A jobb felhasi fájdalom epehólyag problémára is utalhat

2024. április 03.

A hasi fájdalom igen gyakori panasznak számít, melynek hátterében számtalan ok állhat. Ezek lehetnek banálisak, de akár komoly problémára is utalhatnak. Olykor a diagnózis nem egyszerű, és ehhez különböző képalkotó vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa a leggyakoribb epehólyag problémákat ismerteti, melyek fontos diagnosztikai módszere a hasi ultrahang.

Az epe, az epehólyag szerepe

Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő kis körte alakú, páratlan szerv a has jobb oldalán. A májsejtek által termelt epét tartalmazza, mely a zsírok emésztéséhez szükséges. Zsíros ételek fogyasztása után az epehólyag izomzata összehúzódik, így az epe a vékonybélbe kerül. 

Epekő és epehólyag gyulladás

Az epehólyag gyakori betegsége az epekövesség, valamint az epehólyag gyulladás. Az epekövek általában koleszterint tartalmazó, elmeszesedő képletek. Kialakulásukban genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Az epekövek jelenléte nem mindig okoz panaszokat (néma epekövesség), ám ha vannak tünetek, akkor a jobb bordaív alatti tompa vagy görcsös fájdalom, hányinger, hányás jelentkezik. A fájdalom gyakran a hátba, a lapockák közé sugárzik.

Az epehólyag gyulladását gyakran az epekövek okozzák a falának irritációja révén. Az epehólyag összehúzódásakor ráfeszül a kövekre, ami a falat felsérti. Gyulladás azonban kő nélkül is keletkezhet.

Az epekövesség nem mindig okoz panaszt, előfordul, hogy más tünetek miatt vagy szűrés céljából végzett hasi ultrahang vizsgálat kapcsán derül ki. Fontos tudni, hogy akár panaszos, akár nem, a sebészi beavatkozás elkerülhetetlen, ha az epehólyagban apró, néhány milliméteres kő vagy kövek vannak. Az ilyen kicsi kövek bejuthatnak az epevezetékbe, amit elzárnak, és az epehólyag ballonszerűen kitágul jelentős fájdalmakat okozva. Nagyobb veszélye az apró köveknek, hogy nem állnak meg az epevezetékben, hanem tovább sodródnak a hasnyálmirigy vezetékkel alkotott közös szakaszba, aminek akut hasnyálmirigy gyulladás a következménye. Ez a betegség pedig életveszélyes állapot.

Az epehólyag falának jóindulatú elváltozásai (polipok, papillómák, cisztás elváltozás-adenomyomatosis) ritkán okoznak tüneteket. Az összehúzódó képességét ronthatják, így emésztési problémák keletkezhetnek.

Az epehólyag rák ritka betegség, kezdetben tünetmentes. Sokszor a gyakori akut vagy krónikus epehólyag gyulladás talaján alakul ki. Belátható, hogy az epekövesség reális következménye lehet az epehólyag falának rákja.

Másodszor is megfertőződhetek? Gyakori kérdések a hepatitisz C-ről

2024. április 03.

A hepatitisz, vagyis a májgyulladás leggyakrabban vírusfertőzés vagy alkoholbetegség miatt alakul ki, bár mérgező anyagok, drogok következtében és bizonyos állapotok, például autoimmun betegségek miatt is megjelenhet. Öt fő típusa közül a B és a C a leggyakoribb. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus szerint számos félreértés és kérdés merül fel a hepatitisz C kapcsán, amelyeket érdemes tisztázni.  

Fontos kérdések a hepatitisz C-ről

A hepatitisz minden típusa súlyos?
A hepatitisz vírusok meglehetősen különbözőek, ezért az általuk kiváltott betegségek is azok.
A leggyakoribb A, B és C típusok is másként hatnak a szervezetre. A hepatitisz A gyors, erős tünetekkel járó betegséget okoz, de nagyon ritkán jár súlyos komplikációval vagy elhúzódó panaszokkal. A hepatitisz B főként akkor válik súlyossá, ha a vírusfertőzés krónikussá válik, de ez csak 2-6%.ban fordul elő. A hepatitisz C nem okoz panaszt eleinte, de az esetek 60-80%-ban krónikussá válik, ami miatt megnő a májdaganat és a cirrózis kockázata – ha nem történik kezelés. Éppen ezért lehet fontos az A és B típus elleni oltás (egyelőre csak ezekre létezik) és a C típusra vonatkozó szűrés. 

