Készüljünk a sulira! Íráskészség fejlesztés otthon

2022. augusztus 12.

Ha az elmúlt évben nem úgy sikerültek a magyar jegyek, ahogyan szerettük volna, vagy gondot okoz az órai jegyzetelés, a fogalmazások elkészítése, érdemes még a nyár folyamán fejleszteni a gyermek íráskészségét. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője tippeket ad ahhoz, hogyan legyen hatékony és szórakoztató a gyakorlás a nyári szünetben.

Szükségünk van egyáltalán a kézírásra?

Habár a naphosszat tablettel, okostelefonnal csetelő csemetéinket látva azt gondolhatjuk, hogy ez a jövő, ám valójában nagyon sok olyan helyzet adódik – különösen az oktatásban – ahol szükség van a jó íráskészségre, például az órai vázlat készítés vagy a dolgozatok esszé részének kidolgozása során is. A kézírás azonban ezen túl is bizonyítottan sok jótékony hatással bír arra, aki rendszeresen gyakorolja. 

„Egy napló, vers vagy mese írása remek stresszoldó tevékenység, javítja a hangulatot, emellett növeli a kreativitást és elmélyíti a gondolkodást. A kézírás javítja a memóriát, jobban megmozgatja az agyat, mint a billentyűzeten történő gépelés, kutatások szerint pedig annak, aki lefekvés előtt végezi, még az alvása is pihentetőbb lehet.”

Érdemes tehát a gyermeket rendszeres írásra bátorítani, de hogyan tehetjük ezt meg, hogy ne nyűg, hanem szórakozás legyen?

Szókincsbővítés olvasással!

Az erős íráskészség fejlesztése időbe telik, és nehéz feladat lehet. Szerencsére azonban sok olyan dolog van, amit a szülők otthon is megtehetnek, hogy javítsák a gyermekek íráskészségét. Ezek egyike az olvasás. A rendszeres olvasás segít a gyerekeknek az írástudásuk fejlesztésében. Elősegíti a gyermekek szókincsének bővítését, ezáltal megkönnyíti, hogy írásban is jobban ki tudja fejezni magát. Már kicsi korától olvassunk a gyerekkel, legyen ez napi rendszeres program, ösztönözzük őket arra, hogy megszeressék a könyveket, az olvasást. 

Legyen szórakoztató!

Játsszunk olyan játékokat, amelyek ösztönzik az írást! Ha még nyaralás előtt állunk, az útra készítsünk az életkorának megfelelő keresztrejtvényt, esős napra vagy a strandra pedig vihetünk szójátékot. Ha épp nincs más kéznél, csak egy toll és papír, akkor pedig az akasztófa játékkal tudjuk szórakozva tanulva eltölteni az időt.

Nem megy ki a divatból – a levélírás

Habár ma már alig küldünk levelet vagy képeslapot egymásnak, az írást éppen csak elsajátító gyerekeket érdemes arra bíztatni, hogy új tudományukról adjanak hírt a távol élő rokonoknak egy rövid levél formájában. Kedves ötlet és jó móka lehet még, ha egymásnak rövid kis üzeneteket írunk, amit a lakásban vagy kertben rejtünk el. A megtalálásukhoz készíthetünk akár kincses térképet is.

Variációk írásra

Ne csak papírra tollal, írjunk bárhová, ahová csak lehet! Krétával a járdára, ujjfestékkel csomagolópapírra, bottal homokba, cukormázzal sütire. Minél változatosabb, annál szórakoztatóbb lesz az írás, a gyermek is annál szívesebben gyakorol majd.

Napi írás idő

Ahhoz, hogy az írás rendszeres program legyen a gyermek életében, jó ötlet lehet kialakítani egy kis sarkot, vagy az íróasztalán az írásra – például a nyári szünet fontosabb eseményeiről írott naplójának – beszerezni külön kis füzetet, dobozt a papíroknak, egy új tollat, valamit, ami ösztönzi az írásra és segíti, hogy abban az időben kizárólag erre összpontosítson. 

A nyári gyerekbalesetek elkerülhetők

2022. augusztus 12.

