Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Zsírok és olajok – Szükség van rájuk!

Érdekességek2018. április 22.

Előítéletek és fenntartások? Információhiány vagy épp túl sok információ a zsírokkal és olajakkal kapcsolatban? Miért legyünk tisztában ezekkel? A zsírok elengedhetetlen részét képezik a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, ugyanakkor sokak által az elhízás és több betegség okozójának egyikeként számon tartottak. A zsírok és olajok mértékletes napi bevitele ugyanolyan fontos táplálkozásunkban, mint a fehérjéké vagy a szénhidrátoké. A lényeg tehát a forrás, a mennyiség és a megfelelő arányok. Tudatosítsuk az alapokat, hogy elősegítsük kiegyensúlyozott táplálkozásunkat és megőrizzük egészségünket.

A zsírok és olajok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be, akárcsak a szénhidrátok, vagy a fehérjék. A zsírok alapvetően energiát biztosítanak, tartalék tápanyagként szolgálnak és nélkülözhetetlenek a zsírokban oldódó vitaminok felszívódásában, valamint a hormontermelődéshez, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlenek, így sokféle módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünk megőrizze az egészségét. Nélkülözhetetlenek ételeink minőségi elkészítéséhez, azok textúrájának, megjelenésének kialakításához.

A WHO  ajánlása alapján a maximális napi beviteli arányok az energia százalékában: szénhidrátból 55%, fehérjéből 15% és zsírokból 30%, melyből a telített zsírok aránya maximum 10%, az egyszeresen telítetleneké 12-14% és a többszörösen telítetleneké 10% körül optimális. A mértékkel és az arányokkal érdemes tisztában lenni, mert a túlzott zsírbevitel betegségek előidézője lehet, elsősorban a szív-, és keringési megbetegedéseké.

Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek egészségre gyakorolt hatása eltérő.


A szervezet egészséges működéséhez fontos a zsírban oldódó vitaminok megfelelő hasznosíthatósága is, mely az optimális zsírbevitel nélkül nem valósul meg. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szem, a bőr és a nyálkahártyák nedvességtartalmának beállításában. A D- vitamin – többek között – a fogak és csontozat normál felépítését biztosítja. Az E-vitamin erős antioxidáns hatásának köszönhetően segít a sejtek öregedésének gátlásában, míg a K-vitamin a vese működése, a csontképzés, és az ún. véralvadási faktorok bioszintézise során nélkülözhetetlen.

A divatos kókuszzsírról

Ma, az egyik táplálkozási irányzatnak köszönhetően nagy divat lett a kókuszzsír használata. A kókuszzsír, pálmazsír növényi eredetű, telített zsírsavakat nagy arányban tartalmazó zsírforrás. A telített zsírsavak bevitele pedig, (a növényi, és állati eredetűek egyaránt) az egészséges táplálkozás irányelveit tekintve korlátozás alá esnek, a bevitelük nem haladhatja meg a teljes zsírbevitel maximum 10%-át. A telített zsírsavak lerakódásra hajlamosak, az érelmeszesedésben, szív- és, és keringési rendszer betegségeinek kialakulási rizikói között nagy szerepet játszanak. Ezért semmiképpen nem előnyös, ha egy háztartás teljes egészében kókuszzsír fogyasztására áll át, mert akkor a létfontosságú egyszeresen, és többszörösen telítetlen zsírsavak, esszenciális zsírsavak hiányozni fognak a táplálkozásukból. Tehát, ha a kókuszzsír fogyasztása mellett döntünk, akkor nyugodtan alkalmazzuk változatosan, más növényi olajok, pl. napraforgóolaj, olívaolaj, kukoricacsíraolaj, stb. mellett.

A kókuszzsír egyetlen előnye, hogy úgynevezett közepes láncú zsírsavakat (Medium Chain Triglycerides; MCT) tartalmaz, tehát a telített zsírsavak közepes lánchosszúságokba rendeződnek. Az MCT zsírok könnyen emészthetőek, ezért pl. májbetegségek, krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén előtérbe kerülhet a fogyasztásuk, a kicsit nehezebben emészthető, hosszú láncú telítetlen növényi zsírsavakhoz képest. De egészséges emberek esetén ennek nincs különösebb jelentősége, hátránya viszont annál inkább van. MCT zsírokat tartalmaz a kókuszzsíron kívül a tejzsír is, tehát a tejtermékek fogyasztásával ugyanilyen MCT zsírok jutnak a szervezetünkbe.

Így használjuk a zsírokat a táplálkozásunkban

Biztosítsuk tehát a zsírok rendszeres helyét táplálkozásunkban és figyeljünk oda azok forrásaira, olajok esetén pedig használatuk mennyiségére és étrendi hatásaikra. Részesítsük előnyben a tengeri halakat, növényi olajokat és magvakat, ugyanakkor csökkentsük az egyéb állati eredetű zsírok fogyasztását – és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett ne feledjük a rendszeres testmozgás fontosságát sem!

