Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Versenyport és súlyzós edzés gyerekeknek?

Érdekességek2017. június 13.

Köztudott, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek kiegyensúlyozottabbak, koncentrációs képességük javul, s jobban teljesítenek az iskolában. A sport javítja a szívműködést és a légzés hatékonyságát, ezáltal nő a gyermek állóképessége is…

Azt azonban kevesebben tudják, hogy rendszeres mozgás hiányában jelentősen megnő a különféle tartáshibák (hanyagtartás, előrehelyezett fejtartás, SMS-nyak) és a gerincferdülés kialakulásának esélye, amelyek a későbbiekben komoly mozgásszervi betegségekhez vezethetnek.

A gyermekkori mozgás hiánya jóvátehetetlen kárt okoz a csontrendszernek is. Csontjaink a rájuk ható különféle erőhatások következtében erősödnek, sőt vastagságbeli növekedésüket is a terhelés segíti elő. A csonttömeg ugyanakkor csupán 25-30 éves korig nő, ezután egy darabig egyensúlyban vannak a felépítő- és lebontófolyamatok, majd idősebb korban egyre inkább a lebontás válik hangsúlyossá. Minél nagyobb csonttömeget érünk el gyermek- és fiatalkorban, annál hosszabb ideig tart a csontszövet lebontása, azaz annál kisebb a csontritkulás kialakulásának esélye. Mozogni tehát kötelező, de vajon mit, mikor és hogyan?

Szabadidős vagy versenysport?

Tévhit, hogy a gyermeknek/serdülőnek feltétlenül szüksége van arra, hogy versenysportot űzzön. Elegendő, ha rendszeresen kiegyensúlyozott, harmonikusan terhelő és változatos mozgásokat, mozgásformákat végez. Szabadidős vagy hobbisportként szinte bármilyen sportágat választhatunk már gyermekkorban is, azonban érdemes odafigyelni arra, hogy a mozgás változatos legyen. Nem csak azért, hogy ne unja meg a gyermek.
Az egészséges és harmonikus fejlődéshez többféle terhelésre – állóképesség- és erőfejlesztésre, a hajlékonyság növelésére, egyensúly- és koordinációfejlesztésre – van szükség.


Hogy csupán egyetlen példát említsek a változatosság előnyeire: bizonyos, ún. „féloldalas” sportok (tenisz, kosárlabda, kenu stb.) jelentősen növelik a gerincferdülés kialakulásának esélyét, így a káros hatások semlegesítése érdekében érdemes más, rendszeresen végzett, kiegyensúlyozottabb mozgásformákkal, tornával, úszással, túrázással vagy akár biciklizéssel kompenzálni az aszimmetrikus terhelést.

A versenysportokkal ugyanakkor célszerű óvatosan bánni.

A versenyzés hatalmas előnye, hogy szerencsés esetben óriási sikerélményt nyújt. Megtanít a küzdelemre, a kitartásra, erősíti a csapatszellemet, a gyerek elsajátíthat számos olyan készséget, amelynek élete során hasznát veheti.
A versenyszerű sportolás azonban jelentős megterhelést is jelent a szervezet számára.
A versenysportot 10 éves kor alatt nem ajánlott elkezdeni, és ezután is csak folyamatos sportorvosi ellenőrzés mellet űzhető. Ebben a korban ugyan sokkal jobban fejleszthetők egyes képességek, ugyanakkor az egyoldalú vagy túlzott terheléssel jelentős károkat okozhatunk. Serdülőkorban még nincs arányban az izom gyarapodása a csontok hosszának hirtelen növekedésével, ráadásul a hormonháztartás is óriási változáson megy át. Nem véletlen, hogy a legtöbb veleszületett eltérés – gerincferdülés, Scheuermann-kór stb. – is ilyenkor válik láthatóvá (ezért elengedhetetlen, hogy a gyermek rendszeresen részt vegyen átfogó mozgásszervi állapotfelmérésen). A túl nagy igénybevétel megzavarhatja a csontfejlődést, a növekedési, érési folyamatokat, igen fontos tehát, hogy az edzésprogram szakszerűen összeállított és kiegyensúlyozott legyen, maximálisan alkalmazkodjon a gyermek fejlettségi szintjéhez, és feltétlenül szükséges a folyamatos sportorvosi ellenőrzés is.

