Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Űzzük el a téli depressziót – hangulatjavító tápanyagokkal!

Érdekességek2022. február 25.

Egyes tápanyagok és oligo-elemek pozitív szerepet töltenek be a szezonális depresszió elleni harcban. Ezért a napi menü összeállításakor részesítsük előnyben azokat az ételeket, melyek bővelkednek bennük. De hangulatjavító összetevőket tartalmazó táplálék-kiegészítőket is választhatunk. Mindkét formában – egészséges életmód és kiegyensúlyozott táplálkozás mellett – fogyasztásukkal megelőzhető, vagy orvosolható a téli időszakban gyakran jelentkező, rossz kedélyállapot. Kiemelünk közülük néhányat.

Fotó: gettyimages.com1. A triptofán csökkenti a depressziós tüneteket, oldja a szorongást

Az esszenciális aminosavak csoportjába tartozó triptofán elősegíti a szerotonin (boldogsághormon) termelődését a szervezetben, így a rossz hangulat elűzőjeként is ismert. Természetes antidepresszáns, nyugtató, alvást elősegítő hatású.

Tartalmazzák a proteinben gazdag húsfélék, halak, tejtermékek, tojás…

Különböző vitaminokkal, ásványi anyagokkal társítva javasolt étrend-kiegészítőként alkalmazni. Például a természetes eredetű triptofán a tengervízből kivont magnéziummal és B6-vitaminnal együttesen hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez. 1 kapszula ajánlott belőle esténként, lefekvés előtt. Egy másik hasznos, a fizikai-szellemi erőnlétet egyensúlyban tartó kombináció pld. a sáfrány és triptofán alapú étrend-kiegészítő, ami szintén hat a szerotonin szintre. 1 tabletta bevétele javasolt ebéd előtt.

2. Az ómega-3 zsírsavak elősegítik az érzelmi egyensúly fenntartását

Ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak pozitív irányban befolyásolhatják hangulatunkat.  Hozzájárulnak a kognitív funkciók, képességek kibontakoztatásához, a lelki egyensúly eléréséhez.

Bőven tartalmazzák – a dió, tofu, sötétzöld zöldségek  mellett – a zsíros halak (lazac, hering, makréla, szardínia, tonhal, édesvízi halak), melyek D-vitaminban is gazdagok. A D-vitamin-hiány többek közt szintén magyarázhatja a fáradtságot és a hangulatromlást. Mivel a tenger melletti országokhoz képest hazánkban a halfogyasztás jelentősen kisebb mértékű, kiemelten fontos, hogy hetente legalább háromszor fogyasszunk halat – állítják a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek.

Az ilyen kapszulák halolajat tartalmaznak, melynek több mint 90%-át alkotják az ómega-3 zsírsavak. Továbbá társíthatják mézfűvel (citromfűvel), melatoninnal, magnéziummal, B6-vitaminnal. Ilyen étrend-kiegészítők összetevője lehet még lenmagolaj vagy borrágófű, melyek a megfelelő arányban tartalmazzák a legjobb telítetlen zsírsavakat.


3. A lítium hangulatstabilizáló hatású

A dopamin/szerotonin egyenúlyra alapozva a lítium a kedélyállapot szabályozójaként hat a szervezetre. Ez az oligo-elem akkor bizonyul kedvező hatásúnak (kis mennyiségben), ha ingerlékenynek, feszültnek, deprimáltnak érezzük magunkat, vagy akár rosszul viseljük az időeltolódást. Segíthet az alvászavarokon is.

Elsősorban ivóvizekből származik: ahol annak természetes lítium-koncetrációja viszonylag magasabb, pozitív hatást tapasztaltak az emberek hangulatára nézve (pld. csökkent a depresszió előfordulása)

Étrend-kiegészítő is készülhet belőle: 2 tabletta bevétele ajánlott naponta. Indokolt esetekben ez a szám 3-4-re is növelhető, szakemberrel történő konzultáció után.

Nem keverendő össze az orvosi lítiummal: elsősorban bipoláris zavarokra írják fel (ez olyan betegség, amikor egyfajta izgatottság depresszióval váltakozik, azaz érzelmi hullámzás áll fenn), és csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. Ezekben az esetekben 1 tabletta 250 mg lítiumot tartalmaz, míg az étrend-kiegészítő 1 mg-ot – tehát szembeszökő a különbség.

4. Használ-e rossz hangulat ellen a magnézium?

Az igaz, hogy az idegesség, ingerlékenység, átmeneti szorongás összefüggésbe hozható a magnéziumhiánnyal. Ami azonban komoly depresszió esetén a hangulatot számottevően nem befolyásolja. Ugyanakkor a magnézium stresszoldó hatásáról is ismert, több mint 300 enzimreakcióba működik közre, továbbá lazító hatású. Annak érdekében, hogy növeljük magnézium-tartalékainkat, bátran fogyaszthatunk olajos magvakat (dió, mandula, mogyoró), étcsokoládét, továbbá a száraz hüvelyesekből készült ételeket részesítsük előnyben. Bizonyos fajta ásványvizek is magas magnézium-tartalmúak. Fontos legalább1,5 liter víz fogyasztása naponta, ha deprimáltak vagyunk, mert a fáradtság, levertség összefügghet a dehitratáltsággal.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.