Visszerekkel az ülőmunka is fájdalmas

2024. december 01.

A legtöbb ember manapság ülőmunkára van ítélve, ami különböző egészségügyi gondokat von maga után. Ilyen többek között a visszértágulat is, ami kezdetben inkább csak esztétikailag zavarja az embert, ám egy idő után fájdalmassá is válik. Dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa elárulja, mi mindent lehet tenni ilyenkor.

Kezdetben nem okoz panaszt

Sokan, amikor megjelennek a lábaikon a kitüremkedő visszerek, nem tesznek semmit, gondolván, hogy ami nem fáj, azzal nem kell mit kezdeni. Sajnos ez a hozzáállás azonban az idő folyamán megbosszulhatja magát, ugyanis kezeletlen esetben viszonylag rövid időn belül megnehezíti az ember mindennapjait.

Eleinte csupán annyi gondot okoz, hogy a nap végére úgynevezett nehézláb érzés jelentkezik, és jól esik felpolcolni őket. Később ezt felváltja egy erősebb fájdalom, feszülő érzés, ami akár már napközben is felléphet, főleg hosszabb ülés során, így az irodában akár a munkavégzést is megnehezítheti, hiszen a furcsa érzés és a trombózistól való rettegés elterelheti a figyelmet az aznapi dolgokról.

Ez főleg a nyári időszakra igaz, viszont akinek már előrehaladottabb állapotban vannak a visszerei, azok akár még a téli hónapokban is panaszkodhatnak a végtagjaikra. De vajon mit lehet tenni, hogy csökkenjen, vagy végérvényesen megszűnjön a fájdalom?

Kompressziós kezeléstől a műtétig

Bár a patikákban be lehet szerezni hűsítő visszérkrémeket, azonban ezek csak ideig-óráig nyújtanak – ha nyújtanak- némi enyhülést. Éppen ezért már a visszerek megjelenése idején érdemes szakembert felkeresni, aki az erek állapotát pontosan felmérve tanácsot tud adni a lehetséges kezelésekről. „Van, hogy elég a kompressziós kezelés, amit el lehet végezni vagy gyógyharisnyával, vagy rugalmas pólyával, azonban ha ez nem elég, akkor ajánlott a visszérműtétet számításba venni.

Segítségével akár végérvényesen megszabadulhat a kidudorodó erektől és a fájdalomtól egyaránt, ráadásul így megelőzheti az olyan szövődmények kialakulását, mint a lábszárfekély, a tágult visszerek gyulladása, illetve a következményes mélyvénás trombózis ” .- mondja dr. Nyiredy Géza, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

További tippek a visszerek okozta fájdalom ellen

Bár önmagukban nem okoznak tartós javulást, azonban a kezelést kiegészítheti az alábbi praktikákkal, melyek segítségével lassíthatja az erek állapotának romlását.

• hideg-meleg lábzuhany
• amikor csak tudja, polcolja fel a lábait
• végezzen értornát
• adja le a súlyfeleslegét

5 tünet, ami vérképzési zavarra utalhat

2024. december 01.

A fáradtság, a láz és a duzzadt nyirokcsomók gyakran előforduló, általános kísérőtünetei lehetnek többféle betegségnek, és vérképzőszervi megbetegedésre is felhívhatják a figyelmet – mondja dr. Kárpáti Ágnes, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere. A vér és a vérképző szervek rendellenességeire utaló tünetek esetén hematológiai szakrendelést felkeresve tisztázhatjuk a kiváltó okokat és részesülhetünk a szükséges terápiában. 

Ezekre a tünetekre figyeljen!

Amint arra Kárpáti doktornő felhívja a figyelmet, a vérképzőszervi megbetegedések egy gyűjtőfogalom, ami tehát számtalan, igen széles skálán mozgó, vérrel kapcsolatos betegséget foglal önmagába. Fontos megjegyezni, hogy a következő tünetek csak általános iránymutatások, melyek tisztázásának érdekében mindig ajánlott hematológus szakorvoshoz fordulni a pontos diagnózis és kezelés érdekében. 

