Válogatott fejezetek a neurológiából
Érdekességek2025. március 25.
Összefoglaló a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ szakmai napjáról
Az elmúlt hétvégén rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, aktuális témákban. Az alábbiakban az előadások összefoglalója olvasható.
Fejfájások és a fejfájások Botox kezelése
dr. Para Szabolcs neurológus
Neurológiai Központ
Előadásának bevezetőjében Para doktor beszélt a fájdalom kialakulásának hátteréről, különbséget tett a primer a szekunder fejfájások közt, az első kategóriába sorolva a tenziós fejfájást, a migrént, a trigemino-autonom fejfájásokat, a cluster (halmozott) fejfájást és az egyéb elsődleges fejfájásokat. Ezen típusokat egyenként is jellemezte, majd útmutatót adott a kezelésükhöz is, mind gyógyszer nélküli, jellemzően életmódbeli lehetőségeket, mind a gyógyszeres kezelés irányvonalait vázolva. Nagyon érdekes videós anyagban láthatták azt is a jelenlévők, milyen lehet egy migrénes látási aurajelenség. Kiemelt jelentőséget kapott az ismertetőben a migrén, mint a második leggyakoribb fejfájás. Ennek akut és profilaktikus gyógyszeres kezeléséről sok szó esett, a krónikus migrén esetében pedig dr. Para Szabolcs elmagyarázta a Botox-kezelés működési elvét és bemutatta ennek eredményességét.
A szédülés differenciál diagnózisa
dr. Gács Gyula neurológus, pszichiáter
Péterfy Sándor Kórház és Rendelőintézet, Neurológiai Központ
Roppant színes előadásában Gács doktor megosztotta a neurológusok örök problémáját, miszerint a szédülés egy olyan nehezen körülírható, gyakori tünet, amit sokszor nehéz kezelni. Felsorolta, mi mindent érezhet a beteg, ami egyrészt lehet tényleges szédülés (ami mozgásélménnyel jár), egyensúlyzavar (amit úgy ír le, „mintha részeg lenne”), és egyéb is, mint például a preacollapsus, hyperventillatio, hypoglikémia. Az előadásban külön fejezetet érdemelt a tényleges, labyrinthaer jellegű szédülés és az első szédüléses rohamok mögött felvonultak olyan okok, mint a majdani episodicus szédülések első történése, a „neuritis vestibularis” (labyrinthitis), a kisagyi infarktus, a labyrinth apoplexia és egyéb belsőfül laesio. Az epizodikus szédülések lehetséges okait is megnevezte az előadó a benignus positionalis paraxysmalis vertigótól (BPPV) a Menière szindrómáig. Utóbbiakról esetbemutatásokat is megismerhetett a hallgatóság. Nagyon érdekes volt hallani az ún. szubjektív szédülésről, főként annak beteg beszámolóiról. Dr. Gács Gyula előadását a tengeribetegség és a partaszállási szindróma színes leírásával zárta.
A leggyakoribb vestibularis kórképek egy otoneurológiai szakrendelésen
Dr. Fülöp Györgyi
fül-orr-gégész, audiológus
Fül-orr-gége Központ
Fülöp doktornő csatlakozva az előtte szólóhoz, bevezetésként ismertette, mennyire gyakori panasz a szédülés, majd kiemelte mestereit, akiktől e téren is sokat tanult, Büki Bélát és Siniša Maslovarát. A szédülést, mint tünetet elsőként azzal jellemezte, amivel Gács doktor is, vagyis, hogy sokszor nem egyértelműen írják le a betegek, és ezért döntő szerepű a gyógyító folyamatban a nagyon részletes anamnézis felvétel. Ezután következett a rohamokban jelentkező szédülés okainak sorra vétele és azok leírása. Dr. Fülöp Györgyi megnevezte a szükséges ambuláns vizsgálatokat is a fül-orr-gégészet területén. Külön hangsúlyt kapott a BPPV és a PPPD, majd két eset bemutatásán keresztül nagyon hasznos, gyakorlati tanácsokkal is szolgált a doktornő. Hallgatói kérdésre még a szakrendelésen használatos manővereket és gyakorlatokat is illusztrálta, így igazán fontos információkkal gazdagodhattak a résztvevők.
