Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vissza-visszatérő mellkasi fájdalom? Számos oka lehet!

Érdekességek2018. augusztus 17.

A vissza-visszatérő mellkasi fájdalomnak számos, enyhébb és orvosi ellátást igénylő oka is lehet. Dr. Sztancsik Ilona aneszteziológus, intenzív terapeuta, a Budai Kardioközpont kardiológusa cikkünkben arról beszél, mi minden okozhat ilyen tünetet, és hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.

A mellkasi fájdalom éppúgy velejárója lehet a refluxnak és a pánikrohamnak, mint a szívinfarktusnak. Sokszor csak a kísérőtünetek alapján lehet következtetni a probléma eredeti forrására. Mivel az öndiagnózis ilyenkor veszélyes lehet, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a tünet visszatér, csakúgy, ha fokozódik vagy más problémák is társulnak mellé. Ugyanakkor megnyugtató lehet, hogy a heteken-hónapokon át jelentkező fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyanígy, csökkenti a szív-eredetű ok valószínűségét, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, és ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.


Mi okozhatja a vissza-visszatérő mellkasi fájdalmat?

Emésztőrendszeri problémák

Számos emésztőrendszeri probléma okozhat mellkasi vagy bordáknál jelentkező fájdalmat, ilyen például a reflux (amely égő érzéssel jelentkezhet), az epekő (amely hirtelen, intenzív, órákig fennmaradó fájdalmat okoz) vagy akár az ebben a traktusban jelentkező fekély, ami szintén visszatérő fájdalommal jár. Ezek az esetek többnyire nem igényelnek azonnali ellátást – kivizsgálást azonban igen.

Izomfájdalom

Húzódás, sérülés vagy egy krónikus probléma is eredményezhet izomfájdalmat, amely eredőétől függően lehet éles, tompa, koncentrálódhat egy pontra vagy ki is sugározhat. Jellemzően enyhül masszírozásr,a és romlik éles és hirtelen belégzésnél.

Pánikroham

A pánikroham nagyon ijesztő lehet, hiszen akár szívinfarktus tüneteit is produkálhatja. Sokszor a tudatos jelenlét és a mély légzés enyhítheti a tüneteket, de ha a mellkasi fájdalom nem múlik el, mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni.

Légúti fertőzések

A gyakori köhögéssel járó fertőzések gyakran okoznak fájdalmat a mellkasban, sőt, akár mellhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat a fertőzés talaján. Ha a betegség elmúlta után nem múlik a fájdalom, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, feltétlenül szükséges a kivizsgálás.

Szív-érrendszeri okok

Az angina és a szívinfarktus gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, bár ez utóbbi néhány esetben nem ilyen tipikus tünettel jelentkezik. Az angina tulajdonképpen maga a mellkasi diszkomfort, fájdalom, aminek az az oka, hogy nem jut elég vér a szívbe. Az érintettek nyomást, szorító érzést tapasztalnak, ami kisugározhat az állkapocsba. Maga az angina tulajdonképpen rizikófaktora a szívinfarktusnak, amely nagyon hasonló tünetekkel jelentkezhet. Ugyanakkor az angina a szívkoszorúér-betegség egyik tünete is lehet, ami az artériák elzáródását foglalja magában. Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj. Ezek mindenképpen olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni. 

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

Elsődlegesen – bármilyen mellkasi panasz esetén – kardiológiai vizit ajánlott – kivéve természetesen az azonnali ellátást igénylő állapotokat, amikor is az azonnali orvosi beavatkozás életmentő lehet.
Általánosságban elmondható, hogy kardiológiai viziten az első találkozáskor a betegnek ajánlatos arról is tájékoztatnia az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG eredményét bizonyos gyógyszerek módosíthatják:

bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. A már elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de érdemes elvégeztetni egy nagylabort, az említett nyugalmi és terheléses EKG-t, valamint egy szívultrahangot is; úgy is fogalmazhatunk: ezek egyben jelentenek egy mellkasi fájdalmat vizsgáló csomagot, amely eredményeinek birtokában megszülethet a diagnózis, majd elindulhat a kezelés – emelte ki a szakorvos. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.