Szerelem idősebb korban is

2022. november 23.

A szerelem nem csak a fiatalok kiváltsága, de idősebb korban is egy felemelő érzés lehet. Nézzük meg milyen típusok léteznek az ötvenes korosztályban, akiknek még fontos az érzelmek megélése.

A csendes típus

Ebbe a kategóriába tartozik, aki meg meri élni a szerelmet, nyitott az érzésekre, de fél is. Ő az, aki nem nagyon beszél róla, sőt sokszor a családtagok előtt is titkolja az új kapcsolatot. Egyfajta tudatos kontroll jelenik meg, amelynek a célja a csalódás elkerülése. Az érzelmek részben megélésre kerülnek, részben elfojtásra, mindenesetre nehezen önti szavakba az érzéseket, mintha attól félne, hogy ha jött valami „jó”, akkor jön majd valami „rossz” is. Lássuk, hogy a csendes-védekező attitűdnek számos hátránya is lehet, mivel az érzések tompítása torzítja a valóságot, az érzelmek szűrése félreértésre is okot adhat.

A másik ember a kapcsolatban, ha nem ismeri fel ezt a félelmet, akkor megélheti – persze tévesen –, hogy ő az okozója annak, miszerint a kapcsolat csak részben él, önmagát hibáztatja, hogy a másik nem tudja szavakba önteni az érzéseit. És bizony sokszor nem elég csak gondolatban szeretni a másikat, vagy ajándékkal kifejezni a szerelmet, az ember hallani akarja, hogy szeretik.

Az elutasító

Nevében is benne van, ő az, aki hárítja az érzéseket, vagyis mindent megtesz, hogy kizárjon minden érzést. Számára az érzések megélése veszélyes és fenyegető. Azt gondolja, ha már egyszer házas volt, és a párja meghalt, vagy valami oknál fogva egyedül maradt, akkor ott helye nincs se új kapcsolatnak, se a régmúltat idéző érzéseknek.

Fukarkodik az érzésekkel, így is fogalmazhatnék, miközben van benne kapcsolódás iránti vágy, de nagy pszichés energiát fektet bele abba, hogy önmagát becsapva az ellenkezőjét állítsa. Az az ember, aki elutasító, önmagát rövidíti meg: a legnagyobb szabadság, az a kötődés. Tartozni valahova, hiszen a magány, az igazi magány bezár minket, passzívvá tesz. Átvitt értelemben halott az, aki képtelen a pillanatokat megélni, ha félelemmel tölti el a társ iránti igény.

Ennek a kategóriának a tankönyvi példája, amikor valaki úgy nyilatkozik: „Nekem már nem kell senki, így jó minden, apátok volt nekem az egyetlen, nem fogok én ismerkedni…” Felmerül ilyenkor a feldolgozatlan gyász ténye, mindenesetre a visszahúzódás hátterében leginkább önértékelési probléma áll, vagyis nem hisz eléggé önmagában, fél megmérettetni magát, retteg a kudarctól. Ennek következménye az elutasító attitűd, amely nem más, mint védekezés.

Ha az egyén felismeri, hogy van más módja a védekezésnek, akkor megnyílik az esély, hogy nyisson a külvilág felé. A depresszió ebben a kategóriában igen gyakori, ami megnehezíti a kötődés, tágabb értelemben a szerelem létrejöttét.

Az odaadó

Az elutasító ellentettje az az ember, aki önfeledt módon tud érzéseket megélni: nyitott, de közben nem könnyelmű, vagyis a kontroll ott van a kezében. Nem racionálisan áll az ismerkedéshez, sokkal inkább hagyja, hogy jöjjön, aminek jönnie kell. A sodródást jelen helyzetben pozitív fogalomként említem, amelyben ott rejlik a tudatos jelenlét. Ezek az emberek nem törődnek se a családtagok, se a szomszédok megvető pillantásaival, sőt szinte a fellegekben járnak, és ezért nem hallják vagy látják a környezet visszajelzéseit. És itt jegyzem meg, hogy ez a működésmód akkor tud problémás lenni, ha az érzelmek megélése mellett egyáltalán nincs ott a ráció.

