Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Reumás csomók: mi a teendő velük?

2024. november 28.

A reumás csomók jellegzetes, bár általában ártalmatlan tünetei a sokízületi gyulladásnak – tudtuk meg Dr. Kiss Csabától, az Immunközpont reumatológusától, akit arról kérdeztünk, mi a teendőnk a bőr alatt megjelenő kisebb-nagyobb elváltozásokkal. 

Fotó: 123rf.comA bőr alatt tapintható puha vagy félkemény lágyrész képletek, reumás csomók a krónikus sokízületi gyulladás, vagy latinul rheumatoid arthritis (RA) jellegzetes tünetei. Többnyire a betegség előrehaladottabb szakaszában jelennek meg, sokszor a rosszabb prognózisra utalva, az immunrendszer gyulladásos reakciójának következményeként.

A rheumatoid arthritiszról dióhéjban

–A sokízületi gyulladás egy autoimmun megbetegedés, ami legtöbbször lassan, fokozatosan alakul ki, időszakos fellángolásokkal. A betegség az ízületi belhártya gyulladását, végső soron pedig a porc, a szalagok, később a csontos képletek károsodását okozza, emellett azonban belszervi szövődményeket is előidézhet – ismerteti Dr. Kiss Csaba.

A betegek kezdetben csak a kéz vagy a láb kisízületeiben éreznek fájdalmat, később a csukló, boka, könyök, a térdek és vállak is érintetté válnak. A gyulladt ízületek megduzzadnak, érzékenyek lesznek, a felettük lévő bőr meleg tapintatú. A gyulladásra jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelentkezik, tehát mindkét testfélen kialakul. Gyakori, hogy a betegek fáradékonyságról, rossz közérzetről, gyengeségről és ébredés utáni ízületi merevségről számolnak be. Az életminőség romlásának megakadályozása érdekében fontos mihamarabb szakorvoshoz fordulni, mert kezelés nélkül az érintett ízületek deformálódnak, kontraktúrák alakulhatnak ki és az izmok is elgyengülnek. Mindez az ízület mozgásterjedelmének súlyos csökkenését eredményezi.

Reumás csomók 

A sokízületi gyulladás egyik jellegzetes tünete a reumás csomók (nodulusok) megjelenése is, amelyek a betegek 30-40%-ánál alakulnak ki, általában több évvel az ízületi panaszok megjelenését követően. A jól körülhatárolható, hússzínű csomók főként a végtagok feszítő oldalán, jellemzően a nyomásnak vagy traumának kitett területeken (könyök, ujjak, alkar) jönnek létre.  Az ágyhoz kötött vagy tolószékes betegeknél a sarok, az Achilles-ín, a fej hátsó része, a csípő és a keresztcsont gyakran érintettek; szemüveget viselőknél pedig az orrnyeregben is kialakulhatnak elváltozások. Ugyanakkor a csomók más, nem tipikus testtájakon (pl. hangszálakon, a tüdőben, a szívben) is megjelenhetnek befolyásolva a szervek működését.

A csomók mérete változó: néhány milliméterestől egészen több centiméter átmérőig terjedhetnek. Általában nem okoznak fájdalmat, inkább esztétikai problémát jelentenek a betegek számára, bár rendkívül kellemetlenek lehetnek. Ha ugyanis aktív gyulladás vagy mögöttes struktúra (pl. ideg, ín, csonthártya) közelében találhatók, akkor fájdalmat is okozhatnak; esetenként kifekélyesedhetnek. Előfordulhat, hogy a könyökben kialakuló csomó miatt a beteg képtelen kiegyenesíteni a végtagot, vagy fájdalmat okoz számára az asztalon, széken való megtámaszkodás.



A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

Fotó: 123rf.com„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.



9 életmód tanács a szívinfarktus, a stroke megelőzéséhez

2024. november 27.

Fotó: 123rf.com

A szívinfarktus és a stroke sokak számára komoly fenyegetést jelent, különösen, ha a családban volt már érintett személy. Szorongás helyett azonban érdemes az életmódunkat megreformálni a megelőzés érdekében. A legfontosabb tanácsokat dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos összegezte.

