Éjszaka jobban fáj a válla? Ez lehet az oka
2023. november 05.
A vállfájdalom oka negyven éves kor felett sokszor a Rotátor-köpeny sérülése, ami azonban sportolók – úszók, kézilabdázók, teniszezők – akár jóval fiatalabb korban is küzdhetnek. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint életkortól függetlenül lehetséges megszabadulni a fájdalomtól és visszanyerni a mozgás szabadságát.
A váll fokozott terhelése rizikófaktor
A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Ez elsősorban azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen kockázatot jelent ebből a szempontból, ha valaki hasonló terheléssel járó munkakörben dolgozik, például rakodómunkás, árufeltöltő. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Negyven-ötven év felett azonban bárki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt.
Éjszaka erősebb lehet a fájdalom
Sokakat az ijeszthet meg, ha esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk- hiszen úgy érzik, akkor nem is terhelik. Ez azonban jellemző lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.
A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ.
– 25 éves kor alatt: gyulladás és ödéma jelentkezik, ám az egyszeri nagyobb sérülés ebben az életkorban is gyors és jelentős állapotromlást okozhat.
– 25-40 éves kor között: a gyulladás következményeként kialakulhat hegesedés, degeneráció.
– 40 éves kor felett: az esetleg már károsodott köpeny könnyebben el is szakadhat.
Akármikor is mutatkoznak a Rotátor-köpeny sérülésének tünetei, az időben elkezdett kezeléssel nem csak a fájdalomtól szabadulhatunk meg és a teljesítményünket fokozhatjuk, de megúszhatjuk akár a jelentős mozgásbeszűkülést is, újra sportolhatunk, dolgozhatunk.
Lakásfelújítás: 4 dolog, amire érdemes gondolni
2023. november 04.
A lakásfelújítás izgalmas kaland: új színek, formák, esetleg bútorok varázsolhatják szebbé és praktikusabbá a mindennapokat, miközben modernebbé, ezáltal komfortosabbá alakíthatjuk az otthonunkat. Ahhoz azonban, hogy a végeredmény olyan legyen, amilyennek megálmodtuk, igen sok tervezésre lesz szükségünk, nem is beszélve a költségekről és a lehetséges fennakadásokkal járó stresszről. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mik azok, amikre mindenképp érdemes gondolni, hogy a lakásfelújítás ne végződjön idegösszeomlással.
1. Számoljunk a költözéssel!
Egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora mértékű lakásfelújítással tervezünk, illetve hogy mely helyiségeket fogja érinteni a renoválás. Ha például csak a konyhát szeretnénk megújítani, akkor néhány kellemetlenséggel ugyan, de kibekkelhetők a felújítás hetei anélkül, hogy el kellene hagynunk az otthonunkat.
Teljes felújítás esetén viszont célszerű a munkálatok idejére elhagyni az ingatlant, a zaj, a por, a szakemberek ki-be járkálása ugyanis zavaró lehet, és igen nehéz lenne fenntartani a mindennapi rutinunkat, ha nincs fürdő- vagy hálószobánk. Ilyen esetben célszerű közelben lakó rokonnál vagy egy apartmanban eltölteni pár napot – ezeknek a költségeivel pedig ne felejtsünk el számolni!
Messzire azonban nem ajánlott a lakásfelújítás alatt utazni, hiszen érdemes rendszeresen beugrani a munkálatok helyszínére. Napi egy látogatással nyomon lehet követni, hogy úgy és olyan ütemben halad-e a kivitelezés, ahogy a tervben szerepel, illetve pontos instrukciókkal láthatjuk el a szakembereket is. Előfordulhat, hogy a lakás kora, annak műszaki vagy statikai állapota miatt módosítani kell az előre megbeszélteken.
A sebgyógyulás korszerű dietoterápiája
2023. november 04.
A tápláltsági állapot nagymértékben meghatározza az alkalmi sebek, a betegek tápláltsági állapota pedig jelentékeny mértékben befolyásolja a műtéti sebek gyógyhajlamát.
Kóros tápláltsági állapot – malnutríció – esetén a sebészi beavatkozások kockázata számottevően nő, a sebgyógyulás elhúzódik, csökken a varratokkal egyesített műtéti seb szöveteinek szakítószilárdsága, s a sebgyógyulás szignifikánsan gyakrabban szövődményes, mint megfelelő metabolikus körülmények esetén [1]. Azonban a sebek különböznek egymástól attól függően, hogy hol helyezkednek el, mennyire mélyek, milyen alakúak, továbbá mitől keletkeztek.
