4 tünet, amellyel azonnal orvoshoz kell fordulni!

2022. január 22.

Hazánkban a szív-és érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások több, mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet.

Rizikófaktorok

Jellemző kép – különösen ünnepek táján -, hogy egész nap rohanunk, egyre nagyobb stresszben élünk, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyasztunk, a lakosság közel 30 százaléka dohányzik. Ezen felül a mozgásszegény életmód és az elhízás is nagymértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri betegségek megjelenéséhez. Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe, azok esetében, akiknél megfigyelhető a szív-és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata.

4 figyelmeztető tünet

A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához  kapcsolódó hormonális változások miatt a nők esetében is gyorsan nő a gyakoriságuk, így ettől az életkortól a kockázat a két nem tagjai között közel azonos. A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

Mikor kell ezt megtenni?

1. Mellkasi fájdalom esetén (még akkor is, ha ez sokszor  csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban).
2. Ha légszomjat, fulladást vagy esetleg nehézlégzés-érzést tapasztalunk.
3. Amennyiben nyugalmi állapotban szívdobogás-érzés, magas pulzusszám jelentkezik.
4. Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság esetén.

Milyen vizsgálatokra van szükség?

A megelőzés legbiztosabb módja, ha nemcsak a fenti tünetek észlelésekor, de tünetmentes állapotban is, évente elvégeztetünk egy komplex kardiológiai szűrővizsgálatot. A szűrés az alábbi lépéseket foglalja magában:

• laborvizsgálat vérvétellel (nemcsak szív-érrendszeri rizikófaktorokra, hanem minden szervrendszerre kiterjedő általános vizsgálat),
• a panaszok, korábbi betegségek, jelenlegi fizikai állapot felmérése kardiológussal,
• teljeskörű fizikális vizsgálat (nem csak kardiológiai jellegű),
• nyugalmi EKG,
• szívultrahang,
• terheléses EKG,
• leletek és a teendők összefoglalása, átbeszélése írásban és szóban,
• szükség esetén gyógyszerfelírás és/vagy életmódbeli javaslatok.

Mi okozhat halláscsökkenést?

2022. január 21.

Hallásromlás több okból is bekövetkezhet és lehet átmeneti vagy tartós… Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát a halláscsökkenés gyakoribb kiváltó okairól és kezelésükről kérdeztük.

Ahhoz, hogy hallásunk tökéletes legyen, a külső-, közép- és belsőfül, illetve a hallóidegek összehangolt működésére van szükség. Bármelyik területen is keletkezik zavar, azt a hallás csökkenése jelzi, de egyéb tünetek is kialakulhatnak: sokan fülzúgásról, zajérzékenységről, vagy szédülésről is beszámolnak. Amennyiben a hallójáratban, a dobhártyával, vagy a hallócsontokkal van gond, akkor vezetéses halláscsökkenésről beszélünk, ha mélyebben van a probléma, akkor percepciós, vagy idegi halláscsökkenésről van szó.

Gyulladás, elzáródás a külső fülben

Átmeneti halláscsökkenést okozhat a külsőfül-gyulladás, ami elsősorban a hallójárat felázása, ill. mikrosérülése kapcsán alakulhat ki. Jellemzően a medencék, fürdők vizében található baktériumok okozzák, ezért nevezik ezt a betegséget úszófülnek is. Antibiotikumos tamponnal helyileg jól gyógyítható, így az átmeneti hallásromlás is megszüntethető.

Halláscsökkenést okozhat a hallójáratba kerülő idegen test, vagy a túlzott fülzsírtermelődés miatt kialakult fülzsírdugó is. Ha az eldugult fület szakorvos sérülésmentesen, szakszerűen kitisztítja, a hallás is újra a régi lehet.