Tombol a kánikula, de mit csinál a gyerek? Dr. Kőnig Róbert, az Észak-közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő gyermeksebésze a kicsikre leselkedő veszélyekről, balesetekről, a megelőzésről és a segítségkérésről beszélt.

– Mik azok a lehetséges veszélyforrások általában, amikre a nyári időszakban a gyermekekkel kapcsolatban érdemes odafigyelni?

– A gyerekek nem kicsi felnőttek, szoktam mondani. Más a mentális, kognitív a gondolkodásmódjuk, más összefüggéseket látnak és emiatt más reakciókat is adnak. Van egy alapvető kíváncsiság az életükben, ami a körülöttük lévő ismeretlen és néha veszélyes világ felfedezésének vágyát jelenti. Az iskola végeztével jön a nyári a szabadság és a gyerekek elfelejtik, hogyan vigyázzanak magukra. Azok a rutinok, amelyek tavaly ősszel és az év folyamán még bennük voltak, mostanra kikophattak. Ezért is nagyon fontos, hogy a szabályokat újból le kell fektetni. Akár többször elmondani mit szabad és mit nem.

– Otthon milyen sérülések érhetik a kicsiket?

– Statisztikákból egyértelmű, hogy a fiúk bátrabbak, serdülőkorban már háromszor annyi baleset éri őket, mint a lányokat. Ez a tendencia a későbbiekben is megmarad. A balesetek 40 százaléka otthon, a négy fal között történik. Ismert, de azért tudatosítani kell, hogy jelentős testi különbség van a felnőttek és a gyerekek között. Nemcsak az, hogy kisebb a gyermekek súlya, hanem egészen más a vázrendszerük, szöveteik pedig rugalmasabbak, még fejlődésben vannak. Ez a sérülés mechanizmusában, kezelésében másfajta megközelítést igényel. Ugyanaz az erőbehatás egy felnőttnél végtagtörést okozhat, míg egy gyereknél csupán hajlás lesz belőle. A kicsik csontjainak végén úgynevezett növekedési zónák vannak. A műtétek során, ha a gyermeksebész, gyermek-traumatológus nem bánik velük nagyon óvatosan, akkor növekedési zavar, így túlnövés vagy alulnövés, jelentkezhet.

– Nyáron a gyerekek iskolai, egyházi vagy más közösségekkel táborokba is utazhatnak. Ahol sok a kicsi, melyek azok a veszélyforrások, amiktől óvjuk őket?

– Mielőtt táborba mennek, fiúkkal és lányokkal is vegyük át a tisztálkodás alapjait újra. Sok fertőzés megelőzhető megfelelő higiéniai szabályok betartásával. Hangsúlyozzuk többször, hogy a tábort vezető nevelők szava a táborban egyenlő a miénkkel, azaz a szülőkével. Minden kornak megvannak a maga veszélyei, hiszen folyamatosan képességeket tesztelnek a gyerekek, ezzel a tábor vezetőinek is tisztában kell lenniük, mint ahogy tudom, fel is vannak rá készülve. Sokszor például a kisebbek úgy érzik, ha a nagyobb játszópajtás simán lemegy a lejtőn a biciklivel, akkor ő is képes rá, amit persze akkor akar kipróbálni, amikor nem látja senki. Ilyenkor történnek a balesetek. A gyermekekre jellemző szabályszegés emberi tulajdonság, akkor jelent bajt, ha nincsenek szemellenőrzés alatt.

Barackos immunerősítő ital

2022. augusztus 11.

Kortyolgassuk ezt az antioxidáns hatású immunerősítő italt, valahányszor kimerültnek és erőtlennek érezzük magunkat.  

4 szem sárgabarack, kimagozva
4 sárgarépa
1 őszibarack, kimagozva
1 narancs, meghámozva
néhány csepp kasvirágtinktúra
¼–½ teáskanál őrölt chaga vagy más gyógygomba vagy őrölt macagyökér, ízlés szerint

Ez a ragyogó narancsszínű gyümölcslé gazdag C-vitaminban, karotinoidokban, káliumban és magnéziumban, növeli az energiaszintet és javítja az állóképességet. Az ital élénkítő hatásához a sárgabarack vastartalma is hozzájárul, szilíciumtartalma pedig a hajat és a bőrt erősíti.

