6 tévhit az akupunktúráról
2024. február 16.
A közel 3000 éve alkalmazott akupunktúra olyan módszer, amelynek hatékonyságát számtalan klinikai vizsgálat igazolta, mégis néhány tévhit él vele kapcsolatban. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr ezeket igyekszik eloszlatni.
1. tévhit: Európában nincs hagyománya
Eredetileg a Sárga Császár Belgyógyászati Könyvében szerepelt az akupunktúra leírása, és ma is a Tradicionális Kínai Gyógyászat (TCM) részeként tekintünk rá, de már a XVII. században eljutott Európába a módszer híre. Első ízben 1939-ben írt egy könyvet az akupunktúráról egy francia diplomata, Soulié de Morant, aki egy ideig Kínában élt. Ebben a könyvben, Európában elsőként mutatta be ezt a gyógymódot, mint igen fejlett kezelési módszert. Hazánkban először dr. Lahner Antal írt könyvet az akupunktúráról 1830-ban, 1987 óta legális az alkalmazása, a WHO 2007-es állásfoglalásában számos mozgásszervi betegség esetében ajánlja ezt az ősi kínai módszert fájdalomcsillapításra.
2. tévhit: Az akupunktúra és az akupresszúra ugyanaz
Az akupresszúra annyit jelent, hogy pontnyomás, míg az akupunktúra szó jelentése pontszúrás vagy tűszúrás. Az akupresszúrának és az akupunktúrának közös a története. Mindkét gyógymód a kínai gyógymasszázs és a kínai energiatan évezredes tradícióin fejlődött ki. Ám míg az akupresszúrában az ujjakkal történik a nyomás, az akupunktúra a test felületén, a 12 meridiánon és 2 vezetéken levő több száz energiapontnak finom tűkkel való ingerléséből áll. Míg a tűkezelés speciális és mély ismereteket igényel, addig az akupresszúrát könnyű megtanulni.
3. tévhit: Aki fülakupunktúrát végez, az testakupunktúrát is alkalmazhat
Fontos tudni, hogy fülakupunktúrát (pontosabban fülakupunktúrás addiktológiai kezelést) bárki végezhet, aki részt vesz egy vizsgával záruló továbbképzéssel megszerezhető képesítő tanfolyamon. A test (corporalis) akupunktúrát viszont csak szakorvos végezheti – többéves képzés után. Ennek az az oka, hogy az akupunktúrás tű eret, ideget szúrhat át, nem megfelelő energetikai pontot érinthet, éppen ezért komoly anatómiai ismeretek birtokában lehet biztonságosan és hatékonyan alkalmazni.
Az ókor immunrendszer-erősítője: a fokhagyma
2024. február 16.
A fokhagyma (Allium sativum) fogyasztásának már az ókorban különleges jelentőséget tulajdonítottak.
Több ezer éves tapasztalat
Az első javallatot i. e. 5000 körül vésték a sumér ékírásos agyagtáblákba. Egy i. e. 1500-ban írt papiruszra az egyiptomi tudósok az illatos gumó 22-féle orvosi alkalmazását jegyezték fel. A növényt Tutanhamon sírjában is megtalálták. A piramist építő munkások azért bírták a nagy igénybevételt, mert táplálékuk egyik legfontosabb összetevője a fokhagyma volt. A görög atléták és a görög katonák is fokhagymával javították erőnlétüket, Homérosz Odüsszeiájában pedig fokhagymától nyertek erőt Kirké boszorkányságai ellen.
A fokhagyma származási területe – sok más pikáns fűszerféléhez hasonlóan – a mai Irán, illetve Afganisztán; más feljegyzések szerint a növény Kirgízia sztyeppjeiről származik. Fogyasztása Japánban és Kínában ősidők óta ismert. Kínában ma is az egyik legfontosabb gyógynövény.