Lehet szoptatni hepatitisz C fertőzés mellett?
A hepatitisz C vírus nem terjed anyatejjel, de sebes vagy vérző mellbimbók esetén a gyógyulásig átmenetileg fel kell függeszteni a szoptatást.

A májgyulladás átadható kézfogás és csókolózás által?
Sem csókolózással, sem kézfogással, köhögéssel, közös étkészlet használattal nem adható át a hepatitisz, ugyanis vér útján terjed. Legyakrabban megosztott injekcióstűvel, nem steril tetováló eszközökkel, szülés során fertőződhet meg valaki és ritkán a nemi érintkezés kapcsán.   

Szabad szexelni, ha valaki hepatitisz C fertőzött?
A hepatitisz C vér útján terjed, éppen ezért a nemi érintkezés önmagában nem tilos, bár az anális közösülés és a menstruáció alatti érintkezés komoly kockázatot jelent. A gyakori partnerváltás és a HIV fertőzöttség rizikófaktornak számít, így, ha valaki nem monogám kapcsolatban él, mindenképpen ajánlott óvszert használnia minden alkalommal.

Minden hepatitisz fertőzött besárgul?
A sárgaságot a máj problémája okozza, és mivel nem minden hepatitisz fertőzés károsítja azonnal a májat, ezért nem feltétlenül jelenik meg a sárgaság sem. Sokaknak akár évtizedekig nincsenek tünetei, bár a diagnózis és a kezelés már ekkor is nagyon fontos lenne. 

Meg lehet fertőződni másodszor is hepatitisz C-vel?
Sajnos igen. Ha valakinél már gyógyszerrel kezelték a hepatitisz C-t, és kigyógyult belőle, azzal még nem keletkeztek antitestek a szervezetében, így nem védett. (Ez csak oltással lenne elérhető, ami egyelőre C típus esetében még nem létezik.) Vagyis a gyógyult betegeknek adott helyzetekben ugyanolyan fontos az elővigyázatosság.

Valóban komoly mellékhatásai vannak a hepatitisz C elleni gyógyszereknek?
A modern készítményeknek csak kevés, és jól tolerálható mellékhatása lehet. A szükséges 8-12 hetes gyógyszeres kezeléssel pedig az esetek több, mint 90%-a gyógyítható.

Másfél millió magyar él krónikus vesebetegséggel, de a legtöbbjük nem tud róla

2024. április 02.

Az idült vesebetegség (CKD) a cukorbetegséghez és a magasvérnyomás betegséghez hasonlóan népbetegség; hazánkban mintegy 1,5 millió embert érint, mégis kevés szó esik róla, pedig hatékony kezelésével megelőzhetők a szövődményei – hívták fel szakértők a figyelmet a közelgő Vese Világnap alkalmából rendezett mai sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozták: 65 év felett minden harmadik ember él a CKD valamilyen formájával, amelynek felismerése a korai, tünetmentes időszakban azért fontos, mert még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos problémák kockázata. Ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása pedig 1,5-szer magasabb a krónikus vesebetegek körében.

A Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő idült vesebetegség időben felismerve jól kezelhető és a betegség súlyos szövődményeinek kialakulása megelőzhető – hívták fel szakértők a figyelmet a március 14-ei Vese Világnap alkalmából. Az idült vesebetegség korai diagnózisa lehetőséget ad arra is, hogy az elérhető korszerű terápiák alkalmazásával elkerülhető legyen az életminőséget jelentősen rontó dialízis, illetve a veseátültetés. A becslések alapján 10 krónikus vesebeteg közül 9 azonban nincs tisztában azzal, hogy beteg. A krónikus vesebetegség bármely életkorban bárkit érinthet, de minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy a betegség valamilyen formája kialakul nála.

Az idült vesebetegség világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. A legfrissebb szakmai becslések szerint globálisan ma már a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti, előfordulása valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél – 65 év felett, különböző mértékben, de minden harmadik embert érint. A betegség előfordulása   és a halálozásban játszott szerepe az elmúlt három évtizedben drámaian megnőtt, ami elsősorban a társadalom elöregedésének a következménye.

