Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Várandósok émelygése

Érdekességek2017. április 17.

Míg egyes kismamák sosem találkoznak a reggeli rosszulléttel, hányás és émelygés nélkül telnek terhességük hetei, másoknak napi rutinná válhat ez – kiváltképp az első trimeszterben. 

Statisztikák szerint a várandós nők mintegy 70%-a szembesül a kellemetlenség enyhébb vagy súlyosabb változatával. Tapasztalataim alapján a terhesség alatt bármitől lehet hányni, és látszólag semmi nem képes a hányást felfüggeszteni. Az idő múlása többé-kevésbé ezt a problémát is megoldja, azonban hónapos időtávokban kell gondolkodni.

Mi áll a háttérben? 

A terhesség 6-7. hetétől tapasztalt és akár a 16. hétig tartó émelygés és hányás pontos kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg hormonális változások állnak a háttérben, és felelőssé tehető a HCG, az ösztrogén vagy a progeszteron a problémáért. Egyes orvosok gyomor- és bélrendszeri okokat valószínűsítenek, mások pszichoszociális faktorokat emlegetnek, és úgy vélik, hogy esetleg a kismama nehezen barátkozik meg a terhesség gondolatával, és ez vezet hányáshoz. Megfigyelték, hogy akiknél korábban a migrén, a tengeri vagy légi utak, vagy akár hosszabb autóutak hányingert okoztak, azoknál gyakoribb a terhesség alatti rosszullét is. Családon belüli halmozódás is kimutatható.

Ha ezt érzed, nem a gyomrod rontottad el

A terhességi hányás különbözik a gyomorrontás okozta hányástól:

• Várandósság alatt intenzíven jelentkezhet émelygés bizonyos szagok, ízek kapcsán.
• Érdekes módon az ízérzet megváltozhat, nyelés során egyes ételeket például keserűnek érezhet a kismama.
• Fokozott mértékű nyálelválasztás teszi még kellemetlenebbé a helyzetet.
• Láz, hasmenés és hasi fájdalom, hasi görcsök azonban normál esetben nem társulnak a terhességi hányáshoz. Ha mégis, fel kell keresni a kezelőorvost. A terhességi hányás súlyos változata, a hyperemesis gravidarum a nők mintegy 5%-át érinti, esetükben a napi akár 10-szeri hányás következményeként súlyvesztés következik be, és fennáll a kiszáradás veszélye. Ők kórházi kezelésre szorulnak, cukor- és sópótlásra, infúziós kezelésre lehet szükség. A súlyos hányás velejárója a vizeletben megjelenő aceton.


Meg lehet előzni?

Hogyan előzhető meg a hányinger, hányás? Bevált módszerek nem állnak rendelkezésre.

• Próbálkozni kell a „sokszor eszünk, de mindig csak keveset” technikával.
• A hideg, szénsavmentes italok (víz, tej) fogyasztása általában jó hatásúnak bizonyul.
• A fűszeres, csípős, savas ételeket kerülni kell.
• A növényi szerek közül a gyömbért tartják jótékony hatásúnak; kapszulás kiszerelésben a gyógyszertárakban kapható.
• Orvosi javaslatra B6-vitamin vethető be a panaszok ellen,
• Súlyos esetekben az orvos hányáscsillapító hatóanyagú gyógyszert ír fel vényre a kismamának.
• A kellemetlen szájíz, az émelygés több-kevesebb sikerrel csillapítható mentolos rágógumival.

Ivás, fogmosás, fogorvos

Hányás esetén fokozottan ügyelni kell a bőséges folyadékbevitelre, illetve hányást követően a szájhigiéniára is gondot kell fordítani. A gyakori hányás ugyanis – savas kémhatása miatt – a fogzománc károsodásához vezethet. Nem véletlen, hogy terhesség alatt legalább egy fogorvosi vizit kötelező.

A 2. trimeszterre javulhat a helyzet, de a 3. vége felé akár rosszabbodhat is

A második trimeszterre általában javulnak vagy megszűnnek a hányinger és hányás okozta kellemetlenségek. A terhesség vége felé ismét előtérbe kerülhet a probléma, mivel az egyre növekvő kisbaba nyomást fejt ki a gyomorra, és gyakori rugdalózásai miatt mozgatja, keveri a gyomortartalmat, ami hányást okozhat.

Dr. Budai Marianna
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.