Összetétele, hatóanyaga
Tápértéke jelentős: szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, illóolajat, B1– és B2-vitamint tartalmaz. Több mint kétszázféle biológiailag aktív anyag – vitamin, ásványi anyag, aminosav és enzim – található a fokhagymában. Egyik legfontosabb hatóanyaga a mintegy 1% kéntartalmú alliin (illóolaj), mely közismerten antibiotikus hatású. Mára az egyik legfontosabb gyógynövényünkké vált.
A fokhagyma hatóanyagai egyaránt sikeresen veszik fel a harcot a baktériumokkal, a vírusokkal, a gombákkal és az élősködőkkel, ezenkívül serkentik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet, tisztítják az érfalat, valamint erősítik az immunrendszert, normalizálják a szapora szívműködést. kiem
Február, Böjtelő hava - Népi megfigyelések és teendők
2024. február 15.
Számos népi megfigyelés és hagyományos teendő kötődik februárhoz. Őseink még összeköttetésben éltek a természettel és az isteni renddel. Ünnepeink ennek a kapcsolatnak a jelentőségéről adnak bizonyságot. A február még nevében is hordozza az elmúlást és a megtisztulást, felkészülést az újjászületésre.
Február neve
Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek hozzá. Az ókorban pedig az engesztelés hónapjaként tartották számon. Ovidius által a római naptárban fellelhetők a február ünnepei. Februa névvel illettek minden olyan anyagot, ami a tisztító szertartásokhoz kell. A hónap latin neve, Februarius, ami lehetséges, hogy a szabin februm, azaz tisztulás szóból ered. Való igaz, hogy február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki megtisztulás idejének számított.
A régieknél Böjtelő hava
Február régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava. A farsang utáni és húsvét előtti időszakot jelöli, mivel ez a katolikus vallásban böjti időszak. Vannak írások, ahol télutó néven tartják számon. A régi székely-magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik, illetve őseink Szarvastor havának is nevezték februárt.
Népi megfigyelések
Ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni. Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.
Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lesz, tartja a mondás, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanez vonatkozik Péter és Mátyás napjára is.
Égő érzés a nyelven és a szájpadláson – mi okozhatja?
2024. február 15.
Ha nemrég fogászati kezelésen járt és ilyen tüneteket tapasztal, elképzelhető, hogy allergiás valamelyik felhasznált anyagra. Tartós tünetek lehetnek az implantátum, a fogtömés miatt, de átmeneti panaszokat okozhat az érzéstelenítő vagy fertőtlenítőszer is. Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.
Fémallergiás tünetek
Az implantátumok, a tartós fogpótlások, koronák, hidak és a kivehető protézisek is gyakran okoznak allergiát, ezért annak, aki ilyen komoly beavatkozásra készül, érdemes ellenőriztetnie, hogy nem allergiás-e az implantátumra. Mivel ez egy költséges és hosszadalmas procedúra, még a beültetés előtt javasolt megbizonyosodni arról, hogy a fém nem fog allergiás tüneteket okozni. Ha az allergia csak később derül ki, akkor a kellemetlen panaszok megszüntetéséhez mindenképp el kell távolítani az implantátumot.
A fémallergia vizsgálata epicutan teszttel történik. Az allergént kamrás tapaszra viszik fel, majd ezt ráragasztják a beteg bőrére. Bizonyos időközönként – 24-48-96 óra és 1 hét múlva – ellenőrzik, hogy a tapaszok alatt jelentkezett-e bármilyen allergiára utaló tünet – bőrpír, viszketés, kiütés. Amennyiben igen, akkor arra az adott fémre a beteg szenzitizált, azaz túlérzékenyített. (Allergiát akkor lehet megállapítani, ha a betegnek vannak olyan tünetei, ami a pozitív teszttel egybevág.) Ilyen esetben a pótlást úgy kell megválasztani, hogy az adott fémet ne tartalmazza.