Az idült vesebetegség azt jelenti, hogy a vesék rendellenesen működnek és ez az állapot három hónapnál tovább fennáll. Az „idült” szó nem jelenti azt, hogy a betegség ’súlyos’, mivel a megnevezést a vese szerkezetének vagy működésének bármilyen rendellenességére használják, még abban az esetben is, ha csak nagyon csekély károsodásról van szó. A sokáig tünetmentes betegség csak akkor ismerhető fel idejekorán, ha keressük, ugyanis az idült vesebetegség épp olyan észrevétlenül alakulhat ki, mint a magasvérnyomás betegség vagy a cukorbetegség.

Felismerhető kockázatok

Számos oka lehet annak, hogy valakinél kialakul a betegség. A leggyakoribb okok közé tartozik a cukorbetegség, a magasvérnyomás betegség (hipertónia), a szívbetegség, a vesében fellépő gyulladás, a magas koleszterinszint, illetve vizeletelfolyási akadály vagy nehezítettség, például vesekövek vagy prosztataproblémák miatt. Bizonyos gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók tartósan és rendszeresen történő használata is vesekárosodást okozhat. Családi halmozódás is előfordulhat, vannak ugyanis örökletes vesebetegségek.^,

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy akinél ismert kockázati tényező áll fenn – például cukorbetegség vagy magasvérnyomás betegség –, magas a vesebetegség kialakulásának a kockázata. Ilyen esetekben rendszeres vér- és vizeletvizsgálat elvégzése indokolt ahhoz, hogy az esetleges betegséget korai stádiumban felfedezzék – hangsúlyozta Dr. Ladányi Erzsébet, a B.-A.-Z. Vármegyei Központi Kórházban a TritonLife Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. – A hazánkban ugyancsak népbetegségnek számító cukorbetegség és magasvérnyomás betegség megelőzése és megfelelő kezelése csökkenti a vesebetegségek rizikóját. Az életmódváltás fontos eleme a dohányzás mellőzése, mivel a dohányzás miatt a vese is károsodik, illetve a vesebarát diéta és a megfelelő testsúly kialakítása, az elhízás elkerülése.”

Dr. Ladányi Erzsébet hozzátette, hogy 10 CKD-s esetből kevesebb, mint 1-nél alakul ki dialízist vagy veseátültetést igénylő veseelégtelenség. Még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos szövődmények, például szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham és a stroke kialakulásának a kockázata. Az idült vesebetegséggel gyakran társul különböző olyan szív- érrendszeri betegség, mely alapvetően meghatározza a betegek életkilátásait, életminőségét. Ezért a vesebetegek számára akkor is indokoltak lehetnek a vizsgálatok, ha a későbbiekben sem alakul ki úgynevezett végstádiumú, művesekezelést indokló veseelégtelenség, hiszen így időben/korábban felismerhetők a szív- érrendszeri betegségek. Az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz és hajlamosít a szívelégtelenség kialakulására is. A magas vérnyomást nemcsak azért kell kezelni, hogy megóvják a veséket a további károsodástól, hanem a stroke és a szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében is.

Gondolkodjunk el!

2024. április 02.

„Nincs mit felvenni” – e megállapítás után pánikszerűen rohanunk egy plázába, és – mintha az életünk függne tőle – szorgalmas vásárlásba kezdünk.

Elfog a vásárlási láz, de valójában valami jutalmat akarunk adni magunknak, vagy pedig nincs megfelelő önbizalmunk. Azt hisszük, hogy az új ruha majd megadja mindazt a hiányt, amitől szenvedünk? Lehet, hogy pillanatnyilag enyhíti, de ez egy ördögi kör.

Vannak, akik teljesen rákapnak az állandó vásárlásra és halmozzák a szerzeményeiket. Vannak olyanok is, akik nem is veszik fel, csak címkével együtt gyűjtik a gardrób-szekrényben. Akkor meg minek az új ruha? Mert bizonytalanok, és annak ellenére, hogy komoly készletet halmoznak fel, akkor is érezhetik úgy, hogy nincs mit felvenniük. Az üzletek hatalmas áradattal csalogatnak minket, és szinte rákényszerítenek a vásárlásra. Ömlik a sok műszálas ruha mindenhol, azután pedig szeméthegyek lesznek a kidobott cuccokból. Komoly gondot okoz az országoknak, hogyan tüntessék el a sok millió tonnányi műanyagot. Azt már nem is írom, hogy mi van az óceánokban…

