Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Van véleményem, de magam sem értek vele egyet - avagy a kommunikáció szintjei

Érdekességek2018. március 22.

Az őszinte, bensőséges beszélgetésnek két elengedhetetlen feltétele az önfeltárás és az aktív értő figyelem. Lehet, hogy ez túl könnyűnek hangzik. Tanácsadóként, mediátorként tanúsíthatjuk, hogy egyáltalán nem az. De az is lehet, hogy lehetetlennek tűnik, akkor is azt tudjuk tanúsítani, hogy egyáltalán nem az.  

Első szint: udvariaskodás
Olyan ez, mint egy folyosói találkozás. Felszínes csevej, nincsenek benne mások, mint sablonos, udvarias mondatok. Jó reggelt, szép napot, vigyázz magadra, este találkozunk, jó éjt. Ez a kommunikáció abszolút minimuma, de még olyan párok is vannak, akik annyira némán élnek egymás mellett, hogy még ezek az udvariassági formulák is javulást hoznának a kapcsolatukba.

Második szint: rádiózás
Tulajdonképpen nincs szó másról, mint arról, hogy híreket mondunk. Csak a tények a fontosak. Ki, mit, mikor és hol? Hányra kell menni a gyerekért az iskolába? Mikor lesz Pistike vívóversenye? Hánykor kezdődik a színházi előadás? Hol fogunk ebédelni? Mennyiért adja a zöldséges a barackot? Tehát elmondjuk azokat a dolgokat, amik a mindennapi élethez, életvitelhez szükségesek, azonban ehhez gyakorlatilag semmit sem teszünk hozzá. Nem hangzik el egyetlen témáról sem, hogy mit gondolunk, hogy hogyan érezzük magunkat ezzel kapcsolatban. Sok pár kommunikációja reked meg ezen a szinten és fel sem tűnik nekik, hogy nem folytatnak valódi kommunikációt.


Harmadik szint: szülői értekezlet
Ilyenkor már megosztjuk egymással a véleményünket, gondolatainkat, meglátásunkat, ötleteinket. Ha Laci nem javítja ki a jegyeit, akkor szerintem el kellene tiltani őt a számítógépezéstől. Józsiék olyan csúnyán veszekszenek, szerintem el kellene válniuk. A zöldséges szemtelenül drágán adja a barackot. Nyilvánvaló, hogy ezen a szinten már a nézeteltérések, konfliktusok előfordulása nagyobb, hiszen lehetséges, hogy nem ugyanaz a véleményünk. Jellemző, hogy nézeteltérés esetén a konfliktus-kerülő fél lezárja a témát és olyasmibe kezd, ami biztonságosabb, amiben nagyobb egyetértés.

A kommunikáció elmélyítése érdekében szabadságot kell adnunk egymásnak. Nem szükséges, hogy a párok mindig mindenben egyetértsenek és a vita nem egy ördögtől való rossz dolog. Sőt, Mark Twain szerint ha két ember mindig mindenben egyetért, akkor kettejük közül az egyik felesleges.

Negyedik szint: az érzelmek megosztása
Sok ember nehezen beszél az érzéseiről. A férfiak sokkal nehezebben beszélnek az érzéseikről, mint a gondolataikról. Mitől félünk? Ha megosztom veled az érzéseimet, akkor esetleg megbántódsz, vagy csalódsz bennem. Vagy: Ha a gondolataimmal nem értesz egyet, akkor még elvitatkozhatunk, de ha az érzéseimet nem fogadod el, akkor elutasítottnak érzem magam. Például ha a feleség azt mondja: „Az utóbbi időben olyan szomorúnak, olyan depressziósnak érzem magam!” Ha erre a férfi így válaszol: „Hogy érezhetnéd magad depressziósnak, amikor pedig mindened megvan!” akkor jogosan érezheti az asszony, hogy nem értik meg, hogy elutasítják. Pedig lehet, hogy csak megrémült a férfi, és attól fél, hogy ő a szomorúság, a depresszió okozója. És ha a pár nem szokott hozzá az érzelmek kommunikálásához, akkor inkább nem is akar erről hallani.