Egy fogtömés is kellemetlen tünetekkel járhat
Az implantátumok mellett sok egyéb, a fogászati kezelések során használt anyag is allergiás tünetet okozhat. Gyakran okoznak kellemetlen tüneteket például a fényre kötő tömőanyagok. A fogpótlások rögzítéséhez használt ragasztók, a kezelésekhez szükséges fertőtlenítő szerek, a lenyomatok készítéséhez használt alapanyagok, polírozó szerek, sőt még a fogkrémek egyes összetevői is allergiás tüneteket okozhatnak.
A fogászati allergiák kivizsgálása a fémallergiával megegyező módon történik. Lehetőség van a kettőt egy időben is vizsgálni, ez esetben a teljes fém és fogászati epicutan teszt elvégzésére kerül sor.
Gyümölcsfogyasztási kisokos cukorbetegeknek
2024. február 14.
A gyümölcsök és a zöldségek nagy választékban, frissen állnak rendelkezésre. Azonban ha valaki cukorbetegséggel küzd, mindenképpen be kell tartania néhány fontos szabályt! A témában Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa van a segítségünkre.
Kerti vetemények és cukorbetegség
Azok, akik kénytelenek együtt élni a cukorbetegség valamelyik típusával, pontosan tudják azt, hogy nem mindegy, mikor, mennyi szénhidrátot is juttatnak be a szervezetükbe. A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaszolgáltatói, ám mivel az emésztés során minden szénhidrátot egyszerű cukorrá bomlik le, egyáltalán nem mindegy, mennyit is fogyaszt belőlük a cukorbeteg!
Fontos tudni, hogy a gyümölcsök, de bizonyos szénhidrát-tartalom felett zöldségek esetén is számolni kell szénhidrát-tartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjához tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bár nagy a csábítás, mégsem lehet ezeket a nyári, lédús finomságokat egyszerre nagy mennyiségben fogyasztani, sőt, arra is figyelni kell, mikor falatozunk belőlük!
A cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi ötadagnyi, összesen mintegy 40 dekányi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ilyen mennyiségű zöldség és gyümölcs elfogyasztásával már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, az elhízás kockázata.
A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ezt, vagy ennél egy kissé nagyobb napi mennyiséget javasolnak fogyasztani. Cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell osztani, hogy arányaiban több legyen a zöldség, mint a gyümölcs, illetve ne egyszerre fogyassza el az ajánlott mennyiséget, hanem széthúzva azt az étkezések között (a reggeli, kora délelőtti órákban és késő este lehetőleg kerülje a gyümölcsöket).
Gyümölcsök szénhidrát-tartalma
Fontos azt is tisztázni, hogy a gyümölcsök összetételük alapján rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (pl. alma, cseresznye, málna) és a száraztermésű, héjas gyümölcsök (pl. mandula, dió) csoportjába sorolhatók, és ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport szénhidráttartalma 2-25% között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10% körüli.
Lehetőleg friss, szezonális kerti veteményeket fogyasszunk, illetve mindig tartsuk szem előtt a szénhidrát-tartalmukat.
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 7 g vagy annál kevesebb a szénhidrát: alma, citrom, grépfrút, málna, földieper, szeder, görögdinnye, ribizli
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 8-10 g a szénhidrát: egres, birsalma, őszibarack, sárgabarack, őszibarack, nektarin, sárgadinnye, narancs
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 11-15 g a szénhidrát: cseresznye, meggy, kivi, körte, mandarin, szilva, áfonya
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 15 g vagy annál magasabb a szénhidrát: szőlő, banán, datolyaszilva, gránátalma, mangó
(Az adatok tisztított mennyiségre vonatkoznak, vagyis barack magja nélkül, dinnye héja nélkül stb.)
Járványok régen is voltak
2024. február 14.
