Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Várják a jelentkezőket - legalább 100 000 fát ültetnek el a Nemzeti Faültetés Napján

Érdekességek2024. november 19.

Csányi Vilmos etológus, Geszti Péter, Litkai Gergely és az ötletgazda, a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András, valamint Aszalós Réka erdőökológus és a szervezet főkoordinátora, Hervai Franciska hívták fel a figyelmet a faültetés, az erdők fontosságára a most életre hívott Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján. A rendezvényen a többi között elhangzott: a klímaváltozás hatásait mindenki megérzi, elég az élelmiszerárak rohamos emelkedésére gondolni. A szervezők ezért várják minden magyar csatlakozását a 2025. március 1-jén megrendezendő Nemzeti Faültetés Napjára, az ország nyolc régiójában, melyen, már most tudható, legkevesebb 100 000 fát ültetnek el a 10 millió Fa koordinálásával.  

„Nem vacakolunk tovább, alaposan felkavarjuk az állóvizet. És ehhez magunk mellé hívjuk az egész országot. Ha sokan hiszünk benne mi magyarok, akkora tettet hajthatunk közösen végre, amit egész Európában, de tán azon is túl fognak elismerően, irigyen említeni” – hangzott el a 10 millió Fa által szervezett Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján.

„Bizonyítsuk be, hogy Magyarország Európa legzöldebb országa! Legfontosabb, hogy a most életre hívott akciónapon, a Nemzeti Faültetés Napján nemcsak a 10 millió Fa önkéntesei, alkalmi segítői, de valamennyi honpolgár részt vehet. Reményeink szerint részt is vesz. A klímaválság, az ökológiai és biodiverzitás krízis ugyanis a Föld, így Magyarország minden lakóját érinti. Mi helyben kereshetünk megoldást a bajra. Célunk, hogy a megoldás legyen a lehető legütősebb. Egyetlen nap alatt bizonyítsuk be: Magyarország Európa legzöldebb országa címére pályázik! Ezúttal nem a számok, hanem a résztvevő emberek száma fontos. Hogy lehetőleg minden magyar, életében egyszer, velünk összehangoltan, ültessen fát, erdőt” – hívja fel a figyelmet a 10 millió Fa.

Csatlakozzon az egész ország!

Az eseményt moderáló Litkai Gergely, népszerű standupos egy sokkoló szempontra hívta fel a figyelmet, „hogy értsük mekkora a baj: Magyarországon szinte alig van igazi érintetlen erdő, őserdő! Ami létezik, akkora csupán, mint az Audi győri telephelyének a fele. Van tehát bőven tennivaló.”

A Nemzeti Faültetés Napján, a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Iskolák, óvodák, laktanyák, egyetemek, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multicégek alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai, de akár a nemzeti tőkésosztály vállalatai is.

Csányi Vilmos: Az ország fáinak számát meg kell duplázni, triplázni!

Az emberi élőhely fenntartásának ügye mindannyiunk ügye. Egyszeriben nagyságrendi léptékben tudjuk megnövelni Magyarország erdőborítottságát, fák dominálta zöld területét. Sokat tudunk visszapótolni abból, amit elődeink, és mi magunk, az ipari forradalom kezdete óta leírtottunk Magyarország felületéről.

A programot támogató Csányi Vilmos professzor szerint „legfontosabb, hogy szeressük a fákat. Szerinte ennyi az egész! Ma Magyarországon mintegy 6 milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés lehetne”. 

Az idei évtől kezdve kinevezzük március első szombatját a Nemzeti Faültetés Napjának. Első ízben 2025 március 1-jét. Azért mi, egy alapítvány tesszük ezt, mert biztosítanunk szükséges az ültetések botanikai és ökológiai szakmaiságát, valamint, hogy a jószándékkal kezdeményezett esemény megőrizhesse eredeti küldetését, és se pártpolitikai, se üzleti célra ne lehessen kisajátítani.


Magyarország ültet!

Bojár Iván András a 10 millió Fa alapítója így fogalmazott: „Magyarország ültet, akár ez is lehetne a mottója a Nemzeti Falültetés Napjának. Egy átlagember életébe bele kell, hogy férjen 1,5 óra, amikor ezzel foglalkozik. Legfontosabb, hogy nincs az eseménynek pántlikája, politikai és egyéb címkéje. A fa törzse köralakú, nincs se jobb, se bal oldala. És ugyanígy, nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály és elsivatagosodás sem. Észrevettük, az utóbbi időkben örvendetesen divattá vált az ültetés: cégek, médiaszemélyiségek, születésnapot ünneplő családok, politikusok, óvodások, civilek és sokféle szervezet ültetnek fákat. Ez nagyszerű! Rólunk magyarokról, a mi egészségünkről, a gyerekeink jövőjéről szól ez a nap!. Fogjunk hát össze, hangoljuk egységbe szanaszét futó aktivitásunkat és koncentráljunk egyetlen napra, 2025. március 1-je szombatra, a Nemzeti Faültetés Napjára.”

Geszti Péter is rég becsatlakozott a 10 millió Fa munkájába. Felszólalásában elmondta, „mi idealisták megpróbáljuk fenntartani a csodára való képességünket. A legnehezebb a szokásainkon, életmódunkon változtatnunk. Nehéz lejönni a programról, amiben élünk. Az egy fő, egy fa – remek mottója a 10 millió Fának, a tervezett ültetésen mindenki csökkentheti a lelkiismeret-furdalását. A bizalmunkat a jövőbe vetjük azzal, hogy helyesen cselekszünk a jelenben: együtt tudunk ültetni március 1-jén. Ültetünk, és éltetünk!”

„Legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk”

Aszalós Réka, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója, erdőökológus, a szervezet szakértője szerint „az erdő egyik legfontosabb funkciója a kulturális szolgáltatása. Elsősorban emiatt vonzódunk az erdőkhöz. Egy szép, természetes, idős erdő nemcsak változatos rekreációs lehetőségeket teremt, mint amilyen a túrázás, a biciklizés, a kutyasétáltatás, de közben gyógyít is, lelki nyugalmat ad, ami a városi környezetben, gyakran stresszes életet élő embereknek életmentő.” 

Hervai Franciska, a 10 millió Fa főkoordinátora az eddigi konkrét lépésekről beszélt: „Még el sem indult a szervezés, máris látjuk, hogy március 1-én legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk! Az ország 8 régiójában lesz erdősítés, Miyawaki-faültetés, csemeteültetés, városi ültetés. Már készül az információs felület, a nemzetifaultetes.hu oldal, hogy milyen kertészetből, hová érkeznek majd az ültetési pontokra a fák, hol lesznek a helyszínek és hogyan lehet mindehhez csatlakozni.”

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.