorvizsgálatot jelent, mely során megvizsgálják az éhomi, 60 és 120 perces glükóz értékeket. Segítségével diagnosztizálásra kerülhet a diabetes, különböző prediabetes-es állapotok. Ha a vizsgálatok kiegészülnek az inzulin értékekkel is, úgy IR (inzulinrezisztencia) fennállására is fény derülhet, melyet szintén kezelni szükséges.
T3, T4, TSH
Ezek a legfontosabb hormonok, melyek a pajzsmirigy funkcióiról adnak pontosabb képet. A8 T3 és a T4 a pajzsmirigy hormonjai, míg a TSH a pajzsmirigy stimuláló hormon- ez serkenti a T3 és a T4 termelődését. Sok helyen csupán a TSH szintjét mérik, ám pontos diagnózist a T3 és a T4 birtokában lehet mondani. A legjobb, ha mindezt kiegészíti az ATPO szintjének ellenőrzése is, ami esetleges gyulladásra, autoimmun folyamatokra utal.
Milyen út vezet egy védőoltás kifejlesztéséig?
2020. június 02.
A fejlett országokban a védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban potenciálisan halálos kórral szemben biztonságban tudhatjuk magunkat. Amikor egy addig ismeretlen vírus, mint napjainkban a koronavírus milliók életét veszélyezteti, magától adódik a kérdés, hogy vajon mikor sikerül kifejleszteni a megfelelő védőoltást. A COVID-19 kapcsán megtörténtek az első fontos lépések a vakcina-előállítás irányába.
A világ több virológiai laboratóriuma, köztük a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja is bejelentette, hogy sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, és külföldön is zajlanak már a klinikai vizsgálatok. Ebből a genetikai kódból kell azonosítani azokat a szakaszokat, amelyek a megtámadott szervezet védőmechanizmusát aktiválják. Innen azonban még hosszú út vezet az ipari mennyiségben gyártható oltóanyagig. A Budai Egészségközpont szakértője, dr. Jelenik Zsuzsanna ismerteti azokat a fázisokat, amelyeken minden vakcinának át kell esnie a szabadalmazás útján.
Mesterséges ellenállás
Egy-egy kórokozóval való „találkozás”, fertőzés után a szervezetünk bizonyos fokú védettséget szerez az adott mikrobával szemben. Az immunrendszerünk ugyanis újbóli fertőzés esetén képes „emlékezni” az egyszer már leküzdött kórokozófajta (pl. vírus vagy baktérium) jellegzetes antigénjére. Újbóli fertőzés esetén azonnal megkezdi a megfelelő ellenanyagok termelését.
„Ez a tapasztalat vezetett az orvostudomány egyik legjelentősebb felfedezéséhez, miszerint a szervezet specifikus ellenállása (immunitása) legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag alkalmazásával mesterségesen is előidézhető” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológus szakorvosa.
Vissza a munkába, de hogyan?
2020. június 01.
Munkavállalók milliói térhetnek vissza a munkába, a korábban megszokott kerékvágásba. Vagy mégsem? Azt még korai lenne megítélni, hogy a koronavírus hosszútávon hogyan alakítja át a megszokott rutinokat, a biztonságos munkakezdés azonban most rendkívüli kulcskérdés minden munkáltató számára.
A Magyar Kormány megszüntette a társadalom csaknem két hónapig tartó bezártságát, enyhítette a járványhelyzethez alkalmazkodni kénytelen munkahelyekre, vállalkozásokra nehezedő terheket. Ezzel egyidőben, a munkavállalók egészsége érdekében a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásokat fogalmazott meg a munkahelyek számára. Fontos tudni, hogy a cégek saját hatáskörben teljesen szabadon dönthetnek a munkahelyi munkavégzés újbóli bevezetéséről. Ugyanakkor, amíg a járvány jelen van Magyarországon, a fertőzés elleni óvintézkedések betartása megkerülhetetlen feladat. Különösen a nagy létszámú, egy légtérben sok embert foglalkoztató cégeknél van szükség az óvintézkedések következetes betartására. A legfontosabb, hogy az irodába csak egészséges emberek menjenek vissza, de ezt hogyan tudjuk biztosítani?
