5 tanács prosztatarák ellen az urológustól

2024. november 22.

Bár a leggyakoribb daganatfajták közé tartozik, a korán felismert prosztatarák jó eséllyel gyógyítható. Dr. Rákász István , az Urológiai Központ szakorvosa a rendszeres szűrés és az egészséges életmód jelentőségéről beszélt.

A megfelelő életmód védőfaktor

A prosztatadaganattal diagnosztizált férfiaknak sokkal jobbak a túlélési esélyei, mint például bizonyos szívbetegségek esetén – áll a Harvard School of Public Health kutatásában. A tanulmányból az is kiderül, hogy az egészséges életmód nagyon fontos szerepet játszik a prosztatarákból való felépülésben és a megelőzésben is.

Mivel csak az Egyesült Államokban évi több, mint 180 ezer férfi szembesül a prosztatarákkal, (hazánkban pedig évente 4000 férfi kap ilyen diagnózist) a kutatók pedig remélik, hogy az eredményeik még erősebben fogják sarkallni őket, hogy váltsanak egészségesebb életvitelre. Ez ugyanis nem csak a magának a betegségnek javítja a gyógyulási kilátásait, de az élethosszt és az életminőségét is pozitívan befolyásolja.

Íme, az 5 legjobb tanács

A prosztatarák megelőzésében, kezelésében az életmód egyes elemei és a tudatosság is fontos szerepet játszanak. Mit tehetnek tehát a férfiak a megelőzéséért, a korai felismerésért és a gyógyulásért?

Felelősségteljes partnerkapcsolat

A gyakori partnerváltás (főként védekezés nélkül) komoly rizikófaktor, hiszen még orális szex során is kerülhetnek gyulladást okozó baktériumok a húgycsőbe.

Rendszeres fizikai aktivitás

A rendszeres mozgás sokféle daganatos betegség megelőzésében játszik szerepet, a kezelés előtt vagy a kezelés után rendszeres fizikai aktivitást végző daganatos betegeknek pedig 40%-kal nő a túlélési esélye a nem mozgó betegekéhez képest. A prosztatabeteg férfiak számára a medencefenék izmait a tervezett műtét vagy sugárkezelés előtt is érdemes célzottan edzeni, mert ez a beavatkozás utáni rehabilitációt is gyorsíthatja.

Étrendbeli tudatosság

A fő irányelvek közé tartozik az alkohol, főként a tömény szeszek kerülése, a csípős, fűszeres ételek visszaszorítása, a telítetlen zsírsavak beillesztése az étrendbe, főként olajos magvak és tengeri hal formájában. Közismertek a tökmag és a kisvirágú füzike jótékony hatásai.

A szívet védő jó éjszakai alvás rejtélye

2024. november 22.

Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet egy jó éjszakai alvás.

Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély.

A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték, hogy ennek az útnak a felfedezése rávilágít az elégséges mennyiségű, minőségi alvás fontosságára az szív-és érrendszer egészségének fenntartása érdekében, valamint új célokat jelölhet ki a szívbetegségek elleni harcban. A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási ok a nők és a férfiak körében az Egyesült Államokban.

„Azonosítottunk egy mechanizmust, amelyben egy agyi hormon kontrolálja a gyulladásra hajlamos sejtek termelődését a csontvelőben oly módon, hogy segít megvédeni az ereket a károsodástól” – magyarázta Filip Swirski, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Egyetem ofvostudományi karának adjunktusa. „Ezt a gyulladás elleni mechanizmust az alvás szabályozza, és ha rendszeresen széttöredezett az alvás, vagy rossz annak minősége, ez a mechanizmus megszakad. Ez egy nagyobb kirakójáték egy kicsiny darabja” – tette hozzá a kutató.

Közelmúltbeli kutatások összefüggést találtak az alváshiány és bizonyos alvászavarok, mint az alvási apnoe, valamint az elhízás, a diabétesz, a rák és a szívbetegségek megnövekedett kockázata között. De a kutatók még keveset tudnak arról a sejt- és molekuláris mechanizmusról, amely magyarázattal szolgálhat az alvás és szív-és érrendszeri egészség közötti kapcsolatra.