Az élelmiszerekkel ugyanez a helyzet. Mindenki halomra vásárol, mintha mindig attól rettegne, hogy éhen hal. A kosarukba válogatás nélkül dobálják be a tartósítószerrel, műanyagokkal, aromákkal és különböző vegyi anyagokkal dúsított termékeket, ahelyett, hogy kicsit tudatosan vásárolnának. Aztán csodálkoznak, hogy különböző intoleranciával, allergiával küzdenek, hiszen a feldolgozott és ízfokozóval kezelt élelem sok problémát okozhat az ember szervezetében. A cukros és értéktelen édességek helyett érdemes lenne inkább gyümölcsöt enni, a sok szénhidrát helyett inkább rostos zöldségeket beiktatni az étkezésbe, azzal csak jót tehetünk. Idényjellegű zöldségeket érdemes fogyasztani.

Ennek az őrületes vásárlási láznak kemény következménye is van: nagyon gyakran a kukában landol a drága pénzért hazavitt ételek egy része. Lejár a szavatossága, nem ízlik, megszárad.

Az emberek tömik magukba a rengeteg ételt, elhíznak, betegek lesznek, majd orvosra és gyógyszerre költenek vagy fogyókúrás termékekre. Pedig a táplálkozással megalapozhatnák az egészségüket, életüket és gyermekeik jóllétét is. Van egy régi mondás, miszerint:„az vagy, amit megeszel”, és tényleg! Ha tartósítószerrel tömjük tele magunkat, akkor nem számíthatunk egészséges emésztőrendszerre, ha tiszta élelmet fogyasztunk, otthon főzött, jóízű ételt – és nem az egyes éttermek hamis hamburgerét és „nem romló” krumpliját –, akkor az étel áldássá válhat és az egészséget táplálja. Továbbá kevesebb eséllyel kerül a kukába, és máris sokat tettünk önmagunkért. Ha tudatosan vásárolunk ruhát, ételt, akkor nem a szemétdombok felhalmozott hegyeit pénzeljük, hiszen szomorú belegondolni abba, hogy a keményen megkeresett munka gyümölcse az lenne, hogy végül a kukában landol a megvett termék!

A ritka betegségek gyakoriságára hívják fel a figyelmet

2024. április 01.

Egy-egy ilyen kór viszonylag kevés embert érint, – definíció szerint 2000 emberből egynél ritkább az előfordulási gyakoriságuk – de mivel 6-8 ezer ilyen betegség van, összességében sokak életminőségét befolyásolják. Csak hazánkban számítások szerint 700 000 fő él ritka betegséggel, így ők jelentik az egyik legjelentősebb, súlyos betegséggel rendelkező csoportot, valamint az egyik legnagyobb fogyatékos csoportot is. Ami még nehezíti helyzetüket, hogy sajnos gyakran diagnózis nélkül és célzott kezelés hiányában küzdenek a családok, az érintettek az adott betegséggel, pedig az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a genetikai eredetű ritka betegségek nemcsak felismerhetők, hanem kialakulásuk kockázata előre felmérhető, szűrhető, családtervezéskor vagy fogantatás után kimutatható.

Néhány tény a ritka betegségekről:

• Több mint 6000 ritka betegséget diagnosztizáltak már a szakemberek, becslések szerint akár 8000 ritka betegség is lehet.
• A ritka betegségek 72%-a genetikai eredetű, a szülőktől örökölt vagy a fogantatás során kialakult genetikai rendellenességre vezethető vissza.
• A ritka betegségek 75%-a gyerekeket érint
• A betegek 30%-a meghal 5 éves kora előtt
• Hatásos gyógymód csak töredékükre létezik, a tudomány jelenlegi állása szerint kevesebb mint 1 %-ban szüntethetők meg a kiváltó okok, éppen ezért általában csak tüneti kezelések állnak rendelkezésre.
• Általában több év telik el az első tünetek megjelenése és a megfelelő diagnózis felállítása között.
• Folyamatosan nő azoknak a diagnosztikai vizsgálatoknak a száma, melyekkel már magzati korban szűrhetőek a ritka betegségek közül a legnagyobb gyakoriságúak

A ritka betegségek háromnegyede genetikai eredetű, azaz vagy a szülőktől örökölt módon, vagy a fogantatáskor bekövetkező hiba miatt alakul ki. A szülőktől örökölhető csoportba tartozik például az SMA vagy a cisztás fibrózis, ezen rendellenességek kialakulásának kockázatát már a fogantatás előtt fel lehet mérni az Origin hordozóság szűrés segítségével, és a fogantatás után pedig célzottan megvizsgálni, kialakult-e a magzatban a betegség.

