Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vaidya: az ájurvédikus orvos szerepe

Érdekességek2024. október 19.

Az ájurvéda, India ősi gyógyászati rendszere több ezer éves tudásra épül, amely az egészség megőrzésére és helyreállítására törekszik. Az ájurvédikus gyógyítókat, akik ezt a tudást alkalmazzák, vaidyáknak nevezik. A vaidya szó szanszkrit eredetű, jelentése “orvos". A vaidya szakemberek mélyreható ismeretekkel rendelkeznek a test, az elme és a lélek harmóniájáról.  

A vaidya képzése és szerepe

Egy vaidya hosszú évekig, akár 12 évig is tanul, hogy elsajátítsa az ájurvéda összetett és átfogó tudományát. Ez magában foglalja a különböző gyógyító technikák, gyógynövények és kezelési módszerek alapos ismeretét. Egy vaidya nem csupán az egyéni betegségek kezelésére összpontosít, hanem a teljes személyiségre és az életmódra is. Az egészséget holisztikus megközelítéssel értelmezik, figyelembe véve a mentális, érzelmi és fizikai állapotot is.

Az ájurvéda és a doshák harmóniája

Az ájurvéda alapvetően a doshák – Vata, Pitta és Kapha – egyensúlyára épül. Minden ember egyedi dosha-kombinációval rendelkezik, ami meghatározza a testi és mentális jellemzőit. A vaidya feladata, hogy azonosítsa az egyensúlyhiányokat, és személyre szabott kezelési terveket dolgozzon ki. Ehhez különféle diagnosztikai módszereket használ, például a nadi vigyan (pulzusdiagnosztika), amely segít meghatározni a doshák állapotát és az esetleges egyensúlytalanságokat.



Diagnózis és kezelés

A vaidya a diagnózist a beteg arcának, szemének és bőrének megfigyelésével, valamint a pulzus vizsgálatával végzi. A pulzust három ujjal tapintják, amelyek a három doshát képviselik. A diagnózis során figyelembe veszik a beteg életmódját, étrendjét és személyiségét is. Az így szerzett információk alapján a vaidya étrendi változtatásokat, életmódbeli módosításokat és gyógynövényes kezeléseket javasol a doshák egyensúlyának helyreállítására.

Az életmód és a tudatosság fontossága

Az ájurvéda hangsúlyozza a tudatos életmód fontosságát. A vaidya nem csupán fizikai kezeléseket ajánl, hanem a mentális és érzelmi jólétet is előtérbe helyezi. A rendszeres jóga, meditáció és megfelelő táplálkozás mind-mind hozzájárulnak az egészség fenntartásához. Az ájurvéda célja nem csupán a betegségek kezelése, hanem az egészség megőrzése és a harmónia megteremtése az élet minden területén.

A vaidya és a modern világ

A mai világban a vaidya szerepe különösen fontos, mivel az ájurvéda holisztikus megközelítése sokszor hiányzik a modern orvostudományból. A vaidya integrálja az ősi bölcsességet a modern élet kihívásaival, segítve az embereket abban, hogy harmonikusabb és egészségesebb életet éljenek. Az ájurvéda és a modern orvostudomány kombinációja lehetőséget nyújt arra, hogy a betegek teljes körű gondoskodásban részesüljenek.



A vaidya, mint ájurvédikus gyógyító, kulcsszerepet játszik az egészség megőrzésében és helyreállításában. Az ájurvéda holisztikus megközelítése, amely a doshák egyensúlyára és az egész emberre koncentrál, különleges értéket képvisel a mai világban. Az egészség nem csupán a betegségek hiányát jelenti, hanem a testi, mentális és lelki harmónia megteremtését. A vaidya segít abban, hogy ezt a harmóniát elérjük, és teljesebb, boldogabb életet élhessünk.

Személyes élménybeszámoló a vaidya vizsgálatról

Már volt szerencsém párszor részt venni ájurvédikus vizsgálaton több neves vaidya rendelőjében. Az érkezést követően egy barátságos és nyugodt környezet fogadott. A vizsgálat során a vaidya alaposan megvizsgálta a pulzusomat, az arcomat és a szememet, és természetesen érdeklődött a jelenlegi életmódom és étrendem után is. Az egész élmény rendkívül megnyugtató volt, és hasznos, személyre szabott tanácsokat kaptam az egészségem javítása érdekében, beleértve az étrendi változtatásokat, a táplálékiegészítőket és a napi rutinomat is. Ez a holisztikus megközelítés igazán nagyszerű volt. A vizsgálatok és a javasolt terápiák után szinte teljesen elmúltak a kellemetlen tüneteim, és azóta is egyre kiegyensúlyozottabbnak érzem magam.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.