Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

„Holdkóros” a gyerek

Érdekességek2022. szeptember 11.

Egyes felmérések szerint a 13 év alatti gyerekek közel 25%-a volt már holdkóros – azaz alvajáró. Ez a jelenség általában 5 éves kortól merül fel, de ahogy nő a gyerek, az életkor előrehaladtával elmúlik.

A fotó illusztráció: pixabay.comSokan megijednek gyermekük e különös magatartásától, és amikor tanúi lesznek a rövid éjszakai „sétáknak”, nem tudják, hogyan reagáljanak rá. Őket igyekszünk az alábbiakban megnyugtatni, és tanácsokkal ellátni az óvintézkedéseket illetően, ideggyógyászok tapasztalatai alapján.

Éjszakai séták

Vannak gyerekek, akik szeretnek „holdkórost” játszani,  és  előre tartott karokkal, a semmibe vesző, üres tekintettel vagy bugyuta arckifejezéssel járkálni éjjel a lakásban… De a valóságban az alvajáró többnyire tudja, hová megy és a karját a teste mellett lelógatva tartja. „Igazi” holdkórosságról akkor beszélünk, amikor a gyermek éjjel rendszeresen felkel az ágyából, kifejezéstelen arccal sétál a lakásban (vagy sajnos megtörténik, hogy azon kívül) és néhány perc múlva visszamegy aludni.  Gyakran ismétlődő, tudattalan/gépies viselkedésről van szó, amely a legtöbbször elmúlik észrevétlenül.  De a szülőnek nem kell azonnal megijednie, amikor például a gyerek éjjelente kisétál a toalettig vagy a konyhába, „holdkóros” állapotban – sokkal jobban teszi, ha megtud többet a jelenségről, és óvintézkedéseket tesz.

Az alvás első három órájában fordul elő

Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogy egyszerű alvajárásról és nem egy olyan rejtett betegségről van szó, mint például az epilepszia, elsősorban két fő jelre figyeljünk, melyek alapján valószínűleg nem tévedünk – mondják a neurológusok.

Az első jel: a különös jelenség/tünet az éjszaka kezdetén következik be, rendszerint az elalvást követő, első három órában, a mély alvás szakaszában. Később pedig a gyermek egyáltalán nem emlékszik az alvajárás epizódjára. Valójában gyerekeknél a jelenség gyakorisága az alvás mélységétől függ. Azért általában rendkívül nehéz (és nem is tanácsos) felébreszteni őket ebben a periódusban, azaz az alvajárás alatt. Az alvást náluk ilyenkor meglehetősen lassú és nagy amplitúdójú hullámok jellemzik. Amint nőnek, az esetlegesen regisztrált hullámok egyre kevésbé szélesek, és ezek az éjszakai séták megszűnnek. 13 éves kor után a gyerekeknek csak mintegy 3,3%-a mutat még „holdkórosságot”.

Hogy mindez mire vezethető vissza? Az említett örökletességen kívül nem igazán lehet tudni. De az elfogadható okok között szerepel egy neurobiológusok által támogatott feltevés, mely szerint a jelenséget az agyműködés éretlensége okozza.

Kísérd vissza az ágyába

Megtörténik, hogy a kisgyerek zokogásban tör ki, vagy kiáltozni kezd éjjel, amikor valóban felébred az alvajárásból. Ez a félelem és a csodálkozás reakciója, mert máshol találja magát, mint korábban, azaz az ágyában. Amikor már nagyobb lesz, védekezési reflex alakulhat ki nála, ami gyakran agresszív viselkedést mutat.

A meglepődött alvajáró azért viselkedik így, hogy önkéntelenül is védje magát. Teljesen fölösleges ilyenkor felébreszteni, mert nem fogja érteni, miért teszik azt vele a szülei. Sokkal többet ér, ha visszakísérjük az ágyába – rendszerint könnyen elfogadja. És soha nem fog visszaemlékezni az éjszakai járkálás perceire, aminek, úgy tűnik, hogy célja van. Amikor elmondják neki, mit csinált éjjel, látszólag nem céltalanul, nem tud rá semmilyen magyarázattal szolgálni.