10 éves a vizsgálat, ami megváltoztatta a kismamák életét

2022. november 22.

Tíz évvel ezelőtt vehették először igénybe a kismamák a kockázatmentes, non-invazív magzati genetikai tesztet a fogantatáskor kialakuló genetikai rendellenességek kimutatására. 2012-ben még csak a Down-szindróma kimutatására volt alkalmas a prenatális genetikai teszt, ma már a vizsgálatok köre kiterjed a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességekre és a magzat teljes kromoszóma-állományának vizsgálatára is. Az eltelt tíz évben a non-invazív prenatális teszt (NIPT) a várandósgondozás szerves rész lett, napjainkban már minden ötödik kismama ezzel a korszerű genetikai vizsgálattal kap részletes információt születendő gyermeke egészségi állapotáról.

Jelenleg több mint hatezer genetikai eredetű betegséget ismer az orvostudomány, ilyen pl. a Down-szindróma, az Edwards-szindróma, a Patau-szindróma, a Turner-szindróma és a Klinefelter-szindróma, és ezeknek a betegségeknek nagy része a molekuláris genetikai szűrővizsgálatoknak köszönhetően már a terhesség nagyon korai fázisában felismerhető.

Az anyai vérben keringő magzati DNS-ek vizsgálatának lehetősége új korszakot nyitott a magzati diagnosztikában. Először 1997-ben számoltak be az újgenerációs szekvenáláson alapuló technológiáról, amely lehetővé tette azt az eljárást, hogy egy egyszerű anyai vérmintából is el lehet a magzati genetikai vizsgálatokat végezni, de egészen 2012-ig kellett várni még arra, hogy ez a módszer minden kismama számára elérhető legyen. Korábban úgy tudták, a méhlepény áthatolhatatlan a magzati sejtek számára, ezért a genetikai vizsgálatokhoz ún. invazív, „testbe hatoló” vizsgálatokra volt szükség, amely vetélési kockázattal is járnak. Ma már pontosan tudjuk, hogy a méhlepényből származó, magzati eredetű DNS darabok a terhesség 5. hetétől bejutnak az anya vérébe és a 9. héttől olyan mennyiségben vannak jelen a kismama vérében, hogy nagy érzékenységű vizsgálat végezhető a magzat genetikai rendellenességeinek kiszűrésére.

Amikor 2012-ben a New Era Genetics elsőként bevezette Magyarországon a non-invazív prenatális genetikai tesztet, akkor még csak a 21-es kromoszóma számbeli többletének, azaz a Down-szindrómának a kimutatására volt alkalmas, azonban nem sokkal később már több kromoszóma-rendellenesség vizsgálatára is lehetőség nyílt. Jelenleg a teszt a magzat teljes kromoszóma-állományát vizsgálva képes a fogantatáskor keletkező összes autoszomális és nemi kromoszóma számbeli rendellenességeit, illetve azokban előforduló esetleges duplikációkra vagy deléciókra eredményt adni.

Napjainkra a legkomplexebb prenatális tesztelési módszer, a PrenaGenetics kiegészült a magzatban újonnan kialakuló, egészséget károsító, egy gén eltérésére visszavezethető betegségek, vagyis a monogénes rendellenességek (MONOGEN) és a szülőktől rejtetten örökölhető betegségek (pl. SMA, cisztás fibrózis) vizsgálatával (ORIGIN), amelyek együttesen igénybe véve biztosítják a korszerű és nyugodt babavárást, mert a magzati genetikai betegségek teljes spektrumát vizsgálják.

Nem csak a drága gyógyszer a jó!

2022. november 22.

Attól, hogy valamelyik gyógyszer kedvezőbb árú, nem szükségszerűen gyengébb minőségű, mint a drága változata!

