Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Van megoldás a kismamák haj- és bőrproblémáira

Érdekességek2018. június 01.

A fogantatás pillanatától kezdve számos változás megy végbe a szervezetben, amely gyakran haj- és bőrproblémákat is eredményez. Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza a várandósság alatti hormonális és kötőszöveti változások hatásairól és a kezelési lehetőségekről beszélt.

Változások a bőrön

A várandósság alatt bekövetkező hormonális változások azt is eredményezhetik, hogy a meglévő szeplők, májfoltok sötétebbek lesznek, az anyajegyeknek pedig változhat a színe, mérete. Ezen változások általában jóindulatúak, de – mint minden változást – ezt is ajánlott bőrgyógyásszal ellenőriztetni. A terhességre különösen jellemző lehet, hogy bőrszínű, nyeles növedékek (fibrómák) alakulnak ki a nyak, hónaljak, mellbimbó területén. Megjelenhetnek apró, olykor viszkető, száraz felszínű, barna növedékek is, amelyek jóindulatú, fokozott szarutermelés következtében kialakuló, nem fertőző szemölcsök (seborrhoeas verruca). Ha ezek esztétikailag vagy elhelyezkedésük miatt zavaróak, a terhesség után bőrgyógyásszal lehet eltávolíttatni.

Szinte minden kismama megfigyelheti, hogy az emlőbimbó és az emlőudvar sötétebbé válik, a has középső vonalán pedig egy sötétebb csík jelenik meg. Ezek a változások a szülés után rendszerint elmúlnak. Megelőzésképpen azonban a pigmentációs zavarok ellen különösen fontos a megfelelő faktorszámú fényvédő termékek használata.


A striákat érdemes megelőzni

A magzat növekedésével természetesen a has körfogata is nő. Jórészt alkati tulajdonságok és genetikai tényezők kérdése, hogy milyen mértékben alakulnak ki egy nőnél a terhességi csíkok, vagyis a striák. Ettől függetlenül érdemes már a terhesség első hónapjától, erre a célra speciálisan kifejlesztett készítményeket alkalmazni. Fontos, hogy ne csak a has, de a mellek és a csípő területét is rendszeresen krémezzék a kismamák, hiszen striák itt is megjelenhetnek. A terhesség utolsó harmadában, a bőr nagyfokú megnyúlása miatt kialakuló viszkető érzés is csökkenthető rendszeres krémezéssel. A szülés után pedig fáslizással, alakformáló fehérneműkkel lehet elősegíteni a megnyúlt bőr összehúzódását.

A hajhullás sokszor csak átmeneti

A terhesség alatti hormonális változások miatt a hajgyökereknél felgyorsul a sejtosztódás, meghosszabbodik a növekedésben lévő hajszálak élettartama, így a haj gyorsabban nő. Szülés után azonban a növekedés leáll, és azok a hajszálak is ekkor hullanak ki, amelyek normál hormonális viszonyok közt már régebben kihullottak volna. Vagyis a tévhitekkel ellentétben nem a szoptatás okozza a hajhullást. A kismamáknál már a várandósság alatt érdemes kímélő sampont használniuk, kerülni az erős fodrászati vegyszereket és a szülés utáni hajhullással csak akkor fordulni bőrgyógyászhoz, ha néhány hónap alatt nem rendeződik.

Milyen termékeket használjon a kismama?

– A 9 hónap és a szoptatás időszaka alatt érdemesebb természetes összetevőket tartalmazó készítményeket használni, hiszen ilyenkor fontos, hogy a lehető legkevesebb felesleges vegyszerrel, illatanyaggal érintkezzen a kismama. A korábban jól bevált termékeket viszont nem kell lecserélni, mert elképzelhető, hogy az új kozmetikumok allergiás reakciót, vagy irritációt váltanak ki – ismerteti Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza.

– A terhesség időszakára jellemző a verejtékmirigyek fokozott termelődése is. Fürdéshez a lúgos hatású tusfürdők, szappan helyett olyan fürdőszert ajánlott választani, amely a bőr pH-értékével megegyező, vagy semleges vegyhatású. A terhesség alatt – alkattól függően – az arcbőr zsírosabb lehet, mitesszerek, pattanások jelenhetnek meg, vagy épp szárazzá, érdes felületűvé válhat alkattól. A zavaró, tartós, esetleg egyre fokozottabb problémák kezelését mindenképpen érdemes bőrgyógyászra bízni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)