Magas vérnyomásnál nem elég a vérnyomás ellenőrzése

2023. november 07.

A magasvérnyomás betegség korántsem elég csupán a vérnyomást monitorozni, a kivizsgálásnak számos további vizsgálatot tartalmaznia kell. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet. 

Az otthoni mérés nem elég

Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Gyakori jelenség a fehér-köpeny szindróma is, ami arra vonatkozik, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért értéke lesz magas, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

– Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM.  Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve – sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.

A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet. 

Gondolkodjunk pozitívan – új erőt adhat

2023. november 07.

A pozitív életszemlélet a boldogság egyik kulcsa lehet – így mi lenne, ha csak a jó oldaláról néznénk az életet? Bosszankodás, rágódás, csak a rosszra figyelés helyett?  Ha megfogadjuk, tekinthetjük követendőnek az optimista ember életszemléletét, aki örömét leli minden – akár a legapróbb – kedvező dologban, miközben viszonylagossá teszi mindazt, ami „kevésbé jó” az életben. Egyúttal megőrzi a reményt a bajban is, és a leggyakrabban árad belőle az életöröm. Ismerjük meg hát közelebbről az ilyen pozitív életszemlélet elérésének néhány eszközét.

A pozitív gondolkodásmód és az optimizmus könnyít az élet terhein. Fenntartja a jó közérzetet minden helyzetben, de az egészségnek is kedvez.  Egy múlt évben megjelent, francia tanulmány pl. kimutatta, hogy azon személyek életkilátásai, akik rózsaszínben látják a világot, átlagosan 11-15%-kal meghosszabbodnak. Amellett megnő az esélyük arra is, hogy 85 évig, vagy annál tovább éljenek. Egy másik, amerikai tanulmány szerint, melynek készítői – 200 000 kísérleti alany 13 éven keresztül történő vizsgálata után – megállapították, hogy csökkent a szív- és érrendszeri betegségek kockázata azoknál, akik optimista lakatúak voltak.

Bízzunk magunkban

A pozitív életérzés, hozzáállás az élet dolgaihoz lelkiállapot kérdése. Könnyű pozitívnak lenni, amikor jól mennek a dolgok, de szinte lehetetlen, amikor az élet bonyolulttá válik – úgy gondoljuk? Ha igen, tévedünk: az optimista embereknek sem könnyebb az élete, mint a miénk, nem mentes a nehézségektől, kétségbeejtő pillanatoktól. Nekik is vannak komoly gondjaik, ők is megpróbáltatásokon, kételyekkel teli, nehéz időszakokon mennek keresztül, de képesek bízni magukban. Úgy vélekednek, hogy az adott időben a legjobb támpontok szerint hozták meg döntéseiket, és könnyedén átjutottak a legyőzhetetlennek tűnő akadályokon is

Mosolygós, kíváncsi, kreatív természetűnek ismerjük az optimista embert, akit tehát szintén nem kerül el a gond, a bánat, de az életbe vetett hite, lelkiereje aktívvá és soha nem passzívvá vagy sajnálattal telivé teszi a bajok láttán. Ha pozitív esemény történik vele, azt hajlamos elismerni, olykor magának tulajdonítani, és úgy gondolni, hogy annak hatásai tartósak lesznek, életének más területein is. Ha nagy gondban van, akkor viszont a leggyakrabban úgy véli, hogy az külső okoknak tudható be, de csak átmeneti, és egy adott helyzetre jellemző.

Miért nem kapok levegőt?

2023. november 06.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Akut vagy krónikus légszomj?

Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.

„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”

Tünetei lehetnek:

• nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
• szorító érzés a mellkasban,
• fulladás érzés,
• a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.

A légszomjnak sok oka lehet

• A légszomj valamilyen alapbetegség tünete, az esetek többségében a szív és a tüdő rendellenes működéséből ered, de jelezhet például reflux betegséget, vérszegénységet is és az elhízottak körében is gyakrabban fordul elő. 
• A hirtelen jelentkező légszomj akár tüdőembólia, légúti elzáródás, fulladás, vagy életveszélyes allergiás reakció – anafilaxia – tünete is lehet.  
• A stressz és a szorongás miatt is érezhetjük úgy, hogy nehezen vesszük a levegőt.
• Alacsony vérnyomás és szívbetegségek is okozhatják.
• Terhesség esetén is jelentkezhet.
• Asztmát, COPD-t, tüdőgyulladást, esetleg tüdődaganatot is jelezhet.

A reggeli sport csökkenti a rák kockázatát

2023. november 06.