  • Szokjunk le a dohányzásról
    A dohányzás érszűkítő hatása miatt jelentősen károsítja a szív-érrendszert, ezen felül számos más betegség – többek közt daganatok – kockázati tényezője is. A leszokáshoz számos segítség igénybe vehető, gyógyszeres és nem-gyógyszeres eszközök, viselkedés terápia is rendelkezésre állnak. 
  • Étkezzünk okosan
    A minőségi (és visszafogott mennyiségű) étkezés szinte minden befolyásolható rizikófaktorra hatással van: a koleszterinszintre, a vérnyomásra, a cukorbetegség és az elhízás állapotára – amelyek mind lehetnek a szívbetegségek kockázati tényezői. A megfelelően összeállított étkezés alapja a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, magvakban, halakban gazdag étrend, és nem vagy kis mennyiségben tartalmaz cukrot, sót, vörös húsokat, állati zsiradékokat, készételeket. Bármilyen érzékenység, allergia, meglévő betegségek, vagy komoly célok esetén azonban a legjobb eredmények a dietetikus által összeállított étrenddel érhetők el.  
  • Csökkentsük a koleszterinszintet
    Mivel a magas koleszterinszint az érszűkület egyik rizikófaktora, a „hasznos” (HDL) koleszterin kivételével, a teljes-, az LDL- koleszterinszintet és a triglycerid szintet is érdemes csökkenteni – magas értékek esetén. Ennek legfontosabb eszköze az életmód, amely a transzsírok és telített zsírok visszaszorítására, és a rendszeres mozgásra épül, illetve ha ez már nem elég, a koleszterincsökkentő gyógyszerekre is. 
  • Vigyük lejjebb a vérnyomásértékeket
    A stroke legnagyobb kockázati tényezője a magas vérnyomás, amely egyrészt az alapkőnek tekintendő mozgással és megfelelő táplálkozással csökkenthető, másrészt a gondosan felügyelt, személyre szabott gyógyszereléssel. 
  • Mozogjunk minden nap
    Bár a kutatások szerint heti legalább 150 perc közepesen intenzív mozgás az, ami már mérhetően képes javítani az egészségi mutatókon, a kevés is több, mint a semmi. Az egyértelmű, hogy az ülő életmód önmagában is növeli a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, ám alapbetegségek (például szív-érrendszeri problémák, cukorbetegség, légző- vagy mozgásszervi betegségek) esetén érdemes szakember vezetésével személyre szabott mozgásterápiát kezdeni.
  • Célozzuk meg az optimális testsúlyt
    – Az elhízás gyakorlatilag világméretű probléma és nem csak a kardiológiai betegségek rizikóját növeli jelentősen, de gyakorlatilag az egész szervezet működését nehezíti. Fontos tudni, hogy a drasztikus diéták és a fogyókúrás „csodatermékek” nem segítenek, csakis egy jól felépített életmódváltás lehet képes megállítani és fokozatosan csökkenteni a plusz kilók számát. Ha már következményes cukorbetegséggel, mozgásszervi vagy más problémákkal is szembe kell nézni, különösen fontos a szakértő irányítása – ismerteti dr. Vernes Réka, KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos.


Mitől zsibbadhat az arc egyik oldala?

2024. november 26.

Az arc egyik oldalának zsibbadása, mozgásának nehézsége vagy éppen bénulása több betegség tünete is lehet, éppen ezért dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa szerint a legfontosabb, hogy szakorvos állítsa fel a megfelelő diagnózist. 

Fotó: 123rf.comAz arc egyik oldala zsibbad? Több oka is lehet

Az arc izmainak munkáját különböző idegek irányítják, amelyek sérülhetnek, nyomás alá helyeződhetnek, begyulladhatnak. A nem megfelelő működés következtében egyes páciensek zsibbadást, esetleg bizsergést érezhetnek az arcuk adott felén, mások úgy tapasztalják, elvesztettek mindenféle érzést. Mivel ezeket a tüneteket számos betegség okozhatja, hatékony kezelés csak a pontos diagnózis talaján születhet, vagyis a legfontosabb teendő az orvosi vizsgálat – hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. 

Íme, a lehetséges okok

Stroke
Stroke akkor következik be, amikor egy, az agyban lévő ér elzáródik, így az adott agyterület nem jut elég vérhez. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.
Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. )
Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, zavart viselkedés.
Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)
– Erős, hirtelen kezdődő, tarkótáji fejfájás.

Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása! Az akut tünetek okának megállapítása után kezdődhet az agyi ereket elzáró vérrög feloldása, például gyógyszerekkel vagy szükség esetén műtéttel. Agyvérzés esetén gyógyszeres kezelés, vagy műtéti eltávolítása jön szóba.