A rossz és kevés alvás jelentős közegészségügyi probléma, amely több millió embert érint minden korosztályban. Tanulmányok mutatták ki, hogy a minőségi alvás megfelelő időben létfontosságú az egészség számára, de az Egyesült Államokban például az felnőttek kevesebb mint fele alszik hét-nyolc órát naponta.

Flexitáriánus étrend: kevesebb hús, jobb egészség

2024. november 21.

Miért jó az egészségünknek és a vonalainknak, ha korlátozzuk a húsfogyasztást? Egészséges táplálkozás és fogyás egyszerre? Igen, mindez megvalósítható a flexitáriánus diéta segítségével. Tudjunk meg többet követésének okairól és módjáról, hogy egyensúlyba hozzuk táplálkozásunkat a növényi hatóanyagokban gazdag étrend rendszeres fogyasztásával.

A flexibilis (rugalmas) és a vegetáriánus szavakból eredő flexitáriánus diéta korlátozza a húsfogyasztást, anélkül, hogy a vegetarianizmus irányvonalát venné célba. A kevesebb hús középpontban történő szerepeltetése az étrendünkben kettős hatást gyakorol egészségünkre.

Egyrészt csökkentjük vele a húsban megtalálható, gyulladásos elemeket (vas, arachidonsav, leucin…), másrészt – az egyensúly érdekében – növeljük a növényi eredetű táplálékokban megtalálható hatóanyagok (vitaminok, nyomelemek, polifenolok stb.) mennyiségét. Ezáltal számos betegség ellen védjük a szervezetünket, különféle egészségügyi előnyöket biztosítva számára – amennyiben a flexitáriánus diéta szabályait betartva állítjuk össze az étrendünket.

Míg sokak számára nehéz elképzelni egy „igazi” étkezést hús nélkül, a dolgok idővel változnak. Valójában egyre több tanulmány mutat rá az összefüggésre a jelentős mennyiségű húsfogyasztás és a különféle betegségek elősegítésének kockázata között.

Miért együnk kevesebb húst?

– Hogy jó formában maradjunk, megőrizzük vonalainkat

A húsra önmagában szüksége van szervezetünknek. Ami problémát okoz, az a túlzott húsfogyasztás, amely kiegyensúlyozatlan táplálkozást eredményez, mivel növényi tápanyagokban szegény étrendet von maga után. A növényi rostok okozzák pl. egy hírvivő anyag, a propionát (propionsav) bélbaktériumok által történő termelődését, ami hozzájárul a jóllakottság érzés megjelenéséhez, míg a hús csökkenti a propionát termelődését. Egyébként a hús gazdag aminosavakban, amelyek az agyba jutva versenybe lépnek a triptofánnal (fehérjealkotó aminosavval).

Ez utóbbi azonban elengedhetetlen a szerotonin (ingerületátvivő anyag) termeléséhez, ami fékezi az evési vágyat. Tanulmányok sora mutatta ki, hogy a nagy húsevők a leginkább érintettek a túlsúlyossá és az elhízottság problámájában. Hiszen táplálkozásuk általában bővelkedik vörös húsokban, nehéz szószokban, sültekben stb., és zöldségeket esetleg csak szezonálisan választanak hozzájuk köretnek.

Immunerősítés: mikor forduljunk étrend-kiegészítőkhöz?

2024. november 21.

C- és D-vitamin, cink, réz… A megfelelő immunfunkciók fenntartásához és javításához szükséges vitaminokról, ásványi anyagokról, nyomelemekről gyakran esik szó napjainkban. Hiszen a kórokozókkal, a fertőző betegségekkel szembeni immunerősítés, a védettség kiemelt jelentőségű a jelenlegi, példátlan járványhelyzetben.  De immunválaszunk optimalizálása érdekében elegendő lehet-e a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, vagy szükségünk van-e étrend-kiegészítőkre?