Korábbi kutatások is kimutatták már, hogy a rendszeres fizikai aktivitás kimutathatóan csökkenti a rák kialakulásának rizikóját. Az azonban eddig nem volt világos, hogy vajon a napszak ebben szerepet játszik-e.

A szakértők eredményeiket az International Journal of Cancer című tudományos lapban mutatták be.  Jakob Weitzer és Kyriaki Papantoniou, a Bécsi Orvosi Egyetem epidemiológiai részlegének munkatársai a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem, valamint Manolis Kogevinas és Gemma Castano-Vinyals, a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) munkatársainak közreműködésével azt az elméletet vizsgálták, hogy a reggeli órákban végzett sport nagyobb mértékben csökkenti-e a prosztata- és a mellrák kialakulásának kockázatát, mint a más időpontokban végzett testedzés.

Az elmélet egy kísérleti vizsgálat eredményein alapult, mely szerint a délután vagy este végzett fizikai tevékenység eltolhatja a melatoninritmust. A melatonin nevű hormont az emberi test főként este termeli, egyes tanulmányok összefüggésbe hozták a rák rizikójának csökkenésével.

Egy többesetes kontrollvizsgálat során 2795 személy részvételével figyelték meg közelebbről a jelenséget.

A sport prosztata- és mellrák ellen védő hatása akkor a legnagyobb, ha a testmozgást reggel 8 és 10 óra között végzik. Férfiaknál hasonló hatás mutatkozott az este 7 és 11 óra között végzett mozgás esetén is.

A résztvevők kronotípusa – tehát az, hogy főként reggel, vagy inkább este aktívak – befolyásolta az eredményeket. Ezek szerint a reggeli sport különösen azokra van jó hatással, akik úgynevezett éjszakai baglyok. „A testmozgás időpontja nyilvánvalóan hatással van a nemi hormonok és a melatonin termelődésének ritmusára és a tápanyagcserére is” – összegezték a szakértők.

Őszi sünidő: ne szúrjunk ki velünk!

2023. november 05.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet. Óvatosan bolygassuk a levélkupacokat!  

A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára (téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken). Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg.

Első lépésben lehetőleg ne vasvillával kezdjünk neki a munkának, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat.

Az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bonjuk el.

A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra (az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül).

Éjszaka jobban fáj a válla? Ez lehet az oka

2023. november 05.

A vállfájdalom oka negyven éves kor felett sokszor a Rotátor-köpeny sérülése, ami azonban sportolók – úszók, kézilabdázók, teniszezők – akár jóval fiatalabb korban is küzdhetnek. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint életkortól függetlenül lehetséges megszabadulni a fájdalomtól és visszanyerni a mozgás szabadságát.  

A váll fokozott terhelése rizikófaktor

A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Ez elsősorban azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen kockázatot jelent ebből a szempontból, ha valaki hasonló terheléssel járó munkakörben dolgozik, például rakodómunkás, árufeltöltő. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Negyven-ötven év felett azonban bárki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt. 

Éjszaka erősebb lehet a fájdalom

Sokakat az ijeszthet meg, ha esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk- hiszen úgy érzik, akkor nem is terhelik. Ez azonban jellemző lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.

A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ. 
– 25 éves kor alatt: gyulladás és ödéma jelentkezik, ám az egyszeri nagyobb sérülés ebben az életkorban is gyors és jelentős állapotromlást okozhat. 
– 25-40 éves kor között: a gyulladás következményeként kialakulhat hegesedés, degeneráció.
– 40 éves kor felett: az esetleg már károsodott köpeny könnyebben el is szakadhat. 
Akármikor is mutatkoznak a Rotátor-köpeny sérülésének tünetei, az időben elkezdett kezeléssel nem csak a fájdalomtól szabadulhatunk meg és a teljesítményünket fokozhatjuk, de megúszhatjuk akár a jelentős mozgásbeszűkülést is, újra sportolhatunk, dolgozhatunk.

Lakásfelújítás: 4 dolog, amire érdemes gondolni

2023. november 04.

A lakásfelújítás izgalmas kaland: új színek, formák, esetleg bútorok varázsolhatják szebbé és praktikusabbá a mindennapokat, miközben modernebbé, ezáltal komfortosabbá alakíthatjuk az otthonunkat. Ahhoz azonban, hogy a végeredmény olyan legyen, amilyennek megálmodtuk, igen sok tervezésre lesz szükségünk, nem is beszélve a költségekről és a lehetséges fennakadásokkal járó stresszről. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mik azok, amikre mindenképp érdemes gondolni, hogy a lakásfelújítás ne végződjön idegösszeomlással.  