A betegségek másik típusát jelentik az úgynevezett “de novo”, azaz a fogantatáskor újonnan kialakuló ritka betegségek. Ezeket fogantatás után a 9-10. héttől lehet vizsgálni, egy egyszerű anyai vérvétellel. A diagnosztikai módszerek közül az elterjedtebb, a hazánkban is már több mint egy évtizede elérhető prenatális magzati genetikai vizsgálat (NIPT), a PrenaGenetics, mely képes a magzat teljes kromoszóma-állományának vizsgálatára és bármely kromoszóma, vagy kromoszóma-szakasz számbeli többletének, illetve hiányának kimutatására, melynek mérete nagyobb mint 7 megabázis (Mb). Ilyen ritka betegség például az Edwards-szindróma, Patau-szindróma, mindkét betegséggel született gyermekek sajnos életüket vesztik néhány hónapos korukban.

Mentális egészségünk

2024. április 01.

A téli hónapok minden évben próbára teszik lelkierőnket. Minden adott ahhoz, hogy az ember maga alatt legyen, és azt gondolja, valami nincs rendben vele.

Télen sötét és hideg van, kevesebbet vagyunk a szabadban, kevesebbet látjuk a napot. Sokunk számára az ünnepek eleve feszültséggel járnak, és a világjárvány után most aggódhatunk a rezsiválság és az élelmiszerárak miatt is. Az évnek ebben a szakában sokat lehet hallani az ún. téli depresszióról, ami a tél beköszöntével kezdődik, és tavasszal elmúlik. Sokan éppen emiatt fordulhatnak ilyenkor orvoshoz vagy pszichiáterhez, hogy „betegségükre” segítséget kapjanak a sötét és hideg időszak átvészelésében.

Ezzel kapcsolatban két nehézség is felmerül:

• a depresszió bármely fajtáját (csakúgy, mint az összes többi pszichiátriai kórképet) mind a mai napig csupán a felsorolt tünetek alapján lehet diagnosztizálni, mert semmilyen tényleges orvosi vizsgálat nem létezik arra, hogy kimutassák;
• a másik, hogy a depresszió kezelése döntő többségben antidepresszáns és nyugtatószerek felírásából áll, melyeket aztán folyamatosan szednie kell a páciensnek.

Ezekről a tablettákról gyakran állítják, hogy ma már biztonságosak, enyhe mellékhatásaik vannak, és nem okoznak függőséget. Mégis, számtalan kutatás és személyes tapasztalat azt mutatja, hogy esetenként súlyos mellékhatásokkal járhat a szedésük. Abbahagyni pedig sokak számára nehéznek, sőt lehetetlennek tűnik: olykor akár hónapokon vagy éveken át kell fokozatosan csökkenteni az adagokat, hogy ne okozzon megvonási tüneteket. A mentális egészségügyben sajnos a tabletták felírása könnyebben megy, mint a róluk való leszokás, mert ehhez ritkán kap hatékony segítséget az illető.

Ugyanakkor senki sem ígérheti azt, hogy kémiai anyagok megoldhatják az életbeli problémákat, mint

• az emberi kapcsolatok hiánya,
• egy szeretett családtag elvesztése, vagy
• a pénzügyi válság.

És szintén nem pótolhatják az alapvető testi szükségleteket sem, mint

• a megfelelő táplálkozás,
• a pihentető alvás és
• a testmozgás – pedig ezek hiánya közismerten okozhat mentális tüneteket.

Csakraharmonizáció megfelelő étrenddel

2024. március 31.

Testünk hét energiaközponttal, azaz csakrával rendelkezik. Ezek mozgása, nyitottsága vagy éppen zártsága kihat testi-lelki egészségünkre. Szellemi gyakorlatok, testmozgás, jóga és számtalan más tevékenység mellett a szervezetünkbe bevitt táplálékkal is igen nagy hatást gyakorolunk csakráinkra, ezért fontos odafigyelnünk arra, mi az, amit megeszünk.  

Étrendek és csakrák

A táplálkozási formák az egyes csakráknak megfeleltethetők. Így például a vegyes táplálkozás az első, gyökércsakrához köthető, mely a hátgerinc alsó végénél helyezkedik el. Az első csakra, mint Maslow piramisának első szintje a fizikai léthez kapcsolódik, a puszta anyaghoz.

