Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Várják a jelentkezőket - legalább 100 000 fát ültetnek el a Nemzeti Faültetés Napján

Érdekességek2024. november 19.

Csányi Vilmos etológus, Geszti Péter, Litkai Gergely és az ötletgazda, a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András, valamint Aszalós Réka erdőökológus és a szervezet főkoordinátora, Hervai Franciska hívták fel a figyelmet a faültetés, az erdők fontosságára a most életre hívott Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján. A rendezvényen a többi között elhangzott: a klímaváltozás hatásait mindenki megérzi, elég az élelmiszerárak rohamos emelkedésére gondolni. A szervezők ezért várják minden magyar csatlakozását a 2025. március 1-jén megrendezendő Nemzeti Faültetés Napjára, az ország nyolc régiójában, melyen, már most tudható, legkevesebb 100 000 fát ültetnek el a 10 millió Fa koordinálásával.  

„Nem vacakolunk tovább, alaposan felkavarjuk az állóvizet. És ehhez magunk mellé hívjuk az egész országot. Ha sokan hiszünk benne mi magyarok, akkora tettet hajthatunk közösen végre, amit egész Európában, de tán azon is túl fognak elismerően, irigyen említeni” – hangzott el a 10 millió Fa által szervezett Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján.

„Bizonyítsuk be, hogy Magyarország Európa legzöldebb országa! Legfontosabb, hogy a most életre hívott akciónapon, a Nemzeti Faültetés Napján nemcsak a 10 millió Fa önkéntesei, alkalmi segítői, de valamennyi honpolgár részt vehet. Reményeink szerint részt is vesz. A klímaválság, az ökológiai és biodiverzitás krízis ugyanis a Föld, így Magyarország minden lakóját érinti. Mi helyben kereshetünk megoldást a bajra. Célunk, hogy a megoldás legyen a lehető legütősebb. Egyetlen nap alatt bizonyítsuk be: Magyarország Európa legzöldebb országa címére pályázik! Ezúttal nem a számok, hanem a résztvevő emberek száma fontos. Hogy lehetőleg minden magyar, életében egyszer, velünk összehangoltan, ültessen fát, erdőt” – hívja fel a figyelmet a 10 millió Fa.

Csatlakozzon az egész ország!

Az eseményt moderáló Litkai Gergely, népszerű standupos egy sokkoló szempontra hívta fel a figyelmet, „hogy értsük mekkora a baj: Magyarországon szinte alig van igazi érintetlen erdő, őserdő! Ami létezik, akkora csupán, mint az Audi győri telephelyének a fele. Van tehát bőven tennivaló.”

A Nemzeti Faültetés Napján, a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Iskolák, óvodák, laktanyák, egyetemek, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multicégek alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai, de akár a nemzeti tőkésosztály vállalatai is.

Csányi Vilmos: Az ország fáinak számát meg kell duplázni, triplázni!

Az emberi élőhely fenntartásának ügye mindannyiunk ügye. Egyszeriben nagyságrendi léptékben tudjuk megnövelni Magyarország erdőborítottságát, fák dominálta zöld területét. Sokat tudunk visszapótolni abból, amit elődeink, és mi magunk, az ipari forradalom kezdete óta leírtottunk Magyarország felületéről.

A programot támogató Csányi Vilmos professzor szerint „legfontosabb, hogy szeressük a fákat. Szerinte ennyi az egész! Ma Magyarországon mintegy 6 milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés lehetne”. 

Az idei évtől kezdve kinevezzük március első szombatját a Nemzeti Faültetés Napjának. Első ízben 2025 március 1-jét. Azért mi, egy alapítvány tesszük ezt, mert biztosítanunk szükséges az ültetések botanikai és ökológiai szakmaiságát, valamint, hogy a jószándékkal kezdeményezett esemény megőrizhesse eredeti küldetését, és se pártpolitikai, se üzleti célra ne lehessen kisajátítani.


Magyarország ültet!

Bojár Iván András a 10 millió Fa alapítója így fogalmazott: „Magyarország ültet, akár ez is lehetne a mottója a Nemzeti Falültetés Napjának. Egy átlagember életébe bele kell, hogy férjen 1,5 óra, amikor ezzel foglalkozik. Legfontosabb, hogy nincs az eseménynek pántlikája, politikai és egyéb címkéje. A fa törzse köralakú, nincs se jobb, se bal oldala. És ugyanígy, nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály és elsivatagosodás sem. Észrevettük, az utóbbi időkben örvendetesen divattá vált az ültetés: cégek, médiaszemélyiségek, születésnapot ünneplő családok, politikusok, óvodások, civilek és sokféle szervezet ültetnek fákat. Ez nagyszerű! Rólunk magyarokról, a mi egészségünkről, a gyerekeink jövőjéről szól ez a nap!. Fogjunk hát össze, hangoljuk egységbe szanaszét futó aktivitásunkat és koncentráljunk egyetlen napra, 2025. március 1-je szombatra, a Nemzeti Faültetés Napjára.”

Geszti Péter is rég becsatlakozott a 10 millió Fa munkájába. Felszólalásában elmondta, „mi idealisták megpróbáljuk fenntartani a csodára való képességünket. A legnehezebb a szokásainkon, életmódunkon változtatnunk. Nehéz lejönni a programról, amiben élünk. Az egy fő, egy fa – remek mottója a 10 millió Fának, a tervezett ültetésen mindenki csökkentheti a lelkiismeret-furdalását. A bizalmunkat a jövőbe vetjük azzal, hogy helyesen cselekszünk a jelenben: együtt tudunk ültetni március 1-jén. Ültetünk, és éltetünk!”

„Legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk”

Aszalós Réka, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója, erdőökológus, a szervezet szakértője szerint „az erdő egyik legfontosabb funkciója a kulturális szolgáltatása. Elsősorban emiatt vonzódunk az erdőkhöz. Egy szép, természetes, idős erdő nemcsak változatos rekreációs lehetőségeket teremt, mint amilyen a túrázás, a biciklizés, a kutyasétáltatás, de közben gyógyít is, lelki nyugalmat ad, ami a városi környezetben, gyakran stresszes életet élő embereknek életmentő.” 

Hervai Franciska, a 10 millió Fa főkoordinátora az eddigi konkrét lépésekről beszélt: „Még el sem indult a szervezés, máris látjuk, hogy március 1-én legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk! Az ország 8 régiójában lesz erdősítés, Miyawaki-faültetés, csemeteültetés, városi ültetés. Már készül az információs felület, a nemzetifaultetes.hu oldal, hogy milyen kertészetből, hová érkeznek majd az ültetési pontokra a fák, hol lesznek a helyszínek és hogyan lehet mindehhez csatlakozni.”

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.