Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

„Holdkóros” a gyerek

Érdekességek2022. szeptember 11.

Egyes felmérések szerint a 13 év alatti gyerekek közel 25%-a volt már holdkóros – azaz alvajáró. Ez a jelenség általában 5 éves kortól merül fel, de ahogy nő a gyerek, az életkor előrehaladtával elmúlik.

A fotó illusztráció: pixabay.comSokan megijednek gyermekük e különös magatartásától, és amikor tanúi lesznek a rövid éjszakai „sétáknak”, nem tudják, hogyan reagáljanak rá. Őket igyekszünk az alábbiakban megnyugtatni, és tanácsokkal ellátni az óvintézkedéseket illetően, ideggyógyászok tapasztalatai alapján.

Éjszakai séták

Vannak gyerekek, akik szeretnek „holdkórost” játszani,  és  előre tartott karokkal, a semmibe vesző, üres tekintettel vagy bugyuta arckifejezéssel járkálni éjjel a lakásban… De a valóságban az alvajáró többnyire tudja, hová megy és a karját a teste mellett lelógatva tartja. „Igazi” holdkórosságról akkor beszélünk, amikor a gyermek éjjel rendszeresen felkel az ágyából, kifejezéstelen arccal sétál a lakásban (vagy sajnos megtörténik, hogy azon kívül) és néhány perc múlva visszamegy aludni.  Gyakran ismétlődő, tudattalan/gépies viselkedésről van szó, amely a legtöbbször elmúlik észrevétlenül.  De a szülőnek nem kell azonnal megijednie, amikor például a gyerek éjjelente kisétál a toalettig vagy a konyhába, „holdkóros” állapotban – sokkal jobban teszi, ha megtud többet a jelenségről, és óvintézkedéseket tesz.

Az alvás első három órájában fordul elő

Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogy egyszerű alvajárásról és nem egy olyan rejtett betegségről van szó, mint például az epilepszia, elsősorban két fő jelre figyeljünk, melyek alapján valószínűleg nem tévedünk – mondják a neurológusok.

Az első jel: a különös jelenség/tünet az éjszaka kezdetén következik be, rendszerint az elalvást követő, első három órában, a mély alvás szakaszában. Később pedig a gyermek egyáltalán nem emlékszik az alvajárás epizódjára. Valójában gyerekeknél a jelenség gyakorisága az alvás mélységétől függ. Azért általában rendkívül nehéz (és nem is tanácsos) felébreszteni őket ebben a periódusban, azaz az alvajárás alatt. Az alvást náluk ilyenkor meglehetősen lassú és nagy amplitúdójú hullámok jellemzik. Amint nőnek, az esetlegesen regisztrált hullámok egyre kevésbé szélesek, és ezek az éjszakai séták megszűnnek. 13 éves kor után a gyerekeknek csak mintegy 3,3%-a mutat még „holdkórosságot”.

Hogy mindez mire vezethető vissza? Az említett örökletességen kívül nem igazán lehet tudni. De az elfogadható okok között szerepel egy neurobiológusok által támogatott feltevés, mely szerint a jelenséget az agyműködés éretlensége okozza.

Kísérd vissza az ágyába

Megtörténik, hogy a kisgyerek zokogásban tör ki, vagy kiáltozni kezd éjjel, amikor valóban felébred az alvajárásból. Ez a félelem és a csodálkozás reakciója, mert máshol találja magát, mint korábban, azaz az ágyában. Amikor már nagyobb lesz, védekezési reflex alakulhat ki nála, ami gyakran agresszív viselkedést mutat.

A meglepődött alvajáró azért viselkedik így, hogy önkéntelenül is védje magát. Teljesen fölösleges ilyenkor felébreszteni, mert nem fogja érteni, miért teszik azt vele a szülei. Sokkal többet ér, ha visszakísérjük az ágyába – rendszerint könnyen elfogadja. És soha nem fog visszaemlékezni az éjszakai járkálás perceire, aminek, úgy tűnik, hogy célja van. Amikor elmondják neki, mit csinált éjjel, látszólag nem céltalanul, nem tud rá semmilyen magyarázattal szolgálni.


