Nem csak esztétikai kérdés: ezért fontos, hogy erős legyen a farizom

2025. május 18.

A fenék formálása a gerinc védelmét is szolgálja

A fenék formájáért felelős farizom a testünk legnagyobb izma, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és a mindennapi életminőségben is. Segíti a helyes testtartást, tehermentesíti a gerincoszlopot, és csökkenti a derékfájdalom kialakulásának kockázatát. Emellett javítja a járást, az emelést és az egyensúlyérzéket is. Egyre többen jönnek rá, hogy a cél nem pusztán a formás külső, hanem az egészséges, jól működő test – ennek pedig egyik alapja a rendszeres farizom-erősítés.

Egy nő számára a fenék kiemelt testrész, de az esztétikai oldal mellett fontos hangsúlyozni azt is, hogy a farizmunk a testünkön lévő legnagyobb izom, így elég fontos szerepe van az életünkben. Nemcsak segít fenntartani a helyes testtartást, és csökkenti a gerincoszlopra nehezedő terhelést, de javítja a mozgásformákat, például a járást, futást és emelést is, mivel a farizmok kulcsszerepet játszanak a stabilitásban és a testmozgás hatékonyságában. Az erős farizmok segítenek megelőzni a derékfájást és javítják a medence stabilitását, ami különösen fontos a mindennapi aktivitások során.

Fodor Réka fitnesz oktatót a személyes tapasztalatai és a saját fejlődése vezették oda, hogy a női alakformálás, és különösen a farizomépítés szakértőjévé váljon. Néhány éve országos hírnévre tett szert, amikor igazságügyi orvosi szakvélemény készült a farizmáról, ugyanis sokan nem hitték el, hogy az eredeti. A példáját követve ma már több mint 100 ezer magyar nő az ő útmutatása alapján dolgozik a fenekén.

Egészségesen él, mégis magas a vérnyomása – miért?

2025. május 17.

A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb betegség világszerte, amelynek kezelése döntő a szív-érrendszeri betegségek miatt fellépő, idő előtti halálozás megelőzésében. De vajon mi lehet annak az oka, hogy olyanok is küzdhetnek a hipertóniával, akik egészségesen élnek és fittnek mondhatók? Ilyen esetben min érdemes változtatni és hogyan segíthet az orvos? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa válaszolt a kérdésre.

Az életmód és a genetikai is befolyásol

A magas vérnyomás jellemzően semmiféle tünetet nem okoz, szép csendben, évek alatt kialakulva viszont veszélyezteti a szív-érrendszer egészségét – ezért is hívják sokszor csendes gyilkosnak. Nem egyszer kapjuk fel a fejünket, amikor látszólag egészséges és fiatal vagy középkorú emberek szívinfarktust kapnak, akár végzetes kimenetellel. Ennek hátterében nem ritkán a fel nem ismert és ezért nem kezelt magas vérnyomás húzódik meg. Ha az érintettről tudható, hogy stresszes, rohanó életet élt, nem mozgott, nyugati étrenden élt, esetleg még túlsúllyal is küzdött, akár azt is gondolhatjuk, hogy az életmódja szinte predesztinálta a súlyos eseményt.
De mi a helyzet akkor, ha egészséges életet élő, fit személyek, akár sportolók szembesülnek a magas vérnyomás diagnózisával, akik láthatóan minden megtesznek, hogy ez ne következhessen be?
– A magas vérnyomás betegségről azt mondjuk, hogy multifaktoriális eredetű, vagyis több ok is hozzájárulhat a manifesztálódásához. Számos ilyen tényezőt befolyásolni tudunk az életmódunkkal, vannak azonban olyan genetikai faktorok, amelyekre nincs ráhatásunk – magyarázza Jenei doktor. – A genetikai hatás ráadásul nagyon összetett, hiszen bizonyos veszélyes génmutációk éppúgy hozzájárulnak a magas vérnyomás kialakulásához, mint a védelmet nyújtó gének nem megfelelő hatékonysága. És ahogyan az öregedést sem tudjuk visszafordítani, úgy a genetikai adottságainkon sem tudunk változtatni. Ezért lehetséges, hogy bizonyos személyeknél még az egészséges életmódot is felülírja az öröklött hajlam.

