Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vasárnap sem érdemes délig durmolni ...

Érdekességek2018. július 16.

Bár azt hisszük, kifejezetten jót tesz a hétvégi henyélés, hétfőn "visszacsap" a kétnapos hosszabb alvás.  

Amennyiben hétfő reggel alig tudunk kikászálódni az ágyból és úgy nézünk ki, mint akit kifacsartak, most megkapjuk a pontos magyarázatot a dologra: lehet, hogy a hétvégi túl sok alvás miatt szenvedünk.

Kutatók szerint ugyanis nem tesz jót a több alvás hétvégente: túl fáradttá tesz minket az újabb hét kezdetére. Sokan egészen szerdáig „tántorognak”. A meghosszabbított alvás hatásai közé tartozik a lassabban működő memória- és reakcióidő is, amely megmagyarázza, miért érezzük magunkat lassúnak és szinte bármire képtelennek hétfő reggelente. Az alvási szokások ismétlődő váltogatása idővel kövéríthet és hajlamosabbá tehet arra, hogy visszaszokjunk a cigarettára, kávéra – mutatott rá egy kutatás.

A Chicagói Rush egyetem tanulmánya, mely arra kereste a választ, hogyan befolyásolja reakcióidőnket az alvási szokások változtatása, azt sugallja: már 2 óra „hosszabbítás” miatt rosszabbul érezhetjük magunkat a hét kezdetén.


Az Applied Ergonomics című lapban megjelent kutatás szerint lényegesen lassabban reagál az ember egy gomb lenyomása esetén is – a vizsgálatban résztvevő alanyokat arra kérték, nyomjanak meg egy gombot, amikor telitalálatot látnak a képernyőn. Nem meglepő módon reggelente jóval lassabbak voltak, mint este, de még lassabban reagáltak egy hétvége után, amikor hétfői napon kellett produkálniuk.

Helen Burgess vezető kutató elmondta, a hétvégi alvás olyan, mintha az ember saját testóráját későbbre állítaná. Ez önmagában nem lenne probléma, leszámítva, amikor hétfő reggel hirtelen kell visszaváltani a hétköznap megszokott felkelési időre és gyors reagálásra, teljesítésre.

A „társadalmi jet-lag” kifejezést egy német kutató, Till Roenneberg alkotta, aki kimutatta, hogy bizony a jelenségnek hatása van egészségünkre. Növeli az esélyét a dohányzásnak, a koffeintartalmú italok és az alkohol fogyasztásának. A jet-lag kifejezést, melynek elfogadott magyar megfelelője nincs, arra az állapotra használják, amit az ember több időzónán keresztülhaladás esetén érez – amikor repülővel utazik. S míg az ilyen utazásból adódó kellemetlenségeket legtöbben csak ritkán érzékeljük, az alvási szokások megváltoztatásából adódóakat minden héten átéljük.

Roenneberg legutóbbi tanulmányába 65 ezer nőt és férfit vont be, és megállapította: azok, akik eltérő alvási szokásokkal élnek hétköznap és hétvégente, háromszor akkora eséllyel válnak túlsúlyossá, mint a minden nap megközelítőleg ugyanabban az időpontban ébredők.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.

Vegye komolyan a kézzsibbadást, izomsorvadást is okozhat!

2025. december 17.

Ártalmatlan tünet, de akár komoly betegség is állhat a kézzsibbadás mögött, amivel már az első tünetek megjelenésekor fontos lenne foglalkozni. Fontos ugyanis megtalálni az okot, hogy nem áll-e a háttérben idegkárosodás, amely akár kézsebészeti beavatkozást is igényelhet. Minél hamarabb kiderül, mi okozza a zsibbadást, annál nagyobb az esély a panaszok megszüntetésére és a káros következmények visszafordítására.

Talán mindenkivel előfordult már, hogy bizsergést, érzéketlenséget, tűszúrásszerű vagy égő érzést tapasztalt az ujjaiban vagy a kezében. Az átmeneti kézzsibbadás mögött néha teljesen ártalmatlan okok állnak, ilyen lehet az, amikor egy rossz testhelyzet vagy tartós mozdulatlanság miatt alakul ki. A vérkeringés visszaállításával és a testhelyzet változtatásával hamar elmúlnak a panaszok. Ugyanakkor, ha a zsibbadás ismétlődik vagy látszólag teljesen ok nélkül jelentkezik és nem is múlik el, komolyan kell venni a panaszokat. Olyan betegség is állhat ugyanis a háttérben, amelyhez orvosi, többnyire kézsebészeti szakértelem szükséges.

Dr. Sándor Zoltán kézsebész szerint a zsibbadás mögött leggyakrabban kéztő- vagy könyök alagút szindróma áll. Ebben az esetben a felső végtag érintett részein az idegek tartós nyomás alá kerülnek például gyulladás, munkahelyi vagy sportból adódó túlterhelés, hormonális változások miatt. Mindez azért gond, mert ha egy ideg túl hosszú ideig van leszorítva, nem tudja funkcióját megfelelően ellátni, ez pedig izomsorvadáshoz és az ujjak érzéketlenné válásához vezethet. A folyamat egy idő után nem visszafordítható és sajnos a végtag mozgáskorlátozottságához vezethet.