Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Veszélyes munkahelyek, új határértékek

Érdekességek2019. december 29.

Fotó: pixabay.com

Megállapodás született az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a munkahelyeken előforduló, elismerten rákkeltő vegyi anyagok és mutagének listájának további anyagokkal történő kiegészítését célzó javaslatról, amely új határértékeket vezetne be öt vegyi anyag esetében – közölte az Európai Unió Tanácsa.

Az Európai Bizottság 2018 tavaszán tett javaslatot a szóban forgó anyagok használatának korlátozására a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések és más egészségügyi problémák elleni küzdelem jegyében.

Az új határértékek azt szabályozzák majd, hogy a munkahelyi levegőben az érintett vegyi anyagok legfeljebb milyen mértékben lehetnek jelen. A munkavállalók szempontjából jelentős rákkeltő anyagok között van a kadmium és szervetlen vegyületei, a berillium és szervetlen berilliumvegyületek, az arzénsav és sói, továbbá szervetlen arzénvegyületek, a formaldehid, valamint a 4,4′-metilén-bisz (2-klór-anilin).

A rákkeltőnek tartott anyagok egy részét széles körben használják olyan ágazatokban, mint például a kadmiumgyártás és -finomítás, a nikkel-kadmium akkumulátorok gyártása, a mechanikus fémbevonás, a cink- és rézolvasztás, az üveggyártás, az elektronikai, vegyipari vagy műanyag termékek gyártása, az újrahasznosítás, valamint használják öntödékben, laboratóriumokban, illetve az egészségügyben is.


A szóban forgó öt anyag – valamint más, egyelőre még mérlegelés tárgyát képező anyagcsoportok – levegőbe jutásának korlátozását célzó intézkedéseknek a várakozások szerint kedvezőbb hatásuk lesz, mint önmagában a rákmegelőzésnek. Az új határértékek bevezetése több mint egymillió uniós munkavállaló munkakörülményeit javítaná, és több mint 22 ezer, foglalkoztatással összefüggő betegség kialakulását előzné meg.

Az uniós bizottság adatai szerint a munkavégzéssel összefüggő halálesetekért elsősorban a rák felelős, bizonyos vegyi anyagokkal való munkahelyi érintkezés nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához. Éves szinten a foglalkozási eredetű halálesetek 52 százalékát rák okozza, 24 százalékuk hátterében valamilyen keringési betegség áll, 2 százalékukat pedig munkahelyi baleset idézi elő.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Kínzó emésztési gondjaink

2026. június 25.

Haspuffadás, székrekedés, gázképzõdés stb.

A WGO (World Gastroenterology Organization = Nemzetközi Gasztroenterológiai Szervezet) és magyar tagszervezete, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság a Danone Csoporttal együttmûködve globális kampányt indított azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás és az egészséges emésztés közti összefüggésekre, valamint az egészséges emésztõrendszer fontosságára.

Egy 2006-2007-ben, több országban, köztük Magyarországon is elvégzett fogyasztói kutatás szerint a megkérdezett nõk 55%-a küzd valamilyen emésztési problémával (gyomorégéssel, haspuffadással vagy székrekedéssel) a világon. Európai viszonylatban emésztõrendszeri problémával illetve diszkomforttal küzdõk számát 40-80 millió közé becsülik.

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.