Az EEG helye, szerepe az epilepszia diagnosztikájában
dr. Prinz Géza (és Darók Béláné)
neurológus, pszichiáter, infektológus
Neurológiai Központ
Az EEG történetének bemutatásánál Print doktor megemlítette Hans Berger osztrák pszichiátert, aki 1929-ben az első skalp EEG-t végezte. Ezután a doktor úr összegezte az EEG szerepét a modern képalkotó vizsgálatok kapcsán, majd röviden vázolta az elektródák felhelyezésének lehetőségeit és mélyrehatóan illusztrálta az EEG görbe hullámtípusait. Előadásának második felében az epilepszia típusairól, okairól és a rohamok leírásáról esett szó. Mindezt számos eset részletes leírásával tette szemléletessé dr. Prinz Géza, a gyakorló neurológusok számára rendkívül jól hasznosítható módon. Mottóként az előadó felhívta a kollégák figyelmét az örökérvényű intelemre: A beteget gyógyítsuk, ne a leletet!
Sclerosis multiplex diagnosztikai és terápiás szempontjai
dr. Jakab Gábor PhD
neurológus
Uzsoki utcai Oktatókórház, Neurológiai és Stroke Osztály, Neurológiai Központ
Mélyen elhivatott előadásában dr. Jakab Gábor az SM betegséget nem csak, mint neurológiai kórképet mutatta be, annak teljes tünettanával és kezelési lehetőségeivel, de szinte minden egyes területnél hangsúlyozta az emberi tényező jelentőségét mind a beteg, mind az orvos és a kezelőszemélyzet vonatkozásában. Az SM ugyanis olyan összetett kórkép, amelynek tünetei szinte teljesen önálló szakterületek támogatását igényli, akik azonban egy teamban dolgoznak. Legyen szó fizikoterápiáról, urológiáról, neurológiáról, szexológiáról vagy gyógytornáról, Jakab doktor minden területen a türelem és a valódi odafordulás jelentőségét hangsúlyozta. Nem véletlenül kapott nagy hangsúlyt az előadásban a pszichológiai támogatás, ugyanis az SM-ben nem csak a betegség tüneteivel, de a progresszió elkerülhetetlenségével is meg kell birkóznia a betegnek és a környezetének. Előadásának részeként dr. Jakab Gábor természetesen az elérhető terápiákról is beszámolt, hangsúlyozván a korai felismerés jelentőségét és lehetőségét.
Alagút szindrómák
dr. Simon Márta
neurológus, szomnológus
Neurológiai Központ
Előadásának bevezetésében Simon doktornő röviden bemutatta az alagút szindrómákat, azok közös jellemzőit, majd két külön fejezetben számolt be a felső és az alsó végtagi alagút szindrómákról. Előbbiek közt az costoclavicularis szindróma, a scalenus szindróma és a pectoralis minor szindróma mellett nagyobb hangsúlyt kapott a mellkas kimeneti kompressziós szindróma, amelynek jellemzőire, okaira, típusaira, kivizsgálásának és kezelésének lehetőségeire is kitért a doktornő. Az alsó végtagot érintő kórképek közt beszélt az obturator alagút szindrómáról, a femoralis alagút szindrómáról, a meralgia paraestheticáról, a piriformis szindrómáról, peroneus alagút szindrómáról és a tarsalis alagú szindrómákról. A képekkel gazdagon illusztrált előadás pontos és gyakorlatias összefoglalóját adta az egyes megjelenési formák diagnosztizálásának és felvillantotta a kezelés lehetőségeit is.
Demenciák differenciál diagnózisa
dr. Sátori Mária
neurológus
Simon doktornő a demenciákról szóló előadásában először ismertette a kórkép új megnevezését: major neurokognitív zavar, majd részletes elemezte az egyes jellemző tüneteket. Így beszélt a memóriazavarról, az afáziáról, az apraxiáról, az agnóziáról is. A leggyakoribb okok közt megnevezte többek közt az Alzheimer-kórt, a vaszkuláris és a Lewy-testes demenciát. Később az egyes zavarokat részletesen is bemutatta, így a hallgatóság megtudhatta többek közt, melyek például a kizáró kritériumai az Alzheimer-kórnak, milyen a vaszkuláris demencia lépcsőzetes lefolyása, miért társulhat a Lewy-testes demencia gyakran a Parkinson-kórral. Végezetül az előadó felhívta a figyelmet a PreDem állapotfigyelő rendszerre, amely egy olyan online rendszer, amely tartalmazza a gyakorlatban használt neuropsychológiai és memóriafejlesztő játékokat, majd az MI felhasználásával a hetente 2-3 alkalommal elvégzett teszteket a rendszer átlagolja, az eredményről értesítést küld a betegnek és a kezelőorvosának.
forrás: Patika Magazin
