Kefir: tényleg jót tesz a bélflóránknak?
2026. június 07.
A fermentált termékek évek óta az egészségtudatos étrend kedvencei, közülük pedig a kefir is újra egyre nagyobb figyelmet kap. Nem véletlenül: ez a karakteres, enyhén pezsgő ital nemcsak különleges íze, de az emésztésünkre és bélflóránkra gyakorolt pozitív hatása miatt is kitűnik a fermentált készítmények sorából. De vajon valóban olyan jól illeszkedik az egészséges életmódhoz, mint ahogy azt gondoljuk? A kérdésre a Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna segít válaszolni.
Ital a Kaukázusból
A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek valójában baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket.
Mitől különleges a kefir?
A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz.
„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.
Edzés otthon? Ne hagyd ki a súlyzók használatát!
2026. június 06.
Sokan félnek a súlyzóktól, mert a hatalmasra duzzadt izmokkal vagy a sérülésveszélytől tartanak, pedig a súlyzós edzés az egyik leghatékonyabb módja a testalkat formálásának és az egészség megőrzésének. Legyen szó a klasszikus kézi súlyzókról vagy a dinamikus kettlebellről, ezek az eszközök olyan ellenállást biztosítanak, amelyre a szervezetünk pozitív élettani válaszokkal reagál.
Miért ne hagyd ki a súlyzókat? – Az edzés előnyei
A súlyzós edzés legnagyobb tévhite, hogy csak az izomépítésről szól. Valójában ez a típusú terhelés a csontsűrűség növelésének legfontosabb eszköze, ami kiemelten fontos a csontritkulás megelőzésében. Amikor súlyokkal dolgozunk, az izmaink mellett az inak és szalagok is erősödnek, így a hétköznapi mozdulatok sokkal kisebb megterhelést jelentenek majd a szervezetnek.
A súlyzós edzés az anyagcsere legjobb barátja. Míg a kardió edzés során elsősorban a mozgás ideje alatt égetünk kalóriát, az izomszövet fenntartása nyugalmi állapotban is több energiát igényel a szervezettől. Ez azt jelenti, hogy minél több tónusos izommal rendelkezünk, annál magasabb lesz az alapanyagcserénk, így a fogyás és a testsúly megtartása is jóval egyszerűbbé válik.
Sok tényező állhat az érelmeszesedés kialakulása mögött
2026. június 06.
A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta Paragh György, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke.
A magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek. (MTI)
Hőártalmak
2026. június 05.
A szervezetnek egyensúlyt kell tartania a hőtermelés és a hőleadás között: az elfogyasztott táplálék elégetése révén és az izommunka során állandóan hő keletkezik, melyet normális körülmények között a hőleadásnak kell ellensúlyoznia.
Az agyban lévő „hőközpont” szabályozó mechanizmusa 36 °C és 38 °C között tartja a test hőmérsékletét. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás következménye az értágulat és az erősebb verejtékezés. Amennyiben ezek túllépik az élettani szabályozás határait: hőártalom keletkezik.
A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.
Szívinfarktus – Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?
2026. június 05.
Az előző cikkben szó volt arról, hogy a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A továbbiakban azon szűrővizsgálatokról olvashat, melyek segítik a betegség kockázatának felmérését.
Kardiológiai vizsgálat
Amikor valaki tünet, meglévő rizikófaktor vagy akár a genetikai háttér miatt fordul hozzánk, hogy felmérjük a szív-érrendszer állapotát, a vizit során nem csak alapos kikérdezésre számíthat, de olyan alapvető vizsgálatokra is, mint a vérnyomás- és pulzus mérés, manuális vizsgálatok és nyugalmi EKG. Ezekből már fontos információkhoz juthatunk – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. – Mindig elemezzük a nagylabor vizsgálat értékeit is, hiszen ebből nem csak például a koleszterin- és vércukor értékekről tájékozódhatunk, de a sok szempontból a szervezet mélyén zajló folyamatokra is rálátunk. Mindezek ismeretében dönthetünk arról, milyen további vizsgálatokra lehet még szükség a szívinfarktus kockázatának felméréséhez. Az alábbiak jöhetnek szóba:
Szívultrahang
Ez a biztonságos, sugárterheléssel nem járó vizsgálat megmutatja a szív pumpafunkcióját, a billentyűket és a falmozgást. Korábbi károsodás vagy szívelégtelenség jelei is láthatóvá válhatnak ezen a módon.
Carotis (nyaki ér) doppler ultrahang
A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.
Flow a műhelyben - Hogyan gyógyít a kétkezi alkotás?
2026. június 04.
A mai világban a legtöbbünk munkája és szórakozása a képernyők előtt zajlik.
Absztrakt problémákat oldunk meg, virtuális dokumentumokat szerkesztünk, és lájkokban mérjük a sikert. Ez a fajta létezés azonban gyakran vezet mentális kifáradáshoz és a hasznosság érzetének elvesztéséhez. Az emberi agy evolúciós szempontból úgy huzalozódott, hogy szüksége van a fizikai visszacsatolásra: látni és érinteni akarjuk munkánk gyümölcsét. Amikor valaki belekezd egy barkácsprojektbe, vagy komolyabb kézműves tevékenységbe, a figyelem fókusza áthelyeződik. A szorongást okozó gondolatokat felváltja az anyag ellenállása, a textúra és a forma alakulása, ami azonnali mentális megkönnyebbülést hoz.
A fókuszált figyelem: precizitás és mentális béke
A fizikai munka, különösen a fémmel vagy keményfával való foglalatosság, nem tűri el a szétszórtságot. Aki próbált már egyedi lakásdekorációt készíteni vagy egy régi szerkezetet felújítani, tudja, hogy a siker titka a részletekben rejlik. A technológiai folyamatok, mint például a forgácsolás, komoly odafigyelést és pontosságot igényelnek. Itt minden milliméter számít, és ez a kényszerű figyelem segít kikapcsolni a külvilág zaját. Hasonlóan meditatív állapotba kerülhetünk egy alapos furatmegmunkálás során is, ahol a türelem és a biztos kéz vezet a tökéletes illeszkedéshez.
A minőségi alkotáshoz persze megbízható háttér kell: a szakmában jártasabbak tudják, hogy a Hoffmann által kínált professzionális szerszámok és kiegészítők nemcsak a munkát könnyítik meg, hanem azt a biztonságérzetet is megadják, ami a flow-élményhez szükséges.
X generáció: Önmagaddal is légy felelősségteljes!
2026. június 04.
Lehet, hogy magadra ismersz a következőkben, miszerint gyakran tapasztalsz valamilyen enyhébb tünetet, de úgy érzed, „ráérek még” orvoshoz menni, nincs idő betegnek lenni. Sokan sajnos valóban így tesznek, a panaszok elnyomására koncentrálnak, és aztán mennek is tovább, intézik a dolgaikat.
Ez azonban komoly probléma lehet hosszabb távon, hiszen pont, hogy ebben a korban fontos idejében felismerni a jeleket, és diagnosztizálni a betegségeket, hogy mihamarabb megkezdődhessen a szükséges terápia. Bizonyos esetekben a megelőző intézkedések is elégnek bizonyulhatnak, de ahol feltétlenül indokolt a kezelés, ott ezáltal késleltethető vagy elkerülhető a további romlás.
A legnagyobb akadályt gyakran nem is életmód jelenti, hanem inkább a szemlélet.
Könnyebb azt mondani, hogy még nem kell ezzel foglalkoznom – vagy épp az ellenkezőjét, hogy már mindegy, ezen úgysem változtathatok. Pedig rengeteget lehet tenni azért, hogy a következő évtizedek ne kizárólag a betegségekről szóljanak, hanem az örömteli programokról.
Mi van a receptre írva?
2026. június 03.
Az előző cikkben olvashatott a felírási igazolásról és az e-receptről. A továbbiakban szó lesz arról, hogy milyen adatoknak kell szerepelnie a recepten, és miként tudja megtekinteni, illetve kiváltani az e-receptet.
A vényen az alábbiakat kell a felíró orvosnak feltüntetnie:
- az orvos adatait: nevét, szakvizsgáját, munkahelyét, (munkahelyi) elérhetőségét, 9 jegyű ágazati kódját (kivéve, ha nyugdíjas), papírrecept esetén szükséges még az aláírása és az orvosi pecsétjének lenyomata;
- a beteg adatait: nevét, lakcímét, születési idejét, tajszámát, betegségének BNO-kódját (Betegségek Nemzetközi Osztályozása);
- a recept kiállításának dátumát;
- a gyógyszer adatait: gyári nevét (bizonyos esetekben kizárólag a hatóanyag nevét), hatáserősségét, darabszámát, hogy mennyi dobozzal vagy darabbal rendel az orvos (ezt latinul és római számmal is kiírva), pontos adagolással, magisztrális (a gyógyszertárban készítendő) készítmények esetén azok alapanyagait tételesen, (arab számmal gramm vagy centigramm mennyiség megjelöléssel), továbbá, hogy milyen készítmény lesz belőle (pl. oltás, kúp, kenőcs), adagolását, valamint azt, hogy a felírt gyógyszerrel meddig látja el a beteget;
- mindkét receptforma esetén: a vény 1 8 jegyű (hagyományos recepteknél 21-gyel kezdődő, az e-recept esetén 22-sel kezdődő) egyedi azonosítóját.
Csak abban az esetben adható ki gyógyszer, ha a fent felsorolt alaki kellékek mindegyikét tartalmazza a vény.
X generációsként a gyógyszertárban
2026. június 03.
Aki egyszerre felelős a felmenőiért és a gyerekeiért
A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.
X generációsként úgy érezheted, hogy egyszerre elvárás a fiatalos lendület megtartása, a szeretteidről való gondoskodás és a felelősségvállalás, miközben a szervezeted már jelzi, hogy ideje más tempót diktálni. Igyekszel mindent megtenni a családodért, a legjobb formádat hozni a munkádban, de talán mostanában vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a figyelmed egy részét mindenképpen saját magadra és az egészségedre kellene fordítanod.
Amikor a lakosság segíti a tudományt – így készülhetünk fel a következő járványokra
2026. június 02.
Amikor tízezren fordulnak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel minden héten, sokan otthon vészelik át a betegséget – így láthatatlanok maradnak a hivatalos statisztikák számára. Pedig éppen ezek az információk segíthetnek abban, hogy a szakemberek pontosabban lássák a járványok terjedését. A Szegedi Tudományegyete
m kutatói ezért a lakosság segítségét kérik a MASZK 2.0 kutatásban.
Miért fontosak a lakossági adatok?
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint egyetlen téli héten több mint 45 ezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, miközben az akut légúti fertőzések száma meghaladta a 200 ezret. A valós esetszám azonban ennél jóval magasabb lehet, hiszen sokan nem keresik fel az egészségügyi ellátást. A MASZK 2.0 kutatás éppen ezeket a „hiányzó láncszemeket” igyekszik feltérképezni.
A kutatás a közösségi tudomány módszerére épül: a résztvevők saját tapasztalataik megosztásával segítik a kutatók munkáját. A rövid, online kitölthető kérdőívekben arról számolnak be, hogy tapasztaltak-e tüneteket, hány emberrel találkoztak, illetve milyen óvintézkedéseket alkalmaznak.