Gyakran tévesen értelmezik egymás megnyilvánulásait, és ebből sokféle félreértés adódhat. El kell fogadnunk, hogy ugyanazzal a dologgal kapcsolatban különbözőképpen érezhetünk, ezért engedjük meg a társunknak, hogy másképp érezzen, hallgassuk meg együtt érzően, amikor megosztja az érzéseit. Ehhez az szükséges, hogy képesek legyünk kialakítani az elfogadás légkörét, mert akkor egyre meghittebbé válik a kapcsolatunk. Ez ugyanis már nincs messze az ötödik szinttől.

Ötödik szint: bensőséges, őszinte beszélgetés
Ennek az a lényege, hogy kölcsönösen, szeretettel ki tudjuk mondani valódi érzéseinket, gondolatainkat, képesek legyünk feltárni önmagunkat, elmondani vágyainkat, anélkül, hogy a másikat megítélnénk, ítélkeznénk, kritizálnánk. El tudjuk mondani a vágyainkat anélkül, hogy követelőznénk. Az őszinte bensőséges beszélgetéshez az is hozzátartozik, hogy meg tudjuk hallgatni a másikat.

Tehát – mint a főcímben mondtuk – az őszinte, bensőséges beszélgetésnek két elengedhetetlen feltétele az önfeltárás és az aktív értő figyelem.

Lehet, hogy ez túl könnyűnek hangzik. Tanácsadóként, mediátorként tanúsíthatjuk, hogy egyáltalán nem az. De az is lehet, hogy lehetetlennek tűnik, akkor is azt tudjuk tanúsítani, hogy egyáltalán nem az.

Felmerül még egy kérdés. Jó-e az, ha mindig minden érzésünket, gondolatunkat megosztjuk egymással? Voltak olyan pszichológiai irányzatok, amik szerint ez a feltétlen őszinteség elengedhetetlen a kapcsolatokban. Mi azt gondoljuk, hogy nem. Mindannyiunknak lehetnek időnként olyan gondolataink, amikkel tulajdonképpen saját magunk sem értünk egyet. A szavainkért és a tetteinkért felelősek vagyunk, de nem vagyunk felelősek a gondolatainkért, és az érzéseinkért. Van olyan, hogy ezek csak úgy felmerülnek bennünk, úgy érezzük, hogy elegünk van mindenből, rossz kedvünk van, de az is előfordul, hogy egy férfi megnéz az utcán egy csinos nőt és arra gondol, hogy húha, milyen jó nő, vajon milyen lehet az ágyban, milyen jó lenne ágyba bújni vele. Ezek futó gondolatok, és nem hiszem, hogy érdemes lenne elmondani: „Képzeld drágám, ma a liftben összefutottam az új recepciós lánnyal. Hű hogy annak micsoda mellei vannak! És milyen illata! Bevallom őszintén, őszinte vágyat éreztem arra, hogy ágyba bújjak vele.” Nem hiszem, hogy a feleség ezt nagyon boldogan fogja hallani és valószínűleg amint kimondjuk, már nagyobb a jelentősége, mint amikor gondoltuk. A feleség minden esetre biztosan sokkal komolyabban értelmezi.

Sajnos kevés pár tud egymással igazi bensőséges intimitással az ötödik szinten kommunikálni. (Persze lehet, hogy sokkal többen vannak, csak mi nem találkozunk velük.) Pedig az egység és az intimitás mélységeit csak ezen a szinten tapasztalhatjuk meg. Ehhez az szükséges, hogy mindkét fél biztonságban érezze magát ahhoz, hogy őszintén megosszák egymással a gondolataikat, érzéseiket, és kölcsönösen meg tudják hallgatni egymást.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.