Mi lett volna, ha a Hufnágel Pistihez megyek feleségül?
2021. december 19.
Mindannyiunk fülében ismerősen cseng a klasszikussá vált idézet. Advent a magunkba nézés ideje, a Megváltó megérkezését megelőző időszakban jó, ha az ember számot vet a "mi lett volna ha..." kérdés jogosságával.
Jobban tanultam volna annak idején, ha komolyan veszem a nyelvtanulást, hiszen ma minden álláshoz két-három nyelvet beszélő embert keresnek. Ha legalább megírtam volna a matekleckéket (fizika, történelem stb.), és közgázra jelentkezem, nem tanítóképzőbe? Ha nem hazudtam volna már az első randin, ha nem csalom meg a házastársamat, vagy legalábbis nem dicsekszem el a félrelépésemmel fűnek-fának. Szóval, ezt mind végiggondoljuk nagyon helyesen, és megállapíthatjuk, hogy hiába mennénk vissza az időben, indulataink, vágyaink újra ide hajtottak volna minket.
Van tehát alapképesség? Változatlanság?
Sajnos, van. A matekzseniből se lehet hegedűművészt faragni, bár sok szülő évekig gyötri a gyerekét. Az lehet, hogy tudja az összhangzattant, a zeneelméletet, de messzire elkerüli a hegedűt, ha nem kényszerítik gyakorlásra. És sajnos, a nyelvi különórákból is annyi marad meg benne, hogy ő kezelt minden eszközt, és damilt húzott ki a bejárati ajtó alsó felében, hogy a társai elessenek. Persze a számára szükséges számítástechnikai tanulmányokat egyaránt el tudja olvasni németül, japánul és koreai lejegyzésben. Egy okos asztalos a leggyalázatosabban felépített falba is be tud illeszteni egy előregyártott ajtót.
Individuum
Lehet, hogy nem is kellene megváltoztatni múltunkat, jelenünket, jövőnket, csak kellő távolságból egy kis humorral rátekinteni, és máris sok problémát meg tudnánk oldani. Ennek a kis humornak van helye ilyenkor esős, havas téli napokon, belemászhatunk magunk és társunk lelkének mélyébe, és sok mindenre fényt vethetünk. Persze ne röhögjük szembe barátainkat, amikor éppen újévi terveikről, fogadkozásaikról beszélnek. Nem csak azért, mert ez durvaság, hanem azért is, mert az EMBER tulajdonsága az is, hogy meglepő dolgokat tud produkálni, a változás lehetőségét mindig magában hordozza. Mivel érzéseink leginkább embertársainkhoz fűződő kapcsolatainkban bontakoznak ki, a megismerés is legszebben abban a szemléletben mutatkozik meg, amit társainkról nyerünk általa.
Temperamentum
Ha ezt a fogalmat tesszük vizsgálatunk tárgyává, máris annyi rejtéllyel találkozunk, ahány emberrel. Ahol ez a rejtély hatást gyakorol a közvetlen élettevékenységre, ott játszik szerepet az emberi lény alapszínezete. Valamit mindig megérzünk a másik alaphangoltságából. Egyik barátommal sétáltunk Berlinben, Párizsban, Londonban, Szlovákiában a hegyekben és mindenütt hozzá fordultak az idegenek információért. Tüzet kérnek tőle, bár nem dohányzik (van is nála gyufa), a babakocsit felsegíti a járműre, megérzik az emberek, hogy segíteni fog, ha tud. Már az is érdekes, hogy a temperamentum csoportokra osztja az embereket, másrészt egyénivé is teszi őket, tehát itt individuális és általános emberi természetről is beszélhetünk.
A kolerikus temperamentumú ember bensőjében szilárd középponttal rendelkezik. A szangvinikus mozgékony, vidám életével dolgozik a többi életfunkción. A melankolikus számára a test mindig inkább akadályt jelent. Tudatosan végig kell gondolnia minden lépését, nehogy abban hibát találjon. A flegmatikus típus kényelemszeretete részvétlen fiziognómiában jelenik meg, sajátosan fénytelen tekintetben.
Achilles-ín – valóban testünk leggyengébb pontja?
2021. december 19.