Originális gyógyszerek: újdonságok, viszonylag magas áron

A gyógyszerkutatás- és fejlesztés legnagyobb tudományos áttöréseinek és sikereinek az úgynevezett originális (eredeti) gyógyszerek könyvelhetők el. Ezek az originális gyógyszerek ugyanis újonnan kifejlesztett hatóanyagot tartalmaznak, olyat, amit korábban nem alkalmaztak az adott kórkép kezelésében. Az új hatóanyagoknak a kifejlesztése általában több mint 10 éves folyamat, ami a komoly szaktudás mellett igen jelentős anyagi ráfordítást is igényel. Ezt nem minden gyógyszergyártó engedheti meg magának, és ez tükröződik az új hatóanyagú gyógyszerek áraiban is,- azok viszonylag drágák. 

A „másolat” nem másodosztály!

Az újonnan kifejlesztett hatóanyagot 20 vagy 25 évig keresztül termékszabadalmi oltalom védi. Ez azt jelenti, hogy ez alatt az időszak alatt más gyártó nem forgalmazhat azonos hatóanyag-tartalmú készítményt. Ha azonban a szabadalom lejár, az említett hatóanyagot más gyógyszergyártók is használhatják gyógyszergyártáshoz. És teszik is ezt a mindennapi gyakorlatban. Az így előállított gyógyszerek lesznek a generikus gyógyszerek, amik tulajdonképpen az originális gyógyszerek azonos hatóanyagú, más márkanéven forgalomba került “másolatai”.

Hangsúlyozandó, hogy a “másolat” szó ebben az esetben nem jelent hiányosságot, és nem takar másodosztályú minőséget. A generikus gyógyszereknél rendszeres és szigorú hatósági ellenőrzés biztosítja és garantálja azt, hogy az adott generikus gyógyszer az adott hatóanyagból ugyanannyit tartalmaz, mint az eredeti, és a két gyógyszer – azaz az originális és a generikus – szervezetbeni hatása megegyező.

Az árat letörő generikumok

A generikumok megjelenése – a piaci verseny miatt – egyben az ár letörésével is jár. Mivel a generikumot előállító gyógyszergyár már “kész” hatóanyagot kap, anélkül, hogy annak a kutatására és fejlesztésére ő jelentős összeget áldozott volna, érthető, hogy a generikumot gyártó gyár már kedvezőbb áron tudja forgalomba hozni a gyógyszerét.

A gyógyszerpiac részben másként működik tehát, mint a mindennapi piac. Míg a városi piacon az eper árát az szabja meg, hogy tavasszal vagy nyáron vásároljuk, mekkora szemű a gyümölcs, illetve épek, szépek-e a szemek, netán romlásnak indultak már,- addig a gyógyszerpiacon az originális-generikus kérdés az egyik fő ármeghatározó tényező. Míg az epernél a drágább termék általában zamatosabb ízt, tetszetősebb külsőt takar, addig a gyógyszereknél ilyen különbségek nem mutathatók ki, ha originális-generikus összehasonlításról van szó. Nem kell tehát gyanakodni, hogy miért olcsóbb ez egyik vérnyomáscsökkentő tabletta, mint a másik, miközben a hatóanyaguk megegyezik, és ugyanannyi milligramm van mindkét készítményben belőle – és a gyógyszerész is javasolja helyettesítésre! 

Miért hisszük, hogy a gyerek megoldja az amúgy is nehézkes kapcsolatot?

2022. november 21.

Ennyire naivak vagyunk, vagy ennyire nem ismerjük magunkat vagy esetleg az univerzum törvényeit.... Folyamatosan ütközöm ezzel a hiedelemmel, férfiaktól, nőktől egyaránt, és őszintén bevallom, sosem értettem. Vegyük az alaphelyzetet. Van egy férfi meg egy nő. Megismerkednek, leszáll a rózsaköd, majd fel, és ott van a fene nagy igazság: elkezdjük látni a másikat olyannak, amilyen.  

4 nyomós érv a klimax hormonterápiája mellett

2022. november 21.