Bell-féle arcidegbénulás
Ez a betegség akkor alakul ki, ha az arc egyik felének mozgását irányító idegek begyulladnak, vagy nyomás alá kerülnek, és bár a konkrét okra sokszor nem derül fény, gyakran megfázás, influenza után jelennek meg a tünetek. A bénulás mellett a fél arc zsibbadására, állkapocs fájdalomra, fejfájásra, fülcsengésre, az ízérzékelés csökkenésére is rá kell kérdezni.



Vigyázzon a gyógynövényekkel, ha véralvadásgátlót szed!

2024. november 26.

Igen sokan használnak manapság különböző véralvadásgátló készítményeket, melyek csökkentik a fokozott vérrögképződést. Viszont gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon lehet-e a terápia mellett gyógynövényeket is szedni, nem-e lép velük esetleg kölcsönhatásba a szer. A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolja meg.

Fotó: gettyimages.comNem csak a gyógyszerkölcsönhatásokra kell odafigyelni

Azok, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek, jól tudják, hogy komoly odafigyelést igényel az, milyen gyógyszereket vesznek be mellette. Ez elsősorban a régi típusú, kumarin-származékoknál jelent gondot, ugyanis náluk bizony igen gyakran előfordulnak gyógyszerkölcsönhatások, mely által fokozódik vagy épp csökken az adott szer hatása. (Épp az ebből a szempontból semleges gyógyszerek száma a legkevesebb!) Ez természetesen nem csupán a folyamatosan alkalmazott tablettákra vonatkoznak, hanem bizony az olyan alkalmi készítményekre is, mint pl. a nem-szteroid fájdalomcsillapítók. Érdemes továbbá azzal is tisztában lenni, hogy a gyógyszerek mellett a gyógynövények alkalmazására is nagy figyelmet kell fordítani, mivel ugyanúgy megváltoztathatják a véralvadásgátlók hatásfokát.

Nagyon sok gyógynövény is interakcióba kerül a K-vitamin antagonistákkal (kumarin- származékokkal), és ekkor megnőhet a vérzéses szövődmények rizikója.  De nemcsak ezekkel, hanem a vérlemezke összecsapzódást gátló aspirinnel, thienopyridinekkel is! Ennek kétféle oka lehet: vagy fokozza a szer hatékonyságát (vagyis túlzott lesz azaggregáció – vagyis az összecsapódás-gátlás és ezáltal a kezelés hatástalanná válik), vagy pedig negatív hatást gyakorol a vérlemezkékre – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Ezen a területen nagyon igaz mesterem, Dr. Egedy Sándor tanár úr kijelentése: „Ugye az orvos ad gyógyszert és azt hiszi, hogy kezel. Másrészt azért placebot is indokoltan adhatunk és a beteg azt hiszi hogy kezelve van.  De ha az orvos is azt hiszi, hogy kezel, a beteg is azt hiszi, hogy kezelve van, de a valóságban semmi sem történik: no, az az igazi életveszély”!.

Ezek a gyógynövények befolyásolják a véralvadásgátlók hatását

Figyelem! A lista nem teljes, így bármilyen gyógynövény alkalmazása előtt érdeklődjön kezelőorvosánál!

GingkoBiloba: a memóriajavítóként is ismert gyógynövény, mivel fokozza a keringést. Igenám, viszont véralvadásgátlóval együtt ne alkalmazza, mert gátolja a vérlemezke aggregációt is, ugyanis fokozza hatását, így megnöveli a vérzéses szövődmények rizikóját!

Fokhagyma: a fokhagymából készült kapszulákat igen sokan szedik akár napi rendszerességgel, mivel számtalan jótékony hatással rendelkezik: erősíti többek között az immunrendszert, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet is mérsékli. Bár valóban több pozitív vonzata van, viszont fokozza a véralvadásgátlók hatását (pontosabban a vérlemezkék összecsapódását gátolja), így együttes alkalmazásuk nem javasolt!

Gyömbér: a gyömbér amellett, hogy remek immunerősítő és görcsoldó is egyben, a népi gyógyászatban trombózis-megelőzésre is használták véralvadásgátló tulajdonsága miatt. Ebből kiindulva antikoagulánsokkal együtt nem alkalmazható, máskülönben fennáll a vérzés kockázata!



Magnézium az izomgörcsök, a magas vérnyomás ellen?

2024. november 25.

