Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vegye komolyan a kézzsibbadást, izomsorvadást is okozhat!

Érdekességek2025. december 17.

Ártalmatlan tünet, de akár komoly betegség is állhat a kézzsibbadás mögött, amivel már az első tünetek megjelenésekor fontos lenne foglalkozni. Fontos ugyanis megtalálni az okot, hogy nem áll-e a háttérben idegkárosodás, amely akár kézsebészeti beavatkozást is igényelhet. Minél hamarabb kiderül, mi okozza a zsibbadást, annál nagyobb az esély a panaszok megszüntetésére és a káros következmények visszafordítására.

Fotó: freepikTalán mindenkivel előfordult már, hogy bizsergést, érzéketlenséget, tűszúrásszerű vagy égő érzést tapasztalt az ujjaiban vagy a kezében. Az átmeneti kézzsibbadás mögött néha teljesen ártalmatlan okok állnak, ilyen lehet az, amikor egy rossz testhelyzet vagy tartós mozdulatlanság miatt alakul ki. A vérkeringés visszaállításával és a testhelyzet változtatásával hamar elmúlnak a panaszok. Ugyanakkor, ha a zsibbadás ismétlődik vagy látszólag teljesen ok nélkül jelentkezik és nem is múlik el, komolyan kell venni a panaszokat. Olyan betegség is állhat ugyanis a háttérben, amelyhez orvosi, többnyire kézsebészeti szakértelem szükséges.

Dr. Sándor Zoltán kézsebész szerint a zsibbadás mögött leggyakrabban kéztő- vagy könyök alagút szindróma áll. Ebben az esetben a felső végtag érintett részein az idegek tartós nyomás alá kerülnek például gyulladás, munkahelyi vagy sportból adódó túlterhelés, hormonális változások miatt. Mindez azért gond, mert ha egy ideg túl hosszú ideig van leszorítva, nem tudja funkcióját megfelelően ellátni, ez pedig izomsorvadáshoz és az ujjak érzéketlenné válásához vezethet. A folyamat egy idő után nem visszafordítható és sajnos a végtag mozgáskorlátozottságához vezethet.


„Már az egy figyelmeztető tünet lenne, hogy valakinek az ujja zsibbad. Sokan ilyenkor azt gondolják, csak egy rossz mozdulat miatt alakult ki a zsibbadás, pedig ez lenne az a pillanat, amikor érdemes a szakorvoson elgondolkodni. Ez még ugyanis az az időszak, amikor a kézsebésznek van lehetősége olyan kezelést ajánlani, amellyel a műtét elkerülhető. Ha mégis sebészi beavatkozásra van szükség és időben végzik el, megelőzhető az izomsorvadás kialakulása, vagy meggátolható annak súlyosbodása. Minél később fordul valaki orvoshoz, annál nagyobb az esély, hogy az izomsorvadást csak megállítani, az eredeti állapotba visszaállítani már nem lehet” – fogalmazott Dr. Sándor Zoltán, a Soproni Erzsébet Kórház Traumatológiai és Ortopédiai osztályának és a Kézklinikának kézsebész szakorvosa.

Hozzátette, a leszorításos idegbántalmak nagy arányban érinti a cukorbetegeket, azokat, akik elhízottak, illetve gyakori kísérőbetegség pajzsmirigy-alulműködés esetén is. A nőket kétszer-háromszor nagyobb arányban érinti, mint a férfiakat, mivel a perimenopauza időszakában esendőbbek. Emellett gyakrabban érintettek azok is, akik olyan foglalkozást űznek, amely a kezet tartósan megterheli és akár egy monoton mozgásmintát követ (pl. sokat ülnek laptop, számítógép előtt, fodrász, kozmetikus, építőipari munkások).

Vannak azonban olyan felső végtagot érintő zsibbadással járó kórképek, amelyek a nyaki gerinc meszesedése vagy nyak körüli izmok kötöttsége miatt jelentkeznek. A szakember kiemelte azt is, hogy a körültekintő szakorvosi vizsgálat azért is fontos, mert léteznek olyan ritka betegségek, amelyek egyik első tünete lehet a felső végtag zsibbadása.

„A pontos diagnózis felállítását segítheti alapos kézsebészeti szakvizsgálaton kívül kérdéses esetekben laborvizsgálat, idegi ultrahang, MR-vizsgálat, illetve nagyon fontos adatokat tudhatunk meg az idegvezetéses vizsgálatokból, hiszen ezek jól megmutatják, hogy az adott ideg mennyire megfelelően látja el a funkcióit. Ennek az eredménye jelezheti, hogy lehet-e még konzervatív megoldással, például gyógyszeres kezeléssel, manuálterápiával, fizikoterápiával, gyógytornával, vagy akár egy csuklórögzítővel próbálkozni, vagy csak a műtét segíthet a panaszok csökkentésében” – mondta Dr. Sándor Zoltán.

A műtéttől sem kell azonban félni, ez gyakran helyi érzéstelenítésben vagy egynapos sebészet keretében történik. A kézsebész elmondta, nem lehet pontosan megmondani, mennyi időt vesz igénybe a gyógyulás, de nagy általánosságban annyi időre van szükség, amennyi ideig az ideg el volt szorítva. Van azonban, hogy el kell fogadni, csak a heves panaszok csökkenthetőek, az izomfunkció teljesen már nem hozható vissza, egy jobb életminőség azonban még így is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.