Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

Érdekességek2026. június 26.

Fotó: Ali Pazani | UnsplashA haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.


Tippek, tanácsok, praktikák

A tartós hullám is jó a zsíros hajnak, mert a készítésekor alkalmazott kémiai kezelés a – mint ahogy a haj szerkezetét is kiszárítja - a fejbõrt is szárazzá teszi egy idõre. Azonban ezt a terápiát nem célszerû túl gyakran alkalmazni, mert a hajszálakat nagyon megviseli. Csak akkor érdemes próbálkozni vele, ha a haj valóban egészséges, elõzõleg nem károsodott.

A legáltalánosabb megoldás a gyakori hajmosás. Akár naponta megmoshatjuk a hajunkat, csak arra kell ügyelni, hogy enyhe, és a hajtípusunknak megfelelõ sampont válasszunk, amely nem izgatja a fejbõrt, ellenkezõ esetben fokozott faggyútermelésre késztethetjük a mirigyeket.

Általában a hajtövek festése is jót tesz a fejbõrnek – egy ideig csökkentve annak zsírosodását.

Lehetõleg ne szárítsa hajszárítóval haját, hanem hagyja, hogy az a szoba levegõjén magától száradjon – a hajszárító forró levegõje serkenti a faggyúmirigyek mûködését. Ugyanígy csak langyos vízzel mosson hajat, és a nagy dörzsöléseket is felejtse el – hetente egyszer bõven elég az alapos fejmosás, egyébként elegendõ a hígított samponos gyengéd öblítés, és az azt követõ hajápolás.

A balzsamtól kímélje meg fejbõrét. Nagymértékben hozzájárul a zsírosodáshoz. Szigorúan a hajtöveket kihagyva balzsamozza a hajat.

Szárító hatású, ha egy citrom levét kicsavarjuk, azt egy liter vízzel elkeverjük, s ezzel a hajat leöblítjük, illetve azt a fejbõrbe dörzsöljük. Ezáltal megakadályozható a haj zsírosodása, - a faggyú kiválasztása. (Vigyázat! A „gyári citromlé” nem jó. A keveréket pedig célszerû használat elõtt leszûrni, hogy apró gyümölcsdarabkák ne ragadjanak hajunkba!)

A „zsíros hajra” samponok nagy mennyiségben tartalmaznak mosószert, mely alaposan megtisztítja a fejbõrt a zsírrétegtõl. Ám ezeknek a samponoknak a túl gyakori vagy túladagolt használat kiszáríthatja a fejbõrt, és ingerli a faggyúmirigyeket a túlzott mûködésre. Használjon „gyakori hajmosáshoz” ajánlott sampont, vagy csalánsampont, utána pedig zsírosodás elleni hajszeszt.

Az - elektromos kávédarálóban otthon – megõrölt nõsziromgyökér kiváló száraz samponként használható. A por felszívja a zsírokat, és a szagokat. A száraz „samponos” kezelés után alaposan keféljük ki a hajunkat!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.