Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Van véleményem, de magam sem értek vele egyet - avagy a kommunikáció szintjei

Érdekességek2018. március 22.

Az őszinte, bensőséges beszélgetésnek két elengedhetetlen feltétele az önfeltárás és az aktív értő figyelem. Lehet, hogy ez túl könnyűnek hangzik. Tanácsadóként, mediátorként tanúsíthatjuk, hogy egyáltalán nem az. De az is lehet, hogy lehetetlennek tűnik, akkor is azt tudjuk tanúsítani, hogy egyáltalán nem az.  

Első szint: udvariaskodás
Olyan ez, mint egy folyosói találkozás. Felszínes csevej, nincsenek benne mások, mint sablonos, udvarias mondatok. Jó reggelt, szép napot, vigyázz magadra, este találkozunk, jó éjt. Ez a kommunikáció abszolút minimuma, de még olyan párok is vannak, akik annyira némán élnek egymás mellett, hogy még ezek az udvariassági formulák is javulást hoznának a kapcsolatukba.

Második szint: rádiózás
Tulajdonképpen nincs szó másról, mint arról, hogy híreket mondunk. Csak a tények a fontosak. Ki, mit, mikor és hol? Hányra kell menni a gyerekért az iskolába? Mikor lesz Pistike vívóversenye? Hánykor kezdődik a színházi előadás? Hol fogunk ebédelni? Mennyiért adja a zöldséges a barackot? Tehát elmondjuk azokat a dolgokat, amik a mindennapi élethez, életvitelhez szükségesek, azonban ehhez gyakorlatilag semmit sem teszünk hozzá. Nem hangzik el egyetlen témáról sem, hogy mit gondolunk, hogy hogyan érezzük magunkat ezzel kapcsolatban. Sok pár kommunikációja reked meg ezen a szinten és fel sem tűnik nekik, hogy nem folytatnak valódi kommunikációt.


Harmadik szint: szülői értekezlet
Ilyenkor már megosztjuk egymással a véleményünket, gondolatainkat, meglátásunkat, ötleteinket. Ha Laci nem javítja ki a jegyeit, akkor szerintem el kellene tiltani őt a számítógépezéstől. Józsiék olyan csúnyán veszekszenek, szerintem el kellene válniuk. A zöldséges szemtelenül drágán adja a barackot. Nyilvánvaló, hogy ezen a szinten már a nézeteltérések, konfliktusok előfordulása nagyobb, hiszen lehetséges, hogy nem ugyanaz a véleményünk. Jellemző, hogy nézeteltérés esetén a konfliktus-kerülő fél lezárja a témát és olyasmibe kezd, ami biztonságosabb, amiben nagyobb egyetértés.

A kommunikáció elmélyítése érdekében szabadságot kell adnunk egymásnak. Nem szükséges, hogy a párok mindig mindenben egyetértsenek és a vita nem egy ördögtől való rossz dolog. Sőt, Mark Twain szerint ha két ember mindig mindenben egyetért, akkor kettejük közül az egyik felesleges.

Negyedik szint: az érzelmek megosztása
Sok ember nehezen beszél az érzéseiről. A férfiak sokkal nehezebben beszélnek az érzéseikről, mint a gondolataikról. Mitől félünk? Ha megosztom veled az érzéseimet, akkor esetleg megbántódsz, vagy csalódsz bennem. Vagy: Ha a gondolataimmal nem értesz egyet, akkor még elvitatkozhatunk, de ha az érzéseimet nem fogadod el, akkor elutasítottnak érzem magam. Például ha a feleség azt mondja: „Az utóbbi időben olyan szomorúnak, olyan depressziósnak érzem magam!” Ha erre a férfi így válaszol: „Hogy érezhetnéd magad depressziósnak, amikor pedig mindened megvan!” akkor jogosan érezheti az asszony, hogy nem értik meg, hogy elutasítják. Pedig lehet, hogy csak megrémült a férfi, és attól fél, hogy ő a szomorúság, a depresszió okozója. És ha a pár nem szokott hozzá az érzelmek kommunikálásához, akkor inkább nem is akar erről hallani.

