Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Védőoltások? Igen!

Érdekességek2020. június 26.

Fotó: 123rf.com

A megfelelő védőoltások beadásával több mint másfél millió gyermekhalál lenne megelőzhető évente. A társadalmi kirekesztettség, a földrajzi elszigeteltség, a források hiánya és a fegyveres konfliktusok okozta problémák miatt azonban a világon öt gyermekből egy nem jut hozzá az életmentő védőoltásokhoz.

A világon minden újszülöttet be kellene oltanunk ahhoz, hogy megvédjük az egészségüket. Az oltások évente 2-3 millió kisgyermek életét mentik meg, és így a védőoltásokat az elmúlt évszázad tíz legjelentősebb egészségügyi vívmányaként tarthatjuk számon. A védőoltások ráadásul rendkívül költséghatékonyak is. Az a védőoltás, amellyel egy kisgyermek egész életre szóló védettséget kap például a kanyaró ellen, kevesebb mint egy dollárba kerül.

Ennek ellenére 2011-ben a be nem oltott gyermekek száma több mint egymillióval nőtt 2010-hez képest, és elérte a 22 milliót. Félő, hogy a források és a politikai akarat csökkenésével megtörik az oltóprogramok eddigi lendülete. 2011-ben például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 193 tagállama közül csupán 152 költségvetésében szerepelt külön nevesítve valamilyen oltási program.

Egyenlőtlenségek azonban nem csupán az egyes országok között vannak, hanem az egyes országokon belül is. Tapasztalatok szerint a jobb módú családok gyermekei nagyobb eséllyel jutnak hozzá magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, és ezáltal a szükséges oltásokhoz is, mint a rosszabb körülmények közé született társaik. Éppen ezért megingathatatlan politikai elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy a legszegényebb és legtávolabb élő gyermekek beoltása is biztosítva legyen – mert (ahogyan Antony Lake, az UNICEF vezetője nyilatkozta) egy gyermeket sem hagyhatunk hátra!

Az UNICEF speciális helyzete
Világviszonylatban az UNICEF szerzi be a gyerekeknek beadandó védőoltások 36%-át. 2012-ben ez mintegy 1,9 milliárd adag vakcinát és 500 millió fecskendőt jelentett. A legnagyobb felvásárlóként az UNICEF ahhoz is nagyban hozzájárul, hogy a védőoltások árát alacsonyan tartsa, ezáltal azok elérhetők legyenek a szegényebb országokban is.


Az UNICEF több mint 100 országban számos oltási programot támogat, és a partnereivel együtt szorosan együttműködik a kormányokkal is, hogy az oltóanyagok szállítása és tárolása a lehető legjobban történjen. Elengedhetetlen a védőoltások szükségességét elfogadtatni az emberekkel is; éppen ezért az UNICEF e téren is számos programot koordinál.

Vészhelyzetekben különös figyelemre van szükség
Vészhelyzetekben a gyermekek még kiszolgáltatottabbá válnak. Ilyenkor különösen fontos, hogy a gyermekek megkapják a szükséges oltásokat. A tapasztalatok szerint ugyanis a kanyaró az egyik olyan fertőző járvány, amely válság idején elsőként szokott kitörni.

A helyzet Szíriában különösen súlyossá vált az elmúlt időszakban, és félő, hogy ez az oltási programokon is nyomot hagy. A források szűkössége, az ellátási bizonytalanságok és a fegyveres konfliktus nagyon nehézzé teszik, hogy az oltóanyagok minden gyermekhez eljussanak.

Pedig az oltási programoknak komoly eredményeik vannak:
• A himlőt a nyolcvanas években sikeresen legyőztük.
• Visszaszorítottuk a járványos gyermekbénulást Indiában, és mára már csupán három országban, Pakisztánban, Nigériában és Afganisztánban jelent komoly veszélyt.

Az immunizáció világhete
A védőoltások jelentik a leghatékonyabb eszközt abban, hogy megvédjük gyermekeinket a gyakran halálos járványoktól. Emlékeztetni kell mindenkit, hogy egy gyermek sem maradhat védőoltás nélkül. Ehhez pedig elkötelezettségre, további forrásokra és hatékony programokra van szükség.

Az UNICEF Magyar Bizottsága is fokozott figyelmet szentel az immunizáció kérdésének. Örömteli, hogy Magyarország 99%-os immunizációs rátával a lista élén szerepel már évek óta, de ebből a helyezésből a gyerekek érdekében nem szabad lejjebb adnunk.

Az UNICEF továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermekek számára biztosítani tudja az alapvető védőoltásokat, bárhol is éljenek a világban. Elkötelezett munkánk eredményeként mostanra a poliovírus az eltűnés határán áll, és már csak három országban – Afganisztánban, Nigériában és Pakisztánban – van jelen. Büszkék vagyunk arra is, hogy a kanyaróvírusos megbetegedések 2000 és 2017 között globálisan 80%-kal csökkentek, ezáltal 21.1 millió életet sikerült megmentenünk.  További pozitív eredmény, hogy 2019 márciusáig 13 ország kivételével mindenütt sikerült visszaszorítani az anyai- és újszülöttkori tetanuszt (MNT), amely az esetek 70%-ában végzetes a csecsemők számára.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.