A középkorúakat és a visszavonult élsportolókat is fokozottan fenyegeti a rettegett Achilles-ín-szakadás! Rettegett, mert legtöbbször operálni kell és hosszú a gyógyulási ideje. Nem árt tehát szót ejteni a kezelés legfontosabb szempontjairól!
A hirtelen terhelésre, irányváltoztatásra létrejövő Achilles-ín-szakadás három helyen szokott kialakulni: az ín-vádliizom átmenetnél, a sarokcsonti tapadástól 2–7 cm-re, és közvetlenül a csontos rögzülésnél.
A tünetek jellegzetesek
A sérülés magasságában a bőr besüppedt, ujjunkat befogadó folytonossági hiány tapintható az ín állományában. A sérült lábát a talp felé hajlítani egyáltalán nem, vagy csak alig tudja, lábujjhegyre állni képtelen.
Segít a kórisme felállításában az úgynevezett Thompson-teszt: térdeplő helyzetben az ágy, vagy vizsgálóasztal szélén kissé lelógó lábfejjel ellenőrizzük, mindkét oldalon nyomást gyakorolva az ín-izom átmenetre. Az ép oldalon kiváltható, szakadt ínnál viszont nincs lábhajlítás a talp felé.
Kezelési lehetőségek
A kezelés szinte mindig műtéti, a konzervatív módszert csak kivételes esetben alkalmazzuk. A szakadt inat speciális öltésekkel egyesítjük, ma több helyen alkalmazzák a fedett varrattechnikát is. A gipszrögzítés általában 6 hét, ebből 3 hét talp felé hajlított helyzetű, terhelés nélkül, majd derékszögű járógipsz további 3 hétre. Megfelelő esetben választhatjuk a gipszet kiváltó műanyag rögzítősínt is.
Az utókezelés Achilles-ín-szakadás esetén is nagyon fontos! Már a gipszrögzítésben végezhetők úgynevezett innervációs (beidegzési) gyakorlatok, a gipszlevételt követően pedig azonnal megkezdődik a fokozatos gyógytorna. Előfordul, hogy a sérült csak későn kerül műtétre, ilyenkor külön erre a célra kifejlesztett plasztikai megoldásokat választunk.
Stresszreaktor vagy? Figyelem! Öndiagnózis időben
2021. december 18.
Teljesen stressz nélkül az életünk unalmas, sivár lenne. Csak fanyalognánk a kihívások, feladatok, problémák nélkül céltalannak, értelmetlennek érzett életünk fölött. Nem véletlenül mondta Selye János, hogy a "stressz az élet sója..."
Ugyanakkor a túl sok, pontosabban az aktuális megküzdési képességünknél többnek értékelt-érzett, egyénenként és helyzetenként változó mértékű, úgynevezett: észlelt stressz hosszú távon, testileg-lelkileg megnyomoríthatja a felkészületlent.
Hogyan tudjuk optimális szinten tartani stressz szintünket? Miként tudunk a túl kevés (hipostressz) és a túl sok stressz (hiperstressz) Scylla és Charybdis-e között nem csak hányódni, megfenekleni, hanem élvezettel hajózni?
Stressz, stressz, stressz… halljuk nap, mint nap, de Mit jelent pontosan?
A stressz kifejezés kettős értelembe vonult be a XX. században a köztudatba:
- Egyrészt, mint a kellemetlen érzések és testi panaszok, tünetek kiváltója = STRESSZOR (a továbbiakban, a félreértések elkerülése érdekében, ebben az értelmében így is nevezzük).
- Másrészt, stressz: az egyéni (genetikailag is meghatározott) stressz érzékenység (sebezhetőség), a tanult stresszkezelési módszerek, a társadalmi helyzettel összefüggő stresszorok és külső segítségforrások bonyolult összjátékaként kialakuló STRESSZ VÁLASZ is.
Egybecsengő nemzetközi vizsgálatok szerint, a felnőttek több mint 40 százaléka szenved a krónikus negatív stressz válasz (distressz) valamelyik káros egészségügyi hatásától. Nem véletlen tehát, hogy a különböző orvosi rendeléseken megjelenők problémáinak 75-90 százaléka valamilyen módon összefügg a munkahelyi és/vagy családi eredetű distresszel.
A distressz (negatív stressz válasz) számos formában hat testi-lelki állapotunkra. Lehet:
- Betegségek kiváltó oka (részben vagy egészben).