Gyengeség, légszomj

A krónikus fáradtság és légszomj gyakran előforduló, mondhatni általános tünetek. Fokozott fizikai aktivitás, szív- vagy tüdőbetegségek esetén rendszeres panasz, emellett azonban vérképzőszervi rendellenességek tünete is lehet. Tartós, egyéb okkal nem magyarázható fáradtság és kimerültség esetén mindenképpen érdemes szakorvosi konzultációt kérni. Az enerváltság és fizikai teljesítőképesség csökkenésének okait kutatva, gyakran derül fény vérszegénységre. Ilyenkor a vér – a vörösvérsejtek számának csökkenése, valamint minőségi eltérései, továbbá a vörösvérsejtekben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi, vagy minőségi eltérései miatt – nem tudja kielégíteni a szövetek oxigénszükségletét. Általános rossz közérzet, pihenésre sem múló kimerültségérzet vérképzőszervi megbetegedés esetében is sokszor tapasztalható.

Petechiák 

A petechiák a bőrön vagy a nyálkahártyán jelentkező, apró, tűhegynyi bevérzések. Jellemzően piros, bíborvörös vagy barnás folt formájában és sokszor összefüggő csoportokban jelentkeznek. Ez a tünet gyakran a kapillárisok károsodását, illetve a vérlemezkék számának csökkenését jelzi, ami vérzékenységhez vezethet. Trombocitopénia (a vérlemezkék számának kóros csökkenése) hátterében számos vérképzőszervi megbetegedés állhat, melyre alapos hematológiai kivizsgálás deríthet fényt.

Duzzadt nyirokcsomók

Megnagyobbodott nyirokcsomókat az ágyékban, a nyak két oldalán vagy a hónaljárokban tapinthatunk ki, és a szervezetben zajló fertőzésre hívják fel a figyelmet. A keményebb tapintatú, környezetükkel összekapaszkodott, másfél-két centiméternél nagyobb elváltozásokat, amelyek esetleg a test több régiójában is megtalálhatók, mutassuk meg orvosnak, a kóros folyamatok kizárása érdekében. Javasolt hematológus szakember felkeresése akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy nyirokcsomóink nem húzódtak vissza, vagy esetleg növekedésnek indultak. 

A megmagyarázhatatlan foltok a bőrön komoly betegségre is utalhatnak

2024. november 30.

A bőrön lévő kisebb-nagyobb vöröses foltokat rendszerint ekcémának, illetve egyéb bőrbetegségnek tudják be. Ám ha kiderül, mégsem bőrgyógyászati a probléma, úgy érdemes ellenőriztetni a vérlemezke számot, ugyanis a panasz ITP-re (idiopátiás trombocitopéniás purpura) is utalhat, mely vérzékenységgel jár. A témáról bővebben dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük. 

Mi is az az ITP?

Az ITP immunológiai okok miatt fellépő vérlemezke hiány, melynek következtében nem tud végbemenni megfelelően a véralvadás, így vérzékeny állapotot hoz létre. Hátterében az immunrendszer hibás működése áll, ugyanis az olyan antitesteket termel, mely arra készteti a falósejteket, hogy távolítsák el a vérlemezkéket. Ennek következtében a trombociták száma olyannyira lecsökken, hogy az már nem elégséges az összecsapzódásra és az erek belsejéhez való kitapadásra, ami a véralvadás beindításához elengedhetetlen. Érdekesség, hogy míg gyermekkorban általában fertőzés, láz előzi meg, és az állapot fél éven belül akár spontán is gyógyulhat (bár gyakran kezelésre van szükség), addig felnőtteknél krónikus formát ölthet és nincs bevezető tünete.