A menopauza igen kellemetlen tünetekkel járhat, melyek nagyban kihathatnak a nők mindennapjaira. Bár régebben elterjedt nézet volt, miszerint a változókorban jelentkező panaszok enyhítésére szolgáló hormonterápia veszélyes, ám ma már a modern készítményeknek hála biztonsággal alkalmazhatóak ezek a szerek. A témában dr. Hetényi Gábort, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászát kérdeztük. 

Megszűnteti vagy csökkenti a kellemen tüneteket

A klimax jellemző tünetei többek között a hőhullámok, a fokozott verejtékezés, ingerlékenység, alvászavarok, illetve a depresszió. Ezen panaszok rendszerint a perimenopauza fázisában jelentkeznek és hosszú évekig megkeseríthetik a nők életét. Sokan pont ezek miatt fordulnak hormonterápiához, ugyanis igen jelentős eredményeket lehet így elérni, ezáltal a megkönnyíti a mindennapokat. 

Megakadályozza a csontritkulást

Köztudott, hogy a menopauza eljövetele hajlamossá tesz a csontritkulásra, így sokkal könnyebben lehet kikötni a kórházban csönttörés miatt. A változókorban ugyanis csökken az ösztrogén mennyisége, melynek nagy szerepe lenne a kálcium csontokba való beépülésében. 

Éppen ezért, a hormonterápia segít megvédeni a csontritkulástól, így ha tart attól, hogy sokat kerül gipszbe, érdemes pótolnia az ösztrogént.

Jobbá teszi a szexuális együttléteket

A klimax egy sor olyan hormonális változást indukál, mely negatívan befolyásolja a házaséletet. Ekkor egyrészt a libidó esik vissza, másrészt hüvelyszárazság lép fel– ez utóbbi nem csak kellemetlenné teszi az együttléteket, de jelentősen megnöveli a fertőzések kialakulásának esélyét is. 

Az ösztrogén terápia azonban hozzájárul a hüvely egészségéhez és normál állapotához, megszűnteti a hüvely szárazságát, ráadásul a szexuális vágyat is visszahozza, így remek hatással van a házaséletre – mondja Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.

Depis vagyok! - Tényleg létezik téli depresszió?

2022. november 20.

Gyakran halljuk ismerőseink szájából a panaszt: "depis vagyok". Ahogy beköszöntött az ősz, és a nappalok egyre rövidebbek, a fenti kijelentéssel minél többször találkozunk. Ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy növekszik a depresszióra panaszkodó emberek száma is. Elgondolkodtató, hogy vajon miért érezzük úgy, hogy ősszel, és főleg télen rosszabb a hangulatunk, és miért emelkedik meg a depresszióval küzdők aránya.  

Szerencsére a „depis vagyok” kijelentés mögött nem minden esetben találkozunk valódi depresszióval, általában átmeneti hangulatváltozás, kedélyzavar áll a háttérben. Ezen az állapoton az illető hamar túllép, és ismét a megszokott módon éli az életét. A valódi depresszió komolyabb probléma, és a megoldás, a terápia hosszadalmasabb időt vesz igénybe.

De vajon miért éppen télen leszünk „depisek”?
Hangulati ingadozásainkat a korai sötétedéssel és a napsugárzás hiányával magyarázzák. Gondoltunk e már arra, hogy talán nem ez a fő alapja a problémának?
Az ősz és a tél számomra a két legszebb évszak. Az ősz gyönyörű a maga színpompájával, télen pedig csodálatosak a havas tájak és a fehér köntösbe öltözött fák látványa. A világ mintha lelassulna, a zajokat elfedi a puha hótakaró.

Nyáron kifelé fordulunk, télen befelé – kellene?
A nyár a kifele fordulás időszaka. A barátoké, a bulizásé, a nyaralásé, az új szerelmeké, az izgalomé, az önfeledt szórakozásé. Nyáron nem foglalkozunk annyit saját gondolatainkkal, gondjaink sem annyira nyomasztóak. Lelkünk szavát, kérdéseit elnyomja a külvilág, a nyár könnyedsége, nyüzsgése.

