Áfonyával csökkenthető a cukorbetegség kockázata
2020. augusztus 18.
A kutatók több mint 187 ezer amerikai étrendjét vizsgálták meg – tudósított a BBC a British Medical Journalban frissen megjelent tanulmányról. Három különböző, nagy létszámú vizsgálat során ápolóktól és egészségügyi dolgozóktól felvett adatokat elemeztek brit, amerikai és szingapúri kutatók, hogy megnézzék, van-e kapcsolat a gyümölcsevés és a 2-es típusú cukorbetegség között.
Mi okozza a 2-es típusú cukorbetegséget?
Ennél a betegségnél, amelyet inzulinrezisztenciának is neveznek, a szervezet sejtjei nem reagálnak megfelelően a hasnyálmirigy termelte inzulin hormonra, mely a vércukor szintjét szabályozza. Az is okozhatja, hogy a hasnyálmirigy nem bocsát ki megfelelő mennyiségű inzulint, ezért a vérben rendellenesen megnő a cukormennyisége.
Gyümölcsök, amelyek csökkentik a cukorbetegség kockázatát
A kutatás résztvevőinek 6,5 százalékánál, vagyis a 187 382 személyből 12 198-nál alakult ki 2-es típusú cukorbetegség. A vizsgálat kérdőíves kikérdezésen alapult, melyben a résztvevők négyévente beszámoltak arról, átlagosan milyen gyakran fogyasztottak az egyes gyümölcsökből egy-egy adagot. Rákérdeztek a szőlőre (mazsolára), az őszibarackra, a szilvára, a sárgabarackra, a banánra, a dinnyére, az almára, a körtére, a narancsra, a grépfrutra, az eperre és az áfonyára.
Azt az eredményt kapták, hogy heti három adag áfonya, szőlő vagy mazsola, alma és körte jelentősen csökkenti a cukorbetegség kockázatát. Ugyan ez minden gyümölcsről elmondható, az utóbbiak azonban különösen hatékonynak bizonyultak.
A rosszul megválasztott napszüveg látáskárosodást okozhat!
2020. augusztus 17.
A napszemüveg választásnál két alapszabály van: szerepeljen a címkéjén az UV-400 vagy 100% UV védelem felirat és legyen minél nagyobb. Ezeket betartva mindenki választhat a saját arcformájához, stílusához illő darabot, és viselje azt télen-nyáron, hiszen nem az évszaktól függ az UV-sugárzás. Dr. Dálnoki Noémit, a Duna Medical Center szemész szakorvosát arról kérdeztük, hogy miért károsabb egy rossz napszemüveg, mint a semmilyen.
Nem csak nyáron
Az UV-sugárzásra télen-nyáron figyelnünk kell, sőt, mivel a sugárzás a vékony felhőrétegen is áthatol, a borús égbolt sem jelent védelmet. A víz, a homok és a hó visszaverik a sugarakat, ezért strandoláskor és síeléskor is fontos a megfelelő védelem. A láthatatlan UV sugarak egy részét elnyeli az ózonréteg, másik részét a szaruhártya, de még így is a szembe juthat annyi, ami már károsíthat. Ráadásul az egész életen át kapott dózisok összeadódnak, és így egyre komolyabb gondot okozhatnak.
Le kell mondanunk arról, hogy rózsaszínben lássuk a világot?
Sokan úgy gondolják, hogy minél sötétebb a lencse, annál jobban kiszűri a káros sugarakat. Ez azonban egy tévhit, ugyanis az UV-szűrő réteg színtelen és a gyártók bármilyen szín esetében be tudják építeni a lencsébe a szükséges réteget. A különböző színű napszemüvegekről viszont azt kell tudnunk, hogy megváltoztathatják a színérzékelést és befolyásolhatják a kontrasztérzékenységet. Nem szabad elfelejteni, hogy egy rossz minőségű napszemüveggel többet árthatunk a szemünk egészségének, mintha semmit sem viselnénk. Az UV-szűrőt nem tartalmazó, de sötét lencséjű napszemüveg miatt a kitágult pupillán át még több káros sugár éri a szemünket – hangsúlyozza Dr. Dálnoki Noémi.
Mitől lesz igazán jó egy napszemüveg?
Szerencsére nem igaz, hogy csak nagyon drágán lehet megfelelő minőségű napszemüveget kapni. Viszont mindenképpen megbízható kereskedőtől kell vásárolni. A nagyobb optikákban még a napszemüveg UV-szűrő képességét is be lehet méretni. Emellett a napszemüvegek esetében a méret is lényeges. Fontos, hogy minél nagyobb legyen, hogy felülről, alulról és oldalról is a lehető legkevesebb káros sugár érje a szemet, hiszen a kisebb lencsék mögé könnyebben besüt a nap. Egy UV-szűrős napszemüveg mellett a széles karimájú kalapokkal is sokat tehetünk szemünk egészségéért.