Ha nehezen koncentrál, izomgörcsöket tapasztal, vagy magas vérnyomással küzd, előfordulhat, hogy a szakorvosi kezelésen túl a magnézium bevitel is segíthet. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája a magnézium és a vérnyomás összefüggéseire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comA hiány okai, tünetei

A magnézium az emberi szervezet minden sejtjében fellelhető ásványi anyag. Nélkülözhetetlen számos életfontosságú enzim működéséhez, izom összehúzódáshoz, idegi működéshez, és az erős csontozat fenntartásához. A szervezet magnéziumtartalmának közel fele a csontok felépítésében vesz részt, ahol kalciummal és foszforral alkot vegyületet. Szükség van magnéziumra az izmok működéséhez, valamint az egészséges idegi és szívműködéshez. A magnézium szívre gyakorolt pozitív hatásain túl, több vizsgálat szerint is képes csökkenteni a magas vérnyomást. Elsősorban hypertoniás krízis, preeclampia, eclampsia kezelésében használatos.

Hiánya – amely az idősödéssel, a környezetünk ártalmai, a stresszhelyzetek, a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgással járó életmód következményeként egyre jelentősebbé válhat – éppen ezért negatív hatással lehet a szervezetre. A magnéziumhiány okai:

– fokozott fizikai igénybevétel,

– terhesség és szoptatás idején növekedett szükséglet,

– egyoldalú, hiányos táplálkozás (diéta, fogyókúra),

– emésztési, felszívódási zavarok (bélbetegségek),

– fokozott magnéziumvesztés (hasmenés, égési sérülés, egyes vizelethajtók szedése),
– bizonyos speciális gyógyszeres kezelés (egyes antibiotikumok, immunszupresszív készítmények, kemoterápiás gyógyszerek).

A magnéziumhiány okozhat többek közt idegrendszeri tüneteket (koncentrálóképesség zavara), izomremegést, izomgörcsöket (például éjszakai lábikragörcs). Magnéziumpótlás szükséges lehet infúzió formájában szívblokk és súlyos vesebetegség esetén, valamint toxaemia kezelésére a szülést megelőző 2 órában.

Ártalmas is lehet

  • Fontos tudni, hogy a túl sok magnézium ártalmas is lehet. Csak fokozott odafigyeléssel adható mérsékelten súlyos veseelégtelenségben, myasthenia gravis, légzőrendszeri betegség esetén. Az alkalmazás során a hypermagnesia elkerülése érdekében a beteget monitorozni kell: vérnyomás, plazma magnézium szint (1,6–2,6 mEq/liter vagy 0,8–1,2 mmol/liter), egyéb elektrolit koncentrációk, szívműködés (EKG), mély ínreflexek, veseműködés (vizeletürítés legalább 100 ml/4 óra), légzésfrekvencia tekintetében. Különösen olyan esetekben igaz ez, amikor nem az alacsony magnéziumszint megszüntetése az indikáció. Hangsúlyozni kell, hogy a magnéziumszint vérvizsgálattal meghatározható, és csak hiány esetén javasolt a pótlás – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája.


Az ételallergia és az ételintolerancia nem ugyanaz

2024. november 25.

A puffadáshoz, émelygéshez, hasmenéshez hasonló, bizonytalan emésztőszervi tüneteiket sokan ételallergiának hiszik, pedig többféle kiváltó ok, így intolerancia is meghúzódhat a háttérben. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy az öndiagnózissal egészségünket is kockára tehetjük.

Fotó: 123rf.comÉtelallergia vagy ételintolerancia?

A magyar nyelv számtalan nyelvi fordulata árulkodik az étkezéssel és emésztéssel kapcsolatos népi megfigyeléseinkről. Nem veszi be a gyomra, nem tudja megemészteni – mondjuk azokra az emberekre, akik nem képesek feldolgozni egy szituációt, információt vagy érzelmet. De mi a helyzet azokkal, akiknek a szervezete valóban nem képes megbirkózni bizonyos élelmiszerekkel? Az ételallergia és az ételintolerancia mind többeket érintő egészségügyi probléma, ám az egymást átfedő emésztőszervi panaszok ellenére a két állapot jelentős különbségeket mutat. 

Mi az ételallergia? Miben más, mint az intolerancia?

–Az ételallergia és az intolerancia közötti legfontosabb különbség, hogy ételallergia esetén az immunrendszer is érintett, és az allergénnel történő érintkezést követően minden esetben rendkívül gyorsan jelentkeznek a problémát okozó a tünetek – mondja Dr. Balogh Ádám.