Érdemes átgondolni az életmódot

A kor előrehaladtával alapvetően megemelkedik a szisztolés vérnyomásérték (ez az első szám) és ezzel a szív-érrendszeri rizikó is. Ez ellen főként orvosi kezeléssel lehet tenni, amennyiben az életmódunk már egyébként is jól van felépítve. Ilyenkor a legokosabb döntés, ha elfogadjuk a diagnózist és mindent megteszünk azért, hogy kontroll alatt tudjuk tartani a vérnyomásunkat.

Jenei doktor szerint, ha megszületik a magas vérnyomás betegség diagnózisa, akkor is érdemes a kardiológussal beszélni az életmódunkról, ha azt gondoljuk, mindent a lehető legoptimálisabban építettünk föl. Erre jó példa a ketogén diéta, amely rövid távon gyors fogyást és bizonyos egészségi előnyöket eredményezhet, hosszú távon követve azonban megnöveli a tápanyaghiány, az emésztési problémák, a csontritkulás és más kórképek rizikóját. Éppen ezért például vesebetegeknek, cukorbetegeknek, csontot érintő problémákkal élőknek és szív-érrendszeri betegeknek nem is ajánlott. Tehát előfordulhat, hogy miközben valaki úgy véli, mindent megtesz az egészségéért, egy másik szempontból valójában növeli az őt fenyegető kockázatokat.  

Teafaolaj: a hasznos útitárs

2025. május 17.

A tavaszi-nyári hónapban egyre többen terveznek utazásokat, kirándulásokat és pihenést a szabadban. Akár egy napos túrára, egy hosszú hétvégére vagy egy külföldi vakációra indulunk, fontos, hogy felkészültek legyünk minden eshetőségre. Ebben segíthet a teafaolaj, amely sokoldalú és hasznos segítőtárs.

A gyógyhatásokkal rendelkező ausztrál teafa, a Melaleuca alternifolia olaja az egyik leggyakrabban használt olaj. Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító hatása miatt sokoldalú szerepe van a mindennapokban. Baktériumölő, gombaölő, vírusölő, parazitaölő tulajdonságait széles körben alkalmazzák. Figyeljünk viszont oda arra, hogy milyen teafaolajat vásárolunk, hiszen két teafaolaj között is nagy minőségbeli különbség lehet! Terápiás szempontból azok a 100%-os teafa illóolajok az értékesek, melyek terpinén-4-ol tartalma 35 és 48 % közötti, a cineol-tartalma viszont 5% alatti, mivel ez utóbbi vegyület irritálhatja a nyálkahártyát. 

Teafaolaj alkalmazása különböző utazás során felmerülő problémákra

Szúnyogok elleni védelem

Kicsiknek és nagyoknak egyaránt nagy bosszúságot tudnak okozni a szúnyogcsípések. Nem jönnek be a rovarok a helyiségbe, ha pár csepp teafaolajat csepegtetünk egy kis tál vízbe és azt az ablak vagy ajtó közvetlen közelébe helyezzük. Aromalámpába vagy párásítóba is tehetjük, ilyen módon is hatékony. 

Meghúzódott vagy túlterhelt izmok

A téli hónapokban elszoktunk a nagyobb sétáktól, így a tavaszi hosszabb kirándulások, túrák elsőre megviselhetik izomzatunkat. Ezekre nyújthat megoldást egy helyi masszázs, amelyet olajokkal is elvégezhetünk. Gyulladáscsökkentő hatású masszázsolajat kapunk, ha a masszírozáshoz használt kb. 100 ml alapolajba 5 csepp teafaolajat cseppentünk. Így a fáradt, gyulladt tagjaink is megnyugvást találhatnak.

Újabb allergia?

2025. május 16.

Világszerte nő a géllakk okozta allergiások száma, mely leggyakrabban a folyton változó összetevőkkel, az újabb termékek megjelenésével és a nem szakszerű felhelyezéssel magyarázható.

