Vérnyomásmérő karácsonyra? – A szakorvos 4 tanácsa
Érdekességek2018. december 22.
Sokan tervezik, hogy hasznos és fontos ajándékként vérnyomásmérőt ajándékoznak karácsonyra. Nem mindegy azonban, milyen készüléket vásárolunk. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája segít a választásban.A legfontosabb szempontok
1. A higanyos készüléket csak szakértőnek érdemes használni
A kardiológiai rendelőkben többnyire higanyos készülékekkel mérnek, amelynek működtetéséhez szükséges a gyakorlat és a képzettség, mert „hallgatózni” is tudnia kell a használójának. Kapocsi doktornőtől tudható, hogy a higanyos vérnyomásmérő kiszorult a mindennapos gyakorlatból, az orvosok is csak speciális esetben használják, a betegeknek ez nem javasolt önálló mérésre. Erre a célra a félautomata, illetve automata felkaros vérnyomásmérők a legpraktikusabbak. Az automata vérnyomásmérők alapvetően áramlást mérnek, és abból számolnak vérnyomás értékeket, amelyek bizonyos számítások miatt kismértékben pontatlanok lehetnek. Ezzel tisztában vannak a kardiológusok is, ezért a vérnyomásnapló értékelésénél ezt a szempontot figyelembe is veszik például ritmuszavarok esetén.
2. Ismerni kell a készüléket a félautomata és az automata készülék közt
A félautomata vérnyomásmérő abban különbözik az automata vérnyomásmérőtől, hogy mérés során egy pumpa segítségével tudjuk felfújni a mandzsettát, míg automata készülék esetén bekapcsolás után egy gomb megnyomásával indítható a mérés. Ez utóbbi praktikusabb, különösen, ha idősebb, beteg személyről van szó.
3. Inkább karra helyezhető készüléket válasszunk
Tudni kell, hogy a vérnyomás mérésénél nagyon fontos, hová helyezzük a mandzsettát. A felkaros mérőnél a mandzsettát a könyökhajlat fölött 1-2 cm-el kell felhelyezni. Ennél jóval nehezebb a csuklós készülék felhelyezése, hiszen itt nagyon fontos a kar pozíciója. Ezek a készülékek ráadásul nagy szórást mutatnak a mért értékekben, pontatlanok az eredmények, mivel a csuklómérő felhelyezésének apró változásai is jelentőst eltérést okoznak, ezért ezek a készülékek nem igazán ajánlottak otthoni kontrollra.
4. Megfelelő mandzsettaméret
A vérnyomásmérő kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a mandzsetta mérete. Sokan alábecsülik a karuk körfogatát és kicsi mandzsettát választanak. Vastagabb kar esetén nagyobb nyomásra van szükség az artéria összenyomásához, így ha kicsi a mandzsetta, ez megtévesztően magas eredményeket hozhat, a szisztolés vérnyomás emiatt akár 20 Hgmm-rel is magasabb lehet. A mandzsettának tehát biztonsággal át kell érnie a kart, jól kell záródnia a tépőzárnak, különben fals eredményeket kapunk. Ezért a vásárlás előtt mérjük le a saját vagy a megajándékozott karjának méretét a könyök fölött, és vessük össze az értéket azzal, ami fel van tüntetve a készülék mandzsettáján. Ha nincs ilyen szám, kérjük az eladó segítségét.
Nem elég, ha csak ritkán és csak otthon mérünk
– Aki csak otthon és esetleg csak alkalmanként méri a vérnyomását, számos tényezővel nem számolhat. Főként azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az esetlegesen magasabb éjszakai értékekről sem tájékoztat néhány nappali mérés. Ezen kívül, ha valaki már gyógyszert szed a magas vérnyomására, annak hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
– Mindezek ellenőrzésére, és a korrekt, átfogó eredmények érdekében az esetek többségében fontos lehet az ABPM, vagyis a 24 órás vérnyomásmérés. Maga a mérés úgy zajlik, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötjük egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet és fény derülhet akár az álcázott hipertóniára is. Ezzel a vizsgálattal választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek az egyes napszakokban és körülmények között, a fizikai aktivitás során, illetve pihenés, alvás közben. Ezek az eredmények a nyugalmi vérnyomásmérés értékeivel kiegészítve sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.
forrás: Patika Magazin