Védjük a kicsiket az égési sérülésektől
2020. augusztus 17.
A nyári családi programok között a tábortűz melletti esti időtöltés vezető helyen szerepel, ahogy a kerti, „kemping székes” sütögetés, bográcsozás és persze a családi befőzés sem népszerűtlen. Okkal, hiszen ezeket egyszerű megvalósítani, különleges az élmény, az ízvilág, a hangulat és az együtt töltött idő sok örömöt és vidámságot okoz az egész családnak. Nem árt azért az otthoni rutinból a nyaralásba elvinni az óvatosságot is…
… már csak azért sem, mert ilyenkor mindenki önfeledtebb, lazább és a tárgyi környezet sem feltétlenül jól ismert, magszokott, 100% megbízható. A súlyos gyermekkori égési sérülések jó része épp ilyenkor, a szülők nyári pihenése, a várva várt közös vakációzás, az önfeledt iskolai szünet alkalmával keletkeznek. Ezek jó része néhány a gyerekek számára hozott „idény – ökölszabály” kedves, türelmes, de következetes megkövetelésével megelőzhetővé válik.
A Bethesda Gyermekkórházban működő Országos Égésközpontban elsősorban a súlyos esetek ellátása történik. Napi tapasztalat, hogy az ország minden részéből érkeznek olyan égéssérült gyermekek, amikor valami apró baki, egy pillanatnyi oda nem figyelés, vagy a kelleténél szabadabbra engedett gyermeki kíváncsiság egész életre szóló tragédiát, sérülést, maradandó egészség károsodást okoz.
- Hol gyújthatunk tüzet?
Ha tűzgyújtási tilalmat rendeltek el, sehol. Ezt az információt mindig figyeljük (ugyanúgy, mint a hőségriasztást, vagy a viharjelzést a nagyobb rádiócsatornákon ezt is rendszeresen bemondják) Aszályos, kánikula sújtotta időben ezt egész egyszerűen nem lehet eléggé komolyan venni. A hosszú szárazság miatt az aljnövényzet szinte minden nedvesség tartalmát elveszti, a legkisebb szikrától egész erdőségek, mezők lobbanhatnak lángra pillanatok alatt. Ha nincs tűzgyújtási tilalom, akkor is csak a kijelölt tűzrakó helyen szabad tüzet gyújtani kirándulás közben, az arra alkalmas szélcsendes időben.
Rózsagyökérrel a stressz ellen
2020. augusztus 16.

Az illatos varjúháj vagy másnéven rózsagyökér, aranygyökér (Rhodiola rosea L.) Európa, Észak-Amerika és Ázsia magashegységeiben, valamint a sarkvidéki területeken fordul elő. Időszámításunk után 77-ben dokumentálták először gyógyhatásait. Észak-Európában, Szibériában és Kínában évszázadok óta használják a hideg és a fizikai megterheléssel szembeni ellenállóképesség fokozására, a fáradékonyság, a gyengeség és az impotencia kezelésére, és az immunvédekezés javítására.
Szibériában a mai napig az esküvőn az ifjú pár egy csokor aranygyökeret kap, hogy a termékenységüket segítsék. Sportolók és orosz űrhajósok is használták a fáradtság megelőzésére és a teljesítőképesség fokozására.
Az 1960-as évek óta számos klinikai vizsgálatot folytattak az illatos varjúháj hatásának feltérképezésére. Több kutatás kimutatta lehetséges jótékony hatását a munka és stressz okozta fáradtságra, kiégésre, depresszióra, valamint a fizikai és szellemi ellenállóképesség, figyelem javítására. Immunmoduláló és gyulladáscsökkentő hatását állatkísérletekben igazolták.
A krém nem ugyanaz, mint a kenőcs
2020. augusztus 16.
A szülők a krémeket és a kenőcsöket védő bevonatoknak tartják, amikkel óvni lehet a kisgyermekek bőrét az erős napsugárzástól vagy a támadó téli fagytól. Olyan gyógyszereknek gondolják azokat, amikkel elő lehet segíteni a sebgyógyulást, csökkenteni lehet az allergiás viszketést stb.
Bár sok hasonlóság van a kenőcsök és krémek között, néhány tulajdonságukban eltérnek: az állagot, az összetételt tekintve, illetve gyógyszer-technológiai szempontból van különbség a krémek és kenőcsök között.
Mit kell tudni a krémekről és a kenőcsökről?
- Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a krémek lágyabb állagúak, könnyebben kenhetők, míg a kenőcsök viszkózusabbak, általában zsírosabb tapintásúak és nehezebben oszlathatók el a kezelendő felületen.
- A krémeket vizesebb jellegüknél fogva általában reggeli, nappali használatra javasolja a kezelőorvos, gyógyszerész, míg a kenőcsöket inkább esti, éjszakai használatra ajánlják.
- Jó tudni, hogy sok esetben ugyanazon hatóanyagot megegyező koncentrációban tartalmazó krém és kenőcs is létezik.
- A krémek elnevezése latinul „Cremor”, a kenőcsöké „Unguentum”; ilyen néven is szerepelhet a gyógyszerforma a recepteken vagy a gyógyszerek dobozain.
Mi befolyásolja az intelligenciát?
2020. augusztus 15.
Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók kimutatták, hogy a hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte az intelligenciára jó vagy rossz hatással van.
A különböző biológiai és pszichológiai tulajdonságok és az emberi agy egyes területeinek nagysága közötti összefüggések kutatása régóta fontos az agykutatásban. Az agyi területek méretét régebben boncoláskor, később különböző orvosi képalkotó eljárásokkal vizsgálták. Ma már a diffúziós MRI technikák fejlődésével a durva nagyságmérés helyett az egyes agyi területek kapcsolatait is részleteiben tudják elemezni.
Ez azért fontos, mert az agy 80 milliárd neuronja, azaz idegsejtje egyenként nem sok mindenre képes, együttesen, a sok százmilliárd kapcsolatán keresztül azonban az emberi kultúra nagy alkotásainak létrehozására is alkalmasak – közölte az ELTE.
A tanulmányról beszámoló közlemény szerint az intelligencia és a különböző agyterületek közötti kapcsolatok összefüggései rávilágíthatnak arra, hogy mely agyterületek együttműködésének eredménye az a nehezen megfogható jelenség, amelyet emberi intelligenciának hívunk.
Prosztatarák: sokszor túl későn fordulnak orvoshoz
2020. augusztus 15.
Az európai átlagnál rosszabb a prosztatarák halálozási aránya Magyarországon, mert panaszaikkal a betegek későn fordulnak orvoshoz – a Semmelweis Egyetem online előadással és ingyenes szűrési lehetőséggel szeretné felhívni erre a figyelmet. A július 22-i Semmelweis Egészség Napokra az egyetem honlapján lehet jelentkezni. A témában az előadásra jelentkezők közül csaknem százan részt vehetnek egy szeptemberi díjmentes prosztatarák-szűrésen is a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján.
Hazákban az európai átlag feletti az olyan prosztatarák megbetegedések aránya, amelyeket már csak a daganatos áttétek kialakulását követően vesznek észre, amikor már nehezebb megmenteni a páciens életét. Nálunk mintegy 30 százalék ez az arány, míg Nyugat-Európában jellemzően 10-15 százalék. Éppen ezért is hívja fel a figyelmet egy online előadás az urológiai szűrővizsgálat jelentőségére a Semmelweis Egészség Napokon.
A prosztatarák megbetegedési statisztikában az európai középmezőnyben található Magyarország, de a halálozási arányszám sokkal magasabb. Lakosságarányosan majdnem annyian halnak meg Magyarországon prosztatarákban, mint azokban a Skandináv országokban ahol két és félszeres a betegség gyakorisága. Hazánkban a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Ha valakinél időben fedezik fel a betegséget, akkor a radikális prosztata-eltávolítással javulnak az életkilátásai, viszont ha késői a felismerés, akkor már csak gyógyszeres kezelésre van mód, és a várható életkor is alacsonyabb – mutatott rá dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.
Koriander – szagos vagy illatos?
2020. augusztus 14.

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint, a szaglásban résztvevő receptorok genetikai változatossága határozza meg azt, hogy a koriandert kellemesen csípős illatúnak vagy szappanra emlékeztető, rossz szagúnak találjuk. A vizsgálatban összesen 26 455 fő vett részt, közülük 14 604-en voltak azok, akik szerint rossz szaga van a friss növénynek, míg 11 851-en azok, akik szeretik a koriandert.
A vizsgálatba bevont személyeknek két eldöntendő kérdést kellett megválaszolniuk:
1) Szappanos illatúnak érzi a friss koriandert?
2) Szereti a friss koriander ízét?
Ezenkívül ismert volt a résztvevők genetikai profilja is.
A kerti koriander komponensei közül az aldehidek jelentős aromával bírnak. Telítetlen aldehidek adják a növény kellemes gyümölcsösséget, csípősséget, ezzel szemben az (E)-2-alkénal vegyületei a kellemetlen szappanosságot („poloska szag”) kölcsönöznek az illatának, szagának.
A leggyakoribb fogmosási hibák
2020. augusztus 14.
„Fogmosás, ugyan már!” – legyintenek sokan. Egyszerű az, mint az egyszeregy, nem lehet elrontani. Pedig igenis el lehet, ráadásul számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, mennyi idővel étkezés után, vagy hogy a rágózás kiváltja-e a fogtisztítást. Éppen ezért néztük meg, hogy mik azok a leggyakoribb fogmosási hibák, amiket sokan elkövetnek, mert így te is leellenőrizheted, hogy mindent jól csinálsz-e.
1. hiba: túl gyakori fogmosás
Igen, a fogtisztítás fontos, de mint minden mást, ezt is túlzásba lehet vinni. Azt is mondhatjuk, hogy ez a tipikus esete a több nem feltétlenül jobb elvnek, ugyanis a túl gyakori fogmosás nem hogy nem használ, de egyenesen káros is lehet. Hogy miért? Azért, mert a napi négy-öt alkalom károsíthatja az ínyt, és a fogzománcot is elvékonyítja. Azaz amivel használni szeretnél, azzal tulajdonképpen ártasz magadnak.
Mindehhez persze hozzátartozik, hogy még ma is sokszor hallani, hogy minden étkezés után mossunk fogat. Ezek után képzeld el, hogy valaki ötször eszik egy nap, ami öt fogmosást jelent. Ráadásul úgy, hogy az illető ki sem várja azt a 30 percet, aminek az étkezés és a fogmosás között el kellene telnie, hiszen egyszerűen nincs rá ideje. A legideálisabb, ha 2-3-szor tisztítod meg a fogaidat egy nap, a többi étkezés után pedig jöhet a rágó.
Apropó! A rágó ugyan nem helyettesíti a fogmosást, de ha például nincs alkalmad a fogak tisztítására, akkor jó helyettesítő lehet. És nem, nem szedi ki a fogtömést, ha az jól lett elkészítve.
2. hiba: csak a fogakra koncentrálunk
A fogak persze fontosak, de a megfelelő szájápolásnak a fogközök tisztítása, illetve a lepedék nyelvről való eltávolítása is lényeges része. Erről sokan megfeledkeznek, miközben a fogközökben, ha nem fordítunk figyelmet rájuk, könnyen megtelepszik a plakk, ami idővel fogkővé alakul. Azt pedig, hogy a fogkő milyen további problémákat tud okozni, nem kell ecsetelni – ínyvérzés, gyulladás, hogy csak a legismertebb következményeket említsük.
Éppen ezért napi egyszeri fogselymezést is iktass be a rutinodba, illetve a nagyobb fogközökben használj fogköztisztító kefét! A nyelv tisztítását se hagyd ki, ami azért szükséges, mert a rajta található lepedékben is rengeteg baktérium képes megtelepedni. Ezenkívül az íny finoman történő átmasszírozása is hasznos lehet, amit a fogkefével könnyen megtehetsz.
A természetes koffeinnek hosszabban tartó hatása van
2020. augusztus 13.
A természetes koffeinnek hosszabban tartó és egyenletesebb hatása van a gondolkodási folyamatra és a hangulatra, mint a mesterséges koffeinnek – állapították meg a New York állambeli Clarkson Egyetem kutatói.
A Nutrients című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői a természetes és a szintetikus koffein hatását vetették össze – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
“Azt akartuk kideríteni, hogy van-e különbség aközött, ahogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatással van a kognitív folyamatokra, a kedélyállapotra és a fiziológiai funkciókra (pulzusszám, vérnyomás és szem-kéz koordináció) és aközött, ahogy a mesterséges koffein teszi ugyanezt” – magyarázta Ali Boolani, az egyetem professzora.
“A szintetikus koffein az, amelyik az energiaitalok többségében található, míg természetes koffein például a kávéban fordul elő” – tette hozzá a szakember.
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatása egyenletesebben, míg a mesterséges koffeiné hirtelen jelentkezik.
Boolani szerint mindkettő javítja a gondolkodási folyamatot és a kedélyállapotot, ám míg a szintetikus változatnak 30 perc elteltével kiugró hatása van, amely azután csökkenni kezd, addig a természetes koffein fokozatosan fejti ki jótékony hatását.