Bár még mindig a Covid-járvány hatása alatt vagyunk – és még itt is van velünk, de nem is olyan rég gyakoribbak voltak a világjárványok. Akkoriban is védekeztek, és a gyógyítók ugyancsak furcsa ruházatot viseltek, reménykedve, hogy azok megvédik őket a fertőzéstől.
A pestist vagy fekete halált a Yersinia pestis baktériumfertőzés okozza. A kórt főként a patkányokon élősködő bolhák terjesztik. A bolhák közreműködésével a betegség emberekre is átragadhat. A XIX. század végén azonosították a betegség terjesztőjeként az élősködő bolhát, miután 1894-ben Alexandre Yersin svéd orvos felfedezte a pestisbaktériumot.
A betegség következményei elborzasztóak: a világtörténelem legszörnyűbb járványaiként tartják számon a megbetegedéshullámokat. A VI., a XIV. és a XIX. században nagy észak-afrikai és eurázsiai járványok voltak, melyeknek később „utórengéseit” is észlelték. Magas volt a halálozási ráta, 5 megbetegedettből 4 személy elhunyt. Eleink az akkori tudásukkal igyekeztek védekezni.
A pestisdoktor
Az európai pestisdoktor a XVII. században jelent meg Franciaországban és Olaszországban. Az öltözék feltalálója Charles de Lorme volt, és így írták le kinézetét: az orr fél láb hosszú, csőr alakú, illatokkal teli. A kabát alatt marokkói bőrből készült csizma és puha pantalló volt, amely a csizmákhoz van kapcsolva. Puha, rövid-ujjú ing, amely a pantallóba van tűrve. A kalap és a kesztyűk is ugyanilyen bőrből készültek, a tekintetet szemüveg fedte. A csuklyán lévő csőr vagy orr gyógynövények és más összetevők átható illatú keverékével volt megtöltve. (Fahéj, bors, terpentin, porított viperahús.) Az egész testfelületük védett volt, hogy semmi se tudjon a bőrükön keresztül behatolni. A kor orvostudománya szerint a betegség a betegek testéből kipárolgó áporodott, bűzös levegővel terjedt.
Az öltözet hasonlít egy modern vegyvédelmi ruházatra. Tehát volt fogalmuk arról, hogy a pestis egy terjedő betegség, csak az okát nem tudták. És azt sem lehet tudni, hogy ez az öltözet mekkora védelmet adott a bolhacsípések ellen, mely a pestist okozó baktériumot hordozza. A védőruha jelmezként nagy karriert futott be a színpadon, itt már a halált szimbolizálta.
Hidegben nő a felfázás esélye
2024. február 13.
Télen nem csak a megfázás és az influenza kockázata nő meg, de a felfázásé is. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa a hólyaghurut kialakulásának rizikófaktorait vette számba.
Így függhet össze a hideg és a felfázás
A felfázásnak nevezett bakteriális húgyhólyag-gyulladás főként a nőket érintő betegség, amelynek számos rizikófaktora van. Ilyenek többek közt bizonyos fejlődési rendellenességek, a nem rendszeres vizeletürítés, közös meleg vizes medence és nyilvános WC használata, a személyes higiéné hiányosságai (a húgyutak immunvédekezésének romlása és a kórokozók elszaporodásának elősegítése miatt), hüvelyi és egyéb nőgyógyászati gyulladások, a menopauza, és minden, az immunrendszer működését gátló betegség, pszichés stressz, gyógyszer.
Ezeken felül sokaknak elsősorban a hideghatás tűnik fenyegetőnek, a felfázás szó is erre az összefüggésre utal. Norvég kutatók egy korábbi tanulmányban már bizonyították is a kapcsolatot a láb felől érkező hideghatás és a hólyaghurut kialakulása közt – erre egyébként is hajlamos nőknél. Más magyarázatok szerint annak, hogy télen gyakrabban újul ki a felfázás, az lehet az oka, hogy a hideg, száraz levegőben a szervezet hajlamosabb a dehidrációra, ami azt egyik legnagyobb rizikófaktor e tekintetben. Akármi is az oka a dehidrációnak – leggyakrabban egyébként a kevés folyadék fogyasztása – ez mindenképpen hozzájárul a kockázat növekvéséhez, ugyanis a kevesebb folyadék miatt kevesebb vizelet is termelődik, így kisebb az esély, hogy a kórokozók kimosódjanak a vizelettel.