A tél viszont teljesen más. A nappalok rövidülnek, egyre több időt töltünk otthonunkban. Reggel, amikor felébredünk és munkába indulunk, odakinn még sötétség van, este pedig, amikor hazaérkezünk, már ismét a sötét az úr. Nincsen kedvünk kimozdulni, az otthon töltött idő pedig gondolkodásra késztethet bennünket.
A tél a befelé fordulás időszaka. Ahogy a világ lecsendesedik, úgy csendesedik le bensőnk is. Legalább is ez lehetne a tél feladata, tanítása. A belső lecsendesedés, az önmagunkba fordulás. Találkozás a belső világunkkal. Lelkünk halk szavának felismerése.  A nyáron elfojtott érzelmek, gondolatok, gondok felismerése, önmagunk megismerése.

A depressziós hangulat ekkor kezd eluralkodni rajtunk. Az emberek többsége nem szeret a Lelkével, belső világával foglalkozni. Ha ezt tennék, rájönnének, hogy talán nem azt az életet élik, amit szeretnének, nem azzal, akivel szeretnék stb., és ekkor eluralkodik a magány és elhagyatottság érzése. A nyár vidámsága és melege már nem rejti el a gondokat.

Kinek milyen típusú kutya való? Így dönthetjük el

2022. november 20.

Egy kutya érkezése mindenképpen felforgatja a család életét - mégpedig teljes mértékben. Új szokások, új rutin és teljesen új prioritási rendszer alakul ki, miközben egy életért leszünk felelősek. Ez valójában egy borzasztóan nehéz feladat, ami nem csak cuki fotókból áll, mint ahogyan azt a legtöbben gondolják.  

Ugyanakkor, ha alaposan átgondoljuk a döntésünket és sorra vesszük az alábbi kérdéseket, sokkal nagyobb eséllyel találhatjuk meg a számunkra megfelelő kutyát. Ez pedig az alapja annak, hogy harmonikusan és boldogan élhessünk együtt egy igazi családként.

Kutya – de honnan?

A fejlettebb nyugati országokhoz képest Magyarországon még gyerekcipőben jár az állatvédelem. Ez pedig sajnálatos módon azt jelenti, hogy a menhelyek és alapítványok helyzete már évek óta siralmas. Egyre több kutya kerül be, kevesebb kerül ki, így még kevesebb életet tudnak megmenteni az ezzel foglalkozó önkéntesek. Éppen ezért, amikor arról döntünk, hogy mentünk vagy vásárolunk kutyát, mi magunk is életekről döntünk. Ez szélsőségesen hangzik, de sajnos tényleg erről van szó.

Nézzük tehát a lehetőségeinket! Dönthetünk úgy, hogy tenyésztőtől veszünk kutyát, ezzel azonban támogatjuk ezt az „ipart”, ami nem tesz jót a már így is katasztrofális magyar helyzetnek. Hiszen ahelyett, hogy egy nehéz sorsú kutyát mentenénk meg, a „mi kedvünkért” születnek újabb kiskutyák. Ennél már csak az számít értelmetlenebb döntésnek, ha az olcsóságra megyünk, és szaporítótól szerezzük be az új családtagot. Jó tudni, hogy az ilyen helyeken a kutyákat a végtelenségig kihasználják, embertelen körülmények között tartják, miközben törzskönyvet sem tudnak adni a kicsikhez – mivel általában illegális a működésük.

Éppen ezért érdemes megfontolni az örökbefogadást, amivel egy kutyának új esélyt adhatunk az életre. Ma már számos – de még mindig nem elég – menhely és alapítvány foglalkozik mentéssel. Találunk közöttük olyat, ami kifejezetten kiskutyákat ment, de ha konkrét fajtát szeretnénk, akkor a fajtamentéseknél is keresgélhetünk. A kérdés már csak az: hogyan kezdjünk neki a kutatásnak?

