Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vasárnap sem érdemes délig durmolni ...

Érdekességek2018. július 16.

Bár azt hisszük, kifejezetten jót tesz a hétvégi henyélés, hétfőn "visszacsap" a kétnapos hosszabb alvás.  

Amennyiben hétfő reggel alig tudunk kikászálódni az ágyból és úgy nézünk ki, mint akit kifacsartak, most megkapjuk a pontos magyarázatot a dologra: lehet, hogy a hétvégi túl sok alvás miatt szenvedünk.

Kutatók szerint ugyanis nem tesz jót a több alvás hétvégente: túl fáradttá tesz minket az újabb hét kezdetére. Sokan egészen szerdáig „tántorognak”. A meghosszabbított alvás hatásai közé tartozik a lassabban működő memória- és reakcióidő is, amely megmagyarázza, miért érezzük magunkat lassúnak és szinte bármire képtelennek hétfő reggelente. Az alvási szokások ismétlődő váltogatása idővel kövéríthet és hajlamosabbá tehet arra, hogy visszaszokjunk a cigarettára, kávéra – mutatott rá egy kutatás.

A Chicagói Rush egyetem tanulmánya, mely arra kereste a választ, hogyan befolyásolja reakcióidőnket az alvási szokások változtatása, azt sugallja: már 2 óra „hosszabbítás” miatt rosszabbul érezhetjük magunkat a hét kezdetén.


Az Applied Ergonomics című lapban megjelent kutatás szerint lényegesen lassabban reagál az ember egy gomb lenyomása esetén is – a vizsgálatban résztvevő alanyokat arra kérték, nyomjanak meg egy gombot, amikor telitalálatot látnak a képernyőn. Nem meglepő módon reggelente jóval lassabbak voltak, mint este, de még lassabban reagáltak egy hétvége után, amikor hétfői napon kellett produkálniuk.

Helen Burgess vezető kutató elmondta, a hétvégi alvás olyan, mintha az ember saját testóráját későbbre állítaná. Ez önmagában nem lenne probléma, leszámítva, amikor hétfő reggel hirtelen kell visszaváltani a hétköznap megszokott felkelési időre és gyors reagálásra, teljesítésre.

A „társadalmi jet-lag” kifejezést egy német kutató, Till Roenneberg alkotta, aki kimutatta, hogy bizony a jelenségnek hatása van egészségünkre. Növeli az esélyét a dohányzásnak, a koffeintartalmú italok és az alkohol fogyasztásának. A jet-lag kifejezést, melynek elfogadott magyar megfelelője nincs, arra az állapotra használják, amit az ember több időzónán keresztülhaladás esetén érez – amikor repülővel utazik. S míg az ilyen utazásból adódó kellemetlenségeket legtöbben csak ritkán érzékeljük, az alvási szokások megváltoztatásából adódóakat minden héten átéljük.

Roenneberg legutóbbi tanulmányába 65 ezer nőt és férfit vont be, és megállapította: azok, akik eltérő alvási szokásokkal élnek hétköznap és hétvégente, háromszor akkora eséllyel válnak túlsúlyossá, mint a minden nap megközelítőleg ugyanabban az időpontban ébredők.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.