A sárgabarack, a sárgarépa, az őszibarack és a narancs levét gyümölcspréssel nyerjük ki, majd adjuk hozzá a kasvirágtinktúrát és a chagát. (A gyümölcslevet, a tinktúrát és az őrleményt turmixgépben is összedolgozhatjuk.) Fogyasszuk azonnal.

Jótékony hatások
A chagából, illetve más gyógygombákból készült őrlemények erőteljes immunerősítő és öregedésgátló hatásukról ismert étrend-kiegészítők. Segítenek a rák megelőzésében és nagy mennyiségben tartalmaznak létfontosságú fitokemikáliákat, más tápanyagokat és antioxidánsokat, többek között melanint, a bőrben és a retinában is megtalálható festékanyagot.

Tápértéktartalom egy adagban:
  144 kcal | 4,5 g fehérje
  30,6 g szénhidrát, ebből 29,7 g cukrok
  0,5 g zsír, ebből 0,1 g telített zsírsavak

Hogyan kezeljük, ha gyermekünk alvajáró?

2022. augusztus 11.

Az alvajárás különös, szokatlan, általában riasztó jelenség. A leggyakoribb a 4–8 év közötti gyermekek körében, és az esetek túlnyomó többségében átmeneti jellegű. (Felnőtteknél sokkal ritkábban fordul elő.)

Amikor a szülő észleli gyermekénél ezt az alvás közben megjelenő neurológiai problémát, első reakciója az ijedtség. Ehelyett jobban teszi, ha megtalálja a választ néhány, a jelenséggel összefüggő, gyakori kérdésre, és megtanulja, milyen óvintézkedéseket tegyen az esetleges éjszakai balesetek megelőzése, illetve az ezzel járó riadalom elkerülése érdekében.

Mikor lépnek fel az alvajáró-epizódok?

Az éjszaka első harmadában, az ún. lassú agyhullámú, mély alvási szakaszban. Ez elalvás után kb. 3 órával következik be. Ilyenkor a gyermek a mélyalvási ciklusból a részleges ébrenlét állapotába kerül. Ez magyarázza, hogy fel tud kelni, képes lépcsőn járni, kinyitni ajtókat, ablakokat. De előfordul, hogy fekve marad, úgy motoz a kezével, vagy az ágy szélére ül. Az epizódok rövidek, általában kevesebb, mint 10 percen át tartanak.

Alvajárás közben fel kell-e ébreszteni a gyermeket?

Nem, egyáltalán nem tanácsos felébreszteni, illetve azt hinni, hogy ezzel jót teszünk vele, mivel úgyis ébredés közeli állapotban van. Még ha nyitva is van a szeme, nincs szó ébrenlétről, még alszik. Ha hirtelen felébresztjük, az alvajáró zavartan, riadtan viselkedik, és mozgása közben az elesés kockázata is megnő. Semmiről nem tud számot adni, amellett a felébresztés csak aggodalmat keltene benne. A legjobb, ha nyugodtan visszakísérjük őt az ágyába, és hagyjuk tovább aludni. Másnap reggel nem fog emlékezni rá, mi történt vele az éjszaka.

Veszélyes jelenség ez?

A gyermek általában nyugodt marad az alvajárás során. Mégis veszélyeket rejthet magában, amikor a csemete felkel, és sétálni kezd a lakásban. Még rosszabb a helyzet, ha esetleg kimegy onnan. Eleshet a lépcsőn, nekiütközhet tárgyaknak, kinyithatja az ablakot, ahonnan kieshet, illetve a bejárati ajtó kinyitása után elkószálhat. Azonfelül az ilyenkor tapasztalható mozdulatai lassúak, ügyetlenek, rosszul koordináltak, éppen ezért sérüléseket okozhatnak (pl. leesik a pohár, amelyből inni akar, így az üvegcserepekbe beleléphet; magára ránthat valamit, nem tud kikerülni tárgyakat, bútorokat, megbotlik stb.).