Apró vörös pöttyök főleg a lábszáron, valamint orrvérzés jelezhetik a bajt

Az ITP jellemző tünetei mind a vérzékenységgel függenek össze: ezért ekkor gyakran jelennek meg apró, pontszerű bevérzések a bőrön, nehezen csillapíthatóak lesznek a vérzések, a bőrön kék foltok tűnnek fel különösebb trauma nélkül, továbbá előfordulhat még orr/ínyvérzés, valamint véres vizelés is. Mivel a betegség folyamán a véralvadás zavart szenved, ezért a páciens olyan veszélyeknek van kitéve, mint a vérszegénység, de rossz esetben életveszélyes belső vérzések is létrejöhetnek, ezért fontos a szakszerű kezelése- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Gyógyszer, injekció és műtét is szóba kerülhet

Amennyiben vérvétel – és esetleg csontvelővizsgálat – alapján bebizonyosodik az ITP megléte, úgy a kezelés egyrészt a beteg korától, másrészt az állapot súlyosságától függ. Enyhébb esetben orális készítményekre van szükség, míg súlyosabb formában intravénásan kell az adott anyagokat bejuttatni (szteroidos készítmények, immunglobulin). Amennyiben a terápia nem vezet eredményre, sőt, a vérlemezkék száma tovább csökken, vagy vészesen alacsony, úgy a lép műtéti eltávolítására van szükség- sajnos azonban ez sem segít minden estben. Van továbbá speciális gyógyszer is, ami a vérlemezke képződését serkenti. Ennek alkalmazására akkor kerül sor, ha sem az immunrendszerre ható gyógyszerek adása, sem a lép eltávolítás nem vezet kellő számú vérlemezke szám eléréséhez.

Ami a nőknél mellrákot, az a férfiaknál prosztatarákot okoz

2024. november 30.

A november, a prosztatarák hónapja. Szükség van erre a kiemelt figyelemre, hiszen évente hazánkban 8.000 új mellrákos és 4.500 új prosztatarákos megbetegedést regisztrálnak. A rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, és a prosztatarák is azok közé a daganatos betegségek közé tartoznak, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó, ráadásul mindkét megbetegedés esetén ugyanazoknak a géneknek, a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációi növelik a kialakulás kockázatát. A tudomány fejlődésének köszönhetően már lehetősége van mindenkinek előre, proaktívan kiszűrni ezeket a genetikai kockázatokat, még a betegség esetleges kialakulása előtt.

Élete során minden 8. nő megbetegedik emlőrákban. Az emlődaganatok mintegy 7 százalékánál bizonyított az öröklődés szerepe, a BRCA1 vagy a BRCA2 gén születéstől fogva fennálló mutációja. Ez a mutáció nemcsak az emlőrák, hanem a petefészekrák kockázatát is növeli férfiakban. Ha valaki a két gén valamelyikén hordoz mutációt, 75 éves koráig 80 százalékos eséllyel alakul ki nála emlőrák és 10-60 százalékos eséllyel petefészekrák.

Az Amerikai Rákegyesület szerint egy olyan nőnél, akinek egy közvetlen rokona (nővére, anyja, lánya) mellrákban szenved, kétszer akkora a rák kialakulásának kockázata, és háromszor akkora, ha legalább két ilyen rokona szenved a betegségtől.

Az egyik leghíresebb példa az örökletes kockázatok korai kiszűrésére Angelina Jolie, akinek édesanyja petefészek- és mellrákban halt meg, valamint nagymamáját és nagynénjét is mellrák miatt veszítette el. A családban előforduló halmozódás miatt a hazánkban is több alkalommal járt amerikai világsztár genetikai tesztet kért, és kiderült, hogy a színésznő maga is hordoz ilyen irányú kockázatot emelő genetikai variánst, ami hajlamosabbá teszi a mell- és petefészekrákra. Éppen ezért úgy döntött 10 évvel ezelőtt, hogy kéri még a betegség kialakulása előtt a megelőző bilaterális masztektómiát, azaz emlőeltávolítást.

A prosztatarák a tüdőrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiaknál. Hazánkban évente mintegy 4.500 új, jellemzően 50 éves kor feletti, beteget regisztrálnak, és mintegy 1.300 férfi halálát okozza. Kialakulhat genetikai okok miatt is, de életmódbeli tényezők is hozzájárulhatnak. A genetikai tényezők olyannyira fontosak, hogy a prosztatarákos betegek vér szerinti férfirokonainál kétszer gyakoribbak a prosztatarákos megbetegedések. Kettő vagy több prosztatarák által érintett szülő vagy testvér esetében ezen rizikó akár 5-10-szeresére is emelkedhet. A prosztatarák kialakulásának genetikai hátterében, a mellrákhoz hasonlóan, leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációi állnak, így kiemelten fontos ezek proaktív vizsgálata.