Az immunrendszerünk ugyanis valamilyen oknál fogva tévesen veszélyesnek ítéli meg az élelmiszerben jelenlévő allergént (pl. a földimogyoróban vagy a tehéntejben található specifikus fehérjét), és ez vált ki a bőrt, a gyomor- és bélrendszert, illetve a légutakat érintő azonnali tüneteket, súlyos esetben pedig fulladásos roham, vérnyomásesés és akár anafilaxiás sokk is felléphet. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az allergiás betegek egy részénél a tüneteket akár egy minimális mennyiségű allergén is kiválthatja. Az ételallergiás reakciók többségét egyébként a földimogyoró, a diófélék, a tojás, a tehéntej, a búza, a szezám, a hal, a kagyló és a szója okozzák, és a betegséget jellemzően gyermekkorban diagnosztizálják (világszerte a gyermekek körülbelül 4%-ának van ételallergiája, szemben a felnőttek mindössze 1%-ával).

Nem életveszélyes, de rendkívül kellemetlen panaszokat okozhat: az ételintoleranciáról

Mint Balogh doktor mondja, az ételintoleranciák is okozhatnak az allergiához hasonló tüneteket (pl. hányinger, hasmenés, hasi diszkomfortérzés), ám ez esetben a panaszokat nem a szervezet kóros immunválasza váltja ki. Az intoleráns betegeknél az emésztőrendszer működési zavaráról beszélhetünk, azaz az illető szervezete nem képes bizonyos tápanyagokat megemészteni vagy feldolgozni. A klasszikus ételintoleranciák esetében enzimdefektus okozza a kellemetlen emésztési panaszokat. Ennek egyik legismertebb példája a sokakat érintő laktózérzékenység, amikor a szervezet nem képes megbirkózni a tejben és tejtermékekben található cukorral, a laktáz enzim hiánya vagy csökkent működése miatt. Előfordulhat, hogy valaki a gyümölcsökben és gyümölcskészítményekben található fruktózt nem képes megemészteni (fruktóz intolerancia). Az ételintoleranciákat azonban nagyon sokféle kórfolyamat hozhatja létre, ezek egy része egyelőre még a szakemberek számára sem tisztázott – mondja dr. Balogh Ádám.



Megfázott? – tippek a nátha és a köhögés kezelésére

2024. november 24.

Fotó: 123rf.com

Ahogy a tél, s vele együtt a hideg beköszönt, érkezik a megfázásos időszak is, rohanó világunkban pedig pont megbetegedni sincs időnk. Szinte már előre nyugtázzuk, hogy egyszer-kétszer szobafogságra kényszerülünk majd, holott egyetlen pillanatot sem kell elveszíteni megfázás miatt… Inkább fel kell készülni a harcra! A titok a megelőzé19sben rejlik, és ha mégis megtörténik a baj, válasszunk olyan gyógyító szereket, amelyek a tudományt ötvözik a természet ihlette összetevőkkel.

Hiába tűnik a tél a legzordabb évszakunknak, a megfázásokat tekintve mégis veszélyesebb az ősz. A nappalokon még javában érezzük a nyár utolsó napsugarait, ám estére akár 10-15 fokkal is hűvösebb lehet, ami pillanatok alatt kihat szervezetünkre is.

A köhögést és a megfázást pedig – pont ebben a különösen hajtós őszi időszakban – hajlamosak vagyunk félvállról venni, pedig később komoly szövődményei lehetnek. Minden lélegzetet meg szeretnénk élni? Ez nem lehet olyan nagy kérés az élettől! Viszont ha már gyógyszerekhez kell nyúlni, akkor érdemes előnyben részesíteni azokat, amelyek a tudomány és a természet egyedi kombinációjával jöttek létre.

De mikor mit használjunk?

  • Amikor érezzük, hogy kezd kitörni rajtunk a betegség, érdemes forró italporokhoz fordulni; ma már citrommal ízesített, szinte finomnak mondható fajtái is vannak. Alkalmasak láz és fájdalom csillapítására, vagy akár hurutos köhögésre is, de figyeljünk arra, hogy olyan italport válasszunk, amelynek cukortartalma minimális.
  • Száraz köhögésre viszont hatásosabbak a szirupok és szopogatótabletták, ezek közül is a mézzel ízesítettek lehetnek a legalkalmasabbak a torok számára.
  • Orrdugulás esetén az eukaliptuszos orrspray mellett remek lehetőség az inhalálás is: felforralt vízhez adagoljunk mentolt vagy eukaliptuszt, törölköző a fejre, és már hajolhatunk is a jótékony gőz felé. Sokak örömére remek hír, hogy újra kapható Magyarországon az a gyógyszerkészítmény, amely mellkasra kenve segíti a könnyebb légzést, akár 8 órán keresztül, így egy teljes éjszakát is végigaludhatunk, nátha ide vagy oda, kipihenten ébredhetünk reggel.