1. Számoljunk a költözéssel!
Egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora mértékű lakásfelújítással tervezünk, illetve hogy mely helyiségeket fogja érinteni a renoválás. Ha például csak a konyhát szeretnénk megújítani, akkor néhány kellemetlenséggel ugyan, de kibekkelhetők a felújítás hetei anélkül, hogy el kellene hagynunk az otthonunkat.

Teljes felújítás esetén viszont célszerű a munkálatok idejére elhagyni az ingatlant, a zaj, a por, a szakemberek ki-be járkálása ugyanis zavaró lehet, és igen nehéz lenne fenntartani a mindennapi rutinunkat, ha nincs fürdő- vagy hálószobánk. Ilyen esetben célszerű közelben lakó rokonnál vagy egy apartmanban eltölteni pár napot – ezeknek a költségeivel pedig ne felejtsünk el számolni!

Messzire azonban nem ajánlott a lakásfelújítás alatt utazni, hiszen érdemes rendszeresen beugrani a munkálatok helyszínére. Napi egy látogatással nyomon lehet követni, hogy úgy és olyan ütemben halad-e a kivitelezés, ahogy a tervben szerepel, illetve pontos instrukciókkal láthatjuk el a szakembereket is. Előfordulhat, hogy a lakás kora, annak műszaki vagy statikai állapota miatt módosítani kell az előre megbeszélteken.

A sebgyógyulás korszerű dietoterápiája

2023. november 04.

A tápláltsági állapot nagymértékben meghatározza az alkalmi sebek, a betegek tápláltsági állapota pedig jelentékeny mértékben befolyásolja a műtéti sebek gyógyhajlamát.

Kóros tápláltsági állapot – malnutríció – esetén a sebészi beavatkozások kockázata számottevően nő, a sebgyógyulás elhúzódik, csökken a varratokkal egyesített műtéti seb szöveteinek szakítószilárdsága, s a sebgyógyulás szignifikánsan gyakrabban szövődményes, mint megfelelő metabolikus körülmények esetén [1]. Azonban a sebek különböznek egymástól attól függően, hogy hol helyezkednek el, mennyire mélyek, milyen alakúak, továbbá mitől keletkeztek.

Elsődleges és másodlagos sebgyógyulás

A seb olyan kóros állapot, amely spontán vagy külső behatásra a bőr folytonosságának megszakadásával, a szövetek szétválásával, anyagvesztéssel és működészavarral jár. A sebet általában vérzés is kíséri, mely csillapításra szorul; a sebellátás folyamata ezután következhet.

A seb mint szövet fizikai folytonosságának megszakadása optimális esetben késlekedés nélkül regenerációs folyamatokat indít be, melyek részben sejtszintűek, részben biokémiai folyamatokon alapulnak.

Az élettani sebgyógyulás viszonylag gyors, eseménytelen folyamat. A bakteriológiai értelemben tisztán tartható, nem roncsolt sebek a testtájéktól függően 3–10 nap alatt szinte beavatkozás nélkül gyógyulnak. Ez az ún. primer (elsődleges) sebgyógyulás, amely heveny sebek azonnali ellátását követően (pl. műtétek során) általában szövődménymentes, bonyolult biokémiai és sejtélettani folyamatok révén teljes gyógyulással jár, tehát a kültakaró folytonossága helyreáll. Felülfertőződés esetén a gyógyulás elhúzódik, ilyenkor szekunder (másodlagos) sebgyógyulásról beszélünk. Az idült, nehezen gyógyuló sebek azok, amelyeknek a szanálása – a leggondosabb kezelés ellenére is – 12 hétnél hosszabb [2].

A klinikai táplálásterápia hatása a sebgyógyulásra

A korszerű klinikai táplálásterápia napjainkban már képes a szervezet igényeinek megfelelő, különféle kóreredetű állapotok által meghatározott, sajátos szubsztrátigények kielégítésére. Bizonyos ún. immunmoduláns tápanyagok (arginin, glutamin, ómega-3 zsírsavak), nyomelemek (cink, mangán, réz, szelén) és vitaminok (C-, A-, E-, D- és K-vitamin) képesek a sebgyógyulás különböző szakaszaiban az általános, nem specifikus gyulladásos válaszreakció kedvező befolyásolására. A jelzett szemlélet, illetve terápiás eszköztár birtokában módunk van a heveny és az idült sebek gyógyulásának nagymérvű modulálására, a gyógytartam lerövidítésére, s ennek – többek között – költségcsökkentő hatása is lehet [1].

Ilyen az élet egy igazi mozaikcsaládban!

