Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Véralvadásgátló típusok: pro és kontra

Érdekességek2024. október 29.

A véralvadásgátlóknak igen nagy szerepük van a mélyvénás trombózis kezelésében és prevenciójában. Ezen készítményeknek több típusa is létezik, melyeknek megvan a pozitív és a negatív oldala is. Ezeket ismertette prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. 

Fotó: 123rf.comA véralvadásgátlók típusai

A véralvadásgátlók nagyon fontos szerepet töltenek be a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kezelése és megelőzése érdekében. Több típusuk is létezik, melyek más-más hatásmechanizmuson keresztül gátolják a fokozott véralvadást, és így az életveszélyes vérrögök kialakulását. Hogy mikor melyikre van szükség, az több tényező függvénye: befolyásolják többek között az illető egyéb betegségei, más gyógyszerei, várandós-e, állandó jelleggel kell-e alkalmazni a terápiát, tapasztal-e mellékhatásokat, milyen az INR értéke stb. Látható tehát, hogy több minden szempontot figyelembe kell venni a készítmény megválasztásánál, de szerencsére lehetőség van időközben is az addigi terápia módosítására (természetesen orvosával egyeztetve). 

A véralvadásgátlók típusai

Heparin, LMWH

A heparint eredetileg a laboratóriumi vizsgálatokhoz használták, hogy a vérvétel során vett vér alvadását megakadályozzák. Az 1940-es években kezdték mélyvénás trombózis terápiája során is alkalmazni, majd az 1960-es évek elejétől pedig kevesebb mellékhatással rendelkező, alacsony molekulasúlyú heparin kezelést (LMWH) vezettek be a vérrögképződés megelőzésére olyan betegeknél, akiknél magas a thromboemboliás betegségek kockázata. A heparin elősegíti az ún. antitrombin III nevű fehérje aktivitását, amely inaktiválja a thrombint, ami egy a véralvadást elősegítő enzim. Ezen kívül az aktivált Xa-faktor inaktivációját is gyorsítja, ezzel is hozzájárulva a vérrögképződés csökkentéséhez. A heparin nagyon rosszul szívódik fel a bélben, ezért injekcióval szükséges a bőr alá bejuttatni, a bőrön keresztül és a gyomor-béltraktuson át nem szívódik fel.

PRO KONTRA
Terhesség, szoptatás során is alkalmazható Injekcióval kell bejuttatni
Ideiglenes használatra is (pl. gipsz, repülő) Mellékhatások (vérzés, heparin indukálta thrombocitopénia, megemelkedett májenzim értékek)
Gyorsan hat  

Kumarin-származékok

Igen széles körben elterjedt véralvadásgátlók voltak az ún. kumarin-származékok, melyek több mint 50 éve az antikoaguláns terápia alappillérei. K-vitamin-antagonistáknak is nevezik, mivel a véralvadási faktorok aktiválásához szükséges K-vitamin hatását gátolják (a K-vitamin ugyanis szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérje képzésében). Hosszútávon is alkalmazható, akár élethosszig tartó terápiaként is. Fontos, hogy ha valaki ilyen típusú kezelésben vesz részt, rendszeresen ellenőriztesse INR értékét! Emellett fontos odafigyelni arra, hogy naponta azonos mennyiségű K-vitamint fogyasszon, valamint ügyelni kell az étel/gyógyszer-kölcsönhatásokra is, mivel vannak, melyek fokozzák és vannak, melyek gyengítik a kumarin-származék hatását! 

PRO KONTRA
Szájon át szedhető Rendszeres INR ellenőrzés
Hosszútávon is alkalmazható Gyógyszer/ételkölcsönhatások
Olcsó Mellékhatások (vérzés, hajhullás, 
  Terhesség során tilos (súlyos magzati károsodásokat okoz)

NOAC/DOAC

A véralvadásgátlók legújabb típusa, mely a véralvadáshoz hozzájáruló thrombint a dabigatran és az Xa-faktor hatását (rivaroxaban, edoxaban) közvetlenül gátolja. Számos előnnyel rendelkezik a K-vitamin antagonistákkal szemben, ráadásul NOAC készítmények esetén kevesebb mellékhatással kell számolni- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy ennek ellenére fontos tisztában lenni azzal, hogy az összes véralvadásgátló némileg növeli a vérzés rizikóját, így ez a veszély -ha kisebb mértékben is- a NOAC szereknél is fennáll.

PRO KONTRA
Gyors hatáskezdet Drága
Nincs étel/gyógyszerkölcsönhatás Drága antidótum (ellenszer)
Nem kell INR ellenőrzés Ritkán veseműködési zavar
Kevesebb mellékhatás  
Tartósan is alkalmazható  
   

A legfontosabb az antikoaguláns kezelésnél, hogy hatékony, de biztonságos dózist alkalmazzunk ellenőrzötten! Az aluldozírozás veszélyezteti a beteg életét, mivel ekkor hatástalan a kezelés, a túldozírozás pedig a vérzés fokozottabb kockázatával jár. Bízzuk szakorvosra a gyógyszerválasztást, dózist és az ellenőrzést!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk

2025. május 08.



A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.

Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség

A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.  

Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.

Tavaszi–nyári testtömegcsökkentő étrend nőknek (1200 kcal/nap)

2025. május 08.



A receptek nyersanyagkiszabása 1 személyre vonatkozik.
A reggeli, illetve uzsonna zöldségei „korlátlan” mennyiségben, lemérés nélkül fogyaszthatók, mint ahogy az édesítőszerrel ízesített teák is.
A többi élelmiszernél és készételnél ügyelni kell a megadott mennyiségekre!
Az étlap nem fedezi a napi 2,5–3,0 l folyadékigényt, erről gondoskodni kell, elsősorban ásványvíz formájában! Az édes íz hiányát energiamentes édesítőszerekkel lehet pótolni!

1. NAP (1221 kcal)

Reggeli
Citromos tea (édesítőszerrel)
Köményes sajt (50 g)
Korpás Abonett (2 db)
Uborka

Tízórai
Alma (1 db)

Ebéd
Csontleves zöldségbetéttel (200 ml)
Sült virsli (1 db)
Lecsós zöldbab (zöldbab 150 g, szójacsírakonzerv 30 g, étolaj 1 evőkanál, lecsó 50 g, vöröshagyma)

Uzsonna
Málnás túró (félzsíros túró 100 g, málna 50 g, mesterséges édesítőszer)

Vacsora
Joghurtos szárnyas saláta (csirkemell 100 g, zeller 100 g, ananász 50 g, sárgarépa 50 g, joghurt 50 g, édesítők ízlés szerint)
Korpás kifli (1 db)

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.