Étrend-kiegészítők és egyéni igények

E kérdés kapcsán felmerül a probléma: vajon elfogyasztott ételeink megfelelnek-e táplálkozási szükségleteinknek? Ha betegség nem áll fenn, ezen szükségletek kielégítése változatos és kiegyensúlyozott étrend követése útján általában lehetséges, amennyiben megfelelő fizikai aktivitás társul hozzá. Étrend-kiegészítő szedése ilyen esetben nem szükséges. A valóság azonban sajnos azt mutatja, hogy ezt a „változatos és kiegyensúlyozott étrendet” sokunk nem követi.

Továbbá még mindig vannak hiányosságok az ilyen étrend helyes meghatározását illetően, ugyanakkor a tápanyag-szükségleteket az átlag alapján értékelik. Márpedig minden embernek különböző táplálkozási igényei vannak többek közt életstílusától, életszakaszától, egészségi állapotától függően.

Így pl. figyelembe kell venni a bél asszimilációs képességét, amely az életkor előrehaladtával változik, és egyes kórképeket is. Számos ilyen tényező miatt elmondható, az egyéni igények kielégítéséhez többnyire nem elegendő a kiegyensúlyozott táplálkozás.  Ilyenkor „lép közbe” a táplálék-kiegészítő…

A tápanyaghiányok azonosítása 

Abban az összefüggésben, hogy a tápanyaghiányok elkerülésére a kiegyensúlyozott étrendé legyen az elsőbbség, az étrend-kiegészítőknek a táplálkozás optimalizálására kell irányulniuk. Az ideális megoldás ezen hiányok azonosítása, majd az annak megfelelő, eseti kiegészítés inkább, mint a „minden egyben”” jellegű vitamin-ásványi anyag keverékek igénybevétele. Az ilyen típusú étrend-kiegészítőkben gyakran nem elégséges az összetevők adagolása, és a társítások kevés szinergiahatást (többleteredményt) mutatnak.

Az immunitást támogató, főbb mikrotápanyagok és az étrend-kiegészítés 

C-vitamin: növeli a fehérvérsejtek számát

Ezt az antioxidáns hatású vitamint sokszor spontán társítjuk a fertőző betegségek – köztük a koronavírus okozta megbetegedés – elleni védekezéshez. Hiszen a C-vitaminnak többek közt kulcsfontosságú „küldetése” van az immunrendszer működtetésében, nevezetesen a kórokozókkal szembeszálló fehérvérsejtek védelmi funkciójának optimalizálásában. C-vitaminban gazdagok pl. a különböző citrusfélék, a sárga paprika, paradicsom, spenót, zöldsaláta, csipkebogyó, karfiol, illetve a káposztafélék…

– Szükséges-e étrend-kiegészítőként szedni?

A C-vitamint a szervezet nem képes előállítani, ezért pótlása a megelőzés terén különösen értékes azon személyek számára, akiknek bizonyos okokból C-vitamin hiánya van. Ők a leggyakrabban kevés friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, vagy dohányoznak, idősek, illetve krónikus gyulladásban szenvednek.

Egészséges növények télen is

2024. november 20.

A növénykedvelők pontosan tudják, mekkora kihívást okozhatnak a téli hónapok. Azok számára, akik kertes házban élnek, egyébként is nehézség lehet ősszel betelepíteni mindent, ám a természetes fény hiánya még ennél is jobban megviselheti a növényeket. A növénynevelő LED lámpa azonban segíthet ezen a problémán!  

Mi az a növénynevelő LED lámpa?

A növénynevelő lámpák olyan fényforrások, amelyekkel helyettesíthetjük a természetes fényt, ezzel segítve a növények fejlődését, növekedését. Az általános lámpafény ugyanis közel sem elegendő – sokszor sajnos a növények életben tartásához sem.