2023. november 03.

Míg évtizedekkel ezelőtt még egyfajta kuriózum volt, manapság már senki sem rökönyödik meg az olyan családokon, ahol a különböző tagok között nincs közvetlen vérszerinti kapcsolat. Az ilyen családokat hívjuk mozaik- vagy patchwork-családoknak! Hogy mit is jelent ez a fogalom? Röviden olyan családokat, ahol a szülők korábbi házasságukból (esetleg házasságaikból vagy kapcsolataikból) született gyerekeik együtt, egy háztartásban élnek, akár az azóta született közös utódokkal is. Profánabbul fogalmazva: a kapcsolatban élő pár tagjai hozták magukkal a saját "batyujukat", majd együtt viszik azt tovább!  

Híres mozaikcsaládok
A showbusiness világában nagyon sok szép példát találhatunk jól működő mozaikcsaládokra. A magyar származású Goldie Hawn és Kurt Russell családja az egyik legjobb példa erre. A férfi egy, a nő pedig két gyermeket hozott magával előző házasságából. Mégis teljesen összecsiszolódtak, a másik gyermekeit is sajátjukként nevelték. Goldie Hawn lánya, a szintén színésznőnek állt gyönyörű Kate Hudson többször is elmondta, hogy apjaként tekint Kurt Russelre.

De említhetnénk a híres soul énekesnőt Diana Ross-t is. Neki 5 gyermeke született három házasságból, majd később összeházasodott egy norvég üzletemberrel, akinek szintén volt már 3 gyermeke. A férje sajnos egy balesetben elhunyt, de Diana azóta is sajátjaiként szereti az azóta már felnőtt fogadott gyermekeit.

De a sor még nagyon hosszú: Lisa Bonet és Jason Momoa, Dwayne Johnson és Dany Garcia, Bruce Willis és Emma Hemming…

Hét tipp refluxbetegeknek

2023. november 03.

A refluxbetegség kezelésében igazolt helyük van az életmódtanácsoknak, akár a gyógyszerek szedését megelőzően, akár mellette.

Rekedtséget vagy köhögést is okozhat a refluxbetegség

A refluxbetegség vagy savas visszaáramlás nagyon gyakori betegség. Ez esetben nem másról van szó, mint arról, hogy a savas gyomortartalom részben visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas nedv egészen a garatig vagy a gégéig eljuthat, és ott kellemetlen, maró, égő érzést okoz. Számos esetben a savirritáció okozta rekedtség vagy a köhögés hívja fel a figyelmet arra, hogy nem a megfelelő irányba áramlik a gyomorsav.

Túlságosan teli gyomor vagy záróizomgyengeség is lehet az ok

A refluxos panaszok egyben jelei annak, hogy a felső béltraktus működése zavart szenved. Előfordulhat, hogy a nyelőcső alsó záróizma elégtelen mértékben zár. Gyakori, hogy a gyomorürülés késleltetett, túl sokáig tartózkodik az étel a gyomorban, és egy része erősen savas állapotban visszanyomul a nyelőcsőbe. Ronthat a tüneteken, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik gyomorsav, azaz a kelleténél savasabb a gyomorban uralkodó kémhatás. Ilyen esetben a refluxbetegség tüneteit gyomorégés is tetézi.

Bizonyos ételek, italok és a stressz is ronthatnak a helyzeten

Többen egyes ételek vagy italok fogyasztásával hozzák kapcsolatba a refluxos panaszokat, mások arról számolnak be, hogy a fokozott stressz váltja ki náluk a szokásosnál jelentősebb mértékű savtermelést és a következményes savvisszaáramlást. Vannak bizonyos állapotok, amikor a savvisszaáramlás fokozott; több kismamát kínoznak például a maró tünetek: ahogy nő a magzat, egyre inkább kifejezettek lehetnek a panaszok.

Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy nála mely tényezők azok, amelyek rontják a tüneteket. Ennek fényében lehet beiktatni néhány életmódbeli változtatást, ami enyhíthet a panaszokon. Amennyiben a refluxbetegség csak enyhe formában van jelen, lehetséges, hogy néhány életmódbeli változtatás elegendőnek bizonyul a kellemetlenségek legyűrésére. Ha már kifejezett panaszokról, a nyelőcső-nyálkahártya károsodásáról van szó, akkor szükség van gyógyszerekre. Tudni kell azonban, hogy a gyógyszerek hatásának kedvező kiegészítői azok az életmódtippek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ne keletkezzen fölös mennyiségben gyomorsav, illetve csökkentett mértékű legyen a nyelőcsőbe való visszaáramlása.