Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vitamin trükkök a tavaszi fáradtság megelőzéséhez

Érdekességek2022. március 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Ha fáradtak, enerváltak vagyunk, az év első negyedében könnyedén legyintünk, hogy "ó, ez csak a tavaszi fáradtság", amit vitaminraktáraink kiürülésének tudunk be. Ez azonban koránt sincs így! A nyári időszakban természetes formában begyűjtött vitaminokat, amelyeket akár a szabadban, a napon eltöltött órák alatt, akár friss idényzöldségek, gyümölcsök fogyasztása által szerzünk, már őszre feléljük. Jelzi ezt az is, hogy könnyebben megfázunk, amint a hűvösebb idő beköszönt.  

A vitaminokra és az étrend-kiegészítőkre főként azért van szüksége a szervezetünknek, mert a jelenlegi világunkban nehezen megoldható, hogy a lényeges tápanyagokhoz mindennapi életünk és étkezéseink során elegendő mennyiségben jussunk hozzá.

„Ahhoz, hogy tavaszra még erőtlenebbnek érezzük magunkat, az is hozzájárul, hogy a téli időszakban megnövekszik a sötétben eltöltött órák száma. Az ezáltal okozott stresszt fokozott szénhidrátbevitellel kompenzáljuk, testmozgásra pedig sokkal kevesebb időt fordítunk. Mindez lelassítja a teljes anyagcserénket, amiből adódóan a tápanyagok felszívódása sem történik meg megfelelően” – avatott be Nagy Zsolt, a Vitaking szakmai vezetője.

Éltető energia

Annak érdekében, hogy a szervezetünk zökkenőmentesen vegye az évszakok váltakozásával együtt járó kihívásokat, folyamatosan, az év minden hónapjában figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ellássuk a működéséhez szükséges tápanyagokkal. Ma már ez nem jelent problémát, hiszen a kereskedelemben vitaminok és étrend-kiegészítők színes tárházából választhatjuk ki a számunkra leginkább megfelelőeket.
„Az ásványi anyagok és a nyomelemek többségét a zöldségek tartalmazzák – amelyeket a téli hónapokban kisebb mennyiségben fogyasztunk –, így ezek pótlására mindenképpen szükség van ebben az időszakban. Ellenkező esetben csökken az energiatermelésünk, ami negatív hatással lehet a mindennapjainkra” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ne engedjük, hogy hiányozzanak!

Az egyik legfontosabb ásványi anyag a magnézium, amely nagy mennyiségben a zöld növényekben van jelen. Ha figyelmet szentelünk a pótlására, a testünk érezhetően meghálálja, izmaink lazábbak lesznek, az alvással töltött idő pedig pihentetőbb.
 
„Éppen ennyire fontos, hogy szervezetünk vaskészlete is egyensúlyban legyen, mert ha az felborul, akkor sejtjeink oxigénellátása instabillá válik, és sem a méregtelenítés, sem az energiatermelés nem működik elég jól. Megfelelően hasznosuló vasat elsősorban húsokban találunk (pl. belsőségek, máj). Néhány zöldségben is megtalálható, ilyen például a cékla, de előfordul, hogy a bevitt vas nehezen hasznosul, emiatt szükséges a pótlása, különben felléphetnek a vashiányhoz kapcsolódó egészségügyi problémák. Megelőzésképp célszerű liposzómás vaskészítménnyel bejuttatni ezt a nyomelemet, amely segíti a hatékonyabb felszívódását” – részletezte Nagy Zsolt. (Képünkön) 
 
A nyáron felhalmozott D-vitamin-mennyiség nagyjából októberre eltávozik a testből, ezért immunrendszerünk megfelelő működése érdekében elengedhetetlen a pótlása. Az emberi szervezet képtelen az aszkorbinsav előállítására, így azt táplálékkal kell bevinnünk szervezetünkbe. A természetes C-vitamin megtalálható a citrusfélékben, mint például a citromban, a narancsban, a grapefruitban, valamint a bogyós növényekben, illetve különböző zöldségekben. Amennyiben szervezetünk nem rendelkezik belőle kellő mennyiséggel, hiánytünetként vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása is jelentkezhet.
De folytatni lehet a sort még számos értékes nyomelemmel, mint például a cink, amelyre a kötőszöveteink megfelelő anyagcseréjéhez van szükség nagy mennyiségben.

Mozgás és pihentető alvás

A jó közérzethez a tápanyagbevitelen kívül hozzájárul az is, hogy télen se lankadjon a lelkesedésünk a sportolás iránt, keressük meg a lehetőségeket a rendszeres mozgásra, amire ebben az időszakban is épp annyira szükségünk van, mint az év többi részében. Öltözzünk fel az időjárásnak megfelelően és töltsünk el minél több időt a szabadban, friss levegőn, akár kirándulással, akár téli sportokkal.
„Fontos, hogy az aktív nappalokat nyugalmas, pihentető éjszakák kövessék, ez nem csak a lelkiállapotunkra és a teljesítőképességünkre, de bizony az egészségünkre is jelentős befolyással bír. Segítséget nyújthat ebben a B-vitamin komplex tabletta, ami többféle B-vitamint tartalmaz, amelyek egymással kölcsönhatásban fejtik ki kedvező hatásukat” – zárta gondolatait a Vitaking szakmai vezetője.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.