Körömszépészeti termékekben előforduló vegyi anyagok közül az ún. akrilátok okozzák a legtöbb allergiás megbetegedést. Ezek felelnek azért, hogy az UV-lámpa hatására a köröm felszínén a géllakk megkeményedjen.

Tünetek

Viszkető érzés, pirosság és apró vízhólyagok is kialakulhatnak a köröm körül és az ujjbegyeken a géllakk okozta allergiás reakciók következtében, melyek sokszor nem azonnal, hanem az első használat után akár több évvel később is, bármikor kialakulhatnak. Ha az érintettek lakkozott kézzel más testrészüket is megérintik – nyakat, mellkast, szemet, kézfejet –, a panaszok ott is előfordulhatnak. „A problémát leggyakrabban az okozza, ha a lakk nem szilárdul meg teljesen, és a körömszéleknél a folyékony anyagból valamennyi a bőrbe jut, amely ún. allergiás kontakt dermatitiszt (bőrgyulladást) okoz” – mondta dr. Lőrinc Kende, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa. Hozzátette: a mellékhatások az immunrendszer válaszreakciója következtében akár néhány napon belül megjelenhetnek, és kialakulhat egy tartós, hosszú távú allergia.

Mi a teendő?

Ilyenkor a lehető leggyorsabban le kell szedetni a géllakkot annak érdekében, hogy ne okozzon további gyulladást, korábban megszűnjön, és az érintett terület ne fertőződjön felül, majd bőrgyógyászhoz kell fordulni! Helyi gyulladáscsökkentővel, szükség esetén antibiotikumos krémekkel az allergiás reakció és esetleges felülfertőződése gyorsan gyógyítható, maradandó károsodást nem okoz. A további géllakk viselése ebben az esetben nem ajánlott, ugyanis jó eséllyel újra kialakulhatnak a panaszok. Bőrallergológiai vizsgálattal, az ún. epikután patch teszttel megállapítható, hogy az érintett páciens pontosan melyik összetevőre érzékeny. A vizsgálat során a bőrre allergénekkel átitatott lapocskákat helyeznek, melyeket 40-60 perc után levesznek, a helyüket pedig bejelölik. Néhány nap elteltével, ha a területen bőrgyulladásszerű tünetek jelennek meg, akkor biztosan megállapítható az érzékenység.

Ha a továbbiakban az irritáló anyaggal nem találkozik az érintett és más terméket használ, a gyulladás nem alakul ki többet.

Allergia elleni gyógyszerek

2025. május 16.

Kinek, mikor, melyik?

Az allergiás panaszok kezelésére szolgáló gyógyszerek palettája széles, és a készítmények jelentős része vény nélkül is elérhető. Tabletták, oldatok, orrsprayk, szemcseppek egyaránt enyhíthetik a panaszokat. Nem könnyű a választás. Segítünk eligazodni a kínálatban, és tanácsot adunk arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben, milyen tüneteknél melyik gyógyszerforma mellett döntsön.

Körülbelül minden 4. ember szenved valamilyen allergiás megbetegedésben, és az arányuk évről évre nő. Az allergia leggyakrabban allergiás nátha, más néven szénanátha vagy allergiás rhinitisz formájában lép fel. Az allergiás nátha tünetei hasonlóságot mutatnak a légúti fertőzések, így pl. a nátha, influenza vagy a Covid–19 tüneteivel, ami nehezíti annak a kiderítését, hogy pontosan mi is áll a panaszok hátterében. Az allergiás nátha diagnózisának felállítása orvosi feladat, csakúgy, mint a pontos kiváltó ok(ok) kiderítése is, amely pl. allergénspecifikus bőrteszttel lehetséges. Azonban a tünetek alapos megfigyelése hozzásegíthet a betegség azonosításához és hatásos kezeléséhez.

Figyelje meg ön is a tüneteit!

