Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Várják a jelentkezőket - legalább 100 000 fát ültetnek el a Nemzeti Faültetés Napján

Érdekességek2024. november 19.

Csányi Vilmos etológus, Geszti Péter, Litkai Gergely és az ötletgazda, a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András, valamint Aszalós Réka erdőökológus és a szervezet főkoordinátora, Hervai Franciska hívták fel a figyelmet a faültetés, az erdők fontosságára a most életre hívott Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján. A rendezvényen a többi között elhangzott: a klímaváltozás hatásait mindenki megérzi, elég az élelmiszerárak rohamos emelkedésére gondolni. A szervezők ezért várják minden magyar csatlakozását a 2025. március 1-jén megrendezendő Nemzeti Faültetés Napjára, az ország nyolc régiójában, melyen, már most tudható, legkevesebb 100 000 fát ültetnek el a 10 millió Fa koordinálásával.  

„Nem vacakolunk tovább, alaposan felkavarjuk az állóvizet. És ehhez magunk mellé hívjuk az egész országot. Ha sokan hiszünk benne mi magyarok, akkora tettet hajthatunk közösen végre, amit egész Európában, de tán azon is túl fognak elismerően, irigyen említeni” – hangzott el a 10 millió Fa által szervezett Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján.

„Bizonyítsuk be, hogy Magyarország Európa legzöldebb országa! Legfontosabb, hogy a most életre hívott akciónapon, a Nemzeti Faültetés Napján nemcsak a 10 millió Fa önkéntesei, alkalmi segítői, de valamennyi honpolgár részt vehet. Reményeink szerint részt is vesz. A klímaválság, az ökológiai és biodiverzitás krízis ugyanis a Föld, így Magyarország minden lakóját érinti. Mi helyben kereshetünk megoldást a bajra. Célunk, hogy a megoldás legyen a lehető legütősebb. Egyetlen nap alatt bizonyítsuk be: Magyarország Európa legzöldebb országa címére pályázik! Ezúttal nem a számok, hanem a résztvevő emberek száma fontos. Hogy lehetőleg minden magyar, életében egyszer, velünk összehangoltan, ültessen fát, erdőt” – hívja fel a figyelmet a 10 millió Fa.

Csatlakozzon az egész ország!

Az eseményt moderáló Litkai Gergely, népszerű standupos egy sokkoló szempontra hívta fel a figyelmet, „hogy értsük mekkora a baj: Magyarországon szinte alig van igazi érintetlen erdő, őserdő! Ami létezik, akkora csupán, mint az Audi győri telephelyének a fele. Van tehát bőven tennivaló.”

A Nemzeti Faültetés Napján, a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Iskolák, óvodák, laktanyák, egyetemek, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multicégek alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai, de akár a nemzeti tőkésosztály vállalatai is.

Csányi Vilmos: Az ország fáinak számát meg kell duplázni, triplázni!

Az emberi élőhely fenntartásának ügye mindannyiunk ügye. Egyszeriben nagyságrendi léptékben tudjuk megnövelni Magyarország erdőborítottságát, fák dominálta zöld területét. Sokat tudunk visszapótolni abból, amit elődeink, és mi magunk, az ipari forradalom kezdete óta leírtottunk Magyarország felületéről.

A programot támogató Csányi Vilmos professzor szerint „legfontosabb, hogy szeressük a fákat. Szerinte ennyi az egész! Ma Magyarországon mintegy 6 milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés lehetne”. 

Az idei évtől kezdve kinevezzük március első szombatját a Nemzeti Faültetés Napjának. Első ízben 2025 március 1-jét. Azért mi, egy alapítvány tesszük ezt, mert biztosítanunk szükséges az ültetések botanikai és ökológiai szakmaiságát, valamint, hogy a jószándékkal kezdeményezett esemény megőrizhesse eredeti küldetését, és se pártpolitikai, se üzleti célra ne lehessen kisajátítani.


Magyarország ültet!

Bojár Iván András a 10 millió Fa alapítója így fogalmazott: „Magyarország ültet, akár ez is lehetne a mottója a Nemzeti Falültetés Napjának. Egy átlagember életébe bele kell, hogy férjen 1,5 óra, amikor ezzel foglalkozik. Legfontosabb, hogy nincs az eseménynek pántlikája, politikai és egyéb címkéje. A fa törzse köralakú, nincs se jobb, se bal oldala. És ugyanígy, nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály és elsivatagosodás sem. Észrevettük, az utóbbi időkben örvendetesen divattá vált az ültetés: cégek, médiaszemélyiségek, születésnapot ünneplő családok, politikusok, óvodások, civilek és sokféle szervezet ültetnek fákat. Ez nagyszerű! Rólunk magyarokról, a mi egészségünkről, a gyerekeink jövőjéről szól ez a nap!. Fogjunk hát össze, hangoljuk egységbe szanaszét futó aktivitásunkat és koncentráljunk egyetlen napra, 2025. március 1-je szombatra, a Nemzeti Faültetés Napjára.”

Geszti Péter is rég becsatlakozott a 10 millió Fa munkájába. Felszólalásában elmondta, „mi idealisták megpróbáljuk fenntartani a csodára való képességünket. A legnehezebb a szokásainkon, életmódunkon változtatnunk. Nehéz lejönni a programról, amiben élünk. Az egy fő, egy fa – remek mottója a 10 millió Fának, a tervezett ültetésen mindenki csökkentheti a lelkiismeret-furdalását. A bizalmunkat a jövőbe vetjük azzal, hogy helyesen cselekszünk a jelenben: együtt tudunk ültetni március 1-jén. Ültetünk, és éltetünk!”

„Legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk”

Aszalós Réka, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója, erdőökológus, a szervezet szakértője szerint „az erdő egyik legfontosabb funkciója a kulturális szolgáltatása. Elsősorban emiatt vonzódunk az erdőkhöz. Egy szép, természetes, idős erdő nemcsak változatos rekreációs lehetőségeket teremt, mint amilyen a túrázás, a biciklizés, a kutyasétáltatás, de közben gyógyít is, lelki nyugalmat ad, ami a városi környezetben, gyakran stresszes életet élő embereknek életmentő.” 

Hervai Franciska, a 10 millió Fa főkoordinátora az eddigi konkrét lépésekről beszélt: „Még el sem indult a szervezés, máris látjuk, hogy március 1-én legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk! Az ország 8 régiójában lesz erdősítés, Miyawaki-faültetés, csemeteültetés, városi ültetés. Már készül az információs felület, a nemzetifaultetes.hu oldal, hogy milyen kertészetből, hová érkeznek majd az ültetési pontokra a fák, hol lesznek a helyszínek és hogyan lehet mindehhez csatlakozni.”

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.