Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vaidya: az ájurvédikus orvos szerepe

Érdekességek2024. október 19.

Az ájurvéda, India ősi gyógyászati rendszere több ezer éves tudásra épül, amely az egészség megőrzésére és helyreállítására törekszik. Az ájurvédikus gyógyítókat, akik ezt a tudást alkalmazzák, vaidyáknak nevezik. A vaidya szó szanszkrit eredetű, jelentése “orvos". A vaidya szakemberek mélyreható ismeretekkel rendelkeznek a test, az elme és a lélek harmóniájáról.  

A vaidya képzése és szerepe

Egy vaidya hosszú évekig, akár 12 évig is tanul, hogy elsajátítsa az ájurvéda összetett és átfogó tudományát. Ez magában foglalja a különböző gyógyító technikák, gyógynövények és kezelési módszerek alapos ismeretét. Egy vaidya nem csupán az egyéni betegségek kezelésére összpontosít, hanem a teljes személyiségre és az életmódra is. Az egészséget holisztikus megközelítéssel értelmezik, figyelembe véve a mentális, érzelmi és fizikai állapotot is.

Az ájurvéda és a doshák harmóniája

Az ájurvéda alapvetően a doshák – Vata, Pitta és Kapha – egyensúlyára épül. Minden ember egyedi dosha-kombinációval rendelkezik, ami meghatározza a testi és mentális jellemzőit. A vaidya feladata, hogy azonosítsa az egyensúlyhiányokat, és személyre szabott kezelési terveket dolgozzon ki. Ehhez különféle diagnosztikai módszereket használ, például a nadi vigyan (pulzusdiagnosztika), amely segít meghatározni a doshák állapotát és az esetleges egyensúlytalanságokat.



Diagnózis és kezelés

A vaidya a diagnózist a beteg arcának, szemének és bőrének megfigyelésével, valamint a pulzus vizsgálatával végzi. A pulzust három ujjal tapintják, amelyek a három doshát képviselik. A diagnózis során figyelembe veszik a beteg életmódját, étrendjét és személyiségét is. Az így szerzett információk alapján a vaidya étrendi változtatásokat, életmódbeli módosításokat és gyógynövényes kezeléseket javasol a doshák egyensúlyának helyreállítására.

Az életmód és a tudatosság fontossága

Az ájurvéda hangsúlyozza a tudatos életmód fontosságát. A vaidya nem csupán fizikai kezeléseket ajánl, hanem a mentális és érzelmi jólétet is előtérbe helyezi. A rendszeres jóga, meditáció és megfelelő táplálkozás mind-mind hozzájárulnak az egészség fenntartásához. Az ájurvéda célja nem csupán a betegségek kezelése, hanem az egészség megőrzése és a harmónia megteremtése az élet minden területén.

A vaidya és a modern világ

A mai világban a vaidya szerepe különösen fontos, mivel az ájurvéda holisztikus megközelítése sokszor hiányzik a modern orvostudományból. A vaidya integrálja az ősi bölcsességet a modern élet kihívásaival, segítve az embereket abban, hogy harmonikusabb és egészségesebb életet éljenek. Az ájurvéda és a modern orvostudomány kombinációja lehetőséget nyújt arra, hogy a betegek teljes körű gondoskodásban részesüljenek.



A vaidya, mint ájurvédikus gyógyító, kulcsszerepet játszik az egészség megőrzésében és helyreállításában. Az ájurvéda holisztikus megközelítése, amely a doshák egyensúlyára és az egész emberre koncentrál, különleges értéket képvisel a mai világban. Az egészség nem csupán a betegségek hiányát jelenti, hanem a testi, mentális és lelki harmónia megteremtését. A vaidya segít abban, hogy ezt a harmóniát elérjük, és teljesebb, boldogabb életet élhessünk.

Személyes élménybeszámoló a vaidya vizsgálatról

Már volt szerencsém párszor részt venni ájurvédikus vizsgálaton több neves vaidya rendelőjében. Az érkezést követően egy barátságos és nyugodt környezet fogadott. A vizsgálat során a vaidya alaposan megvizsgálta a pulzusomat, az arcomat és a szememet, és természetesen érdeklődött a jelenlegi életmódom és étrendem után is. Az egész élmény rendkívül megnyugtató volt, és hasznos, személyre szabott tanácsokat kaptam az egészségem javítása érdekében, beleértve az étrendi változtatásokat, a táplálékiegészítőket és a napi rutinomat is. Ez a holisztikus megközelítés igazán nagyszerű volt. A vizsgálatok és a javasolt terápiák után szinte teljesen elmúltak a kellemetlen tüneteim, és azóta is egyre kiegyensúlyozottabbnak érzem magam.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.