Gyakran tévesen értelmezik egymás megnyilvánulásait, és ebből sokféle félreértés adódhat. El kell fogadnunk, hogy ugyanazzal a dologgal kapcsolatban különbözőképpen érezhetünk, ezért engedjük meg a társunknak, hogy másképp érezzen, hallgassuk meg együtt érzően, amikor megosztja az érzéseit. Ehhez az szükséges, hogy képesek legyünk kialakítani az elfogadás légkörét, mert akkor egyre meghittebbé válik a kapcsolatunk. Ez ugyanis már nincs messze az ötödik szinttől.

Ötödik szint: bensőséges, őszinte beszélgetés
Ennek az a lényege, hogy kölcsönösen, szeretettel ki tudjuk mondani valódi érzéseinket, gondolatainkat, képesek legyünk feltárni önmagunkat, elmondani vágyainkat, anélkül, hogy a másikat megítélnénk, ítélkeznénk, kritizálnánk. El tudjuk mondani a vágyainkat anélkül, hogy követelőznénk. Az őszinte bensőséges beszélgetéshez az is hozzátartozik, hogy meg tudjuk hallgatni a másikat.

Tehát – mint a főcímben mondtuk – az őszinte, bensőséges beszélgetésnek két elengedhetetlen feltétele az önfeltárás és az aktív értő figyelem.

Lehet, hogy ez túl könnyűnek hangzik. Tanácsadóként, mediátorként tanúsíthatjuk, hogy egyáltalán nem az. De az is lehet, hogy lehetetlennek tűnik, akkor is azt tudjuk tanúsítani, hogy egyáltalán nem az.

Felmerül még egy kérdés. Jó-e az, ha mindig minden érzésünket, gondolatunkat megosztjuk egymással? Voltak olyan pszichológiai irányzatok, amik szerint ez a feltétlen őszinteség elengedhetetlen a kapcsolatokban. Mi azt gondoljuk, hogy nem. Mindannyiunknak lehetnek időnként olyan gondolataink, amikkel tulajdonképpen saját magunk sem értünk egyet. A szavainkért és a tetteinkért felelősek vagyunk, de nem vagyunk felelősek a gondolatainkért, és az érzéseinkért. Van olyan, hogy ezek csak úgy felmerülnek bennünk, úgy érezzük, hogy elegünk van mindenből, rossz kedvünk van, de az is előfordul, hogy egy férfi megnéz az utcán egy csinos nőt és arra gondol, hogy húha, milyen jó nő, vajon milyen lehet az ágyban, milyen jó lenne ágyba bújni vele. Ezek futó gondolatok, és nem hiszem, hogy érdemes lenne elmondani: „Képzeld drágám, ma a liftben összefutottam az új recepciós lánnyal. Hű hogy annak micsoda mellei vannak! És milyen illata! Bevallom őszintén, őszinte vágyat éreztem arra, hogy ágyba bújjak vele.” Nem hiszem, hogy a feleség ezt nagyon boldogan fogja hallani és valószínűleg amint kimondjuk, már nagyobb a jelentősége, mint amikor gondoltuk. A feleség minden esetre biztosan sokkal komolyabban értelmezi.

Sajnos kevés pár tud egymással igazi bensőséges intimitással az ötödik szinten kommunikálni. (Persze lehet, hogy sokkal többen vannak, csak mi nem találkozunk velük.) Pedig az egység és az intimitás mélységeit csak ezen a szinten tapasztalhatjuk meg. Ehhez az szükséges, hogy mindkét fél biztonságban érezze magát ahhoz, hogy őszintén megosszák egymással a gondolataikat, érzéseiket, és kölcsönösen meg tudják hallgatni egymást.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.