Az bizonyos, hogy a lazító intézkedések hatására – sok helyen már azt megelőzően –, minden munkahelyen központi kérdéssé vált az újraindítás valamint az, hogy a jelenlegi körülményekhez hogyan tud az adott vállalkozás és munkatársaik alkalmazkodni. Óva intenénk azonban mindenkitt attól, hogy túlzott könnyelműséggel kezelje a helyzetet – a vírus ugyanis nem tűnt el és várhatóan még egy jó darabig nem is fog. Persze, a gazdaságot újra kell indítani, bizonyára alig van vállalkozás, amely további hosszú ínséges hónapokat át tudna hidalni gond nélkül. Mi magunk sem a karantén-létre szocializálódtunk, a bezártság mentálisan is megviselte az embereket, szükségszerű tehát, hogy valami történjen. Nem mindegy azonban, hogy hogyan.
Óvatos lépések
A legfontosabb, hogy legyen átfogó, minden szempontot figyelembe vevő stratégia. A munkavégzés helyszínére alkalmazott óvintézkedések, munkakörökre és feladatokra bontott kockázatelemzés, amely során felépíthető egy új munkarend, kik és hogyan dolgoznak irodai környezetben, milyen feladatok végezhetőek távmunkában is.
Lupkovics Edit, a Jobsgarden HR szolgáltató divízió vezetője szerint nagyon sok új feladat hárul most a HR-vezetőkre, hiszen alapjaiban rendezte át a munka világát is a járvány.
„Először is nagyon fontos az előre kiadott szabadság kérdése, hiszen a szülőknek meg kell valahogy oldaniuk a nyarat is, amikor a gyerekeknek nincs iskola. A másik fontos kérdés az ütemezés, hogy azonnal kezdje meg mindenki a munkát, vagy több szakaszban. És hogy hogyan tudjuk megelőzni a fertőzés második hullámát? Megoldani a fertőtlenítési lehetőségeket például. Abban, hogy kell-e kollektív szűrés, egyelőre az egészségügyi szakemberek véleménye sem egyértelmű, úgyhogy nem az egységes irányelvek, hanem az egyéni, cégvezetői döntések kellenek”—mondja Lupkovits Edit, aki szerint a HR-szakemberek nagyon komoly kihívásokkal szembesülnek majd a jövőben, hiszen olyan paradigmaváltás van, amire korábban nem is gondoltak volna. „Most a biztonságról kell dönteni, de idővel arról is, hogy az a fajta rugalmasság, aminek létjogosultságát igazolta a kialakult helyzet, része tud-e maradni a munkavégzésnek. Egyrészt mondhatnak nemet, de ha úgy gondolják, hogy igen, akkor ki kell alakítani olyan rendszert, ahol a virtuális térben is képes egyben tartani a közösséget, motiválni a munkatársakat. Ez egészen új helyzet” — tette még hozzá a HR-szakember.
Felerősödtek a mentális betegségek a vírus miatt
2020. június 01.
Felerősödtek a mentális betegségek, a depresszió tünetei, és a függőség is fokozódott a koronavírus-járvány miatt – közölte Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus.
A pszichológus ezt a járvány miatti bizonytalansággal és az elszigeteltséggel járó feszültséggel magyarázta. A bizonytalanság szerinte annak ellenére is megmarad, hogy lecsengőben van a járvány, hiszen az emberek tartanak a második hullámtól, és attól, hogy addig tart a járvány, amíg nem lesz vakcina a vírus ellen.
Tavaszi védelem: immunerősítés
2020. május 31.
Ha immunerősítés, akkor vitaminok a gyerekeknek is.
Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa az esetleges fertőzések elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek, szervek együttese. Az immunrendszer az, mely a szervezetbe kerülő kórokozókat megkülönbözteti a szervezet saját anyagaitól és az idegen anyagokat eltávolítja, megsemmisíti. A betegségek leküzdéséhez tehát erős immunrendszerre van szükség. Így belátható, hogy mennyire fontos ennek karbantartása. Ilyenkor tavasszal pedig még ennél is többre van szükség, erősíteni kell.
Mit tehetünk?