Elváltozások a középfülben

A vírusok, vagy baktériumok által okozott heveny középfülgyulladás általában nagy fájdalommal jár, főleg ez viszi orvoshoz a beteget, nem is elsősorban a gyulladás miatt kialakult hallásromlás. Gyógyszeres kezeléssel azonban mindkét tünet megszüntethető. Bonyolultabb a helyzet, ha a gyulladás következtében a dobhártya perforálódik A dobhártya átszakadása nem csak gyulladás következtében alakulhat ki – teszi hozzá dr. Fülöp Györgyi. „Idegentest, vagy erős nyomásváltozás (repülőn), a fület ért ütés vagy hangos durranás kapcsán is kilyukadhat a dobhártya. Jó hír, hogy az esetek többségében magától begyógyul, ha mégsem, akkor műtéti úton helyreállítható a folytonossága, így a dobhártya perforáció miatti hallásvesztés is korrigálható.”

Ép dobhártya mellett is kialakulhat halláscsökkenés, ha a középfülben elhelyezkedő hallócsontocskák sérülnek, elpusztulnak, mozgathatóságuk csökken. Otosclerosis esetén pl. a kengyel talpa becsontosodik a csiga bejáratába, a halláscsökkenés mellett gyakran jár fülzúgással is. Ez esetben is a műtét jelentheti a megoldást.

Ha órákig trónol a kicsi

2022. január 21.

A székrekedés hátterében testi és lelki okok – betegség, folyadék-hiány, rostszegény táplálkozás, szorongás – is szerepelhetnek. Intő jel, ha a székletürítés fájdalommal jár, a gyermek hasa felpuffad, alsóneműje összepiszkolódik.

Ügyelnünk kell rá, hogy a szobatisztaságra szoktatás során ne keltsünk bűntudatot a gyermekben. Ha eleinte nem is sikerül a “bilire-ülés”, ne alakítsunk ki a gyermekben szorongást a székeléssel kapcsolatban.

Székrekedés – ha nem iszik eleget a kicsi

A székrekedés egyik fontos kiváltó oka az lehet, ha a gyermek nem iszik eleget, különösen megfázás, influenza vagy éppen a forró nyári napok idején. Ilyenkor a fokozott izzadás miatt a bél megpróbál minden folyadékot felszívni a székletből, ez pedig a széklet száraz és kemény, az ürítés pedig fájdalmas lesz. E fájdalomélmény miatt a gyermekben félelem alakulhat ki, így a székrekedés tovább súlyosbodhat.

Székrekedés – szorongás

A szorongás is székrekedést válthat ki. Problémát okozhat, ha a szülők túl sokat aggódnak a széklet elmaradása miatt, attól félve, hogy gyermeküknek bélelzáródása vagy bélcsavarodása lesz, holott normális esetben két ürítés között egy-két nap is eltelhet. Ez az aggodalom a gyermekre is átragadhat, és ő is szorongani kezd. Türelmesnek kell lennünk, amikor szobatisztaságra akarjuk szoktatni a gyermeket, a szidás vagy a kényszer ugyanis csak ront a helyzeten.

Intő jelek

Intő jel, hogy valami nincsen rendben, ha a szülők az tapasztalják, hogy a székletürítés rendszeresen fájdalommal jár, a gyermek hasa felpuffad, alsóneműje összepiszkolódik. Ha a szorulás rendszeressé válik, és akár három-négy nap is eltelik két székelés között, orvoshoz kell fordulni.

Mit tehetünk a szorulás elkerülése érdekében?

A szorulás elkerülésére léteznek természetes módszerek:

• Itassunk gyermekünkkel  napi egy-másfél liter folyadékot: leginkább teát, frissen csavart gyümölcslevet vagy tiszta vizet. A helyes táplálkozás is kiemelt fontosságú, a rostban gazdag élelmiszerek ugyanis nagymértékben fokozzák az anyagcserét.
• Iktassunk be az étrendbe minél több nyers élelmiszert, friss gyümölcsöt, zöldséget – pl. barackot, dinnyét, szilvát, szőlőt, paprikát, paradicsomot, uborkát vagy hagymát –, mert ezek magas rost- és víztartalmuk miatt könnyen emészthetőek. Ne adjunk viszont túl sok répát, almát vagy banánt a kicsinek, mert ezek inkább fogják a székletet. Szintén magas a rosttartalma a teljes kiőrlésű gabonaféléknek, pl. a barna kenyérnek és a korpával dúsított készítményeknek. Reggelire kínáljunk gyermekünknek gabonapelyhet, müzlit vagy zabkását, használjunk teljes kiőrlésű lisztet és korpát a sütéshez és a főzéshez.
• Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a rendszerességre: alakítsuk ki a biliztetés vagy WC-re járás meghatározott idejét, például 10-15 perccel reggeli vagy vacsora után. Teremtsünk ideális állapotokat a mellékhelyiségben: pl. tartsunk ott gyermekkönyveket, képregényeket, biztosítsunk megfelelő hőmérsékletet és kényelmet, hiszen a hideg és elhanyagolt WC ellenkezést válthat ki. Ugyancsak jótékonyan hat a bélműködésre a mozgás: menjünk gyakran ki a játszótérre, sétáljunk sokat, a nagyobbakat vigyük el biciklizni vagy kirándulni. Szintén segíthet, ha időnként óvatosan megmasszírozzuk a kicsi hasát, mert ezáltal mozgásra serkentjük a beleket, s ezzel megkönnyítjük az emésztését.