Veszélyes is lehet

Ezek az események mosolygásra késztetnének minket, ha nem történhetne közben baleset. Egy neurológus elmondása szerint például egyik páciense, a 9 éves Anna egyszer kisétált az ablakon, végigment az ereszcsatornán, és egy emelettel lejjebb kötött ki – eltörte a lábát. A szakember más, hasonló tapasztalatai alapján is úgy véli, hogy amikor az ereszcsatorna meghajlik, akkor jönnek rá a kis alvajárók, mi történt velük.

Ilyen formán tehát, ha az alvajárás magában véve nem is veszélyes jelenség, a következményei azok lehetnek. Amikor ezek az epizódok gyakran ismétlődnek (kétszer hetente), a gyerek aggodalmaskodóvá, szorongóvá válhat. Mindenekelőtt azt szeretné tudni, miről van szó, mit cselekszik vagy beszél anélkül, hogy tudatában lenne. És még egy veszélyes incidens is történt vele. Ez esetben tanácsos konzultálni egy specialistával, aki megfigyeli az alvását, és esetleg rövid távra szólóan gyógyszert is felír. Azt is kérheti a gyermektől, hogy vezessen naplót, és így jöjjön rá, milyen körülmények között történnek meg vele ezek az éjszakai események.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Óvintézkedések

Elővigyázatosságból védjük a gyereket a veszélyes helyektől! Az orvosok azt tanácsolják, hogy ilyen esetekben tegyünk óvintézkedéseket otthon. Kerüljük az emeletes ágyat, helyezzünk reteszt az ablakra, zárjuk le a lépcső-lejáratot és a külső bejárati ajtót, hiszen az alvajáró egyáltalán nincs tudatában a veszélynek. De szemben a felnőttekkel, akik gyakrabban féktelenek lehetnek alvajáráskor, a gyerekek általában mérsékeltebbek. Egyébként különösebb pszichológiai problémáik sincsenek…

Klára, a 13 éves Marci mamája mondta el:„Mint egy felgyorsított film…Egy szobában szoktunk aludni Marcival, ha az édesanyámnál vagyuk. Egyszer a fiam 23 óra körül felkelt, és körbejárta az ágyat, majd elindult a kijárati ajtó felé. Olyan volt, mint egy filmjelenet, felgyorsítva. Marci nagyra kerekedett, nyitott szemmel járkált. Odaálltam elé, gyöngéden beszéltem hozzá. Ő gúnykacajt hallatott és bepisilt. Aztán visszament aludni. Az egész csak 2 vagy 3 percig tartott, de elég ijesztő volt. Azóta csak egy ilyen epizódja volt, 12 éves korában. Kivette az ékszereket egy régi bútor fiókjából!”

Erik, a  8 éves Flórián papája így számolt be:„Egy taxisofőr hozta haza…A fiam egész kicsi kora óta, időről időre felkelt az ágyából éjjel. Nevettünk rajta, mert a nagybátyja is így tett annak idején. Egyik nap, úgy hajnali 5 óra tájt, csengettek az ajtón. Egy taxisofőr állt ott Flóriánnal, mert egy buszmegállóban, pizsamában talált rá, az iskolatáskájával a hátán. A taxisofőr megkérdezte, mit keres ott pizsamában és hol lakik – a fiam bárgyún nézett rá, és megadta a címét. Nagyon megijedtünk akkor, és neurológushoz fordultunk, aki megnyugtatott minket. Egyébként egy éve már, hogy Flórián jobban alszik, és nem történik ilyesmi vele. De azért nem hagyjuk a kulcsot a bezárt külső ajtó zárjában.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.