Az immunrendszer erősítéséhez már az életvitelünkkel is nagymértékben hozzájárulhatunk. A jó példa azért is fontos, mert a gyermekeink azt követik általában, amiben felnőnek.
Az alváshiány, a stressz, a mértéktelen alkoholfogyasztás és talán leginkább a helyes táplálkozás és az ezzel összefüggő vitamin- és ásványianyag-ellátottság befolyásolja az immunrendszert.
Az immunrendszer megfelelő működéséhez fontos az A-, C-, B6-, D-, E vitamin és a folsav. Az ásványi anyagok közül, a fertőzések elleni hatékonyságot a szelén, réz, cink és vas segítségével növelhetjük. Ha a szükséges mennyiséget étrendünk nem tartalmazza, azt javasolt külső forrásból, étrendkiegészítők segítségével biztosítanunk.
Különösen a C-vitaminpótlásra kell fokozottan ügyelnünk, mivel az vízben oldódó vitamin. Tehát nem raktározódik a szervezetben, ezért folyamatosan utánpótlásra szorul.
A szelén nem csak szépségvitamin, de immunerősítő is
2020. május 31.
A magyaroknál magas a szelénhiány kockázata, miközben vizsgálatok igazolják, hogy a szelén hatásos immunerősítő, aminek a különféle fertőzések megelőzésében is szerepe lehet.
Sajnálatos tény, hogy Magyarország talaja szelénben hiányos, ami már előrevetíti a szelénben hiányos táplálkozás rizikóját is. A szelénben hiányos növények, a kevés szelént fogyasztó állatok és a táplálkozási piramis tetején álló – következésképpen –, kevés szelénhez jutó ember láncolata logikus.
Márpedig szelénre szükség van! Szelén nélkül nincs élet. Azon túl, hogy a haj, a bőr és a körmök egészségéért felelős nyomelem, tehát egyfajta „szépségvitamin”, a több mint 200 éve ismert szelén számos élettani folyamatban kulcsszerepet tölt be.
A szelén erősíti az immunrendszert, hogy hatásosan vehesse fel a harcot a különféle kórokozókkal, köztük a vírusokkal szemben. Úgy tűnik, hogy a szelénnel való megfelelő ellátottság az influenza legyőzésében is segíthet. Kimutatták, hogy a gyenge immunrendszerű, betegségekre fogékony személyeknél, köztük például a HIV-fertőzötteknél vagy az idősotthonokban élőknél is előnyös a szelénpótlás.
Alig ismert, de a pajzsmirigy működéséhez – a jódon kívül – szelén is szükséges. Szelén hiányában különféle pajzsmirigyműködési rendellenességek alakulhatnak ki. A gyermekvállalást tervező nőknek és férfiaknak is gondolniuk kell arra, hogy kellő mennyiségű szelénhez jusson a szervezetük. Kimutatták, hogy a néhány hónapos szelénpótlás már hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben létrejöjjön a terhesség, és a várandósság lefolyása is problémamentes lehessen.
Mit tehetünk, hogy több szelénhez jussunk?
Elsősorban a tenger gyümölcsei és a húsfélék gazdagok szelénben. Ezek fogyasztása sem garantálja azonban azt, hogy mindenki hozzájuthat a szükséges mennyiséghez. Ha a táplálkozás nem fedezi a szükséges szelénmennyiséget, akkor étrend-kiegészítőhöz lehet fordulni. Tudni kell, hogy a szelén szervezetbeni hasznosulása jelentősen magasabb, és a várható hatás kifejezettebb, ha nem szervetlen (pl. nátriumszelenit), hanem szerves formában jut be a szervezetbe a szelén.
A legújabb járványügyi hírek: HPV-oltás, iskolanyitás, táborok
2020. május 30.
Hétfőtől folytatódik a védőoltások beadása a hetedik osztályos tanulóknak – mondta Müller Cecília, az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján.
A tavaszi kampányoltások közül a kötelező, Hepatitis B vírus elleni vakcinából az őszi első adagot 98 ezer tanuló kapta meg, a másodikat azonban márciusban csak 20 ezer diáknak tudták beadni a járványügyi helyzet miatt. Az oltásból kimaradt diákoknak május 25. és június 12. között pótolják az oltást.