„Fontos megjegyezni, hogy önmagában az, hogy valaki hordozza a BRCA1 vagy a BRCA2 problémás génváltozatát, nem jelenti azt, hogy garantált a mellrák vagy a prosztatarák, hanem a proaktív genetikai teszt elvégzése után, az eredmények ismeretében személyre szabott megelőzési terv készíthető.

Te is bántalmazás áldozata vagy? Ismerd fel a jeleket!

2024. november 29.

A bántalmazásról a legtöbb embernek a fizikai erőszak jut az eszébe. Rombolni és fájdalmat okozni azonban szavakkal is lehet. A lelki bántalmazás veszélye gyakran épp abban rejlik, hogy hosszú ideig képes észrevétlen maradni. Gyakran maga az áldozat is csak későn ismeri fel, hogy bántalmazásnak van kitéve. Olyankor pedig már a segítség ellenére is nehezen lát lehetőséget arra, hogy változtasson a helyzetén.   

A bántalmazás, a lelki erőszak elfogadhatatlan. Ebben mindannyian egyetértünk. Mégis vannak közöttünk olyanok, akik nap mint nap áldozatául esnek, miközben nem is sejtik, hogy amit elszenvednek, az bántalmazás.

Az első lépés tehát a felismerés, valamint a belátással járó esetleges szégyen és kiszolgáltatottság érzés feldolgozása. A biztonságot megteremtő cselekvési terv kidolgozása csak ezután következhet.

Melyek a lelki bántalmazás jelei?

1. Kettős kommunikáció
Másokkal elbűvölő, az áldozattal szemben minősíthetetlen viselkedés.

2. Irreális elvárások támasztása
Külső megjelenésre, nőies viselkedésre vonatkozó teljesíthetetlen elvárások támasztása. Az áldozatban megfelelési kényszer és folyamatos frusztráció, valamint az el nem fogadás érzésének kialakítása. Szemrehányás.

3. Elszigetelés
A munkatársakkal, a barátokkal, a családdal való kapcsolattartás lehetőségének szűkítése, korlátozása, megszüntetése.

4. Önértékelés rombolása
Kritizálás, sértegetés. Hibáztatás, vádlás, bűnbakképzés. Kiabálás.

5. Kontroll gyakorlása
Ellenőrzés alatt tartás, korlátozás. Önálló döntés megkérdőjelezése. Utasítás, elszámoltatás. Végletes féltékenység.

6. Dominancia gyakorlása
Kirekesztés, problémák megbeszélésével szembeni elhatárolódás. Hazugság.

7. Manipulálás
Közömbösség mutatása, elszigetelődés. Udvarlás, hízelgés. Titkolózás.

8. Megfélemlítés
Indulatosság, verbális agresszió. Az áldozat tárgyainak megsemmisítése, rombolás.

Késik a menstruáció? Ilyen okai lehetnek

2024. november 29.

Mi lehet az oka annak, ha késik a menstruáció?

– Fogamzóképes korban természetesen el kell gondolkodni azon, nem terhesség áll-e a késő menstruáció mögött, de ha ezt a lehetőséget kizártuk például terhességi teszttel és nőgyógyászati vizsgálattal, még mindig vannak olyan állapotok és betegségek, amelyek ezt okozhatják – foglalja össze Józan doktornő.

Ilyen lehetőségek merülhetnek fel:

Stressz

A kezeletlen, tartós stressz felboríthatja a hormonháztartást és arra az agyterületre, a hipotalamuszra is hatással lehet, amely szabályozza a ciklust. Ezen túl a stressz közvetetten is befolyásolhatja a menstruációt, hiszen, ha ennek alapján hirtelen fogyás vagy valamilyen betegség jelentkezik, ezek miatt is késhet a menzesz. Ráadásul mivel a stressz önálló rizikófaktora számos betegségnek, érdemes minél előbb segítséget kérni annak kezeléséhez, akár pszichológustól.    

