Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Várják a jelentkezőket - legalább 100 000 fát ültetnek el a Nemzeti Faültetés Napján

Érdekességek2024. november 19.

Csányi Vilmos etológus, Geszti Péter, Litkai Gergely és az ötletgazda, a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András, valamint Aszalós Réka erdőökológus és a szervezet főkoordinátora, Hervai Franciska hívták fel a figyelmet a faültetés, az erdők fontosságára a most életre hívott Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján. A rendezvényen a többi között elhangzott: a klímaváltozás hatásait mindenki megérzi, elég az élelmiszerárak rohamos emelkedésére gondolni. A szervezők ezért várják minden magyar csatlakozását a 2025. március 1-jén megrendezendő Nemzeti Faültetés Napjára, az ország nyolc régiójában, melyen, már most tudható, legkevesebb 100 000 fát ültetnek el a 10 millió Fa koordinálásával.  

„Nem vacakolunk tovább, alaposan felkavarjuk az állóvizet. És ehhez magunk mellé hívjuk az egész országot. Ha sokan hiszünk benne mi magyarok, akkora tettet hajthatunk közösen végre, amit egész Európában, de tán azon is túl fognak elismerően, irigyen említeni” – hangzott el a 10 millió Fa által szervezett Nemzeti Faültetés Napjának sajtótájékoztatóján.

„Bizonyítsuk be, hogy Magyarország Európa legzöldebb országa! Legfontosabb, hogy a most életre hívott akciónapon, a Nemzeti Faültetés Napján nemcsak a 10 millió Fa önkéntesei, alkalmi segítői, de valamennyi honpolgár részt vehet. Reményeink szerint részt is vesz. A klímaválság, az ökológiai és biodiverzitás krízis ugyanis a Föld, így Magyarország minden lakóját érinti. Mi helyben kereshetünk megoldást a bajra. Célunk, hogy a megoldás legyen a lehető legütősebb. Egyetlen nap alatt bizonyítsuk be: Magyarország Európa legzöldebb országa címére pályázik! Ezúttal nem a számok, hanem a résztvevő emberek száma fontos. Hogy lehetőleg minden magyar, életében egyszer, velünk összehangoltan, ültessen fát, erdőt” – hívja fel a figyelmet a 10 millió Fa.

Csatlakozzon az egész ország!

Az eseményt moderáló Litkai Gergely, népszerű standupos egy sokkoló szempontra hívta fel a figyelmet, „hogy értsük mekkora a baj: Magyarországon szinte alig van igazi érintetlen erdő, őserdő! Ami létezik, akkora csupán, mint az Audi győri telephelyének a fele. Van tehát bőven tennivaló.”

A Nemzeti Faültetés Napján, a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Iskolák, óvodák, laktanyák, egyetemek, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multicégek alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai, de akár a nemzeti tőkésosztály vállalatai is.

Csányi Vilmos: Az ország fáinak számát meg kell duplázni, triplázni!

Az emberi élőhely fenntartásának ügye mindannyiunk ügye. Egyszeriben nagyságrendi léptékben tudjuk megnövelni Magyarország erdőborítottságát, fák dominálta zöld területét. Sokat tudunk visszapótolni abból, amit elődeink, és mi magunk, az ipari forradalom kezdete óta leírtottunk Magyarország felületéről.

A programot támogató Csányi Vilmos professzor szerint „legfontosabb, hogy szeressük a fákat. Szerinte ennyi az egész! Ma Magyarországon mintegy 6 milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés lehetne”. 

Az idei évtől kezdve kinevezzük március első szombatját a Nemzeti Faültetés Napjának. Első ízben 2025 március 1-jét. Azért mi, egy alapítvány tesszük ezt, mert biztosítanunk szükséges az ültetések botanikai és ökológiai szakmaiságát, valamint, hogy a jószándékkal kezdeményezett esemény megőrizhesse eredeti küldetését, és se pártpolitikai, se üzleti célra ne lehessen kisajátítani.


Magyarország ültet!

Bojár Iván András a 10 millió Fa alapítója így fogalmazott: „Magyarország ültet, akár ez is lehetne a mottója a Nemzeti Falültetés Napjának. Egy átlagember életébe bele kell, hogy férjen 1,5 óra, amikor ezzel foglalkozik. Legfontosabb, hogy nincs az eseménynek pántlikája, politikai és egyéb címkéje. A fa törzse köralakú, nincs se jobb, se bal oldala. És ugyanígy, nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály és elsivatagosodás sem. Észrevettük, az utóbbi időkben örvendetesen divattá vált az ültetés: cégek, médiaszemélyiségek, születésnapot ünneplő családok, politikusok, óvodások, civilek és sokféle szervezet ültetnek fákat. Ez nagyszerű! Rólunk magyarokról, a mi egészségünkről, a gyerekeink jövőjéről szól ez a nap!. Fogjunk hát össze, hangoljuk egységbe szanaszét futó aktivitásunkat és koncentráljunk egyetlen napra, 2025. március 1-je szombatra, a Nemzeti Faültetés Napjára.”