A második csakra a nemi szerveknél található, az ovo-lakto vegetáriánus életmóddal áll párhuzamban. Ez a kreativitás csakrája is, e mellett pedig szexuális viselkedésünket irányítja.

Harmadik csakránk a gyomorszájnál helyezkedik el, a lakto vegetáriánus életmód köthető hozzá. Szerveink közül a hasnyálmiriggyel van kapcsolatban, de befolyásolja az epehólyag működését, és az idegrendszert is. Érzelmeink, személyes erőnk ezen a csakrán keresztül nyilvánul meg.

A negyedik csakra a szívnél található, a csecsemőmiriggyel van kapcsolatban, a szívet, a vért, a vérkeringést irányítja, és az immunrendszert szabályozza. Táplálkozási szokásoknál a tiszta növényi vegetáriánus életmód a megfelelője. Ezen a csakrán keresztül éljük meg a szeretetet.

A toroknál található az ötödik csakránk, mely a pajzsmiriggyel és a csak növényi, nyers vegetáriánus életmóddal áll kapcsolatban. Ezen a szinten nyilvánul meg a „hangunk”, ez a szint felel kifejezésmódunkért, kommunikációnkért és értékítéletünkért.

A harmadik szem csakra a hatodik csakránk, mely a homlok közepén található. A nyers gyümölcsből és olajos magvakból álló étrendnek felel meg. Szervezetünkben az agyalapi miriggyel áll kapcsolatban és ezen a csomóponton keresztül ismerhetjük fel saját lelki természetünket.

Hetedik, vagy koronacsakránk a fejtetőnél található. A tiszta nyers gyümölcs étrend felel meg neki, szerveink közül pedig a tobozmiriggyel van kapcsolatban, a felső agyat irányítja. Ezen a csakrán keresztül közelíthető meg az isteni lényeg.

Mikor forduljunk szempanaszokkal allergológushoz?

2024. március 31.

Hetek óta viszket, ég, könnyezik a szeme? A kellemetlen tüneteket nemcsak szemészeti betegségek, fertőzések okozhatják, hanem allergia is állhat a háttérben. Az évnek ebben az időszakában elsősorban a beltéri allergénekhez köthető a tünetek jelentkezése. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mit tegyünk ilyen esetben.

Az allergia nem csak légúti tüneteket okoz

Az allergia ismertebb tünetei a tüsszögés, orrfolyás és orrviszketés. Kevésbé ismert, hogy bőrtünetek is jelentkezhetnek, például poratka vagy pollenallergiás betegeknél, ha az allergén a bőrrel érintkezik, a bőrön hosszabb ideig megtapad. Sokakat érint a bosszantó torokviszketés is pollenszezonban. Az allergiásokat azonban a szemtünetek sem kímélik. Sokan szenvednek a kezelés nélkül akár heteken vagy hónapokon át is tartó szemviszketéstől vagy könnyezéstől is. 

Így ismerheti fel, ha légúti allergia bántja a szemét

• Szemviszketés esetén fertőzés jele lehet, ha – legalábbis kezdetben – csak az egyik szem érintett. Ha a panaszt légúti allergia okozza, akkor mindkét szem viszket és ez az állapot huzamosabb időn át fennáll.
• Szemkönnyezés és szemvörösség kapcsán is felmerül a légúti allergia gyanúja.  A tüneteket ilyen esetben az okozza, hogy az allergén érintkezésbe kerül a szemben a hízósejtekhez kapcsolódó antitestekkel. Erre a sejtek hisztamin és más anyagok felszabadításával reagálnak, ami miatt a szemek viszketővé, vörösessé és könnyessé válnak.

Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy légúti allergia miatt jelentkező szempanaszok esetén rendszerint egyéb tünetekről is beszámolnak a páciensek. A szemtüneteket ilyen esetben tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás és orrviszketés is kíséri. A panaszok jelentkezhetnek időszakosan, az évnek adott hónapjaiban – ilyenkor pollenallergiához köthető – de akár egész évben is, ami például háziporatka vagy egyéb lakáson belüli allergiára utalhat.

Zöldséges kuszkusz

2024. március 30.

A kuszkusz a gabonakásák egyike, csak éppen nem tejben készül, hanem vízben párolva, és enyhén savanyítva. Prímán beilleszthető fogyókúrás étrendbe is!  