Alacsony testsúly

Azok a nők, akik valamilyen étkezési zavarral, főként anorexia nervosával vagy bulímiával küzdenek, előbb-utóbb tapasztalhatják a ciklusuk felborulását. A túl alacsony testsúly ugyanis megzavarhatja, sőt le is állíthatja a menstruációt, mivel az alacsony testzsír százalék azt üzeni a szervezetnek, hogy nincs lehetőség a terhességre, így szüneteltetni kell a peteérést. (Az extrém fizikai terhelést vállaló nők szintén a ciklus szabálytalanságával, elmaradásával szembesülhetnek.) Az étkezési zavar sikeres pszichiátriai kezelése után a menzesz is visszatérhet.

Elhízás

A testsúly másik véglete is befolyásolhatja a menzeszt, ugyanis az elhízás hatására a szervezet túl sok ösztrogén hormont termelhet, ami zavart okozhat a periódban, végső soron le is állíthatja azt. Ha a kivizsgálások során az derül ki, hogy az elhízás okozza a menstruációs késést vagy elmaradást, érdemes életmód orvosi segítséget kérni a tartós és egészséges fogyáshoz.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

A PCOS miatt a szervezet túl sok „férfihormont”, androgént termel, ami miatt ciszták keletkeznek a petefészekben. A betegség szerteágazó tüneteket okozhat, így például megzavarhatja vagy meg is szüntetheti a menstruációt. A PCOS-sel igen gyakran együttesen jelentkezik az inzulinrezisztencia, ami szintén egy hormon, az inzulin háztartásának kiegyensúlyozatlanságát jelzi. Mivel tehát egy összetett tünetegyüttesről van szó, a kezelés is több irányú lehet, a menstruáció rendezése történhet például fogamzásgátló vagy más gyógyszer elrendelésével. 

Miért fontos megelőzni a láb bütykeinek kialakulását?

2024. november 28.

A hallux valgus, hétköznapi nevén bütyök, egyike a láb leggyakoribb deformitásainak. Akkor beszélhetünk bütyök kialakulásáról, ha a nagy lábujj alappercén csontkinövés keletkezik.

Torzítja a láb külsejét, és meglehetősen nagy esztétikai gondot okoz a hölgyek és urak körében is, elsősorban mégis a gyengébbik nemet sújtja.

Fő okozói

A rosszul megválasztott lábbelik, a lábujjakat összenyomó magas sarkúk, körömcipők, de a láb harántboltozatának süllyedése, a lúdtalp is okozhatja.

A lúdtalp következtében megváltozik a láb terhelése, a lábfej a lábujjak tövénél szélesebbé válik, és a megváltozott súlyeloszlás következtében az inak a nagylábujjat a másik négy ujj felé húzzák.
A nagyujj vagy más néven öregujj elhajlása okozza azt, hogy az alapperc az ellentétes oldalon kitüremkedik, és hosszabb távon csontkinövés jön létre. 

Kezdetben ezt a jelenséget esztétikai problémaként éljük meg, és a cipővásárlásnál okoz gondot, később azonban egyre több fájdalommal is jár! Az állandó irritáció miatt, létrejövő nyomás hatására a kitüremkedés könnyen gyulladásba jön, és ilyenkor égető fájdalmat okoz. A dörzsölődés hatására ezen a területen, akár fekélyes seb is kialakulhat.

Minél később kezdjük el kezelni a láb deformitásait, annál komolyabb, csúnyább és súlyosabb ortopédiai elváltozásnak tesszük ki magunkat.

A megfelelő cipő kiválasztása már fél siker lehet a megelőzés terén

Mindenképpen érdemes olyan lábbelit választani, ami illeszkedik lábaink anatómiai formájához, nem okoz nyomást sehol, nem szoros. A rossz cipők nem csak bütyköt, lúdtalpat vagy vízhólyagot okozhatnak, de tyúkszemet, erős bőrkeményedést, és visszafordíthatatlan bőrelváltozásokat is. A bütyök kialakulásához az eddig felsoroltakon kívül örökletes hajlam is vezethet, valamint különféle ízületi gyulladások is okozhatják, de a rosszul megválasztott lábbeli minden esetben csak tovább ront a helyzeten.

Kevesen tudják, hogy az anatómiailag előnytelen cipő képes megváltoztatni a lábméretet, elősegítheti az inak rövidülését, ami szintén nagyfokú deformitáshoz vezet. Az a cipő, ami abszolút lábra termett, sehol sem nyomja a lábat, nem szorítja egymáshoz a lábujjakat, egyenletesen oszlik el benne a súly, a sarka közepesen nagy, nem lapos, de nem is túl magas.

A megelőzést a jó lábbelin túl tovább segíti a harántboltozatot megemelő lúdtalpbetét, amivel megállítható a kezdeti folyamat, megelőzhető a nagylábujj elfordulása, a bütyök, csontkinövés kialakulása is, de a gumiból készült, rugalmas bütyökkorrektor is nagyon hatásos megoldás megelőzés esetén is.

Gyanú esetén érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni a problémával, így személyre szabott talpbetét is készíttethető, mivel a szabvány betétek nem mindig felelnek meg mindenkinek.

A már említett bütyökkorrektor, vagy a pihenési időszakban alkalmazható lábujjsín szintén segíthet megelőzni az öregujj deformációit, de ajánlott a lábak, lábujjak rendszeres tornáztatása is.

Reumás csomók: mi a teendő velük?

2024. november 28.

A reumás csomók jellegzetes, bár általában ártalmatlan tünetei a sokízületi gyulladásnak – tudtuk meg Dr. Kiss Csabától, az Immunközpont reumatológusától, akit arról kérdeztünk, mi a teendőnk a bőr alatt megjelenő kisebb-nagyobb elváltozásokkal. 

A bőr alatt tapintható puha vagy félkemény lágyrész képletek, reumás csomók a krónikus sokízületi gyulladás, vagy latinul rheumatoid arthritis (RA) jellegzetes tünetei. Többnyire a betegség előrehaladottabb szakaszában jelennek meg, sokszor a rosszabb prognózisra utalva, az immunrendszer gyulladásos reakciójának következményeként.

A rheumatoid arthritiszról dióhéjban

–A sokízületi gyulladás egy autoimmun megbetegedés, ami legtöbbször lassan, fokozatosan alakul ki, időszakos fellángolásokkal. A betegség az ízületi belhártya gyulladását, végső soron pedig a porc, a szalagok, később a csontos képletek károsodását okozza, emellett azonban belszervi szövődményeket is előidézhet – ismerteti Dr. Kiss Csaba.

A betegek kezdetben csak a kéz vagy a láb kisízületeiben éreznek fájdalmat, később a csukló, boka, könyök, a térdek és vállak is érintetté válnak. A gyulladt ízületek megduzzadnak, érzékenyek lesznek, a felettük lévő bőr meleg tapintatú. A gyulladásra jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelentkezik, tehát mindkét testfélen kialakul. Gyakori, hogy a betegek fáradékonyságról, rossz közérzetről, gyengeségről és ébredés utáni ízületi merevségről számolnak be. Az életminőség romlásának megakadályozása érdekében fontos mihamarabb szakorvoshoz fordulni, mert kezelés nélkül az érintett ízületek deformálódnak, kontraktúrák alakulhatnak ki és az izmok is elgyengülnek. Mindez az ízület mozgásterjedelmének súlyos csökkenését eredményezi.

Reumás csomók 

A sokízületi gyulladás egyik jellegzetes tünete a reumás csomók (nodulusok) megjelenése is, amelyek a betegek 30-40%-ánál alakulnak ki, általában több évvel az ízületi panaszok megjelenését követően. A jól körülhatárolható, hússzínű csomók főként a végtagok feszítő oldalán, jellemzően a nyomásnak vagy traumának kitett területeken (könyök, ujjak, alkar) jönnek létre.  Az ágyhoz kötött vagy tolószékes betegeknél a sarok, az Achilles-ín, a fej hátsó része, a csípő és a keresztcsont gyakran érintettek; szemüveget viselőknél pedig az orrnyeregben is kialakulhatnak elváltozások. Ugyanakkor a csomók más, nem tipikus testtájakon (pl. hangszálakon, a tüdőben, a szívben) is megjelenhetnek befolyásolva a szervek működését.

