Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Új szuperfegyver az öregedés elleni harcban - ismerjük meg a kendert!

Érdekességek2018. július 11.

Üldözött drogalapanyag, az ipari felhasználás révén az egyik legtöbbet használt növényi rost, 2000 éves papíralap, mostanság pedig XXI. századi szuperfood. Mindez a kender, amelynek számtalan alfaja létezik, érdemes megismerni különleges sztoriját és utolérhetetlen összetevőit. Nézzük, mire is jó a kendermag és olaja.  

Jól kifizetődő haszonnövény

Az ipari, táplálkozási és kozmetikai felhasználású nemesített kendernek nem sok köze van a marihuánaként ismert indiai vadkenderhez. Bár növénytanilag közvetlen rokonai egymásnak ezek a növények, sőt még a leveleik is igen hasonló formájúak, a drog alapját képező THC-tartalom a nemesített kendertípusokból teljesen hiányzik. Világszerte mintegy 30 ezer tonna kendert állítanak elő, ezek a növények a nemesített fajtákhoz tartoznak. Az ipari kender indiai vad rokonánál jóval több rostot tartalmaz, ez a tulajdonsága pedig már 2000 évvel ezelőtt is az egyik leggyakrabban használt haszonnövénnyé tette az ókori Kínában. Itt ugyanis papíralapanyagként szolgált. Mi magyarok is igen korán, ázsiai vándorlásaink során találkoztunk ezzel a jól hasznosítható növénnyel, i.e. 950-ből is találtak olyan textilmaradványokat, amelyek kenderből készültek. A ruhagyártás a mai napig az egyik legfontosabb összetevőként tekint a nemesített kenderre. Európában egyébként pont Franciaországban termesztik a legtöbb kendert, a világ termelésének ¾-e ugyanis innen származik. Bár a gallok földje élen jár a divatvilágban is, elsősorban nem a ruhaiparnak, hanem egyéb iparágaknak adják el a rengeteg kendert. Manapság papírt, különböző fához hasonló lemezeket, falborítást és autókarosszériát is szívesen készítenek kenderből, mivel rostjai ellenállóak és rugalmasak egyszerre. Egy időben kísérleteztek a kendermagból készült biodízel előállításával is, de időközben rájöttek, hogy a kendermag és annak olaja olyannyira értékes összetevőket tartalmaz, ami miatt érdemesebb inkább táplálkozási és kozmetikai célokra használni ahelyett, hogy elégetnénk az autóinkban.


Kendermag, a jövő tápláléka

A kendermag összetétele igen különleges, ezért tartják a legújabb szuperfoodnak a táplálkozástudósok. Négy evőkanál kendermag – ami kb. 42 grammnak felel meg – 15 gramm fehérjét tartalmaz, ez egyes kutatások szerint jobban felszívódik, mint a húsban lévő fehérje, ráadásul a szervezetünknek szükséges, összes aminosav-típus megtalálható benne. A magban lévő olajat kétharmadrészt esszenciális zsírsavak – Omega 3 és 6 – alkotják, amelyek jót tesznek a szív- és érrendszeri betegségeknek, az immunrendszernek és segítenek a bőr rugalmasságát is megőrizni. A magok szénhidráttartalma igen csekély, 10%-nyi, ezért fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják. A magokban lévő rost segíti az éhség kordában tartását, a bennük lévő ásványi anyagoknak (kalcium, vas, foszfor magnézium, kálium, cink, mangán, réz) és  vitaminoknak (E-vitamin, B-vitaminok) köszönhetően a diétázók tápanyagbevitele is kiegyensúlyozott lehet. Kellemes diós íze miatt kiváló kiegészítője bármilyen müzlinek, süteménynek és salátának, az egészséges táplálkozás jegyében. Napjainkban több kutatás is zajlik, amely a kendermag egészségügyi előnyeit vizsgálja, ezek kapcsolatot mutatnak a kendermag-fogyasztás és a rákmegelőzés, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, bizonyos bőrbetegségek, például az ekcéma gyógyítása között.

Csúcshatóanyag a kozmetikai iparban

A kendermagból sajtolt olajat fogyaszthatjuk salátaöntetként is, de főzéshez nem igen ajánlott, mert a hőtől károsodik az esszenciális zsírsav tartalma. Ha hozzájutunk egy kis kendermagolajhoz, akkor használjuk ki a lehetőséget, és inkább szépüljünk! Különleges tulajdonságokkal rendelkezik: gyulladáscsökkentő, antioxidáns, kiegyensúlyoz. Számos kutatás kimutatta, hogy a kenderolajban megtalálható linolsav lassítja a sejtek öregedését, így valódi szuperfegyver lehet a bőr öregedés gátlásában. Rendkívül erős hidratáló és bőrpuhító hatású, emellett növeli a bőr rugalmasságát és a szövetek vízmegtartó képességét. Whoopi Goldberg is kendermagolajjal őrzi fiatalos külsejét, bár ő olyannyira a kender híve lett, hogy még az indiai vadkender mellett is szívesen kampányol. A kendermagolaj csodát tesz a hajkoronával és támogatja az egészséges mértékű hajnövekedést.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.