Milyen típusú kutya való nekünk?

Ha az alábbi kérdéseket sorban megválaszoljuk, már konkrét igényekkel jelenhetünk meg a menhelyen – ahol tudni fogják, hogy ezek alapján melyik kutyus lehet nálunk a befutó. Vagy megtalálhatjuk a fajtát, ami a jellemzőink alapján megfelelhet nekünk, így megkereshetjük egy-egy adott típus fajtamentő szolgálatát.

Tapasztalat

Volt már kutyánk? Ő milyen volt? Nyugodt, problémás, reaktív, könnyen vagy nehezen tanuló? Nagytestű vagy kicsi? Értelemszerűen, ha valakinek még soha nem volt tapasztalata egy nagytestű, problémás kutyával, akkor nem jó ötlet egy ilyennel elkezdeni a közös tanulási folyamatot. Ez alapján érdemes elkezdeni a lehetőségek leszűkítését.

Idő-kérdés

Ezután tanácsos elgondolkodni azon, hogy mennyi időnk lesz a kis kedvencünkre. Vannak ugyanis kutyák, amelyek szeretik, ha békén hagyják őket, szívesen pihennek, kevésbé igénylik a folyamatos törődést. De ugyanígy akadnak olyanok is, akikre több időt kell szánnunk, legyen szó tanításról vagy mozgásról - nekik különösen fontos, hogy nap mint nap le legyenek fárasztva mentálisan és fizikailag egyaránt.

Itt az ősz, és máris lebetegedett?

2022. november 19.

Sokan érzik úgy, hogy a hűvösebb napokkal együtt megérkezett a náthaszezon is az életükbe. Ősztől nyárig szinte egyik betegség követi a másikat, ha van valamilyen fertőzés a közelükben, ők azt biztosan elkapják. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tehetünk ilyen esetben?

Fertőzésre való hajlam

Ha valaki a környezetében élőknél jelentősen gyakrabban kap el – sok esetben akár súlyosabb és nehezebben is kezelhető – fertőzést, arra rendszerint azt mondjuk, hogy gyenge az immunrendszere. Ilyen esetben a gyakori fertőzések mellett rendszerint az általános közérzete, egészségi állapota sem megfelelő, egyéb tünet, betegség is fennállhat az érintetteknél: például autoimmun rendellenességek, a szervezetben jelen lévő gyulladásra utaló magas CRP szint, vagy egyéb vérkép eltérések – például vérszegénység -, gyakori emésztési problémák – étvágytalanság, hasmenés, hasfájás, puffadás – csecsemők és gyermekek esetében a fejlődés elmaradása. A fertőzésre való fokozott hajlam hátterében tehát rendszerint megtalálható valamilyen egyéb ok is. 

Mit tegyen, ha gyakori betegségektől szenved?

Mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, sok esetben már egy gyors vérvizsgálat is sokat elárulhat a kiváltó okokról. A tünetek függvényében egyéb vizsgálatokra is szükség lehet, ezek eredményét a kezelőorvos mindig a panaszainkkal összefüggésben értékeli. 

„Az esetek kisebb részében áll immunbetegség a háttérben, ilyen irányban azonban érdemes szűrővizsgálatokat végeztetni. Ezeknek a betegségeknek némelyike olyan enyhe tüneteket okoz, hogy az érintettek évekig nem is ismerik fel, vagy épp a gyakori fertőzések irányítják csak rá a figyelmet. 

Emellett fül-orr-gégész véleményének megkérése, olykor az orrmelléküregek megítélésére készült képalkotó vizsgálat (pl. CT vizsgálat) is segíthet egy esetleges hajlamosító anatómiai ok felismerésében.”

A hasmenéses (kis)gyermek gyógyszerei

2022. november 19.

A hasmenés könnyen felismerhető: a (kis)gyermek a szokásosnál gyakrabban megy vécére, és a széklete is hígabb, vizesebb az átlagosnál.