A LED technológia segítségével azonban kiküszöbölhető ez a probléma is. A LED-es növénynevelő lámpák ajánlott távolsága 30-120 cm, hiszen ebből a távból hasznosul legjobban a fényük. A rendkívüli közelség mellett sem égetik ki a növények leveleit, ráadásul akár a teljes nappali napszakban is biztonságosan használhatók. A LED kiemelkedően hosszú élettartama miatt így az ajánlott napi használati idő 12-16 óra.

Külön színek, külön előnyök

A legjobb minőségű növénynevelő LED lámpák három színbeállítással rendelkeznek, amelyek mindegyike külön-külön előnyöket biztosít.

• Vörös: A vörös fény az, amely minden esetben – az alsóbb kategóriák eszközöknél is – alkalmazható. Ez ugyanis serkenti a csírázást, a szár növekedését, a levélfejlődést, a virágzást és a gyümölcsképződést.
• Kék: A kék fény szintén segíti a szár növekedését, emellett azonban ennek köszönhetően vastagabbá válnak a levelek és növekszik a növény tömege.
• Lila: Alapvető színelmélettel is egyértelművé válik, hogy a lila fény a két előző előnyeit egyesíti. Ennek megfelelően tehát a növény növekedése mellett a megerősödést is segíti.

Hatalmas munkát végez a szív – ezért fontos a vérellátása

2024. november 20.

A szívünk a testünkben található kb. 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben – ami beláthatóan hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Ha ugyanis a szívizomzat nem jut elegendő vérhez, kialakulnak az ún. iszkémiás szívbetegség különféle formái, amelyek a mellkasi fájdalommal járó angina pectoristól a hirtelen szívhalálig sok állapotot, betegséget magukban foglalnak. Ma hazánkban éppen az iszkémiás szívbetegség felelős a halálozások 30 %-áért, nők és férfiak egyaránt veszélyeztetettek ebből a szempontból.

A veszélyeztetettség nem kis részben a rizikófaktoroknak tudható be, hiszen a szívünkre szinte minden hatással van: a mozgás, vagy éppen annak hiánya, a táplálkozás, a mindennapi stressz és természetesen a genetika, sőt a környezetszennyezés is.

A magas vérnyomás felborítja az egyensúlyt

A szívnek folyamatosan fenn kell tartania egy kényes egyensúlyt az oxigén-igény és az oxigén-kínálat közt. Egészséges körülmények közt ez a két oldal kiegyenlíti egymást, azonban ha megnő az oxigén-igény vagy ha csökken a kínálat, a szívizomsejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Ennek az egyensúlynak a felbomlásához járulhat jelentősen hozzá a magas vérnyomás, amely megváltoztatja a nyomás-áramlási viszonyokat, a mikrokeringést és a neuroendokrin rendszer működését is.

Vizsgálatok igazolják, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése ötödével csökkenti az iszkémiás szívbetegség előfordulását a vérnyomás-csökkentő kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Ugyanakkor a kutatások fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma kockázatcsökkenést okoz az iszkémiás szívbetegség szempontjából. – Vagyis a cél mindenképpen a magas vérnyomás csökkentése – ebből a szempontból szinte mindegy, hogy milyen gyógyszercsoporttal, hiszen nincs olyan csodaszer, vagy olyan speciális vérnyomáscsökkentő, amely sokkal hatékonyabb lenne. Persze, ha már kialakult valamilyen szívbetegség, a magas vérnyomás kezelését ennek figyelembe vételével kell folytatni.

Általánosságban azonban a legfontosabb a megfelelő vérnyomáskontroll olyan kezeléssel, amely személyre szabottan alkalmazkodik a páciens állapotához, meglévő betegségeihez és a kitűzött célértékek eléréséhez – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

A világ néha más, mint amilyet szeretnénk?

2024. november 19.

Létezik egy olyan belső feszültség, mely önképünk, a világ különböző jelenségeivel kapcsolatos korábbi tapasztalataink és az új ingerek, új információk közötti ellentmondásokból fakad. Ez a disszonancia szorongást okoz, melyet az ember többé vagy kevésbé tudatosan, de csökkenteni igyekszik.