- Más eredetű betegségeket súlyosbító tényező.
- A legtöbb betegség kezelhetőségét csökkentő faktor.
- Betegségek hirtelen visszatérésének, fellángolásának oka.
Az ember nem is gondolná… Mely betegségek kiváltásában, súlyosbításában, visszatérésében jut szerephez a distressz? Azaz, milyen egészségügyi problémák esetén vethetőek be eredményesen a különböző stresszkezelési módszerek?
Nézzük először a testi betegségeket: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, szívinfarktus, hirtelen szívhalál, agyvérzés, gyomor-nyombélfekély, gyulladások, allergiás betegségek (pl. asztmás roham), autoimmun betegségek, fejfájások, epilepsziás rohamok, daganatos megbetegedések, stb., stb.
A lelki betegségeknek még ennél is nagyobb számában szerepel a distressz. Ezek 100%-ában használhatóak a stresszkezelési technikák az egyszerűbb tippektől, az összetettebb módszerekig. Tehát, akinek pánikbetegség, közlekedési fóbia, alvászavar, kényszerbetegség, depresszió, alkoholbetegség, nikotinfüggőség, schizofrénia, evészavar, stb. nehezíti az életét, annak a betegség jellegétől, súlyosságától függően, komoly segítséget jelenthetnek ezek az önsegítő módszerek.
Az ember által megfertőzött vadállatok továbbadják a vírust
2021. december 18.
Az ember megfertőzhet új koronavírussal vadon élő szarvast, amely képes terjeszteni a vírust társai körében – mutatták ki amerikai kutatók, akik először találtak bizonyítékot arra, hogy az állatok jelentős mértékben terjesztik a vírust a vadonban.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói által kilenc hónapon át vizsgált fehérfarkú szarvasok egyharmada volt aktív fertőzött, de a 2020 novembere és 2021 januárja közötti időszakban a vizsgált állatok 80 százalékának volt pozitív a koronavírustesztje. A vírus vélhetően emberről terjedt át közvetve a szarvasokra, amelyek valószínűleg továbbadták a fertőzést.
A kutatók tudatában voltak annak, hogy szarvas megfertőződhet a koronavírussal, de meglepte őket a fertőzött állatok hatalmas száma – csúcsponton ötből négy állat bizonyult pozitívnak -, csakúgy mint az, hogy vírusterhelésük igen magas volt – mondta Suresh Kuchipudi virológusprofesszor. a tanulmány társszerzője a The Guardian című brit napilapnak. Az is meglepte őket, hogy világos kapcsolat volt a genetikai elemzésekben az ember általi fertőződést, majd a vírus más őzeknek történő gyors átadását illetően.
A kutatók Iowa államban élő fehérfarkú szarvasokat vizsgáltak, de úgy vélik, hogy a széleskörű fertőzés más államokban élő szarvasok esetében is igaz.
A fehérfarkú szarvas egyike a legelterjedtebb és leggyakoribb szarvasfajoknak az amerikai kontinensen és a vadászok kedvelt zsákmánya. Fogékony a SARS-CoV-2 vírusra, amellyel megfertőződhet azáltal, hogy ember által kidobott élelmiszert fogyaszt vagy vírusos szennyvizet iszik, vagy olyan helyen szaglászik, ahol emberi köpet vagy vizelet van. “Ha bármely forrásból kapcsolatba lép a vírussal, megfertőződik. Nagyon valószínű, hogy az állat elkapja a vírust, bár ember általi közvetlen átadás még nem történt” – tette hozzá Kuchipudi.
Már a koronavírus-járvány előtt is jól ismert volt a tudósok körében az, hogy a koronavírusok megfertőzhetik az állatokat, és az Egyesült Államokban a közönséges koronavírus elleni oltás rendszeres volt a háziállatok esetében. “A fajok közötti fertőzés mutánsokat eredményezhet és nehéz megmondani, hogy ezek a változatok enyhébbek vagy súlyosabbak lesznek. Eddig nincs bizonyíték arra, hogy az állatokról visszaterjedne emberre” – mondta Stanley Perlman, az Iowai Egyetem mikrobiológus és immunológus professzora.
RSV: a vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerni
2021. december 17.