Gondoskodhatunk-e a gyermek biztonságáról?

Természetesen megvédhetjük a gyermeket a bajtól, ha betartunk néhány egyszerű szabályt.

• Ha a szobája az emeleten van, tegyünk zárókorlátot a lépcső tetejére.
• Tegyük a késeket, egyéb vágóeszközöket olyan magasra a konyhában, hogy a gyerek ne tudja elérni.
• Rendezzünk el úgy minden tárgyat, játékot, bútordarabot, ami az útjába eshet, hogy ne botoljék meg benne.
• Ügyeljünk arra, hogy legyen retesz a bejárai ajtón, és blokkolórendszer az ablakokon is.
• Csengő is felfüggeszthető azokra az ajtókra, ahonnan a gyermek várhatóan kilép.

Közép-Európa zarándokútja a Caminoval fog vetekedni

2022. augusztus 10.

A zarándokutak egyidősek a kultúránkkal, ám mostanában megújult népszerűségre tettek szert. Az elmúlt 40 évben exponenciálisan növekszik a zarándokok a világban, száma, amihez most egy magyar kezdeményezés is hozzátehet, a Magyar Turisztikai Ügynökség ugyanis fejlesztené a Máriautat, Közép-Európa zarándokútját.  

Mi készteti az embereket arra, hogy zarándokútra induljanak? Az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult a vallási ok: egyre többen kerekednek fel önismereti okokból, sport kihívásként, vagy pusztán azért, hogy kiszakadjanak az örökké nyüzsgő hétköznapokból.

Közép-Európa zarándokútja a Máriaút

Fáradt? Vagy épp túl izgatott? – lehet, hogy pajzsmirigybetegsége van

2022. augusztus 10.

A pajzsmirigybetegség elsősorban a nőket érinti, akár meddőséget is okozhat. A gyakoribb alulműködést nehéz felismerni, sajnos sokan már későn jutnak orvoshoz. Ráadásul világszerte növekszik a betegek száma, aminek pontos okát egyelőre nem tudják. Annyi azonban bizonyos, hogy a genetikai meghatározottság mellett a környezeti tényezők és a vírusfertőzések is okolhatók a negatív tendenciáért.

Dr. Szilvási István, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb nukleáris medicina és belgyógyász szakorvosa elmondta: a pajzsmirigy túl-, illetve alulműködés egyszerű laboratóriumi vizsgálatokkal megbízhatóan megállapítható. Alulműködés esetén a vér TSH hormon értékének szintje megemelkedik, túlműködéskor pedig lecsökken. A panaszok és tünetek igen eltérőek.

Ha a pajzsmirigy túlműködik

Túlműködés (hipertireózis) diagnosztizálása általában elég egyértelmű: előfordulhat szívdobogás, fogyás, remegés, izgatottság („nyüzsgés”), alvászavar, fokozott éhségérzet, melegségérzés, verejtékezés, menstruációs zavar vagy kifejezett gyengeség. Ezek miatt a betegek általában időben fordulnak orvoshoz. A betegség mindenképpen gyógyítható, kezelése a pontos okától függően gyógyszeres, radioizotópos, ritkán pedig akár sebészi lehet.

Ha alulműködést diagnosztizálnak

A jóval gyakoribb alulműködés (hipotireózis) ezzel szemben alattomos, enyhe tünetekkel kezdődő és általában hosszú ideig lappangó betegség. Leginkább a változó korban lévő nőknél fordul elő, akik fáradékonyságot, aluszékonyságot, gyengeséget, csökkent memóriát, levertséget, depressziót, fázékonyságot, lassabb mozgást, bőrszárazságot, hajhullást, sőt elhízást vagy arcpuffadást vehetnek észre magukon.

Mivel ezeket a tüneteket gyakran az előrehaladott életkorra fogják, sokan későn is fordulnak szakemberhez. Ezért dr. Szilvási István azt javasolja, hogy akármilyen megszokottnak is látszik egy-egy tünet, érdemes felkeresni vele a háziorvost, aki vérvételre küldi a gyanakvásra okot adó eseteket. Ha a beteg nem jut el idejében orvoshoz, az alulműködés akár súlyossá válhat – emelte ki Dr. Szilvási István. A hipotireózis kezelése szerencsére igen egyszerű: csupán rendszeres tablettás hormonpótlásra van szükség és a beteg teljesen panaszmentessé tehető.