Geszti Péter is rég becsatlakozott a 10 millió Fa munkájába. Felszólalásában elmondta, „mi idealisták megpróbáljuk fenntartani a csodára való képességünket. A legnehezebb a szokásainkon, életmódunkon változtatnunk. Nehéz lejönni a programról, amiben élünk. Az egy fő, egy fa – remek mottója a 10 millió Fának, a tervezett ültetésen mindenki csökkentheti a lelkiismeret-furdalását. A bizalmunkat a jövőbe vetjük azzal, hogy helyesen cselekszünk a jelenben: együtt tudunk ültetni március 1-jén. Ültetünk, és éltetünk!”

„Legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk”

Aszalós Réka, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója, erdőökológus, a szervezet szakértője szerint „az erdő egyik legfontosabb funkciója a kulturális szolgáltatása. Elsősorban emiatt vonzódunk az erdőkhöz. Egy szép, természetes, idős erdő nemcsak változatos rekreációs lehetőségeket teremt, mint amilyen a túrázás, a biciklizés, a kutyasétáltatás, de közben gyógyít is, lelki nyugalmat ad, ami a városi környezetben, gyakran stresszes életet élő embereknek életmentő.” 

Hervai Franciska, a 10 millió Fa főkoordinátora az eddigi konkrét lépésekről beszélt: „Még el sem indult a szervezés, máris látjuk, hogy március 1-én legkevesebb 100 000 fát biztosan elültetünk! Az ország 8 régiójában lesz erdősítés, Miyawaki-faültetés, csemeteültetés, városi ültetés. Már készül az információs felület, a nemzetifaultetes.hu oldal, hogy milyen kertészetből, hová érkeznek majd az ültetési pontokra a fák, hol lesznek a helyszínek és hogyan lehet mindehhez csatlakozni.”

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan segíthet a gyógytorna?

2026. április 13.

Az Alfa generáció mozgásszervi kihívásai

A digitális eszközök mindennapos használata, a megnövekedett ülőidő és a mozgásszegény életmód olyan kihívásokat hozott, amelyekre a szakembereknek is új válaszokat kell adniuk. De vajon mit jelent mindez a legfiatalabb generáció, az úgynevezett Alfa generáció egészsége szempontjából? Ziglerné Szőke Rita, a gyogytornaszom.hu vezető gyógytornásza segítségével jártuk körbe, hogy miért fontos már tinédzser kortól a gyógytorna és a prevenció.

Mik az Alfa generáció leggyakoribb mozgásszervi tünetei?

A mai fiatalok már teljesen más környezetben nőnek fel, mint az előző generációk – főleg a digitalizáció miatt adódnak mozgásszervi problémáik. Sok Alfa gyermeknél láthatunk görnyedt testtartást, amelyet az iskolában a hosszú órákig tartó ülés, valamint a hirtelen növekedés is okozhat. A gerincferdülés korai jelei is megjelenhetnek már náluk, amelyet érdemes minél hamarabb kezeltetni. A lúdtalp és a bokasüllyedés is gyakori eltérés, csakúgy, mint az  izomegyensúly-zavarok, a gyenge törzsizomzat és a túlfeszült nyak-váll régió.

Tévedés a tavaszi zsongás?

2026. április 12.

Martin Reincke, a német Endokrinológiai Társaság elnöke szerint a tavasz manapság már legföljebb az eszkimók életében járhat valódi élettani változásokkal.

A freiburgi professzor szerint ugyanis a civilizált világ számára az évszakváltás, azaz hogy például a tél nyárba fordul, az emberi hormonokra már nincs közvetlen hatással.

A Tavaszi láz-szindrómának nevezett jelenségért a tudósok szerint többek között a Melatonin hormon felelõs. E hormont a napfény és a meleg befolyásolhatja. Az erõsödõ napfény és az egyre nagyobb meleg hagyományosan jókedvet is hoz magával. Ám ez a hatás ma már csupán a természeti népek életében jelentõs – véli Reincke professzor, akinek a szakterülete a hormonális megbetegedések köre, és kutatásait a Freiburgi Egyetemi Klinikán végzi.

Tavasz, mozgás, sport és (sport)sérülések

2026. április 12.


A tavasz mindenkit a természetbe csábít. Sokan sportolnak, kertészkednek vagy kirándulnak, ami a húzódások, zúzódások és ficamok rizikójával is jár. Ez azonban senkit se riasszon el a szabadtéri tevékenységektől! Sokkal inkább azzal kell tisztában lenni, hogyan láthatók el a bokát, térdet vagy csuklót érő bajok!


A leggyakoribb zárt sérülések: a húzódás, a zúzódás és a ficam


Húzódás: az izmok a túlzott megterhelés hatására tartósan összehúzódnak, görcsbe rándulnak. A húzódás egy elhibázott mozdulat hatására hirtelen lép fel, az izomláznál jelentősebb fájdalommal jár, emellett izommerevség és gyulladás is tapasztalható.
Zúzódás: a csapat- és küzdősportokban gyakori sérülés általában valamilyen külső erőbehatásra (pl. ütés, rúgás) keletkezik, és az izomrostkötegek szerkezetének roncsolódásával jár. Szemmel látható vöröses és lilás foltok jönnek létre, és erős fájdalmat érez a sérült.
Ficam: a túlzott erőbehatás következtében az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, ami miatt az ízületi szalagok is megsérülnek. A ficam ízületi merevséggel, intenzív fájdalommal jár. A sérült tájék dagadt, véraláfutásos, és sok esetben szemmel látható az érintett terület deformálódása. Első teendő az elmozdult ízvégek helyretétele és a sérült szalagok helyreállítása, ha kell, műtéti úton.