A vizsgadrukk 7 ellenszere

2022. január 20.

Vizsgaidőszak: tanulás. Kávé: literszámra. Étvágy: nem sok. Édesség: bármennyi. Halogatás: az van! Gyomorideg: mindennap. Átaludt éjszaka: egy sem. Sikerélmény?  

Talán nem létezik olyan diák, akit nem érintenek a fentiek legalább egyszer az életben. A vizsgák a teljesítményről szólnak, a megmérettetésről, a versenyről, a bizonyításról. Aki ilyenkor jó eredményt szeretne, az valamilyen szintű stresszt él át, ami segítheti vagy gátolhatja a siker elérésében.

Teljesítmény-szorongás görbe

A stressz elméletei között van egy, amely a megélt stressz intenzitását (az átélt szorongást) hasonlítja össze a teljesítménnyel. Ezen elmélet szerint, ha egyáltalán nincs szorongás, akkor nincsen, ami motiválná a személyt a jó teljesítményre, ezért az nem is lesz magas. Viszont az is gátolja a magasszintű teljesítményt, ha a szorongás túl nagy.

Jó hatással van a sikerre egy optimális szintű szorongás, ami jelen van, de nem gátolja a gondolkodást, figyelmet és a többi tanuláshoz szükséges folyamatot.

Akit jelenleg is érint a vizsgaidőszak és a vele járó szorongás, biztosan már sokmindent kipróbált: időben kezd el tanulni, még a vizsgák előtt; lecsökkenti az éjszaka átaludt órák számát; növeli a mindennap elfogyasztott kávé, redbull, cigaretta stb. adagját.

A légkondival fűteni is lehet?

2022. január 20.

„Már a légkondicionáló kiválasztásánál érdemes mérlegelni, hogy otthonunkat sokkal komfortosabbá tehetjük olyan klímával, amellyel nem csak hűteni, de fűteni is tudunk. Az ilyen típusú berendezések számos előnnyel bírnak a hűtésfunkción túl. Kiegészíthetjük velük a fűtést, enyhíthetjük a magas por, vagy allergénanyag-koncentrációt a lakás levegőjében, és még energiát és pénzt is spórolhatunk” – mondta Váradi György lakossági klíma szakértő.

Felejtsük el a hősugárzót

Bár sokan gondolják, azt hogy klímával fűteni épp olyan drága mulatság, mint az elavult hősugárzó készülékekkel, ez a mai modern berendezések használatával már koránt sincs így. Sőt!

„Ha a külső hőmérséklet nem megy -5 C fok alá, a klímával való fűtés egyszerű és energiatakarékos. Invertes berendezéssel ugyanez akár -20 C foknál is elmondható” – mondta a szakértő.

Az őszi és kora téli időszakban, amikor a lakásban már fázunk, de a teljes fűtést még nem akarjuk elindítani, vagy a gyerekek szobájában szeretnénk kicsit meleget csinálni, ideális választás lehet, ha a légkondicionálót használjuk.

A klímaberendezések a hőszivattyú elv alapján fűtenek, amely azt jelenti, hogy az elektromos energiát nem a hő előállítására, hanem a hő szállítására használják fel, így a bevitt energiának a többszöröse kapható meg melegként. És a családi kasszában évente több tízezer forint maradhat az eddig kifizetett fűtésköltségből.