Elsődleges és másodlagos sebgyógyulás
A seb olyan kóros állapot, amely spontán vagy külső behatásra a bőr folytonosságának megszakadásával, a szövetek szétválásával, anyagvesztéssel és működészavarral jár. A sebet általában vérzés is kíséri, mely csillapításra szorul; a sebellátás folyamata ezután következhet.
A seb mint szövet fizikai folytonosságának megszakadása optimális esetben késlekedés nélkül regenerációs folyamatokat indít be, melyek részben sejtszintűek, részben biokémiai folyamatokon alapulnak.
Az élettani sebgyógyulás viszonylag gyors, eseménytelen folyamat. A bakteriológiai értelemben tisztán tartható, nem roncsolt sebek a testtájéktól függően 3–10 nap alatt szinte beavatkozás nélkül gyógyulnak. Ez az ún. primer (elsődleges) sebgyógyulás, amely heveny sebek azonnali ellátását követően (pl. műtétek során) általában szövődménymentes, bonyolult biokémiai és sejtélettani folyamatok révén teljes gyógyulással jár, tehát a kültakaró folytonossága helyreáll. Felülfertőződés esetén a gyógyulás elhúzódik, ilyenkor szekunder (másodlagos) sebgyógyulásról beszélünk. Az idült, nehezen gyógyuló sebek azok, amelyeknek a szanálása – a leggondosabb kezelés ellenére is – 12 hétnél hosszabb [2].
A klinikai táplálásterápia hatása a sebgyógyulásra
A korszerű klinikai táplálásterápia napjainkban már képes a szervezet igényeinek megfelelő, különféle kóreredetű állapotok által meghatározott, sajátos szubsztrátigények kielégítésére. Bizonyos ún. immunmoduláns tápanyagok (arginin, glutamin, ómega-3 zsírsavak), nyomelemek (cink, mangán, réz, szelén) és vitaminok (C-, A-, E-, D- és K-vitamin) képesek a sebgyógyulás különböző szakaszaiban az általános, nem specifikus gyulladásos válaszreakció kedvező befolyásolására. A jelzett szemlélet, illetve terápiás eszköztár birtokában módunk van a heveny és az idült sebek gyógyulásának nagymérvű modulálására, a gyógytartam lerövidítésére, s ennek – többek között – költségcsökkentő hatása is lehet [1].
Ilyen az élet egy igazi mozaikcsaládban!
2023. november 03.
Míg évtizedekkel ezelőtt még egyfajta kuriózum volt, manapság már senki sem rökönyödik meg az olyan családokon, ahol a különböző tagok között nincs közvetlen vérszerinti kapcsolat. Az ilyen családokat hívjuk mozaik- vagy patchwork-családoknak! Hogy mit is jelent ez a fogalom? Röviden olyan családokat, ahol a szülők korábbi házasságukból (esetleg házasságaikból vagy kapcsolataikból) született gyerekeik együtt, egy háztartásban élnek, akár az azóta született közös utódokkal is. Profánabbul fogalmazva: a kapcsolatban élő pár tagjai hozták magukkal a saját "batyujukat", majd együtt viszik azt tovább!
Híres mozaikcsaládok
A showbusiness világában nagyon sok szép példát találhatunk jól működő mozaikcsaládokra. A magyar származású Goldie Hawn és Kurt Russell családja az egyik legjobb példa erre. A férfi egy, a nő pedig két gyermeket hozott magával előző házasságából. Mégis teljesen összecsiszolódtak, a másik gyermekeit is sajátjukként nevelték. Goldie Hawn lánya, a szintén színésznőnek állt gyönyörű Kate Hudson többször is elmondta, hogy apjaként tekint Kurt Russelre.
De említhetnénk a híres soul énekesnőt Diana Ross-t is. Neki 5 gyermeke született három házasságból, majd később összeházasodott egy norvég üzletemberrel, akinek szintén volt már 3 gyermeke. A férje sajnos egy balesetben elhunyt, de Diana azóta is sajátjaiként szereti az azóta már felnőtt fogadott gyermekeit.