Mi a helyzet az erőedzésekkel, a testépítéssel?

Tízéves kor fölött érdemes a fizikai erőnlétet javító, a testet harmonikusan terhelő edzésformákat is végezni, ilyen például a futás és a kerékpározás vagy a saját testsúllyal végzett erőfejlesztés (pl. fekvőtámasz, guggolások, pókmászás stb.). Ezek a mozgásformák egyoldalú izomtömeg-növelés helyett elsősorban az ideg-izom kapcsolatok fejlesztésével érnek el eredményt. Specifikus erőedzésekkel (súlyemelés, body-building) azonban gyermek- és serdülőkorban nem célszerű, és teljesen felesleges is terhelni a szervezetet, épp a csont-, izom- és hormonrendszer fejletlensége miatt. Az intenzív növekedési fázisban lévő szervezet nem képes a mesterséges izomtömeg-növeléssel lépést tartani, így károsodhat a csontok felépítése és teherbírása, sőt deformálódhatnak is. A túlzott izomerősítés gátolhatja a növekedést, az egyoldalú, bizonyos izmokra, izomcsoportokra koncentráló terhelés pedig különféle gerinc- és más mozgásszervi elváltozások, betegségek kialakulásához vezethet. Ha a gyermek ragaszkodik a súlyzós edzéshez, 13-14 éves kortól lassan belekezdhet, de lehetőleg maximum 1 kg-os súlyt használjon, és a súlyzós edzés csupán kiegészítése legyen az egyébként sokoldalú, a testet harmonikusan terhelő mozgásformákat tartalmazó edzéstervnek.

Az öncélú, kizárólag a látványra – azaz bizonyos izmok tömegének növelésére – törekvő, az egészséges testmozgás alapelveit figyelmen kívül hagyó testépítés egyébként felnőttkorban is hasonló veszélyeket rejt. Az izmokat diszharmonikusan edző, a funkcionalitást figyelmen kívül hagyó mozgásformák testszerte izomegyensúly-megbomlásokhoz, kopásos, degeneratív folyamatok beindulásához és komoly mozgásszervi problémák – porckopás, gerincferdülés, porckorong-ellapulás, porckorongsérv stb. – kialakulásához vezetnek.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a súlyzós edzésnek felnőttkorban nincs létjogosultsága. Ha a célunk nem csupán izmaink „felpumpálása”, a súlyokkal végzett, az életkornak és az edzettségi szintnek megfelelő, szakszerű edzés más típusú, a testet harmonikusan terhelő mozgásformákkal kombinálva (és természetesen hangsúlyt fektetve a megfelelő nyújtásra is) szinte minden felnőtt számára ajánlható. Semmiképp ne kísérletezgessünk azonban az internetről ellesett gyakorlatokkal! Az edzésterv összeállításához, valamint a pontos, tudatos és gerinckímélő végrehajtás elsajátításához mindenképp érdemes sporttudományi végzettségű edző/személyi edző vagy gyógytornász, mozgásterapeuta segítségét kérni.

Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta,
funkcionális gerinctréner


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.

Kényeztetõ méregtelenítés

2026. január 30.

A belsõ harmónia megteremtéséhez hozzátartozik a külsõnk ápolása is. Legyünk nõk, vagy férfiak az ápoltság mindig jó közérzetet biztosít számunkra.

Az ülõfürdõ
Európában a gyógyfürdõk általában ülõfürdõként használtak. Pontosabban ez azt jelenti, hogy az emberek forró vízben ülnek, de a lábul hidegvízben van. Majd megfordítva.

A forró és hideg víz váltakozása erõsíti a keringési rendszert és meggyorsítja a méreg kiválasztást. Ezt a kezelést lefekvés illetve délutáni pihenés elõtt érdemes végezni.

Otthoni kivitelezése a következõ: vegyünk egy akkor tála, amelybe bele is tudunk ülni. Készítsünk forró fürdõt, a tálat töltsük meg félig hideg vízzel. Tegyük a fürdõkád mellé. Jégkockát is tehetünk bele. Üljünk bele a kád forró vízbe, amely a köldökünkig érjen a kád peremén át lógassuk le a lábunkat a hideg vizes tálba. Maradjunk így 2 percig. Aztán amilyen gyorsan csak tudunk, forduljunk meg, váltsunk vizet. Ezt ismételjük meg még egyszer.