Életmentő tisztítás, évente kétszer

A kettős funkciójú klímáknál nagyon fontos, hogy ne csak a nyári, de az őszi hónapokban is végeztessük el szakemberrel a szezonális klímatisztítást, mert az egészséges légáramlást fűtéskor is szükséges biztosítani.

A megfelelő tisztítást indokolja, hogy a használat során a szűrők elpiszkolódnak, a nagy mennyiségű levegő áramoltatásával a levegőben lévő szennyeződések – úgy, mint például por, atkák, penészgomba spórák – nem csak a szűrőkön, hanem a belső felületeken is lerakódhatnak. Ezek a lerakódások egyrészt akadályozzák a berendezés optimális működését, így csökken a hatékonyság, miközben nő a villanyszámla.

Az örömhormon pótlása télen

2022. január 19.

Az örömhormonnal kapcsolatos ismereteink hiányosak, sokszor ellentmondóak. A szerotonin hiányát számos betegséggel hozzák összefüggésbe, így például a migrénnel, depresszióval, idegi-, étkezési- és szexuális zavarokkal, vagy akár a premenstruációs szindrómával is.  

Mi csökkentheti a szerotonin szintjét?

Számos kutatás született már e témában, amelyek széleskörű összefüggéseket vizsgáltak. Így például kiderült, hogy a menopauza alatt az ösztrogénszint csökkenésével a szerotoninszint is csökken, ami hozzájárulhat a hangulatváltozásokhoz. A hiányállapot ugyanígy beindítja a „kívánósságot” is, vagyis a szervezet bizonyos ételek utáni vággyal próbálja növelni az örömhormon szintjét. Ugyanez érvényes a premenstruációs szindrómánál is, amelynek tüneteit valószínűleg a nemi hormonok és a szerotonin kölcsönhatása okozza. Vagyis a menstruáció előtti napokra jellemző idegesség, lehangoltság, bizonyos ételek utáni sóvárgás és csökkent libidó is ezzel függhet össze.

Egy argentin kutatásból az is kiderül, hogy a két műszakban és csak éjszaka dolgozóknak is alacsonyabb a szerotoninszintje, mint azoknak, akik hagyományosan, nappal dolgoznak. Ez pedig jelentősen növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának esélyét. 

A szerotonin csökkenésének jele lehet a túlzott evés is, hiszen a szénhidrátbevitel csak rövid ideig emeli a szerotonin szintjét. Vagyis akár az örömhormon hiánya miatt kialakult szomorúság, téli lehangoltság is okozhatnak plusz kilókat, amennyiben édességgel, süteménnyel szeretnénk becsapni az agyunkat.

Hogyan növelhetjük a szerotonin szintjét?

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a fizikai aktivitás szerepét. Ugyanis az edzés is egyfajta stressz a test számára, amelyhez azonban – megfelelő és rendszeres gyakorlás mellett – a szervezet alkalmazkodni kezd és növeli a stresszválaszban résztvevő anyagok termelését: például a noradrenalinét és a szerotoninét is. Hasonló anyagok termelődnek a szerelmi együttlét során is, amelyek felpezsdítik a vérkeringést és általános jó érzést okoznak. Télen a legfőbb probléma a napfény hiánya. A napfény ugyanis kifejezetten javítja a hangulatot, hiszen optimális szintre hozza a szerotonin-szintet. Így a déli órák kivételével érdemes minél több időt a szabadban tölteni. Bizonyos vitaminok, ásványi anyagok is hozzájárulnak a szerotonin termelődéséhez. Ilyen például a B5 és a B6-vitamin.

A B5-vitamin a szerotonin és az acetilkolin termelését támogatja, és egyes kutatások szerint a memóriát és a koncentrációképességet javító hatásán kívül a szorongás, a depresszió kezelésében is hasznos lehet. A B6-vitamin szintén nélkülözhetetlen a szerotonin szintézishez. Erős az összefüggés a depresszió és a folsav hiánya közt is. Ezért fontos tudni, hogy egyes gyógyszerek, például az aszpirin, a barbiturátok, a görcsoldók, az orális fogamzásgátlók folsavhiányt idézhetnek elő a folsav felszívódásának gátlása révén.