Nők betegsége

A pajzsmirigy működésbeli zavara döntően a nők betegsége, ami az esetek többségében nem megelőzhető. A szakember szerint táplálkozás szempontjából egyedül a hiányos jódfogyasztásnak van jelentősége, ez ugyanis hajlamosíthat struma, illetve göbképződésre. A jódhiányos országokban – így hazánkban is – a halak, tengeri ételek fogyasztása, esetleg a jódozott só használata javasolt. Amennyiben viszont már kialakult egy – panaszt eleinte még nem is okozó – túlműködésre „hajlamos” göb, az extrém mennyiségű jódot kifejezetten kerülni kell, az ugyanis a szunnyadó elváltozást aktiválhatja. Egyes multivitamin készítmények, némely szívritmuszavarra szedett gyógyszer, valamint a CT kontrasztanyag jelentős mennyiségű jódot tartalmaz.

A hosszú nyári nappalok becsapják a belső óránkat

2022. augusztus 09.

Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, ami a szabad- és munkanapok alvási időszakának eltéréséből fakad – derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak tanulmányából.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség és annál előnytelenebbül alakulnak a szívfrekvencia variabilitás mutatói, ami egyes keringési betegségek kialakulásának magasabb rizikóját is jelenti – olvasható a SOTE szerdai közleményében.

 “Munkanapokon jellemzően korábban fekszünk le és korábban is kelünk, míg a szabadnapokon nagyobb lehetőségünk van arra, hogy magunk döntsünk az ébredés időpontjáról. Amennyiben rendszeresen akár több órás eltérés is van ebben a ritmusban, az hatással van a szívműködés idegi szabályozására is” – állapították meg a kutatók.

Káldi Krisztina, az Élettani Intézet egyetemi docense kiemelte: “Szabadnapokon és hétvégén inkább a saját biológiai óránk által diktált ritmus szerint élhetünk, vagyis akkor feküdhetünk le, amikor álmosak vagyunk és akkor kelhetünk fel, amikor kipihentük magunkat”. A kutató szerint a két időablak között több órás eltérés is lehet. Ezt nevezik szociális jetlagnek, ami olyan, mintha minden hétvégén 2-3 időzónát átlépő utazást tennénk. A téma különösen aktuális, hiszen az év során most a leghosszabbak a nappalok, és ez a nyári időszámítás miatt azt jelenti, hogy még este fél 10-kor is világos van.

A kutatók szerint ez a meghosszabbodott esti világos időszak becsapja a belső óránkat, azt az információt közvetíti felé, hogy korán van. Ezáltal csökkenti az álmosságot, és nehezíti az elalvást a munkanapokon, ami a korai kelés miatt alváshiányhoz vezet, hétvégén pedig még jobban kitolja az alvásablakunkat, ami tovább növeli a szociális jetlaget.

A Kronofiziológiai Munkacsoport munkatársai a Magatartástudományi Intézettel együttműködve fiatal, egészséges férfiakon vizsgálták, hogy a szociális jetlag és a szubjektív alvásminőség, valamint az autonóm idegrendszer állapotát jól jellemző szívfrekvencia variabilitás között van-e összefüggés.

Az alvásminőség jellemzésére egy standardizált kérdőívet használtak, melynek eredményei kimutatták: azok, akik hétköznapokon nem a biológiai órájuk szerinti ritmusban aludtak – például azért, mert úgynevezett bagoly-típusúak, azaz maguktól később feküdnének és később kelnének – rosszabb alvásminőségről számoltak be.

Az eredmények szerint azoknak, akiket a szociális jetlag jobban érint, hétköznap alacsonyabb volt a szívfrekvencia variabilitásuk, azaz kevésbé előnyös a kardiovaszkuláris rendszerük alkalmazkodási képessége, és ez növelheti az olyan kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát, mint az infarktus vagy a magas vérnyomás. Fontos azt is megjegyezni, hogy az alacsonyabb variabilitás az alvás kevésbé pihentető voltára is utal – mutatott rá Káldi Krisztina.