Veszélyes is lehet

Ezek az események mosolygásra késztetnének minket, ha nem történhetne közben baleset. Egy neurológus elmondása szerint például egyik páciense, a 9 éves Anna egyszer kisétált az ablakon, végigment az ereszcsatornán, és egy emelettel lejjebb kötött ki – eltörte a lábát. A szakember más, hasonló tapasztalatai alapján is úgy véli, hogy amikor az ereszcsatorna meghajlik, akkor jönnek rá a kis alvajárók, mi történt velük.

Ilyen formán tehát, ha az alvajárás magában véve nem is veszélyes jelenség, a következményei azok lehetnek. Amikor ezek az epizódok gyakran ismétlődnek (kétszer hetente), a gyerek aggodalmaskodóvá, szorongóvá válhat. Mindenekelőtt azt szeretné tudni, miről van szó, mit cselekszik vagy beszél anélkül, hogy tudatában lenne. És még egy veszélyes incidens is történt vele. Ez esetben tanácsos konzultálni egy specialistával, aki megfigyeli az alvását, és esetleg rövid távra szólóan gyógyszert is felír. Azt is kérheti a gyermektől, hogy vezessen naplót, és így jöjjön rá, milyen körülmények között történnek meg vele ezek az éjszakai események.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Óvintézkedések

Elővigyázatosságból védjük a gyereket a veszélyes helyektől! Az orvosok azt tanácsolják, hogy ilyen esetekben tegyünk óvintézkedéseket otthon. Kerüljük az emeletes ágyat, helyezzünk reteszt az ablakra, zárjuk le a lépcső-lejáratot és a külső bejárati ajtót, hiszen az alvajáró egyáltalán nincs tudatában a veszélynek. De szemben a felnőttekkel, akik gyakrabban féktelenek lehetnek alvajáráskor, a gyerekek általában mérsékeltebbek. Egyébként különösebb pszichológiai problémáik sincsenek…

Klára, a 13 éves Marci mamája mondta el:„Mint egy felgyorsított film…Egy szobában szoktunk aludni Marcival, ha az édesanyámnál vagyuk. Egyszer a fiam 23 óra körül felkelt, és körbejárta az ágyat, majd elindult a kijárati ajtó felé. Olyan volt, mint egy filmjelenet, felgyorsítva. Marci nagyra kerekedett, nyitott szemmel járkált. Odaálltam elé, gyöngéden beszéltem hozzá. Ő gúnykacajt hallatott és bepisilt. Aztán visszament aludni. Az egész csak 2 vagy 3 percig tartott, de elég ijesztő volt. Azóta csak egy ilyen epizódja volt, 12 éves korában. Kivette az ékszereket egy régi bútor fiókjából!”

Erik, a  8 éves Flórián papája így számolt be:„Egy taxisofőr hozta haza…A fiam egész kicsi kora óta, időről időre felkelt az ágyából éjjel. Nevettünk rajta, mert a nagybátyja is így tett annak idején. Egyik nap, úgy hajnali 5 óra tájt, csengettek az ajtón. Egy taxisofőr állt ott Flóriánnal, mert egy buszmegállóban, pizsamában talált rá, az iskolatáskájával a hátán. A taxisofőr megkérdezte, mit keres ott pizsamában és hol lakik – a fiam bárgyún nézett rá, és megadta a címét. Nagyon megijedtünk akkor, és neurológushoz fordultunk, aki megnyugtatott minket. Egyébként egy éve már, hogy Flórián jobban alszik, és nem történik ilyesmi vele. De azért nem hagyjuk a kulcsot a bezárt külső ajtó zárjában.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.