Leggyakrabban a bélrendszer valamilyen baktérium vagy vírus okozta fertőzésre adott válasza a hasmenés. Emellett allergiás eredetű problémák, lisztérzékenység, vagy az emésztőenzimek elválasztásának zavara is okozhat gyakori, híg székletet.

• A kertben, parkban tébláboló, játszó kisgyermekeknél egyes növényi részek megevése is vezethet hasmenéshez.
• Antibiotikumok szedése esetén számítani kell arra, hogy egyes hatóanyagok – mellékhatásként – viszonylag gyakran okoznak hasmenéssel, puffadással járó panaszokat.

A kétévesnél fiatalabb gyerekekre veszélyes igazán

Bár banális állapotnak tűnik a hasmenés, de kisgyermekeknél a vizes-nyákos széklet miatt bekövetkező folyadékvesztés a só- és vízháztartás zavarát okozhatja; illetve szélsőséges esetben, esetleg hányással kombinált formában, sokkos állapothoz is vezethet. Erre különösen a kétévesnél fiatalabb kisgyermekeknél kell figyelni, akik nagyobb társaikkal összehasonlítva sokkal érzékenyebben reagálnak a folyadékveszteségre!

Mit tehet a szülő, ha hasmenéses az egy évnél idősebb gyermeke?

1. Legfontosabb a minél hamarabbi só- és folyadékpótlás. Már az első hat órában lényeges az, hogy sókat és cukrot tartalmazó vizes oldatot vegyen magához a gyermek. Erre a célra a gyógyszertárban elérhetők speciális elektrolit-pótló készítmények. Szükséghelyzetben házilag is készíthető elektrolit és cukorpótló folyadék: 4 teáskanál cukrot és 1 teáskanál konyhasót kell 1 liter előzetesen felforralt, majd lehűtött vízben feloldani. Ezt lassan kortyolgatva, apránként kell meginni. Továbbá javasolható a sós ropi etetése a bőséges folyadékbevitel (víz, tea, hígított gyümölcslé) mellett. A teák közül a gyulladáscsökkentő hatású kamillatea, a borsmentatea, de jótékony lehet az édesköménytea, illetve a bogyósokból (málna, szeder) készült természetes gyümölcsteák is. Ha szívesebben megissza a gyermek, akkor vízzel hígított gyümölcslevet is lehet adni neki.
2. Az ételek közül csak „hasfogó”, könnyen emészthető, zsírszegény étkek kerüljenek kis mennyiségben a gyermek tányérjára. Inkább többször egyen kevesebbet, mint egyszerre sokat. Hasmenés esetén a banán, a főtt rizs, a sós főtt krumpli, a darabosra vágott alma, illetve a klasszikus kétszersültek ajánlhatók.
3. A hasmenés kíméletes kezelésére szolgáló, gyógyszertárakban kapható sárgarépás rizsnyák már 4 hónapos kortól alkalmazható, elektrolit- és folyadékpótló hatású különleges táplálkozási célú élelmiszer. A rizsnyák tulajdonképpen egyfajta „ivólé”, ami a legkisebb hasmenéses betegeknek javasolható.
4. A klasszikus hasmenés kezelésére szolgáló gyógyszerek közül az aktív szén lehet az első választás. Az aktív szén hároméves kor felett alkalmazható. Az aktív szén a kórokozó mikroorganizmusokat (pl. vírus) köti meg, és távolítja el a szervezetből. Ha a tabletta bevétele problémát okoz a gyermeknek, akkor célszerű a tablettákat elporítani, vagy a kapszulás formában vásárolt aktív szenet a kapszulákból kiönteni, és azt kevés folyadékkal elkeverve bevenni. Az sem probléma, ha a gyermek szétrágja a széntablettát, és úgy nyeli le. A készítmények betegtájékoztatójában szerepel az, hogy életkortól függően napi maximum hány tablettát vehetnek be a gyermekek. Ne ijedjen meg senki, ha a gyermek széklete fekete lesz, mert az aktív szén színezi azt feketére.
5. Kicsi (akár 1-2 éves) és nagyobb gyermekeknél egyaránt alkalmazható – a használati útmutatóban szereplő adagolást követve – a dioszmektittartalmú, szuszpenzió készítésére szolgáló por. Ha a gyermek megissza a szuszpenziót, az védőréteggel bevonja a bélcsatorna nyálkahártyáját, így az kevésbé lesz ingerelhető, ritkább lesz a székletürítés.
6. Amennyiben antibiotikumszedés okozta a mellékhatásként jelentkező hasmenést, a bélflóra regenerálása elsőrendű feladat. Ehhez a gyógyszertárakban nagy választékban kapható pre- és probiotikumok alkalmazhatók. Továbbá az élőflórás készítmények (pl. egyes kefirek, joghurtok) fogyasztása is előnyös.
7. A felnőtteknél bevált hatóanyagok nem minden esetben használhatók a kisgyermekeknél. Fontos tudni, hogy a recept nélkül kapható loperamidtartalmú szereket csak 12 éves kor fölött szabad használni! Ettől csak az orvos kifejezett javaslatára lehet eltérni.
8. Figyeljen arra, hogy egyéb tünetek is jelentkeznek-e a gyermeknél; pl. láz, hányás.
9. Abban az esetben, ha az erős hasmenés miatt a gyermek sok folyadékot veszít, láza van vagy hány, netán erőtlen és szédül, vagy véres a széklete, mindenképpen fel kell keresni a gyermekorvost.
10. Amennyiben a gyógyszertárban recept nélkül kapható, hasmenés kezelésére szolgáló szert vásárol a szülő a kisgyermekének, minden esetben kérje ki a gyógyszerész tanácsát, aki életkortól és panaszoktól függő kezelést ajánl.