Az RSV (respiratory syncytal virus) náthás tüneteket és kínzó, száraz köhögést is okoz. Az egyik leggyakoribb légúti kórokozó az őszi-téli időszakban, két-három éves koráig a gyermekek nagy része átesik a fertőzésen. Tüneteiről és kezeléséről dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Felnőttek is elkaphatják a fertőzést, ám ők és a nagyobb gyerekek rendszerint náthás tünetekkel átvészelik a betegséget. A kigyerekeknél és az 1 éves kor alatti csecsemőknél ezzel szemben akár kórházi kezelést is igénylő nehézlégzést, tüdőgyulladást is okozhat. A legveszélyeztetettebbek a koraszülöttek és az 1-3 hónapos újszülöttek, akik RSV fertőzés során, akár gépi lélegeztetésre is szorulhatnak.
„Az RSV kezdetben a legkisebbeknél is megfázásos tüneteket okoz. A komolyabb tünetek abból adódóan jelentkeznek, hogy a vírus a kislégutak nyálkahártyájának gyulladását okozza. A gyulladt, ödémás nyálkahártya és a gyulladás következtében jelentkező fokozott váladéktermelés beszűkíti, súlyos esetben elzárja a kislégutakat. Minél kisebb a gyermek, ezek a légutak annál kisebbek, így a szövődmények is súlyosabbak lehetnek.”
Az RSV tünetei
- náthás tünetek: orrfolyás, esetleg láz
- száraz, kínzó köhögés
- légzési nehézség
- zihálás
- sípoló légzés, szörtyögés, pattogásszerű légzési hang hallható a tüdők felett mind ki-, mind belégzésben
- nyögő légzés
A betegség lefolyása attól is függ, hogy a gyermek esetében a vírus melyik típusa okozza a fertőzést.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A náthás tüneteket otthoni praktikákkal tudjuk enyhíteni: fontos a rendszeres orrtiszítás, orrszívás, orrspray használat. Bőséges folyadékfogyasztás, szükség esetén lázcsillapító adása javasolt.
„Ha a gyermeknél magas láz jelentkezik, köhög, esetleg köhögőrohamai vannak, sűrű, tapadós orrváladék jelenik meg, nehézlégzése jelentkezik, akkor mindenképp orvoshoz kell vinni.”
Hogyan kezelhető?
Az RSV diagnózisához vérvizsgálatot végezhetnek, vagy orrváladékból történhet RSV gyorsteszt meghatározás, hogy a kórokozót beazonosítsák.
A vérkép és a gyulladásos paraméterek vizsgálata segít a bakteriális fertőzések kizárásában. A betegség során mellkasröntgen elvégzésére is sor kerülhet.
Ha a gyermek állapota alapján indokolt, a kezelőorvos kórházba utalhatja a kis beteget, ahol tüneti – bizonyos súlyos, speciális esetekben – antivirális szereket és a kiszáradás megelőzésére infúziót is kaphat.
A két évnél fiatalabbaknál okoz tömeg megbetegedést: RSV
2021. december 17.
A Semmelweis Egyetemen az elmúlt hónapokban nyolc-tízszeresére nőtt a légúti tünetekkel klinikán kezelt kisgyerekek száma. A hirtelen egészségromlást esetükben nem a koronavírus, hanem egy másik, felsőlégúti betegségekért felelős kórokozó, az ún. RSV (respiratory syncytial virus) okozta. Az RSV egy régóta ismert, nagyon virulens kórokozó, mely cseppfertőzéssel terjed, de évtizedek óta nem idézett ekkora járványt, mint idén – mondta el honlapunknak dr. Szabó Attila. A Klinikai Központ gyermekgyógyász elnöke beszámolt arról is, hogy főként a kora- és újszülöttekre, valamint a csecsemőkre jelent nagy veszélyt a megbetegedés, esetükben nagyobb eséllyel alakul ki a kislégutak súlyos gyulladása (bronchiolitis), vagy akár tüdőgyulladás is, mely akadályozza az oxigénfelvételt.
Az RSV-fertőzés szezonja a késő őszi, még inkább a téli hónapokra esik, idén azonban ebben is változást látunk, mert az egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján már október elejétől nagy létszámú betegforgalmat tapasztaltunk az RSV miatt – mondta dr. Szabó Attila.
