Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vaidya: az ájurvédikus orvos szerepe

Érdekességek2024. október 19.

Az ájurvéda, India ősi gyógyászati rendszere több ezer éves tudásra épül, amely az egészség megőrzésére és helyreállítására törekszik. Az ájurvédikus gyógyítókat, akik ezt a tudást alkalmazzák, vaidyáknak nevezik. A vaidya szó szanszkrit eredetű, jelentése “orvos". A vaidya szakemberek mélyreható ismeretekkel rendelkeznek a test, az elme és a lélek harmóniájáról.  

A vaidya képzése és szerepe

Egy vaidya hosszú évekig, akár 12 évig is tanul, hogy elsajátítsa az ájurvéda összetett és átfogó tudományát. Ez magában foglalja a különböző gyógyító technikák, gyógynövények és kezelési módszerek alapos ismeretét. Egy vaidya nem csupán az egyéni betegségek kezelésére összpontosít, hanem a teljes személyiségre és az életmódra is. Az egészséget holisztikus megközelítéssel értelmezik, figyelembe véve a mentális, érzelmi és fizikai állapotot is.

Az ájurvéda és a doshák harmóniája

Az ájurvéda alapvetően a doshák – Vata, Pitta és Kapha – egyensúlyára épül. Minden ember egyedi dosha-kombinációval rendelkezik, ami meghatározza a testi és mentális jellemzőit. A vaidya feladata, hogy azonosítsa az egyensúlyhiányokat, és személyre szabott kezelési terveket dolgozzon ki. Ehhez különféle diagnosztikai módszereket használ, például a nadi vigyan (pulzusdiagnosztika), amely segít meghatározni a doshák állapotát és az esetleges egyensúlytalanságokat.



Diagnózis és kezelés

A vaidya a diagnózist a beteg arcának, szemének és bőrének megfigyelésével, valamint a pulzus vizsgálatával végzi. A pulzust három ujjal tapintják, amelyek a három doshát képviselik. A diagnózis során figyelembe veszik a beteg életmódját, étrendjét és személyiségét is. Az így szerzett információk alapján a vaidya étrendi változtatásokat, életmódbeli módosításokat és gyógynövényes kezeléseket javasol a doshák egyensúlyának helyreállítására.

Az életmód és a tudatosság fontossága

Az ájurvéda hangsúlyozza a tudatos életmód fontosságát. A vaidya nem csupán fizikai kezeléseket ajánl, hanem a mentális és érzelmi jólétet is előtérbe helyezi. A rendszeres jóga, meditáció és megfelelő táplálkozás mind-mind hozzájárulnak az egészség fenntartásához. Az ájurvéda célja nem csupán a betegségek kezelése, hanem az egészség megőrzése és a harmónia megteremtése az élet minden területén.

A vaidya és a modern világ

A mai világban a vaidya szerepe különösen fontos, mivel az ájurvéda holisztikus megközelítése sokszor hiányzik a modern orvostudományból. A vaidya integrálja az ősi bölcsességet a modern élet kihívásaival, segítve az embereket abban, hogy harmonikusabb és egészségesebb életet éljenek. Az ájurvéda és a modern orvostudomány kombinációja lehetőséget nyújt arra, hogy a betegek teljes körű gondoskodásban részesüljenek.



A vaidya, mint ájurvédikus gyógyító, kulcsszerepet játszik az egészség megőrzésében és helyreállításában. Az ájurvéda holisztikus megközelítése, amely a doshák egyensúlyára és az egész emberre koncentrál, különleges értéket képvisel a mai világban. Az egészség nem csupán a betegségek hiányát jelenti, hanem a testi, mentális és lelki harmónia megteremtését. A vaidya segít abban, hogy ezt a harmóniát elérjük, és teljesebb, boldogabb életet élhessünk.

Személyes élménybeszámoló a vaidya vizsgálatról

Már volt szerencsém párszor részt venni ájurvédikus vizsgálaton több neves vaidya rendelőjében. Az érkezést követően egy barátságos és nyugodt környezet fogadott. A vizsgálat során a vaidya alaposan megvizsgálta a pulzusomat, az arcomat és a szememet, és természetesen érdeklődött a jelenlegi életmódom és étrendem után is. Az egész élmény rendkívül megnyugtató volt, és hasznos, személyre szabott tanácsokat kaptam az egészségem javítása érdekében, beleértve az étrendi változtatásokat, a táplálékiegészítőket és a napi rutinomat is. Ez a holisztikus megközelítés igazán nagyszerű volt. A vizsgálatok és a javasolt terápiák után szinte teljesen elmúltak a kellemetlen tüneteim, és azóta is egyre kiegyensúlyozottabbnak érzem magam.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Jobb, ha a szemölcsöt az orvosra bízzuk!

2025. november 25.

A legtöbben ismerjük az érzést, amikor észreveszünk egy újonnan kialakult apró bőrelváltozást, és megpróbáljuk elbagatellizálni. Talán csak átmeneti, talán majd elmúlik magától – gondoljuk. A szemölcs pedig pont ilyen. Legtöbbször nem fáj, nem viszket, nem zavar látványosan, így gyakran hónapokig, akár évekig is együtt élünk vele, anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk. Pedig a szemölcs több annál, mint egyszerű esztétikai kellemetlenség: valójában egy fertőző, aktív vírusos elváltozás, amelyet érdemes komolyan venni. A témában dr. Móga Kristóf, az L33 sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Szemölcs, de miért?

A szemölcsöt a humán papillomavírus (HPV) okozza, amelynek több mint 150 ismert típusa van. Ezek közül egyesek kizárólag a bőrön okoznak tüneteket, mások viszont komolyabb egészségügyi kockázatot is hordozhatnak, főként, ha nem megfelelően kezeljük őket. A fertőzés leginkább apró sérüléseken, felázott, felpuhult felületeken keresztül jut be a bőrbe, és a test különböző pontjain képes szaporodni. Megjelenhet a kézen, lábon, arcon, de akár intim területeken is. Ha pedig nem lépünk időben, a szemölcsök terjedhetnek, kiújulhatnak vagy egyre kellemetlenebb tüneteket okozhatnak.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kezeletlen szemölcs – különösen, ha olyan helyen található, amit rendszeresen dörzsölünk vagy nyomunk, például a talpon vagy a kézen – komoly fájdalmat is okozhat. Egyes esetekben a szemölcs olyan mélyre terjedhet a bőrben, hogy egyszerű házi módszerekkel, gyógyszeres ecsetelőkkel már nem távolítható el. A sétálás, sportolás vagy akár a cipő viselése is nehézzé válhat, ha a talpon elhelyezkedő szemölcs nyomásra érzékennyé válik. A fájdalom mellett ott van a pszichés hatás is: egy jól látható helyen lévő szemölcs csökkentheti az önbizalmunkat, szorongást, szégyenérzetet válthat ki.

Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.