Összességében igaz tehát, hogy a felfázásra hajlamos személyeknek télen fokozott figyelmet ajánlott fordítaniuk a folyadékfogyasztásra és a réteges, meleg öltözködésre is.
Az erőt adó maca gyökér – fedezzük fel
2024. február 13.
Ez az Andok perui lejtőin őshonos növény többek közt vitalitást elősegítő, energizáló, állapotjavító hatásáról ismert ősidők óta. A maca gyökeret – többféle formában – napjainkban is gyógyhatása miatt alkalmazhatjuk. De nagyon ajánlott egészséges táplálékok összetevőjeként is fogyasztanunk. Különösen hasznos lehet a téli időszak okozta fáradtság leküzdésére, valamint évszakváltáskor a könnyebb talpra állás érdekében. Vegyük számba összes jótéteményét!
Milyen növény a maca gyökér (perui ginzeng)?
A keresztesvirágúak rendjébe tartozó maca gyökér (Lepidium meyenii) gumós zöldségféle, külsőre leginkább a retekhez, hatásában pedig a ginzenghez hasonlít. Gyógyerejét már a perui őslakosok is ismerték, és az Andok 3000 m fölötti lejtőin termesztették. A növény kiválóan alkalmazkodott a szélsőséges időjárási körülményekhez, és ma is ezt tartják róla. Évszázadokon át használták fel különböző bajokra, és gyógynövényként a spanyol hódítás után vált lassan, fokozatosan ismertté világszerte. Főként a XX. század második felében terjedt el Európában, de hazánkban csak a közelmúltban bukkant fel receptekben és a felfedezendő természetes gyógykészítmények között.
Feldolgozása
Az igazi, leszüretelt maca gyökeret több hétig szárítják a napon. De nem mindegy, hogy ezt megfelelő módon teszik-e: ha pl. gyorsan szárítják, az íze erősebb, kellemetlenebb lesz A napon való szárítás egyébként azért fontos, mert lehetővé teszi a maca gyökér tápanyagai, hatóanyagai és édeskés íze koncentrálódását. Szárítás után finomra őrlik, és a leggyakrabban por alakban történő használatra készítik elő. Az utóbbi időben kivonata kapszula, folyadék, tabletta formájában is elterjedt.
Hogyan válasszunk?
Csak a 100%-ban valódi maca gyökérből készült (lehetőleg bio) termékek esetében profitálhatunk maximálisan a növény előnyös tulajdonságaiból, mind ízben, mind pedig hatékonyság tekintetében. Ez vásárláskor rendkívül fontos, hiszen a maca gyökér bővelkedik számos értékes tápanyagban, többek közt növényi fehérjében (aminek erőnlét javító hatása köszönhető), vasban, kalciumbank, cinkben, magnéziumban, vitaminokban…. Az összetevők aránya/mennyisége eltérő lehet a különböző kiszerelésű termékekben.
Hogyan varázsolhatunk luxuskörülményeket az otthonunkba?
2024. február 12.
Lakásunk kialakítása, dekorációja és atmoszférája jelentős hatással van mindennapi életünkre, hangulatunkra. Az egyik legfontosabb szempont természetesen a kényelem, sokszor azonban vágyunk egy kis fényűzésre is. Ezt számos módon elérhetjük: egy dekoratív kiegészítővel, a szoba színének megváltoztatásával vagy éppen egy hidromasszázs kád beszerzésével. Az alábbiakban ehhez kísérlünk meg egy kis segítséget nyújtani azoknak, akik otthonukban is élvezni szeretnék a hétköznapi luxust.