A kórokozó gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, amely az első tünetek megjelenéséig, átlagosan 4-5 napig tart. A már megfertőződött személy, ez idő alatt is átadhatja a kórokozót a környezetében lévőknek. A betegség óvodás, iskolás korban, nagyobb gyermekeknél, vagy a felnőttek esetében általában nem okoz súlyos problémát, jellemzően orrfolyás, hőemelkedés, étvágytalanság (egyszerű nátha) képében jelentkezik, ezért ők elsősorban a vírus terjesztése szempontjából jelentenek magas kockázatot.
A gyermekorvos arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs a vírus által okozott fertőzésre célzott terápia, vagy gyógyszer, ezért a megelőzésre különös hangsúlyt kell fektetni, melynek eszköze a COVID-19 járvány során megszokottá vált: gyakori kézmosás, maszkhasználat, felületfertőtlenítés, szociális távolságtartás. Az RSV szilárd felületeken (például ajtókilincs, telefon) körülbelül 7-8 órán át marad fertőzőképes.
Tönkretesz, mégis mellette maradok! 5 ok, hogy miért nem lépnek ki a bántalmazott nők a kapcsolatból
2021. december 16.
A lelki bántalmazás többnyire észrevétlenül zajlik. Mind a környezet, mind pedig az áldozat számára meglepően hathat ennek felismerése, hiszen a bántalmazók többnyire roppant megnyerő, másokkal szemben kívánatos fellépést gyakorló személyek. Nehéz róluk elképzelni, hogy ők azok, akik helytelenül viselkednek, nem pedig az áldozat hibája az, ami történik.
A bántalmazó személyiségének sajátosságából fakad az igény, hogy dominálják azt, aki hozzájuk tartozik, s ezt olyan hatékonyan teszik, hogy az áldozatok gyakran a felismerést követően sem akarnak kilépni a kapcsolatból.A lelki bántalmazás ténye sokkolóan hathat, amikor felismerésre kerül. A legtöbb nő ugyanis nem úgy gondol magára, mint potenciális áldozatra. A kapcsolat sem pusztán bántalmazásból áll. Egyfajta ciklikusságot mutat. A feszültség felgyülemlését, és az erőszak kitörését követő időszakot ugyanis heves udvarlási fázis követ, melyben a férfi a legváltozatosabb módokon tesz tanúbizonyságot szerelméről. Ilyenkor az áldozat kifejezetten szerencsésnek érezheti magát, amiért ennyire szeretik őt, épp ezért az erőszak későbbi eszkalálódásért önkéntelenül is magát hibáztatja majd. Ez pedig ördögi kör.
A környezet visszajelzései természetesen segíthetik a felismerését annak, hogy az áldozat bántalmazás elszenvedőjévé vált. Ennek belátása azonban nehéz és fájdalmas lépés. Sokszor intenzív tagadási fázis előzi meg, melyben az áldozat igyekszik önmaga előtt is felmenteni a bántalmazót, igazat adva a viselkedésének.
Minél később következik be a lelki bántalmazás felismerése, annál nehezebbnek tűnhet a kapcsolatból való kilépés lehetősége.
Attól függően, hogy mióta tart az adott kapcsolat, illetve milyen stádiumban van a bántalmazás, a következő okokkal magyarázhatják az áldozatok azt, hogy miért maradnak az őket lelkileg bántalmazó férfi mellett.
1. Szerelem
A bántalmazott nők feltétel nélkül szeretik a mellettük lévő férfit. Látják ugyan a negatív tulajdonságait, de úgy gondolják, másoknak is vannak hibái. Sokszor még a féltékenységben, és a személyiségi jogaik korlátozásában is a szerelem jeleit vélik felfedezni, az elszenvedett megaláztatásért pedig önmagukat okolják. Nem hiszik el, hogy valaki, akit szeretnek, szándékosan bánthatja őket.
2. Remény
A bántalmazott nők hisznek abban, hogy a mellettük lévő férfi viselkedésén lehet változtatni.
Hinni akarnak benne, mivel a bántalmazástól eltekintve sokszor valóban ideális az életük a partnerük mellett. A környezetük olykor nem is érti, mi lehet az oka az elégedetlenségüknek.
Hisznek abban, hogy elsajátíthatnak olyan technikákat, melyekkel elkerülhetik a férfi erőszakkitöréseit, mely kapcsolat így eszményinek lesz mondható.