Ugyanebben az időszakban kapja meg a HPV (humán papillomavírus) elleni védőoltás áprilisban elmaradt második adagját az a mintegy 41 ezer 7. osztályos lány, akinek a szülei igényelték ezt az oltást – tette hozzá.
A szakember jelezte, az oltások beadásáról pontos információt kapnak mind az iskolák, mind pedig a szülők. Fontosnak nevezte, hogy még ebben az időszakban minden érintett tanuló megkapja ezeket a védőoltásokat, így arra kérte a szülőket, gondoskodjanak arról, hogy gyerekük megjelenjen az oltás megadott időpontjában. Az oltások beadása során is fokozottan ügyelnek a járványügyi szabályok betartására.
Az óvodák és bölcsődék megnyitásával kapcsolatos óvintézkedésekről szólva a tisztifőorvos azt javasolja a szülőknek, hogy az intézményen belül is tartsák be a szociális távolságot, az öltöztető helyiségben maximum ketten, hárman tartózkodjanak. A felnőtteknek a maszk viselése nem kötelező az óvoda falain belül.
A nyári ottalvós táborok kapcsán a személyes higiénia betartására hívta fel a figyelmet, illetve itt is törekedni kell a zsúfoltság elkerülésére, például a hálóhelyiségekben vagy az étkezések során, fokozottan ügyelni kell az ágyneműk mosatására, és a zárt terek gyakori szellőztetésére.
Az iskolákat megnyitásuk előtt alaposan ki kell takarítani és fertőtleníteni – mondta kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos.
Az orrmandula-gyulladás: a vizsgálatokat időben el kell kezdeni
2020. május 30.
A gyermekkori nátha szövődményeit illusztráló sárkánytörténet ötödik állomásához érkeztünk. Sorozatunk egyik legfontosabb, s valószínűleg legnagyobb érdeklődésre számot tartó része az orrmandula problémákkal kapcsolatos betegségről szól.
Előző írásainkban olvashattak a szűnni nem akaró nátha kapcsán kialakuló betegségekről: az arcüreggyulladásról, a fülkürthurutról, a középfülhurutról.
Valószínűleg már mindenki tudja, hogy a megfázásnak vélt nátha kórokozói vírusok.
A megfázás elősegíti a vírusok megtelepedését az orrban, majd ezt követően az alsó légutakban is. Ezután a megduzzadt nyálkahártyán és a pangó váladékban baktériumok telepednek meg, a váladék besűrűsödik, sárgás-zöldes színű lesz, és máris elindul a lavina, egy szövődménysorozat, mely az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Az egyes állomások törvényszerű sorrendben követik egymást. Felismerésük nem mindig egyszerű, hiszen a tünetek közül csak a szűnni nem akaró orrfolyás, orrdugulás, a főleg éjszaka jelentkező száraz, majd hurutos köhögés teszi mindenki számára egyértelművé, hogy nem egyszerű náthával állunk szemben.
Legyőzni a hétfejű sárkányt
A gyermekek közösségbe kerülése kapcsán ezek a tünetek olyan gyakoriak, hogy sokan már természetesnek vélik. A látszólag banális tünetek mögött a kialakulás sorrendjében általában hét önálló betegség áll, és ahogy már többször olvashatták, ez inspirálta a hétfejű sárkány elnevezést. Az összetevők egymáshoz kapcsolódnak, egymást követően alakulnak ki és egy komplex kórképet eredményeznek. Bármelyiket próbáljuk önmagában megoldani, nem szünteti meg a tüneteket, csak részproblémát old meg. A mesében is a sárkány összes fejét le kell vágnia a királyfinak, hogy győzedelmeskedni tudjon.
A náthától az orrmandula-duzzanatig
Az elhúzódó, heteken át tartó náthás állapot a gyógyszeres kezelés hatására átmenetileg javul, de néhány nap múlva tovább folytatódik. Köztudomású, hogy a gyermekek három éves kor alatt még alig tudnak orrot fújni, de ha mégis sikerül megtanítani, az orrfújás hatékonysága nem tökéletes. Az orrban termelődő és felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának melegágya. A vírusokhoz csatlakozva megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt kialakuló szűk orrjáratokban, és utat keresnek a további szaporodás számára az orral kapcsolatos piciny üregrendszerben, elsősorban az arcüregben.