Nem biztos, hogy pánikbetegség – lehet Conn-szindróma is

2022. november 18.

Erős szívdobogás, izomgyengeség és magas vérnyomás? Nem biztos, hogy – komolyabb kivizsgálás nélkül – bele kell törődni a pánikbetegség diagnózisába, dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint alapos vizsgálatokkal utána kell járni, nem Conn-szindróma áll-e a háttérben.    

Nem csak a pánik okozhat erős szívdobogás érzést

A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben növekszik a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg.

A nem megfelelő mélységű kivizsgálások miatt bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag a pszichiátriai kezelésben bízna a beteg, érdemes egy alapos kardiológiai vizsgálatot is végeztetni. 

– A diagnózis felállítása és a vizsgálatok során feltűnhet a kevésbé vagy kifejezettebben magas vérnyomás és a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltja ki. Ez utóbbi akár tünetileg is kezelhető, de fontos kideríteni, mi a kiváltó ok. A “szokásos” alapbetegségek ugyanis nem minden esetben vannak jelen, ezek közé tartozik például a koszorúér- vagy pajzsmirigy betegség – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a magas vérnyomással élő betegek kb. 0,5 százalékánál állítható fel a Conn-szindróma diagnózisa. Az ilyen betegek 80 százaléknak aldoszteront termelő jóindulatú mellékvesekéreg-daganata van, ötödük betegségének hátterében viszont a hormont termelő sejtek ismeretlen eredetű diffúz megnagyobbodása áll. Az érintettek kb. 1 százalékában rosszindulatú daganat okozza a problémát.

Milyen vizsgálatokkal igazolható a gyanú?

fontos a megfelelő laborvizsgálat, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet vizsgálja, ezen kívül az aldoszteron szintet, valamint a plazma renin szintet is fontos monitorozni. Bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormon vizsgálatok eredményeit, így ezek szedését a vérvétel előtt hetekkel előtte abba kell hagyni, illetve erről egyeztetni kell a kardiológussal – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Az EKG-ből is következtetni lehet az alacsony szérum káliumszintre. Bizonyos esetekben szükség lehet CT-vizsgálatra, angiográfiára, esetleg katéteres vizsgálatra a mellékvesekéreg feltérképezése miatt.