A megfelelő színválasztás
Egy lakás hangulatát alapvetően meghatározza az, hogy ott milyen színek dominálnak. Amivel soha nem lőhetünk mellé, az a semleges, természetes színek használata, ezek ugyanis tiszta, elegáns megjelenést kölcsönöznek a lakásnak, ráadásul a térérzetet is növelik.
Bátrabbaknak jó választás egy mélyebb, gazdagabb szín: a burgundi, a smaragdzöld vagy a kék sötétebb árnyalatai fekete kiegészítőkkel kifinomultabb hatást keltenek, arannyal vagy ezüsttel kombinálva pedig igazán exkluzív eredményt kaphatunk. Ha a visszafogottabb, minimalista stílust kedveljük, akkor domináljon a fekete, melyet a modern hatás kedvéért fehér, a természetközelibb hangulatért zöld színekkel vegyíthetünk.
Az anyag is fontos
A luxus nem feltétlenül a drága tárgyaknál kezdődik, pusztán a jó ízléssel kiválasztott anyagok is hozzájárulhatnak.
A textilek közül részesítsük előnyben a finom selymet és a puha bársonyt, melyekből készülhetnek párna- vagy kanapéhuzatok, de akár függönyök is. A szatén ágynemű amellett, hogy a fényűző hangulat megteremtéséről gondoskodik, a kényelmes alvást is biztosítja. A minőségi bőr fotelek pedig hosszú évekre szóló exkluzivitást kölcsönöznek lakásunknak. Soha nem mennek ki a divatból, és természetes – mégis elegáns – hangulatot adnak a lakásnak a fából készült bútorok, fa tartóoszlopok, nyílászárók is. Különösen jó választás a tölgy, a dió, a cseresznye és a mahagóni, ha a célunk a luxuskörülmények megteremtése.
Krónikus torokfájás? Gyomorsav gondokat is jelezhet!
2024. február 12.
Gyomorsav problémára is utalhat, ha hosszú ideje fáj a torka, éjszaka és reggel köhögési rohamok gyötrik. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy a kezeletlen reflux az asztma tüneteit is rontja.
Gyomorsav és légutak
A nyelőcsövön át a gyomorba kerülő táplálék útját a gyomorszáj zárja el, ez akadályozza meg a gyomortartalom visszaáramlását. Ha ez a záróizom nem jól működik, a savas hatású gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerülve az érzékeny nyálkahártyát irritálja. A betegek ezt a szegycsont mögötti területen, vagy akár a torokban jelentkező, égő fájdalomként érzékelhetik. A betegség neve is erre a folyamatra utal, a jelenséget refluxnak – visszafolyás – nevezzük.
Szerteágazó tünetek
Van, akinél a reflux gyomorszáj-táji fájdalmat, esetleg émelygést, savas böfögést okoz – sorolja a betegségre utaló jeleket dr. Hidvégi Edit. Olykor a sav feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okozva. Sokaknál a tünetek nem egyértelműek, más betegségre emlékeztetnek. A kezeletlen reflux okozhat rekedtséget, krónikus torokfájást, éjszakai-reggeli krónikus köhögést és szorító mellkasi fájdalmat is.
Asztma és reflux
A két betegség tünetei gyakran együttesen jelentkeznek. Vizsgálatok szerint az asztmás betegek közel 60-70%-ánál megfigyelhetőek a reflux tünetei is. Az asztma és a reflux összefüggése sokrétű: a reflux a torok/garat ingerlése révén köhögést tud okozni. Ilyenkor a hasban megemelkedik a nyomás, ami fokozza a refluxot – egy rossz kört indít be. Emellett egyes asztmában használatos gyógyszerek a gyomorszáj záróizmának ellazításával elősegítik, provokálják a reflux jelentkezését.