Lehetséges, hogy ön is allergiás náthával küzd. A szénanátha 4 fő tünete közül:

• orrfolyás,
• orrdugulás,
• tüsszögés,
• orrviszketés,

legalább 2-nek az észlelése fontos a betegség felismeréséhez. A 2 tünet közül az egyik az orrfolyás vagy az orrdugulás kell, hogy legyen. Betegségnek az tekinthető, ha ezek a tünetek naponta legalább 1 órán át, hetente több napon át fennállnak; vagyis nem csak egyszeri orrfolyásról vagy egy átmeneti orrdugulásról van szó.

A tünetek fennállásának időtartamát illetően:

• az allergiás nátha lehet egész éven át tartó ún. perennális, ha pl. házipor, állati szőr váltja ki a tüneteket,
• de lehet évszakokhoz kötött, ún. szezonális is, amikor bizonyos pollenek (pl. mogyorópollen, pázsitfűfélék pollenje) az allergének.

A szénanátha tünetei nem szűkülnek az előbb felsoroltakra, ugyanis felléphet még:

• torokviszketés, torokfájás,
• szem viszketése, vörösödése, könnyezése,
• köhögés, fulladás,
• hőemelkedés,
• fejfájás,
• fáradtság,
• alvászavar is.

Szénanátha esetén az antihisztamin hatóanyagok jelentik az alapkezelést

Hasznos tudni, hogy az emberi szervezetben a hisztamin az a molekula, amely felelős a szénanátha szerteágazó tüneteinek kialakulásáért. Ebből következik, hogy az allergiás nátha panaszainak kezelésében a hisztamin hatását gátló, ún. hisztamin1-antihisztamin hatóanyagok, röviden H1-antihisztaminok jelentik az elsődleges terápiás választást.

Magas lipoprotein(a)-szint – fontos tudni erről az örökletes lipidzavarról

2025. május 15.

A magas lipoprotein(a)-szint egy örökletes, független kardiovaszkuláris kockázati tényező, a lipoprotein(a) pedig az LDL-koleszterin egy fajtája. Azon ritkább vérzsírok közé tartozik, amelyek nem befolyásolhatók sem életmóddal, sem gyógyszerrel, viszont számos betegségre hajlamosítanak. De vajon miért kell tudni róla, ha nincs rá gyógyszer? Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája adta meg a választ.

Mi az a lipoprotein(a) és hogyan tájékozódhatunk a szintjéről?

A lipoprotein(a) az LDL (ún. „rossz”) koleszterin egyik típusa, amely LDL-koleszterin erősen hozzájárul az artériákban végbemenő plakk-képződéshez, amelynek végső állomása az érelzáródás lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a lipoprotein(a) tartalmaz egy extra fehérjét, az apoliprotein(a)-t, fokozza a véralvadást, és megnehezíti a vérrögök lebontását, valamint az általa kiváltott gyulladás különböző folyamatok révén súlyosbítja a helyzetet.
– A lipoprotein(a)-szint genetikailag meghatározott, és az életünk során nem vagy alig változik, vagyis a gyermekkorban mért érték életünk végéig megmarad, bár egyes vesebetegségek és a menopauza bizonyos mértékig emelhetik a szintjét – ismerteti Somogyi professzor asszony. – A lipoprotein(a) szintjét tehát egy egyszerű vérvétellel bármilyen életkorban meg lehet mérni, igaz, ezt külön kérni kell a laborvizsgálatok során, ugyanis nem része a standard nagylabornak.

Kinél érdemes meghatározni a lipoprotein(a)-szintet?

