Zsíros falatok

2026. június 08.

Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.

A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.

Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.

Egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy helyen vagyunk – mégsem kapcsolódunk egymáshoz

2026. június 07.

Balatonfüreden egy napra háttérbe kerülhetnek a képernyők, hogy újra előtérbe kerüljenek a közös családi élmények



„A színpadon egyszer csak saját magadra ismersz.”
Balatonfüreden szituációs családi színházzal mutatják meg a digitális hétköznapok konfliktusait

„Csak még öt perc.”
„Figyelsz rám egyáltalán?”
„Miért nem tudja letenni?”

A legtöbb családban ma már ismerősen hangzanak ezek a mondatok. A digitális világ a mindennapok természetes részévé vált, miközben egyre több szülő érzi úgy, hogy az együtt töltött időből lassan eltűnik a valódi figyelem, a kapcsolódás és a közös jelenlét.

Közös játék, mozgás és valódi jelenlét

Erre a jelenségre szeretne közérthető, emberi és élményszerű választ adni az EduTech Hungary által életre hívott és az EdTech Koalíció szakmai közösségével immár hatodik alkalommal megvalósuló „Alfáktól Omegáig” – Családi Piknik következő állomása, amelyet 2026. június 13-án rendeznek meg Balatonfüreden, a Gapa Terasz és Parkerdő területén.

Kefir: tényleg jót tesz a bélflóránknak?

2026. június 07.

A fermentált termékek évek óta az egészségtudatos étrend kedvencei, közülük pedig a kefir is újra egyre nagyobb figyelmet kap. Nem véletlenül: ez a karakteres, enyhén pezsgő ital nemcsak különleges íze, de az emésztésünkre és bélflóránkra gyakorolt pozitív hatása miatt is kitűnik a fermentált készítmények sorából. De vajon valóban olyan jól illeszkedik az egészséges életmódhoz, mint ahogy azt gondoljuk? A kérdésre a Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna segít válaszolni.



Ital a Kaukázusból

A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek valójában baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket.

Mitől különleges a kefir?

A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz.

„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.