Például amikor egy monoton, unalmas és/vagy alulfizetett munkát végzünk hosszú évek óta, az nyilvánvalóan ellentétben áll azzal, ahogy látni szeretnénk magunkat, azaz egy kreatív, fontos és megbecsült személynek. Mert a munka – mely életünk egy jelentős részét kitölti – egyszerűen nem lehet puszta robotolás, nem lehet tudást vagy képességet alig igénylő, jelentéktelen tevékenység, ahogy mi magunk sem lehetünk csupán bárkivel behelyettesíthető csavarok egy nagy gépezetben.

Fontos, hogy érezhessük, igenis számít az, amit csinálunk, igenis pont ránk van szükség abban a pozícióban, hisz’ civilizációnkban régóta jelen van a gondolat, hogy a hivatásként végzett munka az önmegvalósításunk megkerülhetetlen eleme. És ezért igyekszünk meggyőzni magunkat, hogy amit naponta nyolc-tíz órában csinálunk, az igenis fontos, sőt, szeretjük csinálni, és az sem baj, ha keveset fizetnek érte, hiszen ezt mi akár ingyen is…

Ezzel a manőverrel próbáljuk igazolni magunk előtt, hogy miért is maradunk ebben a helyzetben, próbáljuk csökkenteni a vágyott avagy látni vélt önképünk és a tapasztalati valóság közti ellentmondás feszültségét. De a munka világa tényleg csak egy példa – de bennünk a feszültség –, az ún. kognitív disszonancia számtalan egyéb területen is megjelenhet.

Például
• amikor a vallásos világkép találkozik a természettudományok legújabb eredményeivel,
• amikor a világ legjobbjának tartott csapat alulmarad a döntő meccsen,
• amikor gyermekünk (aki nyilvánvalóan a legokosabbak egyike) megbukik matekból, vagy
• amikor a szerelmünkről kiderül, hogy kissé műveletlen, rossz az ízlése, ráadásul horkol. Megannyi feloldandó belső feszültség.

Hogy csökkenjen a feszültség

A legegyszerűbb valóban az információk kizárása, az „amiről nem tudok, az nincs” elvének következetes alkalmazása, amikor szemünket és fülünket befogva kerülünk el mindent, ami megingathatná az addig kialakult vélekedéseinket, biztosnak hitt tudásainkat, ön- és világképünk sarokpontjait. A laposföld-hívők sem nézegetik a NASA honlapját, mondván, hogy az egész űrkutatás gigantikus hazugságon alapul.

Ha valójában egy Ferrarit szeretnénk, de tudjuk, hogy soha nem lesz rá pénzünk, hajlamosak leszünk meggyőzni magunkat, hogy nem is vágyunk rá, vagy nem annyira. És ez így helyes morálisan is, elvégre egy luxussportautó csak hivalkodó rongyrázás, ráadásul igen környezetszennyező. És amúgy is, a belső értékek a fontosak, a gazdagság csillogása csak a magukkal elégedetlen, önbizalom-hiányos emberek szükséglete. És máris van néhány jó érvünk arra, hogy miért is nem kell nekünk az, amire igazából vágyunk.

Várják a jelentkezőket - legalább 100 000 fát ültetnek el a Nemzeti Faültetés Napján

2024. november 19.

Csányi Vilmos etológus, Geszti Péter, Litkai Gergely és az ötletgazda, a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András, valamint Aszalós Réka erdőökológus és a szervezet főkoordinátora, Hervai Franciska hívták fel a figyelmet a faültetés, az erdők fontosságára a most életre hívott Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján. A rendezvényen a többi között elhangzott: a klímaváltozás hatásait mindenki megérzi, elég az élelmiszerárak rohamos emelkedésére gondolni. A szervezők ezért várják minden magyar csatlakozását a 2025. március 1-jén megrendezendő Nemzeti Faültetés Napjára, az ország nyolc régiójában, melyen, már most tudható, legkevesebb 100 000 fát ültetnek el a 10 millió Fa koordinálásával.  