Az arcüregek már újszülött korban piciny, borsónyi üreg formájában jelen vannak, ellentétben a homloküregekkel. Ezek ugyanis csak három éves kor után kezdenek fejlődésnek indulni, és tíz éves korban érik el a teljes nagyságot.
Meggyes kevert torta - tojásmentes
2020. május 29.
T
ojás nélküli sütemény? Bizony! Megsütheted bármilyen idénygyümölccsel, nagyon finom és egyszerű!
Hozzávalók:
2 ek. őrölt lenmag
3 ek. barna cukor
3 ek. méz
20 dkg liszt
fél csomag sütőpor
5 dkg olvasztott vaj
tej
kb. 2 maréknyi magozott meggy
A lenmagot beáztatom 4 evőkanálnyi vízbe. A cukrot, a mézet, a vajat összekeverem, majd hozzáadom a lenmagot. Ezután hozzákeverem a lisztet, a sütőport és annyi tejet, hogy egy nem túl sűrű, de önthető masszát kapjak.
Ezt beleöntöm egy sütőpapírral bélelt tortaformába, megszórom a megggyel, és 180 fokos sütőbe teszem. Tűpróbáig sütöm, majd a rácson hagyom kihűlni.
Tipp: A tésztát ízesítheted vaníliával, fahéjjal vagy citrom reszelt héjával is!
Milyen betegségek csökkenthetők zöldségfogyasztással?
2020. május 29.
Bizonyos zöldségek csökkenthetik az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint sosem késő egészségesebb szokásokat kialakítani és időben kell meggyőződni az érelmeszesedés mértékéről is.
Előnyben a keresztes virágúak?
Egy friss ausztrál kutatás szerint sosem késő elkezdeni a zöldségek, különösen a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a kelkáposzta fogyasztását. A University of Western Australia kutatói közel 1000, 70 éves vagy annál idősebb nő vizsgálatakor találták úgy, hogy összefüggés van a keresztes virágú zöldségek fogyasztása és a szív-érrendszeri kockázat csökkenése között. A Journal of the American HeartAssociation szaklapban megjelent tanulmány szerint a szakembereknek még további bizonyítékokra is szükségük van, de nagy a valószínűsége az adott zöldségek érvédő hatásának. A kutatók az idős nők nyaki artériának állapotát, az érelmeszesedést okozó plakkokat, illetve a teljes zöldség fogyasztás kapcsolatát vizsgálták, majd tovább szűkítették a kört a keresztes virágúakra.
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a nőknek, akik több zöldséget – ezen belül káposztaféléket – fogyasztottak, egészségesebbek voltak a nyaki artériáik. A kutatók feltételezései szerint ennek az lehet az oka, hogy a keresztes virágú zöldségek tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdagok, mégis alacsony a kalóriatartalmuk. (A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, antioxidánsok, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki – az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban. A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a fitoösztrogének és a glükozinolátok. A káposztafélék ez utóbbi anyagban bővelkednek.)
Ugyanakkor a bostoni Tuft University kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az eredményekből nem lehet azt az egyértelmű következtetést levonni, hogy ha a káposztaféléket beillesztjük az étrendünkbe, az mindenképpen csökkenteni fogja a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.
Összefüggések az étrend és az érelmeszesedés közt
Mivel az ausztrál kutatás egyelőre csak biztató kezdetnek minősül, érdemes az eddig már bizonyított étkezési ajánlásokra koncentrálni az egészségvédelem tekintetében. A bostoni Tufts Friedman School of Nutrition Science and Policy kutató azt bizonyították, hogy ha a táplálkozás egyes faktorai nem megfelelőek, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség valószínűsége. Ennek fényében a kardiometabolikus eredetű halálozások szempontjából a legjelentősebb táplálkozásbeli rizikófaktorok:
– A túl kevés a többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmú élelmiszer (pl. olajos magvak, olívaolaj, omega-3 zsírsav-tartalmú tengeri halak), a zöldség, a gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása.
– A túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros hús, só és cukros üdítő „habzsolása”.