A megfázás elleni küzdelem időszaka tehát elkezdődött. Az pedig, hogy milyen gyorsan győzünk a legszebb napokat is megkeserítő tünetekkel, csak rajtunk múlik. Legyünk tisztában a hatóanyagok erejével, és akár egy-két nap alatt túl lehetünk a betegség nehezén!



Anti-aging étrend, avagy ezt (t)edd, a fiatalság megőrzéséért!

2024. november 24.

Az öregedés “ellenszerét” mindig is kutatta az emberiség, és ugyan csodaszer nem létezik, amelytől örök életűekké válunk, az öregedés folyamatán lassíthatunk, annak jeleit pedig csökkenthetjük. Az első és legfontosabb pillér talán az, hogy elfogadjuk, az öregedés az élet természetes velejárója és felismerjük azt, hogy mi magunk vagyunk azok, akik aktívan tehetünk a vitális és életteli mindennapokért. Az anti-aging lifestyle már-már világtrend, az ún. “longevity expertek” egyre népszerűbbek, a tudomány és a technológia pedig egyre fejlettebb módszereken keresztül vértez fel minket tudással arra vonatkozólag, hogy hogyan éljünk, aludjunk, sportoljunk, étkezzünk. Íme, a Fitein szakértőjének tippjei.

Mi az anti-aging étrend?

Az anti-aging étrend egy olyan tápanyagokban gazdag táplálkozási mód, amely teljes értékű ételeken alpszik. Az ideálisan kialakított anti-aging étrend támogatja az egészséges bőrt, javítja a kognitív funkciókat, és segít az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében, mint például a szívbetegségek és a cukorbetegség. 

“Az anti-aging étkezés nem kifejezetten a  korlátozásokon alapszik – természetesen vannak nem javallott élelmiszerek – hanem inkább arra teszi a hangsúlyt, hogy azokat a természetes, magas rosttartalmú ételeket, sovány fehérjéket és antioxidánsokat, zsírsavakat megkapja a szervezet, amikre nagy szüksége van” – mondja Szijgyártó István, a Fitein termékfejlesztője.



6 tanács nyakfájás ellen

2024. november 23.

Fotó: gettyimages.com

Elalusszuk, rosszul mozdulunk, megsérül, helytelenül tartjuk? A nyakunk sok ok miatt fájhat, de dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa segít megtalálni a fájdalomcsökkentés eszközeit. 

Tudni kell, miért fáj

A nyakfájás nem csak azoknál gyakori, akik foglalkozásukból eredően sokat terhelik, esetenként túlterhelik a vállövet, vagyis például a számítógépes munkát végzőknél, a kozmetikusoknál, fodrászoknál. Számos más hajlamosító tényező ismert, az alvástól, a hideghatáson át, és természetesen a mozgásszervi betegségekig.

– Akár akut, akár krónikus nyakfájdalomról van szó, ha nem ismert a pontos ok, mindenképpen utána kell járni. A diagnózis birtokában pedig már számos, hatékony segítő módszer közül választhatunk – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa.

A kezelés épülhet lokális fájdalomcsillapításra, gyógytornára, és olyan természetes hatású eljárásokra, mint az orvosi kollagén injekciókúra. Ez utóbbi módszer javítja a szövetek működését és felépülését, azonnali fájdalomcsillapító hatást képes kiváltani. Ezzel együtt mivel erősíti a meglazult szalagokat, stabilizálhatja a laza, hipermobil ízületeket, és csökkenti a mozgásszervi tünetek okozta fájdalmat és mozgáskorlátozottságot, ezáltal jelentősen javítja az életminőséget. Ugyancsak jó hatású lehet a lökéshullám terápia, amelynél a hanghullámok felpezsdítik a keringést, így a gyulladásért felelős anyagok gyorsabban elszállítódnak és a környező izmok elernyednek, így a fájdalom mérséklődik. Az orvosi segítségen túl az érintettek is sokat tehetnek azért, hogy megszabaduljanak a fájdalomtól.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...103104105...665
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors