Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Új technológiát alkalmaznak a vastagbélgyulladás kezelésére Debrecenben

Érdekességek2021. október 02.

Fotó: gettyimages.com

Többéves fejlesztés eredményeként egyedülálló technológiát alkalmazó széklettranszplantációs betegellátó egységet és baktériumsejtbankot hoztak létre a vastagbélgyulladás kezelésére a Debreceni Egyetemen. A terápiára a koronavírus-járvány miatt egyre nagyobb az igény – közölte az egyetem az MTI-vel.

A Clostridioides difficile (CD) kórokozó az egészséges emberek vastagbelében is megtalálható, de elszaporodását a bélben élő többi, “jó” bélbaktérium megakadályozza. Ha azonban a jó baktériumflóra valamilyen okból elpusztul vagy összetételében megváltozik, ez elszaporodhat, és kialakulhat az álhártyás vastagbélgyulladás (CDI), amely egy életveszélyes megbetegedés.

Az antibiotikumok gyakori használata következtében már a koronavírus-járvány előtti években halmozottan fordult elő az álhártyás vastagbélgyulladás, a pandémia miatt azonban egyre több lett a beteg – idézték a kutatást vezető Nagy Gergely György rektori megbízottat, orvosszakmai vezetőt a közleményben.

A szakember hozzátette, a koronavírus-fertőzöttek gyakran kapnak antibiotikumot a kezelés során, továbbá a tüdőt károsító immunológiai folyamat megfékezésére immunrendszert gyengítő szereket, például szteroidot. Ezen felül a fertőzés önmagában is képes a bélnyálkahártyát károsítani.

A betegség a tapasztalatok szerint szokatlanul súlyos, és igen gyakori a terápiára nem reagáló vagy a későbbi kiújuló eset. Ezeknek egy új, nemzetközileg is elfogadott kezelési eljárása a széklettranszplantáció vagy székletbaktérium-terápia, amely gyorsan helyreállítja a bélflórát. Az eljárással a betegek nagy részénél gyors, pár napon belüli gyógyulást lehet elérni – magyarázta.

Nagy Gergely György rámutatott: a széklettranszplantáció a járvány előtt is csak néhány hazai intézményben volt elérhető. A járvány miatt pedig – technológiai háttér hiányában – a Debreceni Egyetemen kívül lényegében megszűnt a betegek hozzáférése az eljáráshoz.

Kitért arra is, a COVID-szűrés minden elemét tartalmazó és egyéb kórokozók genetikai azonosítását is magában foglaló egyedi donorszűrési protokollt alkalmaznak.

Az egyetemen kifejlesztett eljárással a régióban már korábban is számos sikeres beavatkozást végeztek el. Idén február óta 54 álhártyás vastagbélgyulladásban szenvedő beteget láttak el, jelentős részük COVID-fertőzés szövődményeként szorult ellátásra – jelezte Nagy Gergely György.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.