Őrizzük meg a nyár nyugalmát!

2022. augusztus 09.

A nyári vakáció alatt addig szorítóan sürgős napi tennivalóink abbamaradtak, „lelassultunk”, kikapcsolódtunk – így szervezetünk endorfint („boldogsághormont”) választott ki. Ahhoz, hogy megőrizzük jó közérzetünket, a feltöltődés pozitív hatásait a vakáció utáni hétköznapokban, alkalmazzunk stresszoldó praktikákat! Íme néhány közülük.

Engedjünk meg magunknak napi 30 perc meditálást!

Ébredés után, a jó napkezdéshez, az ebédidő körüli pihenő idején, a feltöltődéshez vagy lefekvés előtt a könnyebb elalváshoz és a pihentető álomhoz ajánlott.

• Egyenes háttal, de nem mereven tartva, leszegett fejjel, lazán tartott szemhéj mellett nyitott szemmel üljünk le egy székre. Enyhén behajlított lábbal a talpunkat nyugtassuk a talajon, a vállunkat tartsuk lazán. 
• Végezzünk belégzést orron át, majd lassan kilégzést a szájon keresztül.
• Képzeljük el, hogy gondolataink kis, múlékony felhők belsejében rejtőznek. 
• Közömbösen hagyjuk elhaladni őket magunk előtt. Ugyanis gyakran el akarjuk hessegetni egyes gondolatainkat, de nem sikerül, vagy törekszünk megjegyzésükre – és ekkor sokasodnak, megzavarva lelki békénket. A lényeg, hogy az említett „felhőmódszerrel” hagyjuk őket eltávozni, és mindig térjünk vissza a megfelelő légzéshez, hogy koncentrálni tudjunk folyamatosan a jelen pillanatra.

7 dolog, amire figyeljen asztmásként

2022. augusztus 08.

Nyaralás alatt, a gyógyszerek megfelelő tárolása és az előírt adagolás szerinti használata odafigyelést igényel. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa egy praktikus lehetőségre is felhívja a figyelmet, ha a tünetek az otthontól távol esetleg rosszabbodnak.

Így készüljön fel

• Gondoljuk át, hogy milyen hatások érnek majd bennünket a nyaralás helyszínén. Allergiás asztma esetén például a magas pollenkoncentráció is ronthatja a tüneteket, de a hőségben az emelkedő talajközeli ózonkoncentráció is erősödő tüneteket okozhat és erre kell számítanunk sajnos akkor is, ha az időjárás párás, esős vagy szeles időt ígér.
• Indulás előtt keressük fel kezelőorvosunkat, írassunk fel elegendő gyógyszert, legyen nálunk recept. Készüljünk pótlásra is, ha a jövés-menés közben netán elkeveredne az inhalátor.
• Egyeztessük az asztma akciótervet, a teendők listáját és a szükséges gyógyszereket arra az esetre, ha rosszabbodna az asztma.

Erre figyeljen a csomagolásnál

• Ha több csomagunk is van, célszerű nem egy helyre tenni az összes gyógyszert. Ha bármi történne az egyik csomaggal, legyen nálunk egy biztonsági tartalék is. 
• A szállítás során figyeljünk a gyógyszerek tárolására. A melegben megváltozhat az asztma spray-k hatóanyag koncentrációja, ezért hűvös, árnyékos helyen szállítsuk, szükség esetén kisméretű hűtőtáskában, például az immunterápiás készítményt.

Miért ne diétázzon öndiagnózis alapján?

2022. augusztus 08.

Az allergiás betegségek előfordulása folyamatos emelkedést mutat, sőt a legújabb kutatások már arról számolnak be, hogy az ételallergia nemcsak gyermekeknél, hanem felnőttkorban is egyre gyakrabban jelentkezik. Ezzel együtt megnőtt az utóbbi években azok száma is, akik kizárólag tüneteik alapján, öndiagnózis nyomán kezdenek diétába, vagy vonják ki a problémásnak vélt élelmiszert gyermekük étrendjéből. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a felesleges kiadások és a hiányos táplálkozás mellett ez miért kockázatos.