A kockázatos öndiagnózis helyett azonban minden szokatlan tünet esetén forduljunk orvoshoz, csak így derülhet fény a problémáink pontos okára, és kezdődhet el egy hatékony kezelés!

Örök fogadalom – Fogyás, koplalás nélkül

2022. január 19.

Az év eleji fogadalmakból a fogyókúra sem hiányozhat, de íme néhány valóban szuperhatékony ötlet.

1. Ne koplaljunk, együnk elegendő mennyiséget!

Ha megvonjuk magunktól (főként kedvelt) ételeinket, a legjobb módja annak, hogy előidézzük a farkaséhséget a főétkezések között, és nassoljunk! Tehát ehetünk pl. csokit is, de csak jó minőségűt és pici szeletet.

2. „A rost”, mely csillapítja az éhséget

A rost elősegíti a fogyást, mert telítettségérzetet kelt a gyomorban, amikor vízzel érintkezik. A bőséges folyadékbevitel nagyon fontos.

3. Fókuszban a menta

Kedvünk van „valami jót” fogyasztani, bár nem szeretnénk hízni? Először mérjük fel, hogy valóban éhesek vagyunk-e, és miért van szükségünk az evésre. Ha nem igazán tudjuk megindokolni ezt a vágyat, egy hatékony ötlet a nassolás elkerülésére: mossunk fogat mentolos fogkrémmel, majd készítsünk mentateát.

4. Ne hagyjunk ki étkezést!

Ha nem rendszeresen étkezünk, mert nincs időnk egy-egy főétkezésre, sokkal nagyobb a kísértés a sós-édes ropogtatnivalók fogyasztására. És ha a következő étkezésig nassolgatunk, azt kockáztatjuk, hogy egyre gyorsabban és többet eszünk bizonyos hizlaló, egészségtelen finomságokból. Sokkal többet ér, ha „táplálkozási irányt változtatunk”, és apróra vágott gyümölcsöt, vagy sárgarépa-, ill. egyéb zöldségrudacskát ropogtatunk az étkezések között. A rendszeresen, adott időben fogyasztott menünk pedig kiegyensúlyozott étrendet tükrözzön.

5. Masszírozás

Szánjunk naponta néhány percet lábaink, kritikus testrészeink masszírozására. Használjunk masszázsolajakat. Az ily módon történő, rendszeres masszírozás karcsúsító hatása mellett hasznos a narancsbőr ellen is.

6. Fantáziadús étrend

Ha monoton, egyoldalú módon, mindig ugyanazt főzzük, sokkal jobban vágyunk valami finomságra az étkezés végén. Ezért nagyon fontos bevetni a fantáziánkat a konyhában is: készítsünk újszerű, könnyű, finom fűszerekkel ízesített, mindenféle színes zöldséggel-gyümölccsel variált ételeket.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2022. január 18.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.

• Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
• Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
• Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

A külső hőmérséklet befolyásoló lehet, de ez ne általános

Tény, hogy a külső hőmérséklet befolyásolhatja a vérnyomás alakulását. Általában a meleg tágítja az ereket, így a vérnyomás csökkenhet. A hideg inkább az érösszehúzódást váltja ki, emiatt a vérnyomás emelkedhet. Azonban ez nem általános. Van beteg, aki nyáron kevesebb vérnyomáscsökkentőre szorul, mint télen, de ez nem mindenkinél van így.

Akinél ez a jelenség létezik, semmi mást nem kell tenni, mint szakorvoshoz fordulni, és a vérnyomás ellenőrzése mellett a vérnyomáscsökkentő gyógyszer adagját a kívánalomnak megfelelően kell módosítani. Hangsúlyozni kell, hogy a hipertónia nem minden esetben jár tünetekkel, ezért érdemes rendszeresen megmérni, hogy kiderüljön a probléma!

Mandulakő is okozhat rossz szájszagot

2022. január 18.

Kövek több ponton is kialakulhatnak a szervezetben. A vese- és epekő mellett a mandulákban is létrejöhetnek kemény és olykor fájdalmas képződmények. Jelenlétükre a kellemetlen lehelet is felhívhatja a figyelmet.