Vannak olyan állapotok, amelyekben nő a szív-érrendszeri kockázat, így ezek megléte esetén érdemes a lipoprotein(a) szintjét is ellenőrizni. Az alábbiakról van szó:
– a családban öröklődő szív-érrendszeri betegség,
– familiáris hiperkoleszterinémia (öröklötten magas koleszterinszint, amelynél az érintettek 30%-ának lehet magas a lipoprotein(a) szintje),
– magas LDL-koleszterin szint,
– korai koszorúér betegség (akár az érintettnél, akár a családjánál),
– ismétlődő szív-érrendszeri esemény (mint a szívinfarktus, a stroke), a rizikófaktorok kezelése ellenére,
– a családban már igazolt magas lipoprotein(a)-szint.
A következő klinikai helyzetekben is érdemes elvégeztetni az ellenőrzést:
– 60 év alatt megkezdődő ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség,
– meszes aortabillentyű/stenosis.
Akinél magas lipoprotein(a)-szint igazolódik, annak számolnia kell egyes kardiovaszkuláris betegségek nagyobb rizikójával még akkor is, ha a többi koleszterinszint rendben van. Ezen betegségek közé tartozik a szívelégtelenség, a periférifás érbetegség, az aortabillentyű szűkület, a koszorúér-betegség és az olyan események, mint a stroke vagy a szívinfarktus.

Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!

2025. május 15.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR^® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.

Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód, és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.

A WHO a különböző életkori csoportoknak nemcsak a napi ajánlott mozgásmennyiségére, hanem azok intenzitására is ajánlást tesz:

• 5-17 év közötti fiataloknak naponta legalább 60 perc közepes vagy erős intenzitású fizikai aktivitás ajánlott, az ezt meghaladó testmozgás további előnyös hatásokat fejt ki az egészségükre. Főként aerobik jellegű mozgásokat végezzenek, heti három alkalommal erősítő gyakorlatok beiktatásával.
• 18-64 év közötti felnőtteknek heti minimum 150 perc közepes intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású aerob jellegű testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja javasolt. Heti 300 perc közepes, vagy 150 perc magas intenzitású aerob testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja további pozitív hatásokkal jár. Heti két alkalommal a fő izomcsoportokra koncentráló erősítő gyakorlatok beiktatása ajánlott. Alkalmanként legalább tíz perces legyen a testmozgás.
• 65 év feletti időseknél az aerob testmozgások és az erősítő gyakorlatok végzésének gyakoriságára és intenzitására vonatkozó javaslatok megegyeznek az előző korcsoportéval. A gyengébb koordinációs képességekkel rendelkezőknek hetente három alkalommal az egyensúlyérzék fejlesztésére irányuló gyakorlatok végzését ajánlják az elesések megelőzésre. érdekében.
• Amennyiben valaki az egészségi állapota miatt nem képes az előírt fizikai aktivitás teljesítésére, számára a képességeinek és az állapotának megfelelő lehető legaktívabb életmód javasolt.

Problémák a fogyással

2025. május 14.

Okok és megoldások

Számtalanszor felvetődik a kérdés sokunkban, hogy miért hízunk, holott többnyire figyelünk a táplálkozásunkra.

A hízás okai vagy az elkövetett hibák sokfélék lehetnek, de tehetünk ellenük! Kiemeltünk 5 konkrét problémás esetet, és dietetikusok segítségével kerestük rájuk a megoldást.

1. Vegetáriánus vagyok, mégis hízom

Vegetáriánussá nem rögtönzésszerűen válik az ember. Mégis sokunknál előfordul, hogy egyik napról a másikra töröljük a húst az étrendünkből, ugyanakkor növeljük a fehér tészta, fehér kenyér vagy rizs, esetleg a magas glykaemiás indexű ételek fogyasztását. Mindezektől nem lakunk jól hosszú időre, és hamar okoznak testzsírlerakódást. Egy másik gyakori hiba pl. a túl sok sajt, felvágott vagy dióféle fogyasztása, amelyek révén ugyan proteint viszünk be a szervezetünkbe, ám ezek nagyon zsíros és kalóriadús élelmiszerek, ezért módjával kell fogyasztani belőlük.

A dietetikus tanácsai

Ne kezdjük el a vegetáriánus táplálkozást anélkül, hogy megfelelően tájékozódnánk! Könnyen hozzájuthatunk könyvekhez, (megbízható) internetes oldalakhoz, ahol bőven találunk információt a vegetáriánus étrendről, rendszerint ízletes receptek kíséretében. Egyik alapelv lehet a napi étrendben, hogy kombináljuk a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket a hüvelyesekkel, pl. rizs + lencse, búzadara + csicseriborsó jó adag friss zöldséggel társítva. Desszertként 1 gyümölcs és/vagy 1 tejtermék ajánlott. Azért szabad gondolnunk az olajos magvakra is, de csak kis mennyiségben: pl. 1 kis marék (naponta 30 g) dióféle javasolt ételbe vegyítve vagy uzsonnára.