De a sor még nagyon hosszú: Lisa Bonet és Jason Momoa, Dwayne Johnson és Dany Garcia, Bruce Willis és Emma Hemming…
Hét tipp refluxbetegeknek
2023. november 03.
A refluxbetegség kezelésében igazolt helyük van az életmódtanácsoknak, akár a gyógyszerek szedését megelőzően, akár mellette.
Rekedtséget vagy köhögést is okozhat a refluxbetegség
A refluxbetegség vagy savas visszaáramlás nagyon gyakori betegség. Ez esetben nem másról van szó, mint arról, hogy a savas gyomortartalom részben visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas nedv egészen a garatig vagy a gégéig eljuthat, és ott kellemetlen, maró, égő érzést okoz. Számos esetben a savirritáció okozta rekedtség vagy a köhögés hívja fel a figyelmet arra, hogy nem a megfelelő irányba áramlik a gyomorsav.
Túlságosan teli gyomor vagy záróizomgyengeség is lehet az ok
A refluxos panaszok egyben jelei annak, hogy a felső béltraktus működése zavart szenved. Előfordulhat, hogy a nyelőcső alsó záróizma elégtelen mértékben zár. Gyakori, hogy a gyomorürülés késleltetett, túl sokáig tartózkodik az étel a gyomorban, és egy része erősen savas állapotban visszanyomul a nyelőcsőbe. Ronthat a tüneteken, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik gyomorsav, azaz a kelleténél savasabb a gyomorban uralkodó kémhatás. Ilyen esetben a refluxbetegség tüneteit gyomorégés is tetézi.
Bizonyos ételek, italok és a stressz is ronthatnak a helyzeten
Többen egyes ételek vagy italok fogyasztásával hozzák kapcsolatba a refluxos panaszokat, mások arról számolnak be, hogy a fokozott stressz váltja ki náluk a szokásosnál jelentősebb mértékű savtermelést és a következményes savvisszaáramlást. Vannak bizonyos állapotok, amikor a savvisszaáramlás fokozott; több kismamát kínoznak például a maró tünetek: ahogy nő a magzat, egyre inkább kifejezettek lehetnek a panaszok.
Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy nála mely tényezők azok, amelyek rontják a tüneteket. Ennek fényében lehet beiktatni néhány életmódbeli változtatást, ami enyhíthet a panaszokon. Amennyiben a refluxbetegség csak enyhe formában van jelen, lehetséges, hogy néhány életmódbeli változtatás elegendőnek bizonyul a kellemetlenségek legyűrésére. Ha már kifejezett panaszokról, a nyelőcső-nyálkahártya károsodásáról van szó, akkor szükség van gyógyszerekre. Tudni kell azonban, hogy a gyógyszerek hatásának kedvező kiegészítői azok az életmódtippek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ne keletkezzen fölös mennyiségben gyomorsav, illetve csökkentett mértékű legyen a nyelőcsőbe való visszaáramlása.
Miért vált olyan fontossá manapság az energiahatékonyság szerepe?
2023. november 02.
Az energiahatékonyság a modern világ kihívásainak köszönhetően kulcsfontosságúvá vált a 21. században. Nem kizárólag az államok és a multinacionális vállalatok számára fontos, egyéni szinten is elkezdtünk odafigyelni rá. A klímaváltozás elleni harc egyik legjelentősebb eszköze, érdemes tehát alaposabban megismerkedni vele, és megtudni, miért is válik egyre sürgetőbbé az energiatakarékosság kérdése.
Mi is az az energiahatékonyság?
Az energiahatékonyságról szóló törvény (mely a vonatkozó Európai Uniós Irányelvet vette alapul) így határozza meg a fogalmat: „a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa”. Ez nemzetgazdasági szinten azt mutatja meg, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű nemzeti össztermék jött létre, vállalkozási szinten pedig azt, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű haszonra tesz szert a vállalkozás.
Áfonya, a legjobb antioxidáns
2023. november 02.
A fekete áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. A vörös áfonya hegyvidéki faj. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért védett növény.
Az amerikai vörös áfonya, más néven tőzegáfonya (Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse. Vitaminjai: C- és A-vitamin, ásványianyag-tartalma: kalcium, kálium, magnézium, vas, cink és foszfor.
A vörös áfonya
Elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin) tartalmaz. Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését.
Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, és a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló képességét növeli, s – egyes kutatási eredmények szerint – gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít. A 2. világháború alatt a pilóták rendszeresen fogyasztottak fekete áfonyát az éjszakai látásuk javítása érdekében.
A fekete áfonya
Erős antioxidáns hatást mutat: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, gyulladáscsökkentő, valamint megakadályozza a vérlemezkék öszszetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális, antiallergén hatása is van.
Áfonyás fogások
A vörös áfonya nyersen önmagában kevéssé élvezhető, de almával, naranccsal, körtével vagy sárgarépával párosítva tompíthatjuk a savait. Készíthetünk belőle turmixot és smoothie-t, lekvárt, áfonyalevet, szörpöt is. Legtöbbször müzlibe, joghurtba, tejberizsbe, zabkásába keverjük az aszalt vörös áfonyát, de paszszol az édesburgonya- és a kelbimbóköret mellé is.
Krónikus vénás beteg – Mit tehet az expediáló szakember a gyógyszertárban?
2023. november 01.
A krónikus vénás betegség (KVB) valamilyen formája 3-ból 2 magyar felnőttet érint. Szem előtt tartva azt, hogy a kórállapot kezelése akkor lehet eredményes, ha a megfelelő terápiát minél hamarabb elkezdi az érintett személy, és azt megfelelő mértékű adherenciával tovább is viszi, mind a prevencióban, mind a kezelésben nagy szerep hárul az expediáló szakemberekre.
A KVB diagnózisára és kezelésére vonatkozóan nemrégiben jelent meg egy hazai, átfogó ajánlás [1]. Cikkünkben az irányelv és a vonatkozó szakirodalom tükrében bemutatjuk azt, hogy milyen szempontokat kell szem előtt tartani a krónikus vénás betegek patikai ellátása során.
A seprűvénáktól a visszeres fekélyig
A krónikus vénás betegség (KVB), vagyis az alsó végtagi vénás rendszer kóros elváltozásai következtében kialakult tünetegyüttes gyakori.
A KVB klasszifikációjára a CEAP szolgál. Az osztályozás C0-tól C6-ig terjed, és a C0 esetén nincs látható vagy tapintható jele a vénás betegségnek, míg a C6 az aktív vénás fekély stádiumát jelenti [1].
Egy több mint 91 ezer beteg adatait elemző, 20 országot felölelő nemzetközi tanulmány a KVB prevalenciáját 64%-nak találta; ezek között a KVB súlyosabb formái (C4-6 stádiumok) 5%-ban fordulnak elő, és az életkor előrehaladásával a gyakoriságuk jelentősen nő.
Születtek magyarországi eredmények is, amelyek 66%-os varicositasprevalenciát mutattak; vagyis 3-ból 2 magyar érintett a KVB-ben [1].
Sajnálatos tapasztalati tény
– Riasztó adatok és kilátások ellenére az érintettek jelentős része elbagatellizálja a problémát.
– Csupán esztétikai hibának vagy apró, zavaró tényezőnek minősítik a vénás panaszokat mindaddig, amíg az állapotuk nem súlyosbodik jelentősen.
– A panaszok kezelés hiányában ugyanis egyre romlanak, és a szövődmények kockázata is nő.
Kinél alakul ki KVB?
A vénás betegségek kialakulásában számos örökletes faktor szerepel. Emellett azonban nem elhanyagolható az életmódbeli és a környezeti tényezők szerepe. Minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel szembesül KVB-vel. Míg a 20 év alatti lakosságban 12,5%, addig a 70 év felettieknél 82%-ban fordul elő a megbetegedés. Számít a nem is: a nőknél kétszer gyakoribb ez a kórkép. Emellett a nőknél a szülések számával is növekszik a KVB kialakulásának kockázata. A testsúly is lényeges: a KVB nemtől függetlenül gyakoribb az elhízott embereknél. Fontos az életmód is: az állómunkát végzők körében gyakrabban fordul elő, mint a fizikailag folyamatosan aktívaknál [1].
Hogyan tanulunk mozogni? Kúszástól a versenysportig
2023. november 01.
A mozgástanulás egész életünket végigkíséri. Gondoljunk csak bele, mennyi tanulásra, ismétlésre van ahhoz szükség, hogy tudjunk kanállal enni, futni, úszni vagy egy lábon ugrálni, nem beszélve a mozgásformák tökéletesítéséről, finomításáról és megtartásáról. A titok nyitja az ismétlésben rejlik. Mi zajlik ilyenkor a testünkben és melyek a mozgástanulás szakaszai?