Többen gondolják magukról, hogy ételallergiájuk van

Egy korábbi svéd kutatás szerint sok szülő tévesen gondolja, hogy gyermekénél problémát okoz valamilyen élelmiszer fogyasztása. A vizsgálatok elvégzése után a kutatók tízből mindössze egy gyereknél mutattak ki ételallergiát. A leicesteri University Hospital dietetikusa pedig egy interjúban arra figyelmeztet, hogy az utóbbi években, Angliában a lakosság 20 százaléka véli magáról, hogy ételallergiás, miközben a valós adatok felnőttek körében 1-2%, gyermekeknél 4-6% között mozognak.

„Érdekesség, hogy voltak szülők akik már kész allergia diagnózissal jöttek, de ha ezt végül nem tudtuk igazolni, szinte csalódottak, időnként mérgesek voltak. Ez elsősorban angliai tapasztalat, mintha ott egyfajta „divat” lenne, hogy a gyermeknek ételallergiája vagy intoleranciája van” – meséli dr. Balogh Ádám, aki az elmúlt hét és fél évben a szigetországban praktizált.

Az is tény azonban, hogy a szülők meglehetősen elcsigázottak, mire a diagnózis kiderül, Angliában ugyanis az elsődleges ellátó helyeken – a háziorvosi rendszerben vagy a sürgősségi osztályokon – az esetek nagy részében a gyermekek először nem gyermekorvossal találkoznak.

Ráadásul a legtöbb háziorvosnak, illetve sürgősségi osztályon dolgozó orvosnak csak minimális gyermekgyógyászati tapasztalata van, vagy egyáltalán nincs. A háziorvos ugyan a járóbetegellátás keretein belül utalhatja gyermekgyógyászhoz a kis betegeket, azonban a várakozási idő az ilyen esetekben a magyar rendszerhez képest időnként szokatlanul sok lehet.

Hová forduljunk, ha ételallergiára gyanakszunk?

Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban sok olyan bizonytalan tünet jelentkezhet, amely első körben allergiás eredetűnek tűnhet. A lényeg, hogy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, forduljunk első körben gyermekorvoshoz. Amennyiben célzott kivizsgálásra van szükség, a tünetek alapján ő tudja a megfelelő szakemberhez irányítani a kis beteget. Az öndiagnózis alapján kezdett diéta nemcsak felesleges vagy hiányállapotokhoz vezethet, de elfedhet komolyabb betegségeket is.

„Ha a gyermek panaszait valóban valamilyen élelmiszer okozza, akkor is lényeges meghatározni, hogy ételallergiáról, korai vagy kései típusú reakcióról vagy intoleranciáról van-e szó. Ez azért lényeges, mert a megfelelő vizsgálatokkal nagy valószínűséggel meg tudjuk állapítani, hogy fennáll-e életveszélyes reakció, anafilaxia esélye, a gyermek kinőheti-e az allergiát, pontosan mi az az összetevő, amit kerülni kell, fogyaszthat-e az allergént nyomokban tartalmazó késztermékeket – ezek ismerete nélkül a diéta még nehezebb vagy akár felesleges is lehet.”

Allergiás tünetek gyermekkorban

Gyermekkorban allergiás tüneteket leggyakrabban a tej, tojás és mogyoró okoz, de allergia kialakulhat szinte bármilyen ételre, ami fehérjéket tartalmaz. Gyakran előfordul légúti allergia is, mely leginkább asztma és szénanátha képében jelentkezik. Ezt követik krónikus urtikáriás (csalánkiütés) tünetekkel jelentkezők és azok, akinek tünetei sokkal inkább bizonytalanok, de allergiás eredetűnek gondolják őket. Ekcéma egy határterület a bőrgyógyászattal, ami sok esetben önálló betegség, de bizonyos esetekben egyes ételallergiák is szerepet játszhatnak a kialakulásában, illetve a betegség fennmaradásában.