A csomók mérete változó: néhány milliméterestől egészen több centiméter átmérőig terjedhetnek. Általában nem okoznak fájdalmat, inkább esztétikai problémát jelentenek a betegek számára, bár rendkívül kellemetlenek lehetnek. Ha ugyanis aktív gyulladás vagy mögöttes struktúra (pl. ideg, ín, csonthártya) közelében találhatók, akkor fájdalmat is okozhatnak; esetenként kifekélyesedhetnek. Előfordulhat, hogy a könyökben kialakuló csomó miatt a beteg képtelen kiegyenesíteni a végtagot, vagy fájdalmat okoz számára az asztalon, széken való megtámaszkodás.

A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.

9 életmód tanács a szívinfarktus, a stroke megelőzéséhez

2024. november 27.

A szívinfarktus és a stroke sokak számára komoly fenyegetést jelent, különösen, ha a családban volt már érintett személy. Szorongás helyett azonban érdemes az életmódunkat megreformálni a megelőzés érdekében. A legfontosabb tanácsokat dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos összegezte.

• Szokjunk le a dohányzásról
  A dohányzás érszűkítő hatása miatt jelentősen károsítja a szív-érrendszert, ezen felül számos más betegség – többek közt daganatok – kockázati tényezője is. A leszokáshoz számos segítség igénybe vehető, gyógyszeres és nem-gyógyszeres eszközök, viselkedés terápia is rendelkezésre állnak. 
• Étkezzünk okosan
  A minőségi (és visszafogott mennyiségű) étkezés szinte minden befolyásolható rizikófaktorra hatással van: a koleszterinszintre, a vérnyomásra, a cukorbetegség és az elhízás állapotára – amelyek mind lehetnek a szívbetegségek kockázati tényezői. A megfelelően összeállított étkezés alapja a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, magvakban, halakban gazdag étrend, és nem vagy kis mennyiségben tartalmaz cukrot, sót, vörös húsokat, állati zsiradékokat, készételeket. Bármilyen érzékenység, allergia, meglévő betegségek, vagy komoly célok esetén azonban a legjobb eredmények a dietetikus által összeállított étrenddel érhetők el.  
• Csökkentsük a koleszterinszintet
  Mivel a magas koleszterinszint az érszűkület egyik rizikófaktora, a „hasznos” (HDL) koleszterin kivételével, a teljes-, az LDL- koleszterinszintet és a triglycerid szintet is érdemes csökkenteni – magas értékek esetén. Ennek legfontosabb eszköze az életmód, amely a transzsírok és telített zsírok visszaszorítására, és a rendszeres mozgásra épül, illetve ha ez már nem elég, a koleszterincsökkentő gyógyszerekre is. 
• Vigyük lejjebb a vérnyomásértékeket
  A stroke legnagyobb kockázati tényezője a magas vérnyomás, amely egyrészt az alapkőnek tekintendő mozgással és megfelelő táplálkozással csökkenthető, másrészt a gondosan felügyelt, személyre szabott gyógyszereléssel. 
• Mozogjunk minden nap
  Bár a kutatások szerint heti legalább 150 perc közepesen intenzív mozgás az, ami már mérhetően képes javítani az egészségi mutatókon, a kevés is több, mint a semmi. Az egyértelmű, hogy az ülő életmód önmagában is növeli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, ám alapbetegségek (például szív-érrendszeri problémák, cukorbetegség, légző- vagy mozgásszervi betegségek) esetén érdemes szakember vezetésével személyre szabott mozgásterápiát kezdeni.
• Célozzuk meg az optimális testsúlyt
  – Az elhízás gyakorlatilag világméretű probléma és nem csak a kardiológiai betegségek rizikóját növeli jelentősen, de gyakorlatilag az egész szervezet működését nehezíti. Fontos tudni, hogy a drasztikus diéták és a fogyókúrás „csodatermékek” nem segítenek, csakis egy jól felépített életmódváltás lehet képes megállítani és fokozatosan csökkenteni a plusz kilók számát. Ha már következményes cukorbetegséggel, mozgásszervi vagy más problémákkal is szembe kell nézni, különösen fontos a szakértő irányítása – ismerteti dr. Vernes Réka, KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos.