Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A vízipipázás veszélyesebb lehet, mint a dohányzás

Érdekességek2019. szeptember 02.

Fotó: 123rf.com

Egy úttörő amerikai kutatás szerint a vízipipa szívása veszélyesebb lehet, mint a dohányzás más formái – számolt be róla a Science Daily tudományos hírportál.

A vízipipa egyre népszerűbb, Európában és az Egyesült Államokban a felsőoktatásban tanulók közül minden ötödik kipróbálta már.

A Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményének (UCI) kémikusai egyedi kialakítású tesztelőberendezéssel vizsgálták meg a vízipipa károsanyag-kibocsátását egy átlagos pipázás során, eredményeiket az Aerosol Science and Technology című szaklap friss számában tették közzé.

A kutatók megállapították, hogy egyetlen szippantás a vízipipából ugyanannyi mérgezőanyagot tartalmazhat, mint egy egész cigaretta elszívása.

“A vízipipából beszívott füstben számos mérgező és ártalmas anyag van: nikotin, ami dohányfüggőséget okozhat, irritáló karbonilvegyületek, valamint olyan ismert rákkeltő, mint a benzol. Mivel egy szippantással nagyobb mennyiség kerül a tüdőbe és tovább is tart a vízipipázás, így gyakran több mérgezőanyaggal károsítja a használóját, mint a cigaretta” – mondta Veronique Perraud, a kutatás vezető szerzője.

A kísérletben a vízipipa nagy mennyiségű szén-monoxidot is előállított, ami főként az edényben található dohány vagy más növénykeverék melegítésére szolgáló faszén égéséből származott. A tanulmány számos esetet említ, ahol a pipázók szén-monoxid-mérgezést szenvedtek.


A közönséges dohány mellett a kutatócsoport nikotinmentes növényi keveréket is tesztelt, amelyet egészségesebb alternatívaként árulnak. A kísérlet azt mutatta, hogy a keverék beszívott füstjében még nagyobb arányban találhatók mérgező gázok.

Korábbi tanulmányok a vízipipázás szokásának kockázatait elemezték, a UCI projektje azonban az első, amelyik a beszívott füstben lévő rendkívül kicsi, úgynevezett ultrafinom – 100 nanométernél kisebb átmérőjű – szemcséket vizsgálta.

Tömegspektrométerrel és az egyetem egy kutatócsoportja (Smith Group) által tervezett műszerrel a pipázás valós idejében mérték meg a füstben lévő gázok és a szilárd anyagok összetételét, ebben különbözött a munkájuk az eddigi tanulmányoktól.

“A kutatók általában a füstszűrőben egy dohányzási esemény alatt összegyűlt mintát vizsgálják, ez egyetlen adatot jelent. A mi technológiánkkal, amely a dohányzás elején, közepén és végén is méri az emissziót, azt is ki tudtuk mutatni, hogy a dohányzás első 10 percében több ultrafinom részecskét tartalmaz a beszívott füst, mint a további részében” – folytatta Perraud.

Az apró szemcsék jelentősen veszélyeztetik az egészséget, mivel a légzőrendszer mélyére hatolnak, a legapróbbak a vér-agy gáton is átjutnak.

“Az egyik legnagyobb mítosz a vízipipáról, hogy az edényben lévő víz kiszűri a mérgezőanyagokat, így védi a használót. A kutatás kimutatta, hogy ez a legtöbb gázra nem igaz, ráadásul a víz valójában elősegíti az ultrafinom részecskék kialakulását, talán hűtő hatása miatt” – mondta Perraud.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.