Mivel azonban a hiba nem a saját, hanem a partnerük viselkedésében keresendő, az erre tett minden lépésük csak további frusztrációt okoz, növelve a sikertelenség és tehetetlenség érzését, valamint csökkentve az önértékelés szintjét.
3. Zavarodottság
Egy bizonyos ideig valóban több pozitívumot tartalmaz az adott kapcsolat, mint negatívumot, így nehéz lehet a kapcsolatból való kilépés mellett dönteni. Általában ilyenkor kérnek az áldozatok segítséget ahhoz, hogy formálni tudjanak a partnerük viselkedésén, ezáltal téve élhetőbbé a kapcsolatot.
Később annak a felismerése okozhatja a zavarodottságot, hogy az illető áldozattá vált. Ezt nehéz összeegyeztetni az önmagáról alkotott képpel. Elengedni pedig a kapcsolatba invesztált időt és energiát sokáig elképzelhetetlennek tűnik.
Mégsem fertőzi meg az agysejteket a vírus
2021. december 16.
Egy új kutatás szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) mégsem fertőzi meg az emberi agysejteket.
A Cell című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei reményt keltenek, hogy a korábban véltnél felszínesebb, valamint helyreállítható a vírus okozta neurológiai károsodás – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártya neuronjait fertőzi meg, belégzéskor ide érkezik a kórokozó. A hártyán lévő szaglósejtek (OSN) teszik lehetővé az illatok érzékelését. Szorosan együttműködnek az úgynevezett szusztentikuláris sejtekkel, amelyek a szaglósejtek munkáját segítik.
A belga és német kutatók munkája arra utal, hogy a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a szaglósejteket nem. “Alapvető a különbség. Ha a szaglósejtek megfertőződhetnek, innen rövid az út a szaglógumóhoz, onnan az agyba” – mondta Peter Mombaerts, a német Max Planck Intézet frankfurti Neurológiai kutatóközpontjának vezetője.
Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljuthatna, ahol tartós károsodást okozna, különösen azért, mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik. Ha azonban a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, amely az új típusú koronavírus okozta Covid-19 pácienseinek nagyjából felét érinti. Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszti a szaglását.
A kutatócsoport megvizsgálta a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Nem vonják kétségbe, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, a vita arról szól, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött.
A kutatók új technológiával tanulmányozták az idegrendszeri károsodásokat: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kór következtében elhunyt betegektől, haláluk után nagyjából egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált. A 30 elhunyt közül csak hatnál találták meg a vírust a szaglóhártyában.
Az egyiptomi ősmágusok titkos tudománya
2021. december 15.
Egyiptomról eszünkbe jut a balzsamos, néha levegőt rezgetően forró éjszaka, a piramisok, szfinkszek és papiruszok misztikus világa, na meg Ibrahim, aki a bazársoron eredeti régiségként próbálja ránk tukmálni a Kínában fröccsöntött szkarabeuszbogarat. Mítoszok, varázslgatok és a józan valóság sajátos együttélése. A mágia őshazája, bölcsője, az elixírek elixíre. A TITOK.
A mágia a természeti jelenségek befolyásolása különleges cselekedetekkel, szavakkal, tárgyakkal, amelyeknek természetfeletti erőt tulajdonítanak. Alapja az az elképzelés, hogy a természeti eseményeket titokzatos és láthatatlan szellemek irányítják és ezeket az erőket az ember mágikus rítusokkal, machinációkkal szolgálatába képes állítani.
A mágia áttekinthetetlen története
Eredete a végtelen idők homályába vész, mert gyökerei lenyúlnak az emberiség történetének legrégibb korszakaiba, de egyes maradványai még ma is megtalálhatók a műveltebb népek körében is, azok szellemi lomtárában. Az ősi népek életében a mágiának igen nagy a jelentősége, de az úgynevezett fejlett társadalmak babonáihoz is nagyon sok mágiás szokás és tevékenység kötődik napjainkban is.
Az ókori babilóniai asztrológiában a jövőlátás – időnként elég primitív formája - keveredik az akkor sarjadó csillagászati tudománnyal. Ókori Egyiptomban a mágia nyomai a valláshoz, a mitológiához szorosan kapcsolódnak. A régi egyiptomi vallás számos emléke maradt hátra az utókorra, de az emlékek jelentős része a királyok, a papok vallását idézi, kevésbé ismert az egyszerű nép vallása.