Torokmandula – az immunrendszer védőbástyája

A szájpad, vagy torokmandula a torok hátsó részén elhelyezkedő, mirigyszerű, szőlőfürtre hasonlító, páros nyirokszerv. Immunrendszerünk őrbástyájaként is szokás emlegetni, hiszen jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzésében és leküzdésében. A mandulákat nyirokszövetek alkotják, benne limfociták találhatók, mely a fehérvérsejtek egyik, a nyirokszervekben felhalmozódó típusa – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ha kórokozó kerül a szervezetbe, a fehérvérsejtek feladata azok legyőzése. A mandulák tehát egyfajta szűrőként is működnek, amelyen a levegőből a torokba jutó baktériumok és vírusok fennakadhatnak.

Így keletkeznek a mandulakövek

A mandulák felülete egyenetlen, belseje mély járatokkal tagolt. Itt a kórokozók és egyéb anyagok, elhalt sejtek és nyák összegyűlik, majd apró fehér foltok formájában megjelenik a mandulákban. Mandula kövek akkor keletkeznek, ha az összegyűlt anyag megkeményedik, vagy elmeszesedik. Ez rendszerint akkor következik be, ha a betegnél a mandulák krónikus gyulladása alakult ki, vagy visszatérő mandulagyulladástól szenved.

Mikor kell gyanakodnunk?

A mandulakövek eltérő nagyságúak és elhelyezkedésűek lehetnek. Bizonyos esetben csak a röntgen, vagy CT vizsgálat segíthet kimutatni a jelenlétüket, melyre az alábbi tünetek utalhatnak:

• rossz lehelet,
• torokfájás,
• néhány esetben a kövek szabad szemmel is jól láthatóan megjelennek a mandulákon, fehér folt formájában,
• a kő elhelyezkedésétől és nagyságától függően okozhat akár nyelési nehézséget, fájdalmat is,
• duzzadt, megnagyobbodott mandula, esetleg fülbe sugárzó fájdalom is jelentkezhet.

A globális antibiotikum-fogyasztás 46 százalékkal nőtt

2022. január 17.

Két évtized alatt 46 százalékkal nőtt a globális antibiotikum-fogyasztás – derül ki a Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.

Az antibiotikum rezisztenciáról folyt globális kutatási (GRAM) program keretében, amely átfogó elemzést ad az emberek teljes antibiotikum-fogyasztásáról világszerte, 204 ország adatait vizsgálták 2000 és 2018 között.

Az antibiotikumok helytelen használata a gyógyszereknek ellenálló fertőzések fontos előidézője, az antibiotikum-fogyasztásól azonban kevés adat áll rendelkezésre – olvasható az Oxfordi Egyetem közleményében.

A kutatók, köztük az egyetem szakemberei új megközelítést alkalmaztak, amely magában foglalt statisztikai modellezési technikákat, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban a háztartásokról gyűjtött nagyszabású felméréséket és az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) gyógyszereladási adatait.

A globális antibiotikum-fogyasztás mintázatának megértése segít bennünket abban, hogy számos közegészségügyi kihívásra választ adjunk – közölte Annie Brown, a tanulmány első szerzője.

A tanulmány szerint Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten magas az antibiotikum-fogyasztás aránya, a Szaharától délre fekvő térségekben és Délkelet-Ázsia egyes részein nagyon alacsony. Egyes országok között akár tízszeres is lehet az antibiotikum-fogyasztás aránya.

Miközben a globális fogyasztás aránya 46 százalékkal nőtt 2000 és 2018 között, a magas jövedelmű országokban ez az arány viszonylag stabil maradt, a közepes és alacsony jövedelmű országokban azonban 76 százalékkal nőtt ezen időszakban az antibiotikumok használata.

A legnagyobb növekedést – 116 százalék – Dél-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten – 111 százalék – mutatták ki az adatelemzők.

A széles spektrumú penicillin fogyasztása a magas jövedelmű országokban a legnagyobb arányú és Dél-Ázsiában a legalacsonyabb – olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján közzétett közleményben.