Telített és telítetlen zsírsavak aránya néhány gyakori háztartási zsiradékban.

 

Telített zsírsavak (%)

Telítetlen zsírsavak (%)

Napraforgóolaj

11

89

Olívaolaj

13,6

86,4

Szőlőmagolaj

10

90

Kókuszzsír

94

6

Tejzsír

58

42

A cikket lektorálta: Héder Éva dietetikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tabutéma: a széklet-visszatartási képtelenség

2026. március 02.

Legtöbben eltitkolják a problémát, pedig léteznek hatékony kezelések.

A székelési inkontinencia a székletürítés feletti kontroll elveszítése. A rendellenesség nyolcszor gyakrabban fordul elő nők, mint férfiak körében. Hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor külföldi felmérések egy és 16 százalék közé teszik az érintettek arányát, például csak az Egyesült Államokban több mint egymillió embert érint ez az állapot. Ugyanakkor, nagyon sok eset marad rejtve, hiszen itt talán még a vizeletinkontinenciánál is erősebben jelentkezik a rendkívül erős szégyenérzet. Ezt az is jelzi, hogy a székletinkontinenciában szenvedők fele nem említi meg orvosának a problémáját. Sokakat a szégyenérzet mellett az is visszatart, hogy úgy gondolják, semmi nem segíthet rajtuk, holott számos hatásos kezelés áll rendelkezésre - figyelmeztet az InkoKlub Egyesület.

A végbél működését három dolog befolyásolja: a végbélzáró izmok nyomása, a végbél tároló kapacitása és a végbél érzékelése. A végbél záróizmai összehúzódnak, és így gátolják a széklet távozását a végbélből.

Zöldség, gyümölcs, és gabona fogyasztása időskorban

2026. március 02.

Az előző cikkben az időskori táplálkozásról volt szó. A továbbiakban a zöldség-, a gyümölcs-, és a gabonafogyasztás fontosságáról olvashat.

60 éves kor felett is naponta legalább 4 adag (összesen legalább 400 g), lehetőleg helyi és szezonális zöldség és gyümölcs javasolt, ebből legalább 1 adag nyersen.

Ennek elfogyasztása érdekében, akár minden étkezés tartalmazhat változatos formában, a lehető legkevesebb só, cukor és zsiradék hozzáadásával elkészítve, minél többféle zöldséget, gyümölcsöt. Az ajánlás kitér arra, hogy 1-1 adag burgonya tíz nap alatt legfeljebb öt alkalommal kerülhet a tányérra (lehetőleg zsírszegény formában elkészítve), olajos magvakból pedig heti 3-4 alkalommal 1-1 kis, zárt maréknyi fogyasztása javasolt, natúr formában, akár őrölve az ételekhez adva (az esetleges rágási, nyelési problémákra való tekintettel).

Diéta mellékhatásokkal

2026. március 01.

Egy rosszul kivitelezett fogyókúra, egy koplalásra vagy bizonyos tápanyagok, élelmiszertípusok teljes megvonására épített diéta számos kellemetlen tünettel, negatív következménnyel járhat. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa és Szarka Dorottya dietetikus ezekre és az egészséges életmódváltás jelentőségre hívta fel a figyelmet.

A médiában időről időre felbukkan néhány „divatos” fogyókúra, az interneten is  megszámlálhatatlan fogyókúrarecept kering. Feltehetően azért, mert egyik sem hoz száz százalékos sikert, és nagyok az egyéni különbségek. Minden fogyókúrázó másra esküszik, azt azonban tudni kell, hogy nemzetközileg elfogadott  fogyókúra nincs, bár vannak ajánlható étrendek, mint a mediterrán vagy DASH-diéta.  A dolog  ettől még bonyolult, hiszen más az elvárás egy túlsúlyos vagy elhízott, 2. típusú cukorbeteg, egy  infarktuson átesett és egy betegségben nem szenvedő elhízott ember diétája között! Sajnos, az orvostudomány még nem dolgozta ki  az erre vonatkozó protokollokat. Ráadásul a testsúly önmagában nem sokat jelen, a BMI pedig  időnként félrevezető, mert a zsír eloszlásáról, a test felépítésében szereplő izmokról, csontokról semmit sem mond. Ha azonban a precízebb meghatározások után bebizonyosodik, hogy a páciens valóban elhízott, tapasztalatom szerint elsődleges a szénhidrát csökkentése a testsúlycsökkentés szempontjából – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Éhezni nem szabad

Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen. Az extrém kalóriamegvonás ugyan csökkenő testsúlyt eredményezhet, de az éhezés következtében a szervezet az izomszövetet is elkezdi lebontani. Az izmok leépülése azonban semmilyen szempontból nem előnyös, sőt, életmódváltás során egyértelműen kedvezőtlen.