Az állatkultusz a köznép szerint
Az állatkultusz az egyiptomi ősvallásban fontos szerepet játszott. A másvilágról a régi egyiptomiak körében nem volt egységes a nézet. Egyesek úgy gondolták, hogy az elmúlás után a halott az égen csillaggá változik, vagy hajón megy keresztül az égi óceánon, míg mások azt, hogy állattá változik, például madárrá, és így repülve jut el a boldogok szigetére. A régi egyiptomi mitológia, a vallás írásos és rajzos emlékeket hagyott hátra, amelyek értelmezése az újkor régészeire, történészeire várt. A régi Piramisszövegek a királyi temetkezésekről szólnak, míg a Koporsószövegek már a közép-birodalom emlékei. Később a halottak könyvét már papiruszra írták. Ezeknek az emlékeknek megfejtéséből, elemzéséből az utókor tudósai azt a következtetést vonták le, hogy a régi egyiptomiak az egyes természeti jelenségekben titokzatos természetfeletti erők hatását vélték felfedezni. Ezeket a titokzatos erőket kifejező és tömör formában, hieroglif írásban és rajzokban ábrázolták. Az ábrák: emberi, állati, növényi formákat és tárgyakat hordoznak, így adták fel a leckét a régi egyiptomiak a mai tudósoknak, akikre az ábrák megfejtésének feladata hárult.
Mágusok, a tudósok mesterei
Az ókori egyiptomi társadalom irányításában, uralkodók tanácsadásában a papok és az asztrológusok mellett a mágusok is fontos szerephez jutottak. Ez utóbbi két csoport nem kizárólag a babona talaján töltötte be hivatását, hiszen ők a régi görög tudósok, Platon, és Pithagorasz mesterei is egyben. A régi egyiptomiak fantáziáját a két titokzatos égitest, a Nap és a Hold és ezeknek járása izgatta nagymértékben. A napfogyatkozást, a holdfogyatkozást úgy a mágusok, mint az asztrológusok mindig belekalkulálták jóslásaik, machinációik sorába. Szentkönyveik is sokat foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, és mítoszaik mélyén nagyon sokszor találkozunk az égitestekkel, különösen a Nappal. Napszem-mítoszuk a napjárást színezi ki mágikus töltettel.
A déligyümölcsökről dióhéjban
2021. december 15.
A citrusfélék közül hazánkban a citrom, a narancs, a mandarin, a grépfrút és a pomelo a legkedveltebb.
Narancs
Legendásan nagy C-vitamin-tartalommal bír, emellett tele van glutationkoenzimmel, antioxidánsokkal: karotinnal, flavonoidokkal és limonoidokkal. Ezek együttesen veszik fel a harcot a vírusok ellen, védik a szervezetet a sugárzás ártalmaitól, továbbá képesek hatástalanítani a toxikus nehézfémeket. A narancs a kalciumnak a gyorsan felszívódó, bioaktív változatát tartalmazza.
A narancs rostjai közül a pektin gátolja a zsírok és a koleszterin felszívódását, ezáltal csökkenti a vér koleszterinszintjét.
Közvetett úton mérsékli a májban történő koleszterinképződést, így az érelmeszesedésen kívül az epekőképződés megelőzésében is nagy szerepe van. Emellett képes megkötni a vastagbélben a rákkeltő anyagokat, ezáltal felgyorsítja távozásukat a szervezetből.
Grépfrút
Átmenetet képez a narancs és a pomelo között. Mindkettő zsírégető enzimet tartalmaz, így a fogyókúra sikerességét is támogathatják.
Energia- és szénhidráttartalma csekély (38 kcal, 9,6 g szénhidrát), fogyasztása nem emeli meg túlzottan a vércukorszintet, ezért cukorbetegek étrendjébe is beiktatható. C-vitaminban gazdag (61 mg/100 g), emiatt az immunrendszer őrének nevezik. Megemlítendő B1– és B2-vitamin-tartalma, valamint káliumtartalma is, bár ezek a narancsét nem érik el. A narancshoz hasonlóan a pomelo is tartalmaz antioxidánsokat.