Hideg lábfej, fájdalmas lépések – ezek lehetnek az alsóvégtagi érszűkület első jelei

2025. május 14.

Sokan ártalmatlan problémának tartják, ha rendszeresen hideg a lábfejük, a kellemetlen tünet azonban a keringési zavar első figyelmezhető jele, amely akár súlyosabb baj előrejelzése is lehet. Dr. Regáli László érsebész arra hívja fel a figyelmet, hogy az alsóvégtagi érszűkület korai felismerésével súlyos szövődmények előzhetők meg.

Az alsóvégtagi érszűkület, orvosi nevén perifériás artériás betegség az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség, amely során a lábak vérellátását biztosító artériák belső átmérője beszűkül. Az állapot az erek falának megvastagodása következtében alakul ki, amelyet az artériák falaiban lerakódó zsírok plakkok, más néven érelmeszesedés okoz. Ennek következtében pedig a vérellátás romlik, így kevesebb oxigén és tápanyag jut a szövetekhez. A betegség viszonylag gyakori, mégis aluldiagnosztizált: Magyarországon körülbelül minden huszadik ember érintett lehet.

„Bár kezdetben csak apró kellemetlenségeket okozhat, az érszűkület hosszú távon komoly következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. Fontos, hogy a betegek ne hagyják figyelmen kívül az első tüneteket, és időben forduljanak orvoshoz” – figyelmeztet dr. Regáli László, a Budai Egészségközpont érsebész szakorvosa.

Mire figyeljünk oda?

Az alsóvégtagi érszűkület egyik korai és jellegzetes tünete a lábfejek hidegsége, még akkor is, ha a környezet kellemes hőmérsékletű, valamint a rendszeresen jelentkező lábikragörcsök. Fontos figyelmeztető jel lehet továbbá a járás közben fellépő, majd pihenésre enyhülő lábfájdalom. Ezt a jelenséget sokan csak átmeneti izomfáradtságnak hiszik, de tartós jelenléte érszűkületre utalhat. Gyakori, hogy az érintettek egyre rövidebb távolságokat tudnak fájdalom nélkül megtenni, amit szaknyelven „kirakatnézegető betegségnek” is neveznek, mivel kénytelenek gyakran megállni.

Az érszűkület kialakulásában jelentős szerepet játszik az életmód. Kiemelt rizikónak vannak kitéve a dohányosok, a cukorbetegek, a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel élők, valamint az ülő életmódot folytatók. Ezek a tevékenységek, illetve állapotok károsítják az ereket, az érfalat, valamint rontják a keringést és elősegítik a plakkok képződését. Bizonyos genetikai tényezők – például a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek – is hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Emellett az életkorral nő a betegség kockázata, különösen az 50 év felettiek körében.

Még jobban figyeljen a fogai egészségére menopauzában!

2025. május 13.

A változókorban lévő nőknél az ösztrogénszint csökkenése növeli a fogágybetegség kockázatát, különösen azoknál, akiknél genetikai vagy egyéb hajlamosító tényezők, például csontritkulás (oszteoporózis) áll fenn. Aki az oszteoporóziskezelésére biszfoszfonát tartalmú gyógyszert szed, az mindenképpen tájékoztassa erről fogorvosát, mert ez a hatóanyag a csont regenerációs képességét is csökkenti, ami egyes fogászati beavatkozásoknál komplikációkhoz vezethet – hívja fel a figyelmet dr. Dobos Andrea, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának tanársegédje.

A fogágybetegség súlyos, nagyszámú fog elvesztéséhez vezető típusa világszerte a lakosság mintegy 40 százalékát érinti. Az enyhébb korlefolyást mutató eseteket is figyelembe véve Magyarországon tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű íny- vagy fogágybetegségben, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal is.