Hozzávalók:

• 2 bögre kuszkusz
• fél doboz konzerv kukorica
• 1-1 piros és zöld kaliforniai paprika
• 2 kemény paradicsom (a magjai nélkül)
• 2 kanál citromlé
• 2 kanál olaj
• 1 csokor petrezselyemzöld

Elkészítése:

A kuszkuszt leöntöm 2 bögre forró vízzel, megszórom sóval és lefedem. Addig a zöldséget összevágom, összekeverem, ráöntöm a citromlét, az olajat és az apróra vágott petrezselyemzöldet. A kuszkuszt villával fellazítom, hozzákeverem a zöldséges mixet, és a hűtőbe teszem. Lehetőleg 1-2 órát hagyom állni.

Könnyű, gyomorkímélő vacsorának ideális!

Tipp: Ízlés szerint tehetsz bele még más zöldséget is, pl. lilahagymát, újhagymát, főtt répát, borsót.

Minek alapján hozunk döntést?

2024. március 30.

Szeretjük azt gondolni, hogy életünk döntéseit alapvetően racionális módon hozzuk meg. Akár a nagy kérdéseket, mint továbbtanulás, családalapítás, munkahelyváltás, vagy a kisebbeket (hová menjünk nyaralni, mit vegyünk a gyerek születésnapjára), mérlegelni igyekszünk a pró és kontra érveket, végigvenni a lehetséges következményeket, hogy aztán hirtelen felindulásból válasszunk egy lehetőséget. Magunk sem tudjuk észérvekkel megindokolni, miért, egyszerűen csak azt érezzük jobbnak.

Mert bár a racionális döntéselmélet fontos kutatási terület, és sok társas jelenség, folyamat megértéséhez nyújthat segítséget, pontosan tudjuk, hogy önmagában nem képes előre jelezni, de még teljesen megmagyarázni sem az egyének választásait.

Hisz mindennapi tapasztalatunk, hogy a patikamérlegen egyensúlyozó észérvek mellett szinte minden döntési helyzetben szót kérnek az érzelmeink, az indulataink, a magunk által is irracionálisnak tekintett vágyaink, vagy épp csak a személyes ízlésünk. Tudjuk, hogy este kilenckor nem lenne szabad franciakrémest ennünk, de van az a vágyakozás, amely felülírja a józan ész intelmeit.

Miközben persze épp elégszer döntünk racionális szempontok alapján ahhoz, hogy ezen szempontok igen – is fontosak legyenek.

Hogy egy-egy döntésünk mennyire racionális, nagyban függ a rendelkezésre álló, ténylegesen felhasznált és a figyelmen kívül hagyott információk mennyiségétől. Ha nem optimális az információval való ellátottságunk, kénytelenek vagyunk a megérzéseinkre, érzelmeinkre vagy a puszta szerencsére hagyatkozni. Ami önmagában nem baj, csak a választásunk nem lesz védhető, vagy legalábbis észérvekkel indokolható.

A tudás hatalma

Szükségünk van információkra, hogy legalább az esélye meglegyen a racionális döntésnek.
• Fontos, hogy a megfelelő információk hoz jussunk.
• Természetesen fontos a mennyiség. Viszont van olyan eset is, amikor az információ mennyisége nem számít. Pl. ha pénzfeldobósat játszunk, és egymás után tizenötször fej lesz az eredmény, mennyi az esélye, hogy tizenhatodszorra írás legyen? A válasz egyszerű, az esély pontosan 50%. A plusz in formáció itt fölösleges.
• Lényeges mindezek mellett az információ hitelessége is, és manapság talán ezzel akad a legtöbb gondunk. Az információs
társadalom korában élünk, ez már közhely, és tapasztaljuk, hogy nap mint nap olyan mennyiségű információ zúdul ránk (főleg elektronikusan), hogy azt feldolgozni sem tudjuk.

A hitelességét ellenőrizni pedig még kevésbé. Nem mintha teljesen eszköztelenek lennénk, egyszerűen csak az esetek nagy részében túl sok időt és energiát igényel, hogy a megalapozott, tényszerű híreket, tudnivalókat kiszűrjük a hivatkozások tengeréből. A világ dolgainak nagy részében egyszerűen nem vagyunk szakemberek, így nem csak azt nem tudjuk eldönteni, hogy tényleg az a vakcina a leghatásosabb-e, vagy az a biztosítás nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, de azt sem, hogy az ezekről szóló híreknek mennyire hihetünk.