Sokan példát vehetnénk a gyermekekről, milyen kitartással gyakorolják az egyes mozdulatokat, hogy ülésből állásba jussanak, vagy, hogy először bizonytalan, majd később stabil járással elinduljanak és felfedezzék a világot. Rengeteget gyakorolnak, lehuppannak, de újra és újra felállnak, amíg tökéletessé nem fejlesztik az egyes mozzanatokat.
A mozgás sokkal összetettebb, bonyolultabb folyamat, mint ahogy azt gondolnánk. A központjában az agy áll, amely meghozza a döntést. Ezt a döntést az idegek viszik tovább a test többi részébe, hogy az izmok segítségével végrehajtsák azt. A mozgásforma azonban nem csupán az izomerőtől lesz magabiztos, szükség van bizonyos mennyiségű ismétlésre is ahhoz, hogy a közvetítő, azaz az idegrendszer begyakorolhassa, megtanulja. Ezért, ha pl. a súlyemelést gyakoroljuk, előbb érdemes kis súllyal kezdeni, hogy elsőként a mozdulatsort elsajátíthassuk. Az ismétlésnek köszönhetően egyre egyszerűbbé és könnyebbé válik majd a mozgás, ezután elkezdhetjük növelni a súlyokat. A fokozatosság tehát nagyon fontos, a gyakorlásnak köszönhetően lesz a mozgásunk egyre tökéletesebb és pontosabb.
Ez történik a testünkben, ha ismert mozgásformát végzünk
Biztosan sokan tapasztaltuk, hogyha pl. futni indulunk, amit egyébként gyakran szoktunk végezni, az agyunk már jó előtte elkezdi felkészíteni a testet a mozgásra. Így pl. megemelkedik a pulzusszám, nő a vérnyomás, feszültebbek lesznek az izmaink. Mivel ez a mozgásforma már ismert számunkra, sokszor gyakoroltuk és ismételtük, induláskor az agyunk felidézi és eljuttatja a már ismert motoros mintát az izmoknak. Futás közben folyamatos az információáramlás, így pl. érzékeljük a kátyút vagy az előttünk futót, a hőmérséklet-változást, és ezekre az agyunk és a testünk folyamatosan reagál.
Őszi depresszió? Megoldás melankóliára
2023. október 31.
Ősszel, az időjárás hatásainak és az évkör metódusának megfelelően, egy kicsit leülünk, leállunk, elfáradunk. A modern társadalmakban a nyaralás után azonban ez egy aktív időszak, amikor komoly eredményeket akarunk elérni, és komoly terveket szövögetünk. A forróság és kitikkadás után azonban nem biztos, hogy ez a legjobb időszak a sikerek elérésére.
Őszi félév - nehéz tanév
A legnehezebb, hogy az oktatás, az iskola is ekkor kezdődik meg. Párássá válik az idő, és hol túl meleg, hol túl hideg van. Főként jellemző ez a mai kiegyenlítetlen időjárási viszonyokra. Nagyon nehéz ebben az időben frontátvonulásokkor koncentrálni, és kihívás a gyermeknek is ekkor bekapcsolódni egy új évbe. Érdemesebb lenne ezért a tanéveket tavasztól tartani, akkor indítani, amikor a természet ad lendületet a cselekedeteknek.
Fények, színek, hangok
Az őszi depresszió egyik oka a fényekben keresendő. A legjobb, ha ezért energiatakarékos fénytesteket vásárolunk, ha világítás mellett dolgozunk, tevékenykedünk. Természetesen ez nem mehet a környezet rovására, és egészségünket sem tehetjük ki a spórolás szellemének.
Másik ok a színhatás a fényjátékon belül. Talán nem véletlen, hogy sárga, vörös, barna színekkel vesz körbe minket a természet ilyenkor, vagyis a meleg színekkel. Természetesen ősszel a fákon ezek sötétebb tónusát találjuk, de egy fokkal halványabb árnyalatban e színek behozhatók otthonunkba, és egész évben meleg környezetet teremthetünk. (Közben pedig, a hangok is finomodnak, tompulnak, a más páratartalom miatt.)