„Nem vacakolunk tovább, alaposan felkavarjuk az állóvizet. És ehhez magunk mellé hívjuk az egész országot. Ha sokan hiszünk benne mi magyarok, akkora tettet hajthatunk közösen végre, amit egész Európában, de tán azon is túl fognak elismerően, irigyen említeni” – hangzott el a 10 millió Fa által szervezett Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján.

„Bizonyítsuk be, hogy Magyarország Európa legzöldebb országa! Legfontosabb, hogy a most életre hívott akciónapon, a Nemzeti Faültetés Napján nemcsak a 10 millió Fa önkéntesei, alkalmi segítői, de valamennyi honpolgár részt vehet. Reményeink szerint részt is vesz. A klímaválság, az ökológiai és biodiverzitás krízis ugyanis a Föld, így Magyarország minden lakóját érinti. Mi helyben kereshetünk megoldást a bajra. Célunk, hogy a megoldás legyen a lehető legütősebb. Egyetlen nap alatt bizonyítsuk be: Magyarország Európa legzöldebb országa címére pályázik! Ezúttal nem a számok, hanem a résztvevő emberek száma fontos. Hogy lehetőleg minden magyar, életében egyszer, velünk összehangoltan, ültessen fát, erdőt” – hívja fel a figyelmet a 10 millió Fa.

Csatlakozzon az egész ország!

Az eseményt moderáló Litkai Gergely, népszerű standupos egy sokkoló szempontra hívta fel a figyelmet, „hogy értsük mekkora a baj: Magyarországon szinte alig van igazi érintetlen erdő, őserdő! Ami létezik, akkora csupán, mint az Audi győri telephelyének a fele. Van tehát bőven tennivaló.”

A Nemzeti Faültetés Napján, a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Iskolák, óvodák, laktanyák, egyetemek, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multicégek alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai, de akár a nemzeti tőkésosztály vállalatai is.

Csányi Vilmos: Az ország fáinak számát meg kell duplázni, triplázni!

Az emberi élőhely fenntartásának ügye mindannyiunk ügye. Egyszeriben nagyságrendi léptékben tudjuk megnövelni Magyarország erdőborítottságát, fák dominálta zöld területét. Sokat tudunk visszapótolni abból, amit elődeink, és mi magunk, az ipari forradalom kezdete óta leírtottunk Magyarország felületéről.

A programot támogató Csányi Vilmos professzor szerint „legfontosabb, hogy szeressük a fákat. Szerinte ennyi az egész! Ma Magyarországon mintegy 6 milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés lehetne”. 

Az idei évtől kezdve kinevezzük március első szombatját a Nemzeti Faültetés Napjának. Első ízben 2025 március 1-jét. Azért mi, egy alapítvány tesszük ezt, mert biztosítanunk szükséges az ültetések botanikai és ökológiai szakmaiságát, valamint, hogy a jószándékkal kezdeményezett esemény megőrizhesse eredeti küldetését, és se pártpolitikai, se üzleti célra ne lehessen kisajátítani.

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

2024. november 18.

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. „Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Folyton fáradt, ideges? Tüneteit kortizolhiány is okozhatja!

2024. november 18.

Szervezetünkben a mellékvese termeli az anti-stressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei.

Mellékvese – a stresszkezelés szolgálatában

Stresszes szituációkban, például egy veszélyes közlekedési helyzetben gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre. A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya az adrenalint, külső része (a kéreg) többek közt a kortizol nevű hormont is termeli – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.

Ha a mellékvese kimerül

Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A tartós magánéleti konfliktusok, vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stresszhormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizol szint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a beteg szervezete így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így értéke egyre csökken.

Krónikus fáradtság a vezető tünet

A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszteron termelés rovására is – a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.